Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

NÉPÚJSÁG 1983. november 11., péntek A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutató intézete, a tiszavárkonyi Magnezit- ipari Művek cs a bábolnai IKK kísérletet folytatnak a magnezittartalmú mésziszap mező­gazdasági hasznosítására. Az eddigi eredmények ugyanis ezzel a mésziszappal kezelt földe­ken jelentős termésnövekedé^t jeleztek. A laboratóriummi kísérletekkel egy időben most már a nagyüzemi kísérleteket is megkezdték a mésziszap hasznosítására. A képen: a ha­tásfok laboratóriumi ellenőrzése <MTl-íotó: csikós Ferenc felvétele — KS) Indulatok egy árok körül Gőz vagy gáz? — Mondok egy jó témát, ezt írd meg. Augusztus vé­gén felbontották az Alsó Kö­rös soron az utat, a Kner Nyomdának a gőztávvezeté­két cserélik ki. Emiatt nem tudják vezetni a gázt, amit pedig megígértek és az egész utca számít rá. Több mint két hónapja felbontva áll az út, nem tudunk sze­net sem hozatni, a tartalék pedig vészesen fogy. Lassan leesik a hó és se szén, se gáz... — állít meg egyik ismerősöm az utcán. Dobóköi György, a Kner Nyomda beruházási és fej­lesztési osztályának vezető­je: — A gőztávvezeték felújí­tása már 1981-ben elkezdő­dött, és egy részét még ab­ban az esztendőben be is fe­jeztük. Egy szakasz maradt hátra, az erőműtől a tahi­dig. E munkát a Békéscsa­bai Építőipari Szövetkezet végzi, pontosabban egyik szakcsoportja, mert a szövet­kezet egyébként nem tudta volna vállalni. Hogy miért maradt ez a munka őszre? Mi a szerződést már ta­vasszal megkötöttük. A munkát azonban nem tud­ták elkezdeni, míg meg nem érkeztek a lírák. ___ 9 9 — Hajlított csövek, 108 és 159 milliméteres hajlított csövek, melyek elkészítését — értesülésem szerint — csak Siófokon vállalták. Ök augusztus végére igazolták vissza a rendelést, meg is érkeztek a csövek, és csak ekkor bontották fel az utat. Lerakták a csöveket, ám ek­kor meg a szigetelőanyag hiányzott. Az üzem, ame­lyik a szigetelőt készíti, le­állította a termelést alap- anyaghiány miatt és nem szállította a megrendelt anyagot. Úgy tudom azon­ban, hogy sikerült megegyez­ni az ÁÉV-vel, ma (novem­ber 3., csütörtök) szállítják ki az anyagot és be is fejezi a szigetelést holnap és hol­napután. Vasárnap, hétfőn pedig a szakcsoport vissza­helyezi a fedlapokat és el­végzi a földmunkát, vagyis a jövő hét közepén kezdőd­het a gázszerelés. Szilágyi Árpád, a Békés­csabai Építőipari Szövetke­zet építésvezetője: —• Eleve csúsztunk két- három hetet. A lírák meg­érkezése előtt nem volt ér­demes felbontani az utat, így azt csak augusztus végén kezdtük el. Alighogy felvo­nultunk, megjelent a lakos­ság. majd a tanács és álljt vezényelt, mondván, itt gáz­szerelés lesz. A gázszerelést a békéscsabai Lenin Tsz csa­pata végzi, végezné. Viszont az a szakember', aki meg tudta volna mondani, hogy a gőz-, vagy a gázvezetéket kell-e előbb lefektetni (ne­hogy később valamelyiket a sorrend miatt fel kelljen szedni) éppen szabadságon volt. Végül is megszületett a döntés: első a gőz. Már rég elfelejtettük vol­na ezt az ügyet, de ekkor meg kiderült, hogy nincs szigetelő. Emiatt három he­te áll a munka, bár éppen tegnap kaptuk az értesítést, hogy újra beindult az üzem. és lehet menni a szigetelő- anyagért, de most már késő. Tízszer annyi bajunk volt ezzel a felújítással, mint a többi megbízással. Az el­múlt hetekben körbetelefo­náltuk az országot, több száz kilométert utaztunk szigete­lőügyben és végül az ÁÉV- vel egyeztünk meg, ők anya­got is adnak és a munkát is elvégzik. Ezután mi egyből visszahelyezzük a fedlapo­kat és átadjuk a terepet. Molnár Lászlót, a békés­csabai Lenin Tsz gázszerelő részlegének vezetőjét tele­fonon hívtam fel: — Csupán egy kérdésem van. Ha a szövetkezet befe­jezi a munkát az Alsó Körös soron a jövő hét közepén, elkezdik-e a gázszerelést? — Nem tehetjük a legna­gyobb jóakarattal sem. Idő­közben ugyanis más munká­ba fogtunk, nem állhattunk egy hónapig tétlenül. A kez­dés a folyamatban levő munkák befejezésétől függ, három héten belül nem vár­ható, de akkor is bizonyta­lan. A gázszerelésnek szigo­rú technológiai - előírásai vannak, amit be kell tarta­ni, és nem biztos, hogy a no­vember végi időjárás lehe­tővé teszi a munkát. Alsó’ Körös sor, a Kispipá- tól lefelé. Az egyik ház előtt idős asszony, Tóth Györgg­yé: — Nem látta véletlenül, jártak ma itt munkások, hozták az anyagot? — Itt nem járt senki, nem hoztak semmit. Nem csinál­nak hetek óta semmit, mi meg itt bukdácsolunk a be­tonlapok között. — Csak most sikerült szi­getelőanyagot szerezniük, és nekem azt mondták, szer­dára elkészülnek... — Szerdára? Nekünk a múlt szerdára ígérték... A szigetelőanyagot meg — azt beszélik —- kihozták már egyszer, csak valaki ellop­ta... Mondanak itt minden­félét, de mi már senkinek se hiszünk. Ezen a ponton én is ké­telkedni kezdtem, felhívtam hát az ÁÉV-et. Svetcz Mi­hály, a szakipari részleg ve­zetője: — Hogy keveredünk mi ebbe az ügybe? Tegnap­előtt tényleg megkeresett bennünket a szövetkezet, de semmi konkrét megállapodás nem született. Most, nincs öt perce, hogy a műszaki ve­zetőjük hozta a megrende­lőt. — Vagyis hétfőre nem ké­szül el a szigetelés? — Hát az csoda volna. Ilyen gyorsan mi se tudunk intézkedni. Megértjük, hogy sürgős a munka, és még szerződéskötésre sincs idő, de ... Tudja mit? Holnap délben hívjon vissza, addig­ra kiderül, mit tehetünk. És péntek délben: — Kérem, talán már tud­ják is — mondták az embe­reink, hogy jártak arra —. reggel elkezdtük a munkát és holnapra, szombatra vég­zünk a szigeteléssel. A szö­vetkezet szakcsoportja pe­dig készen áll, hogy lefedje az árkot, keddre ott minden rendben lesz. — Tehát megtörtént a csoda... — Csoda? Hát igen. Vé­gül is sikerült úgy szervez­ni mindent, hogy segíteni tudtunk... Nos, reméljük, ezzel le­zárult a „gázos gőzügy”. És ha már az idén nem is sike­rülne bevezetni az utcába a gázt, szenet hozatni már lehet. Szatmári Ilona Sokáig így nézett ki az utca, ma — a lakók örömére — már nem, lefedték az árkot Fotó: Fazekas László Jobb alkatrész-ellátás — együttműködéssel Kevés mezőgazdasági szakember maradhatott közömbös, amikor c te­rület érzékeny pontjára, az alkatrész-ellátásra tapintott a Népújság ok­tóber 20-i számában a „Miért nincs, ha egyszer van?” című „Alkatrész- kesergő”. A cikk a valós és általá­nosítható esetek felsorolásá­val teszi fel aggódó kérdése­it a jelent és a .jövőt illető­en. Ezek aktualitása az idénymunkák elmúltával sem halványodik, még akkor sem, ha a felsorolt konkrét pél­dákat ebből az időszakból idézte fel az újságíró. A téli nagyjavítást rövidesen meg­kezdik. és a jövő idény­munkáinak műszaki meg­alapozásán fáradoznak a mezőgazdasági üzemek. o A téma realitása és idő­szerűsége az alkatrész-forgal­mazót, a Békéscsabai AG­ROKER Vállalatot is arra készteti, hogy nagyító alá tegye a kérdést, a jövő ér­dekében elemezze azt, és te­gyen is az előrelépésért. Mindjárt elöljáróbán meg kell jegyezni — semmikép­pen nem előzetes mentege­tőzésnek szánva —, hogy ez a szakma sem a termelő üzemnél, sem a forgalmazó vállalatnál nem ígér könnyű sikereket. Az alkatrész-ellátásnak na­gyon fontos alapkérdése az igény és a kínálat szintje, illetve ezek összhangja. Ha az igényeket vizsgáljuk, ak­kor a hazai termelés színvo­nala az, ami ezeket megha­tározza, amely — túlzás nél­kül — a világ mezőgazdasá­gi termelésének élmezőnyé­be tartozik. A termelés ilyen szintje mellé párosul a technikai eszközök, technoló­giák egy részének világszín­vonalú megoldása (például: rizstelepek lézeres talaj- egyengetése stb.). E feltételek mellett teljesen érthető a hasonló színvonalú ellátás igénye, és igen helyesen . ez a húzóerő, a mérce a nem világszínvonalú gépek alkat­rész-ellátásánál is. A kínálatot a beszerezési források helye szerint le­het megítélni. A tőkés or­szágokban gyártott alkatré­szekkel való éllátásnak erős devizális korlátái vannak. A szocialista országokból jövő importalkatrészek kínála­tát meghatározza a szállító országok mezőgazdasági ter­melésének műszaki igénye, termelési színvonala. A hazai gyártású alkatré­szek kínálata szélsőséges ké­pet mutat. Jelen van a leg­fejlettebb technológiával és a manufakturálisan készült is, hasonló minőségi szóró­dással. Sok gondot jelent az itt-ott megjelenő világ- színvonalú ár. Egyes gépek gyártói az alkatrészt később nem biztosítják gépeikhez, csak a saját gyártásút, mond­Negvedszázadosjubileum (Tudósítónktól) 1958. november 7-én a Békéscsabai Ruhagyár oros­házi üzemének homlokzatán kigyulladt a vörös csillag, és e hónap 10-én megindult a termelés. Ezen a napon a varroda 150 fővel kezdte meg működését, és több helyi­ségben még akkor is folytak a munkálatok. Egy év múl­va már 510-en dolgoztak az üzemben. Akkor férfi- és fiú­fehérneműket varrtak. Az első években zárt ciklusú volt a termelés, a gombözás, a lyukasztás, a vasalás és a ván: kooperációban készül a többi, és sokszor ebből van a legtöbb, amelynek nagy részét egy idő után már senki sem gyártja. o Az eddig sorolt, gondokkal ■tűzdelt beszerzés áll szem­ben tehát egy nagyon' magas színvonalú, de vitathatatlan jogosságú igénnyel. Kérdés, hogy feltétlenül szükséges-e itt szembenállásról beszél­ni? Nem - lehetne valamit előbbre lépni legalább a le­hetőségen belül? Talán a szakma sokrétű­sége, szerteágazósága adja. hogy minden ágán létezik valami' — a másiktól eltérő — megoldás, ami előbbre visz. Sok-sok ellentmondás, feszültség feloldható jobb hozzáállással, avagy közös, eladó-felhasználó együtt­működéssel. Ezek közüL a lehetőségek közül néhányat megemlítek. Az alkatrész üzletág vál­lalatunknál az egyetlen, amelynél az áru biztosítása „nem a vevő igénylése” alap­ján történik, azaz a vevő nem rendeli meg előre a be­szerzés időszakában az al­katrészt. Mondván, ezt nehéz előre megjósolni. így. a „jós­lást” a vállalat szakemberei vállalják magukra, hogy jö­vőre, .melyik • negyedévben, miből mennyi kell — mert előző évben rendeljük meg az árut. Hogy ez a módszer milyen sikerrel kecsegtet, milyen ha­tásfokú, azt ne kelljen most minősíteni. Az biztos, hogy az a forgóeszköz — ráadá­sul nem is végtelen —. amely az alkatrész forgalma­zására hivatott a vállalat­nál, jobban is szolgálhatná az ellátást. Igaz, így a gaz­daságok nem vállalnak koc­kázatot a rendeléssel, de a gazdaságonként! több milli­ós raktárkészlet mégis azt sugallja, hogy ez azért na­gyon sokba kerül. Ha mel­léteszem, hogy a kellő idő­ben rendelt alkatrészt 90— 93 százalékos biztonsággal be lehet szerezni, akkor az elő­zetes rendelés bizonytalan­ságát is beleértve, még je­lentős tartalék van a terv­szerűvé tehető együttműkö­désben. o Egy másik előrelépési le­hetőséget — melynek jó ha­tásfokához kell az előbbi kapcsolat — a vállalat ön­állóvá válása teremtett meg. így a bizonytalanul besze­rezhető alkatrészeket le le­het gyártani, és minőségi bi­zonylattal, ellenőrzött áron lehet forgalmazni. A legke­resettebb cikkeket forgalma­zó maszek kereskedelemben — melyet a cikk is említ — ez nincs mindenesetre ga­rantálva. A vállalat készletgazdál­kodási okok miatt nem ké­pes forgalmazni a Magyar- országon használatos min­den mezőgazdasági gép ösz- szes alkatrészeit. Ez össze­sen mintegy 80—90 ezer cikk, közületeknek is innen szál­lították a megrendelt árut. Az iparági átszervezések során, 1963. január 1-én megalakult a Férfi Fehérne­műgyár, majd ezután ko­moly rekonstrukciót hajtbt- tak végre, a régi kopott gép­parkot folyamatosan lecse­rélték. A minőségi követel­mények egyre inkább meg­követelték szakmunkások je­lenlétét az üzemben. A szer­vezett szakmunkásképzés beindítása előtti években a szakmunkások aránya 8—10 százalék volt, jelenleg 55 százalék. Az igények növe­melynek több mint fele el­vétve kell a megyében. De a kör még ennél is szűkebb, körülbelül 13-14 ezer cikk­elemet forgalmazunk mind­azon alkatrészekből, melyek szerintünk leginkább kelle­nek a megye mezőgazdasá­gában.- Ettől függetlenül pél­dák sora bizonyítja, be le­het, és vállalatunk be is szer­zett bármilyen előre meg­rendelt és általánosságban nem forgalmazott gépalkat­részt. Ez tovább szűkítené a panaszokat, melyek majd­nem igazak, és amelyek sze­rint nem forgalmazunk min­den géphez alkatrészt. Számunkra is tanulság, hogy a speciális igényeket — melyek a konkrét gazdaság­ban természetesek és szá­mukra nem speciálisak — be kell gyűjtsük a gazdasá­goktól, melyek így minden további nélkül kielegíthetők. A bemutatott néhány vál­tozat csak példa arra a sok­sok lehetőség^, mely javít­hatja az alkatrészellátást. Nem véletlenül emelték ki azokat a lapban, melyekből kitűnik az együttműködés fontossága. A közös érdek azt kívánja, hogy minél szo­rosabb együttműködéssel biz­tosítsuk ennek a rendkívül információéhes szakmának a jó működéséhez szükséges feltételeket. Ebben a kezde­ményezést az AGROKER fo­lyamatosan megteszi. o A vállalat jelenlegi felké­szültsége a nagyjavításra olyan szinten van, amely már biztató alapot nyújthat. Az elmúlt év azonos idősza­kánál 40 százalékkal több alkatrész növeli a kínálatot, elsősorban erőgépalkatré­szekből. Elkezdtük a gazda­ságok tételes alkatrészigény­felmérését. Azokat az alkatrészeket, melyeket jelenlegi készle­tünkből, vagy a közben be­érkező áruból nem tudunk biztosítani a téli' nagyjaví­táshoz, soronkívül beszerez­zük társvállalatainktól. így szervezett formában, jó ha­tásfokkal és kevés fölösle­gesen megtett gépkocsi-kilo­méterrel juthatnak partne­reink a szükséges alkatré­szekhez. Az alkatrészellátás a me­zőgazdasági termelés fontos összetevője. Megfelelő szín­vonalú biztosítása érdeke gyártónak, forgalmazónak, felhasználónak egyaránt. Vállalatunk — élve az ön­állóság adta lehetőséggel — új módszereket keresve, al­kalmazva meg kívánja te­remteni a gyártás, felhasz­nálás minél jobb összhang­ját. Ezt vállalva szükség van még arra is, hogy vevőink igényét jól, időben megis­merjük, melyért még sokat kell tennünk. Ugyanakkor kérjük vevőinket, hogy meg­alapozott tervezéssel, észre­vételeikkel segítsék munkán­kat. Balogh József, kereskedelmi igazgatóhelyettes, AGROKER Vállalat, Békéscsaba kedésével 1966-ban létrehoz­ták a bedolgozói bázist, je­lenleg is eredményesen dol­goznak e hálózatban az em­berek. Termékeik cseaknem tel­jes egészében exportra ké­szülnek 1976 óta, kezdetben főleg szocialista, de egyre növekvő mennyiségben nyu­gati exportra is gyártanak. A jubileumi ünnepségen a csaknem 330-as dolgozói létszámból ötvenkilencüket köszöntötték, mint alapító tagokat. A negyedszázados évforduló megünneplésére Fékon-bálat is. hirdettek, amelyet november 5-én, az Alföld Szálló éttermében rendeztek meg. Erre az ün­nepségre meghívták a test­vérgyárak képviselőit is. Kiss Horváth Sándorné IIFÉKON orosházi üzemében'

Next

/
Oldalképek
Tartalom