Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

1983. november 12., szombat o Szeged. Úttörő tér 22. A cím a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának új székha­záé, amelyet november 3-án avattak fel ünnepélyesen. A 60 méter hosszú, három szintes épületbe a DÉLTERV tervező- mérnöke. Rantal János ügyes technikai megoldásokkal a régi .úttörőházat is beletervezte, s ta­lán ez is oka, hogy modernsé­ge mellett sem vált hihívóvá, városképet zavaró épületté az új székház. Regős Sándor, a stúdió veze­tője a tervező mellett dicsérő szavakkal szólt a generálkivite­lező DÉLÉP-röl is, hiszen hazai méretekkel mérve rekordidő alatt — 1961-ben kezdtek hozzá, s ez év októberében volt a mű­szaki átadás, a tervezettnél ol­csóbban, s az ígért határidőre készült el a 2614 négyzetméter alapterületű épület. Arról, hogy ..mit tud” az új székház. Ágoston György, a mű­szaki osztály vezetője tájékoz­tatott bennünket. Nem fukarko­dott a felső fokban megfogalma­zott dicséretekkel. A 160 négy­zetméter alapterületű stúdió a vezérlő teremmel együtt min­dent tud. Légkondicionálását a klímagépház korszerű berende­zései biztosítják. A szinkronizá­láshoz kitűnő adottságú stúdió áll készenlétben. A szerkesztők érdekesen berendezett szobáit, elektronikai karbantartás helyi­ségeit, a tágas vágószobákat, a kazánházat, az alkotó munkát segítő ,,szabadsarkokat”. a színészöltözőket és szociális he­lyiségeket — azaz az épület szinte minden helyiségét — vé­gigjárva a szakmailag körülte­kintő tervezésről, s a jelesre vizsgázott kivitelezésről győződ­hettünk meg. A Magyar Televízió valóban irigylésre méltó lehetőséget biz­tosított a szegedi körzeti stúdió számára az új székházzal. De anélkül, hogy ünneprontók len­nénk. szólnunk kell egy igen furcsa ellentmondásról is. Az előirányzott hatvanmillió fo­rintnál olcsóbban, tehát ötven­nyolcmillióért épített és beren­dezett székházába ugyanazok az elavult technikai eszközök ke­rültek — kerülnek, mint ame­lyekkel korábban is küszködtek a stúdió munkatársai. Hiába tehát az épület adta le­hetőség? A stúdió vezetője — maga is inkább reménykedve mint határozottan állítva — kér­désünkre így válaszolt: „Re­mény van rá. hogy technikai le­hetőségeinken is javítanak.” Ennek pedig elsősorban mi. a szegedi körzeti stúdió egyre tar­talmasabb műsorainak nézői örülnénk. Fotó: Fazekas László Siklósi Szilveszter rendező és Szabó Erzsébet vágé munka közben Az elektronikai karbantartás vezetőjének, Apró Lászlónak éppen nagy gondban fő a feje A szerkesztők szobáinak egyike Feladatokra vár a kitűnő szinkronstúdió Karcsúság, szép vonalak ... Együttműködés a békéért Beszélgetés Kovács Jenővel, a KISZ Központi Bizottság titkárával Ifjúsági szövetségünk nemzetközi kapcsolatai között több évtizedes az az elmélyült, szoros barátság, amely a KISZ-t a lenini Komszomolhoz fűzi. Mondhatnánk, olyan ez a kapcsolat, mint az összetartó családban az idősebb és a fiatal fivér testvérsegítő viszonya. A szovjet és a magyar fiatalok együttműködése fel­öleli a mozgalmi élet minden területét, kapcsolattartá­suk kiterjed a fiatalok széles tömegeire. Most. a ki­éleződött nemzetközi helyzetben egyik legfontosabb teen­dő a béke megvédése; a világ haladó ifjúsági mozgal­maival közösen a Komszomol és a KISZ cselekvő egy­ségben küzd az enyhülés, a leszerelés ügyéért. A két ifjúsági szövetség kapcsolatairól, közös dolgainkról, cél­jainkról beszélgettünk Kovács Jenővel, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tit­kárával. — A mai feszült hely­zetben, fenyegetettség- geli teli világunkban mi­re irányul elsősorban a lenini Komszomol és a KISZ együttműködése? — Mindkét ország ifjúsá­gának legnagyobb vágya, hogy békében építhesse jö­vőjét, alapozhassa meg éle­tét. Együttműködésünk kö­zéppontjába ezért a béke megőrzéséért, a leszerelé­sért. a fegyverkezési hajsza megállításáért való közös fellépést állítottuk. A béke jövőnk, fizikai Létünk elő­feltétele. De a szocialista fej­lődés útján a nagy elődök és a mai fiatalok közös ál­mait is csak úgy tudjuk valóra váltani, ha nyugodt, békés körülmények között élhetünk. — Mit tehet a két if­júsági szervezet? Milyen eszközökkel segíthetik elő a kedvező döntése­ket korunk legsúlyosabb kérdésében? — Napjaink ifjúsága vi­lágszerte aktívan kívánja befolyásolni sorsának ala­kulását. Soha ilyen erővel nem jelentkeztek például a békemozgalmak. és soha nem tudták ennyire érvé­nyesíteni törekvéseiket a po­litika formálásában. A kér­désre válaszolva, szerintem mindkét ifjúsági szervezet, mindkét ország ifjúsága az­zal tehet a legtöbbet, ha a lehető legnagyobb mérték­ben hozzájárul saját orszá­ga építéséhez, védelmének erősítéséhez. pártjaink út­mutatása alapján. Emellett természetesen tiltakozni kell minden olyan kísérlet ellen, ami a világbékét fenyegeti, ami a leszerelés ellen irá­nyul, a fegyverkezési haj­szához vezet. De a világbé­ke záloga az egységes, erős szocialista tábor, amelynek fejlődése, eredményei pél­damutatónk a világ népei számára, védelmi képessége pedig elrettenti azokat, akik máskülönben nem riadná­nak vissza katasztrófába so- doni a világot ... A KISZ és a Lenini Komszomol megfogalmazott célja ennek az egységnek az erősítése. Összehangoltan lépünk fel a nemzetközi ifjúsági moz­galomban; a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségben, a Nemzetközi Diákszövetség­ben és az Európai Ifjúsági Együttműködési Keretszer­vezetben. Pillanatnyilag a legfontosabb közös felada­tunk az amerikai közép-ha­tótávolságú nukleáris raké­ták európai telepítésének megakadályozása. Bár az esélyek csökkentek erre, egy­re nyilvánvalóbb, hogy ■ az amerikaiak nem tárgyalnak komolyan Genfben, a re­ményt nem adjuk fel. Tilta­kozunk, mozgósítjuk a fia­talokat, a nemzetközi ifjú­sági politikai porondon ér­velünk. igyekszünk tárgyaló­feleinket meggyőzni arról, hogy a rakétatelepítések megkezdése veszélyeket rejt magában, s hogy a szocialis­ta országok konstruktív ja­vaslatai. békekezdeménye­zései lehetővé teszik a min­denki számára kedvező ki­bontakozást. megoldást. — Népeinket hagyo­mányos barátság fűzi össze. Hogyan ápolja ezt a maga sajátos eszközei­vel a két ijfúsági szer­vezet? — A magyar—szovjet ba­rátság a két nép egyforma társadalmi berendezkedé­sén. a közös politikai célo­kon és érdekeink azonossá­gán alapszik. Erősítésének biztos útját abban látom, ha minél több magyar és szov­jet fiatal ismeri meg a má­sik hazáját. népét, kerül ily módon közelebb egymás­hoz. — Milyen szervezeti keretei alakultak ki a magyar és a szovjet fia­talok barát kozásának. kapcsolattartásának? — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség valameny- nvi megyei bizottsága már választott testvérmegyét, s általában kétévente megláto­gatják egymást. A nagyobb egyetemek, főiskolák KISZ- szervezetei közvetlen kap­csolatokat ápolnak hasonló jellegű szovjet felsőoktatási intézményekkel. Több. mint 750 egyetemista, főiskolai hallgató építőtáborozik a másik országban évente. Szinte megszámlálhatatla- nok a közvetlen és rendsze­res üzemi, iskolai KISZ-, illetve Komszomol-alapszer- vezetek közötti kapcsolatok. Szerteágazó a kulturális cse­re. Ifjúsági együttesek láto­gatnak rendszeresen a má­sik országába. bőségesen nyílik alkalom egymás kul­turális értékeinek a megis­merésére. Érdekes forma továbbá a határ menti hely­ségek KISZ-, illetve Kom­szomol-alapszervezeteinek érintkezése, találkozói. A két ifjúsági utazási iroda. az Express és a Szpútnyik koo­perációjában tizenhatezer fiatal látogatott a másik or­szágába csak ebben az év­ben. A két ifjúsági szerve­zet együttműködését egyéb­ként hosszú távú szerződés szabályozza. Az 1980 máju­sában aláírt. 1980—85-re ter­jedő szerződés — egyebek között — tartalmazza a po­litikai tanulmányi delegá­ciók küldését-fogadását, az ifjúságmozgalmi munka ta­pasztalatcseréjét. KISZ-ve- zetők Komszomol-főiskolá- ra történő beiskolázását, és különféle közös rendezvé­nyeket is. A szerződés idő­arányos részét maradéktala­nul teljesítettük. — Megemlítene néhá­nyat a kiemelkedő ese­mények közül? — Nagy népszerűségnek örvendenek a barátságfeszti­válok. A harmadik magyar —szovjet, ifjúsági barátság­fesztiválnak hazánk adott otthont 1981. júliusában. Fej­ti György, a KISZ KB első titkára vezette azt az ifjú­sági delegációt, amely részt vett Moszkvában a Szovjet­unió megalakulásának 60. évfordulóján rendezett ün­nepségen. Rendszeresek a két ifjúsági szövetség vezetői­nek látogatásai. — Milyen múltra te­kintenek vissza a ma­gyar—szovjet ifjúsági kapcsolatok? — A Komszomol a napok­ban ünnepli megalakulásá­nak 65. évfordulóját. Erről mi is méltó módon megem­lékezünk. A magyar kommu­nista ifjúsági mozgalom megszületése is nagyjából er­re az időre tehető. (1918. no­vember 3ü-án jött létre az első legális proletár ifjúsági szervezet: az Ifjúmunkások Országos Szövetsége.) A tör­ténelemből közismert példák mutatják, hogy a két fiatal ifjúsági szövetség már a kez­detek idején felismerte a másikban a szövetségest és mind a mai napig érdekel­tek egymás sikerében. — Milyen területekre terjed ki a két ifjúsági szövetség tapasztalatcse­réje? — A szocialista társada­lom építésében az ifjúsági szövetségek, közül a lenini Komszomol rendelkezik a legtöbb tapasztalattal. Min­denki, aki jól felfogott érde­két tartja szem előtt, érdek­lődéssel fordul e tapasztala- ' tok felé. Mi is ezt tesszük. Ez hatja át valamennyi po­litikai és tanulmányi dele­gációnk munkáját. Legutób­bi tanulmányi küldöttségeink például a veszélyeztetett fia­talokkal kapcsolatos ifjúság­mozgalmi munkát, szovjet testvérszervezetünk tömeg­politikai tevékenységét, az ifjúsági sajtó működését, a Komszomol egyetemi-főisko­lai szervezeteinek gondjait- sikereit tanulmányozták. — Tudja-e hasznosíta­ni a hatalmas Szovjet­unió 42 milliós ifjúsági szövetsége a kis Magyar- ország ifjúságmozgalmi tapasztalatait? — Örömmel tölt el ben­nünket, hogy a Komszomol igazi baráti érdeklődéssel fi­gyeli munkánkat, becsben tartja tapasztalatainkat. Na­gyon kedvező visszhangja volt például a Komszomol KB Viktor MakszimovicsMi­sin által vezetett delegáció­ja látogatásának, amely a KISZ- és az állami szervek közötti együttműködés mód­szereit tanulmányozta. A legutóbb, októberben ná­lunk járt Komszomol-delegá- ció a KISZ agitációs és pro­pagandatevékenységét vizs­gálta behatóan. Nagy az ér­deklődés továbbá érdekvé­delmi munkánk, az ifjúság szociális helyzetével, a la­káskérdéssel összefüggő KISZ-törekvések, továbbá az ifjúsági törvény megvalósí­tásában szerzett tapasztala­taink, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében végzett munkánk iránt. Hahn Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom