Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

1983. november 10., csütörtök Fotó- és képzőművészeti naptárak 1984-re Tájak, népviseletek, aktok n szakszervezet napirendjén: a nyomda- és papíriparban dolgozó értelmiségiek helyzete Meggyorsult a nyomda-és a papíripar technikai fejlő­dése, ezzel együtt jelentősen megnövekedtek a műszaki, gazdasági vezetők, szakem­berek iránt támasztott köve­telmények — állapították meg a nyomdászszakszerve­zet központi vezetőségének szerdai ülésén^ ahol az ér­telmiségiek helyzetét vizs­gálták. A 24 vállalatnál szer­zett tapasztalatok szerint a felsőfokú végzettséggel ren­delkező szakemberek több­sége mindkét iparágban, képzettségének és képessé­gének megfelelő munkakör­ben dolgozik. A vállalati adatokat vizsgálva azonban az is kitűnik, hogy jó né­hány helyen a nagyobb ke­reseti lehetőségek miatt a diplomások egy része saját Egészségügyi beruházások Békésen Megyei .és városi erők összefogásával folyik Béké­sen a legnagyobb beruházás megvalósítása, az új szociá­lis otthon építése. 1977-ben kezdődött, a kazánház egy év múlva el is készült, ta­valy a bekötő utat és a szennyvízátemelő berende­zést adták át. Az árvíz után gyorsult fel valamelyest az építkezés. A megyei tanács egészségügyi osztálya az V. ötéves tervidőszakban 15 millió forintot biztosított er­re a célra, a következő terv­időszakban pedig 44 millió forintot tervezett a beruhá­zásra. Az Összegek három 50 férőhelyes pavilon létrehozá­sát teszik lehetővé kiszol­gáló és szociális helyiségek­kel együtt. A régi épület re­konstrukciós tervei most ké­szülnek. Ide majd ötven idős embert tudnak elhelyezni. A kérésére fizikai munkát vé­gez. A szakszervezet kiemelten vizsgálta a pályakezdő fia­tal értelmiségiek beilleszke­dését a mindennapi munká­ba. Megállapították, hogy bár jónak mondható a főis­kolák nappali tagozatán vég­zett fiatalok elméleti felké­szültsége, azt nem mindig tudják a gyakorlatban hasz­nosítani. Nem szívesen vál­lalkoznak a termelés irányí­tására. A tapasztalatok sze­rint friss vezetőként elsősor­ban azok állják meg jól a helyüket, akik szakmunkás­ként végezték el felsőfokú tanulmányaikat, s így ered­ményesen tudják ötvözni el­méleti és gyakorlati tudásu­kat. A szakszervezet azt is vizsgálta, hogy a diplomá­sok hogyan kapcsolódnak be kazánház, a szociális és ki­szolgáló rész kialakítása megtörtént, s a belső szere­lési munkák is közel állnak a befejezéshez. A műszaki átadás ideje először 1983. július 31-e, majd szeptem­ber 22-e volt. Ez azonban még mindig nem történt meg. Az első gondozási egység átadási idejét október 30-ra tűzték ki, de a tervezett ütemtől .elmaradt az építke­zés. Előreláthatóan az év végén fejezik be az első egység építését. A 2-es pa­vilont jövő év július 31-én, a 3-as számú pavilont ’84. szeptember 30-án kellene át­adni. A szociális otthon re­konstrukciója és az új ott­hon építése 200 idős ember­nek nyújt majd korszerű el­helyezést, ha a jövőben tart­ják a határidőt a kivitelezők. a mozgalmi munkába. Rész­vételüket nem találta kielé­gítőnek, ami a testület vé­leménye szerint nem min­den esetben az értelmiségi­ek érdektelenségére vezet­hető vissza. A. központi vezetőség ha­tározata szerint a szakszer­vezeti bizottságok munkájá­ban minőségi változást kell elérni az értelmiségiekkel való foglalkozásban, aminek egyik módja a társadalmi műszaki-gazdasági munkabi­zottságok létrehozása. Emel­lett a szakszervezeti bizott­ságok feladata a munkások és az értelmiségiek kapcso­latának szorosabbra fűzése az egymásrautaltság, az alapvető érdekazonosság ta­laján — mutatott rá a köz­ponti vezetőség. Nagyságrendben a második legnagyobb beruházás a vá­rosban a 40 férőhelyes, 3-as számú bölcsőde építése. Ter­vezik már az épületet, és szanálják a szükséges terü­letet a Rákóczi út és az Is­kola utca sarkán. Az épít­kezés jövőre kezdődik. Lesz második gyógyszertára is Békésnek, a Rákóczi út 4. szám alatt. Várható befeje­zése jövő év vége. A rende­lőintézet rekonstrukciója 1982. januárban kezdődött, a külső munkálatok jelentős része elkészült, az épület kö­rüli utakat rendbe hozták, a külső vakolás munkálatai is haladnak. Itt megfelelő körülmények között fogad­hatják majd a betegeket a szakrendelők és a tanács­adás. B. Zs. Finom hangulatú képek az esti Budapestről, a reprezen­tatív herendi porcelánokról, a káprázatos matyó népvise­letekről. Múlt századi élet­képek, romantikus tájak, színpompás virágok, mese­beli léggömbök, bravúros grafikák, életteli fotók. Fali, asztali naptárokon és határ­időnaplókon, reklám- és kár­tyanaptárokon. Valamennyi a Képzőművészeti Kiadó gondozásában megjelentetett kiadvány. Gazdag tartalom­mal, szép kivitelben a Kos­suth, a békéscsabai Kner, az Offset, a Révay Nyomda produkciójában. 1984-ben 28-féle művésze­ti naptár közül válogatha­tunk, amelyet egymillió- százhuszonhatezer példány­ban adtak ki. A választék gazdagabb, mint a korábbi éveké volt. (A választékot bővítik a vállalati reklám- naptárok, 56-féle változat­ban, 870 ezer példányban.) Fotóművészeti alkotások­kal a naptárak kétharmada, képzőművészet alkotások reprodukcióival egyharmada készült. Az alapvető művé­szeti ismeretterjesztést célzó naptárak ára változatlan maradt, az extra igényeket kielégítő — például akt-, vagy rockkalendáriumok ára is csak 10 százalékkal emel­kedett. Van naptár, amely főváro­sunk szépségeit, régiségeit tárja lapjain a néző elé. Má­sokon hazai tájak, hangula­tos városok, a Duna-kanyar, a magyar népviseletek je­lennek meg. Munkácsy Mi­hály, Lotz Károly, Mészöly Géza, Molnár József, Orlai Petrich Soma, Bihari János, Deák-Ébner Lajos, Aba No- vák Vilmos, Patay László, Szász Endre, Bálványos Huba neve fémjelzi egy-egy nap­tár művészi színvonalát. Az Iparművészeti, a Herendi, a Közlekedési, a Budapesti A matyó népviseleti naptár címoldala (Fotó: KS) Történeti Múzeum anyaga szolgáltatta más naptárak­hoz a képanyagot. A fotósok névsorát a múlt század jeles fotóművésze, Klösz György nyitja, s olyan mai fotómű­vészek, mint Czeizing Lajos, Lussa Vince, Reismann Ma­riann, Schiller Alfréd, Ba­lassa Ferenc, Kisbán Gyula alkotásai folytatják a sort. Az idén van először jó gyereknaptár, s választék is az igazán játékos, mesebeli illusztrációkból. A tinédzse­reknek vasútmodellekkel, rockegyüttesek fotóival és aktfotókkal teli naptárakat kínál a kiadó. A háziasszo­nyok'naptára klasszikus ma­gyar festők műveinek rep­rodukcióit és különleges étel­recepteket tartalmaz. Mivel sokan szeretnek külföldi és hazai barátaik­nak, ismerőseiknek naptár­ral kedveskedni, mindjárt postára adható, igényes cso­magolásban kerültek az üzle­tekbe. K. M. i é <4® í§y i iíiiiéiii«. » ... 2 3 4 5 6 ? 8;9 10111213 m!« 16171819 28 21 23 24 25 26 2728 30 31 Egy lap a romantikus tájképek címet viselő, Szálé János reprodukcióit tartalmazó naptárból tárgyalóteremből Előre kitervelt szándékkal Munkavédelmi ellenőrzés Ma országos munkavédel­mi célellenőrzést tartanak, melynek során több helyen megvizsgálják a targoncák és a gázpalackok biztonság- technikai állapotát. Az álla­mi vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél a SZOT és az SZMT munkavédelmi fel­ügyelői, a termelőszövetke­zetekben a megyei tanács mezőgazdasági osztályának műszaki munkavédelmi fel­ügyelői, a kisipari szövetke­zetekben a KISZÖV mun­kavédelmi felügyelői, társa­dalmi aktívák közreműködé­sével hajtják végre az el­lenőrzést és intézkednek a hiányosságok megszüntetésé­re. Butóskár-statisztika A fővárosban és Pest megyé­ben 10 hónap alatt mintegy 115 ezer autós balesetet jelentettek be a biztosító 32 kárfelvételi Irodájában. Ám ennél többen, mintegy 200 ezren károsultak. A balesetek nagy hányada — 43 ezer — az autós turistasze­zonban, tavasztól őszig esett. Az elmúlt évinél 3—4 százalék­kal több baleset történt. Nyár elején nyílt meg a bu­dapesti új kárrendezési köz­pont, ahol a korábbinál kultu­ráltabb körülmények között fog­lalkozhatnak az ügyfelekkel. Itt október végéig 9 ezer ügyfél kárigényét bírálták el. A gva- dányi úton nyilvántartott kár­akták tanulságos következteté­sek levonására adnak módot: míg az autósbalesetek száma 3—4, addig a kifizetett összeg 14 százalékkal növekedett a tava­lyihoz képe“*» — Többször megfenyeget­te a feleségét. Miért? — Ezek a fenyegetések nem voltak komolyak, »A válasz kételyeket éb­reszt. A tények ugyanis az ellenkezőjét tanúsítják. A bíróság asztalán ott fekszik egy csontnyelű tőrkés, amellyel Lévai András szarvasi lakos a bűncselek­ményt elkövette. Ezt a kést a megtermett vádlott több­ször a ruházatába rejtette. Egy alkalommal a fia a pár­nája alatt találta meg, egy másik esetben pedig a zse­béből vette ki. Tehát már a bűncselekmény elkövetése előtt is foglalkozott a ször­nyű gondolattal. Persze, az ital is közrejátszott. Nem­csak a bűncselekmény elkö­vetésében, hanem abban is, hogy megromlott a házassá­guk. Pedig milyen szépen in­dult. 1962-ben keltek egybe. Családi életük hosszú ideig kiegyensúlyozott volt. Majd­nem 20 évig közös munka­helyen dolgoztak. Lévai bér- csoportvezető volt, a felesé­ge pedig bérelszámoló. Vagy négy évvel ezelőtt kezdett erősebben italozni. A mun­káját sem tudta emiatt meg­felelően ellátni, nem csoda, ha konfliktusai támadtak. Sőt, fegyelmi büntetést is kapott. Ám ahelyett, hogy változtatott volna a maga­tartásán, még jobban bele­merült az italozásba. A csa­ládi élete végképp megrom­lott. Egyre gyakoriabbakká váltak a veszekedések, me­lyek a tettlegességig fajul­tak. Időközben azonban né­mi remény is felcsillant. Ta­lán még sikerül jobb belá­tásra bírni. A felesége rá­beszélte, hogy önként jelent­kezzen alkoholelvonó keze­lésre. Megtette, ám a keze­lés nem hozta meg a kívánt eredményt. 1982. nyarán a felesége házasságuk felbon­tása iránt keresetet nyújtott be a szarvasi járásbíróság­hoz. A határozott lépés Lé­vait megdöbbentette, egy rövid időre magába szállt. Esküdözött, változtat a ma­gatartásán. így hát a házas­ság felbontására nem került sor. De a fennkölt ígérge­tésekből sem lett semmi. Lévai egyetlen szavát sem váltotta be. Még gyakrab­ban felöntött a garatra, még brutálisabb lett. Minden ok nélkül olyan durván bántal­mazta a feleségét, hogy a rendőrségnek is be kellett avatkoznia. Az asszony el­keseredésében öngyilkossá­got kísérelt meg. Ezt köve­tően került sor a lakás megosztására. Hátha ilyen módon sikerül elkerülni a konfliktusokat. Ez a meg­oldás sem bizonyult szeren­csésnek. Az ismétlődő csa­ládi veszekedések most már súlyos fenyegetésekkel páro­sultak. Az asszony csak ak­kor • mert otthon tartózkod­ni, amikor hazaérkezett kol­légista fiuk, akinek jelenlé­te némileg fékezte az apa indulatait. Egyéb alkalmak­kor Lévainé ismerőseinél tartózkodott, s onnan járt dolgozni. A vádlott többször felkereste a munkahelyén, a Szarvasi Állami Tangazda­ság húsüzemében. Az utcán beszélgettek, mert botrányos viselkedése miatt a férfit ki­tiltották az üzem területé­ről. Persze, az utcán sem türtőztette magát. Húsvétkor hazajött a kol­légiumból a fiuk. Az asz- szony is hazament. Nyilván azzal a reménnyel, hogy a gyermek majd feloldja a családi feszültséget. Nem így történt. Lévai ekkor már magánál tartotta azt a tőr­kést, mellyel később a bűn- cselekményt elkövette. A fia találta meg nála. A felesége ismét keresetet nyújtott be a bírósághoz a házasság fel­bontása végett. Lévai nem ment el a tárgyalásra. Ehe­lyett életveszélyesen megfe­nyegette. — Végzek veled, ha más­hol nem lesz alkalmam, ak­kor a nyílt utcán. Lévainé annyira 'megri­adt, hogy a május elsejei felvonulásra sem mert el­menni. i Május 5-én, reggel a vád­lott lakásán megivott egy pohár bort. A szarvasi ügy­védi munkaközösségbe in­dult, hogy megbeszélje' a házasság felbontásával, el­sősorban a lakáshasználattal kapcsolatos kérdéseket. Az ügyvéd közölte, nincs sok esélye, hogy a lakásban ma­radhasson. Elkeseredésében ismét az italhoz nyúlt. El­határozta, ismét felkeresi a feleségét a munkahelyén. Megkísérli a házassági élet- közösség helyreállítását, ha pedig a felesége hajthatat­lan marad, akkor végez ve­le. Ezzel a gondolattal csúsz­tatta a tőrkést a zsebébe. Tíz óra tájban érkezett a húsüzembe. A portáról le­hívta a feleségét. Az asz- szony, ha vonakodva is, de eleget tett a hívásnak. A kaputól néhány méterre áll­tak meg. A vádlott ismét kérlelte, hogy térjen vissza hozzá és rendezzék életüket. Az asszony az előzmények­re hivatkozva hajthatatlanul ragaszkodott elhatározásá­hoz. Lévait elfogta az in­dulat. Elővette zsebébőr a tőrkést és hasba szúrta fe­leségét. A szerencsétlen asz- szony elvesztette az egyen­súlyát, megingott és a föld­re zuhant, de még volt any- nyi ereje, hogy menekülni próbáljon. A férje újra és újra megszúrta. Az esetet látta a portás, s az asszony segítségére sietett. A nála jóval erősebb fizikumú vád­lottat derekánál fogva pró­bálta elrántani, majd a hús­üzem vezetőhelyettese is odarohant és kicsavarta a tőrkést Lévai kezéből. Köz­ben értesítették a rendőrsé­get. A súlyosan megsérült asszonyt a békéscsabai kór­ház baleseti sebészeti osztá­lyára szállították, ahol azon­nal megműtötték. Ez men­tette meg az életét. A tárgyaláson a vádlott beismerte a cselekmény el­követését. Mélységesen meg­bánó magatartást tanúsított. Azt azonban Vitatta, hogy a felesége megölését előre ki­tervelte volna. A bíróság a védekezését nem fogadta el. A tanúk vallomásai és a bizonyítékok ugyanis az el­lenkezőjét igazolták. Terv­szerűen és tudatosan csele­kedett akkor is, azon a na­pon, amikor az emberi élet kioltására alkalmas tőrkést magához vette és felkereste a feleségét. Maga is beis­merte, azzal az elhatározás­sal indult felesége munka­helyére, hogyha nem haj­landó visszaállítani az élet- közösséget, akkor megöli. Ennek megfelelően cseleke­dett, amikor közepes erővel, kitartóan több szúrást mért a tőrkéssel a feleségére. A Gyulai Megyei Bíróság Lévai Andrást előre kiter­velt emberölés bűntettének kísérlete miatt 10 év szabad­ságvesztésre ítélte. Mellék- büntetésként 8 évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegy- házban kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. A bün­tetés kiszabása során a bíró­ság enyhítő körülményként értékelte a vádlottnak a bűnösségre is kiterjedő beis­merő vallomását, megbánó magatartását és büntetlen előéletét. (Serédi) Csabai tál A Békéscsabai Konzervgyár és a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Cttörőház hétvégi szabadiskolájának közös főzöver- senye háziasszonyoknak és házias férfiaknak. A verseny egy kétfordulós receptpályázatból és egy gyakor­lati fözöversenyből áll. A gyakorlati versenyre a receptpályá­zat legjobb eredményt elért versenyzői kapnak meghívást, s a résztvevők két napig Békéscsaba város vendégei lesznek. 1. forduló (beküldési határidő: 1983. november 28.): reggeli ételek, előételek, levesek, főételek. 2. forduló (beküldési határidő: 1984. január 23.): vacsora- és egytálételek, köretek, saláták, tészták, sütemények, desszertek. 3. forduló — döntő (1984. február harmadik vagy negyedik hét­végéje) : gyakorlati főzőverseny, melyen egy tetszés szerinti „Csabai” ételsort kell elkészíteni a versenyzőknek. A pályázatra eddig máshol nem közölt, olvasható kézírással vagy géppel írt receptekkel lehet nevezni, melyek a Békés­csabai Konzervgyár valamely termékének felhasználásával ké­szíthetők el. A leírt ételek száma fordulónként egytől húszig terjedhet. A recepteket a határidők figyelembevételével a következő címre kell eljuttatni: Ifjúsági és úttörőház, 5601 Békéscsaba. Pf. 60. (Derkovits sor 2.) A borítékra kérjük, írják rá: „Csabai tál”. Bővebb felvilágosítást a versenyről és a konzervgyár termé­keiről a fenti címen, vagy a 06-66-25-211-es telefonon adhatunk. A főzőverseny győztesének egy teljes „Csabai” éléskamra a jutalma, míg a helyezettek egy-egy ajándékládát kapnak a konzervgyár termékeiből. Mindenkinek jó ötleteket és eredményes versenyzést kíván­nak a meghirdetők!

Next

/
Oldalképek
Tartalom