Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

1983. november 30., szerda ¥ Szomszédolás CSOMGRÍD * HEGYEI m m^turnéé, HÍRLAP OSZTRÁK RÉSZVÉTEL­LEL. Üj vállalat alapító ok­iratát adták ki illetékes kor­mányzati szervek a közel­múltban Budapesten. Egy osztrák ipari vállalkozó, to­vábbá a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat, valamint a makói Lenin Termelőszövetkezet kft-t, az­az korlátozott felelősségű ipari kereskedelmi részvény- társaságot alapított. Az ön­álló jogi személyként álla­milag bejegyzett vállalat ba­romfi-, elsősorban libatoll feldolgozására és harmadik piacokon való közös érté­kesítésre alakult. A Magyar Nemzeti Bank által is jóvá­hagyott program szerint éves viszonylatban 235 millió fo­rint értékben dolgoznak fel ágyneműt, elsősorban pe­helypaplanok és párnák gyártására alkalmas tollat. QsmmmiRG sajAt szerviz, gyors JAVÍTÁS. A szegedi AGRO- KER Vállalat a Bajai Kuko­ricatermesztési Rendszerrel közösen gazdasági társulást hozott létre. A működését most megkezdett társulás feladata a vállalat által for­galmazott, valamint a ter­melési rendszer partnergaz­daságainak tulajdonában le­vő traktorok, kombájnok, s egyéb gépek garanciaidőn túli átalánydíjas javítása. Természetesen a jótállási, vagyis a garanciális szervizt is elvégzi. Az átalánydíjas javításra igényt tartó üze­mek szerződést kötnek a vállalattal, és meghatározott átalánydíjat fizetnek. Ennek ellenében karbantartási, műszaki ellenőrzési techno­lógiát kapnak, amit kötele­sek betartani, egyébként ez saját érdekük is. Ha mégis meghibásodás következik be, akkor az új szerviz szakem­berei — lehetőleg a helyszí­nen — gyorsan elvégzik a javítást. Mindehhez a meg­felelő alkatrészbázist már korábban megteremtették. A saját szerviz kialakítá­sával magas színvonalú ja­vító szolgáltatást nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek. A cél a gépek üzembizton­ságának fokozása, ami ked­vezően befolyásolja a ter­melés hatékonyságának nö­velését. A vállalat szegedi központjában működő társu­lás jövőre Hódmezővásárhe­lyen, az AGROKER ottani telepén központi műhelyt rendez be a belső javítások elvégzésére. iilác noioUiti lerisOyinm HAJDÚ­BIHARI MIGTMSmiOUSIIMUNKISPIR' NAPLÓ REJTETT TARTALÉKOK. Talán az országban is kevés olyan gyár, vagy nagyüzem található, mint a debreceni MEZŐGÉP Vállalat, ahol rö­vid idő alatt 43 működőké­pes vállalati gazdasági mun­kaközösség szerveződött, s ahol szinte egyértelműen po­zitív hatásokról lehet beszá­molni. A hogyanra és a mi­értekre azonban nem is olyan könnyű választ adni. Tavaly a vállalat keretein belül még csak 25 gmk működött. Ez a szám 1983 végére 43-ra emelkedett. Az effektiv termelőterületen 40, szellemi vonalon pedig 3 munkaközösség szerveződött. A gmk-kban dolgozók lét­száma 431. Mint általában mindenhol, a gmk-sokkal kapcsolatosan legtöbb problémát a MEZÖ- GÉP-nél is az adminisztráció jelenti. Nehéz ugyanis ele­get tenni a szigorú és külön szakértelmet igénylő köny­velői, adózási és pénzkezelé­si követelményeknek. Van olyan tapasztalat is, hogy sokszor a kötelező admi­nisztrálás még egy jól kép­zett könyvelőnek is fejtö­rést okoz. Természetesen a MEZÖGÉP-nél a kollektíva elfogadta a gmk-t, mint új­szerű vállalkozási formát, s rövid időn belül igen nép­szerűvé vált a dolgozók kö­rében. Kisebb feszültségek azért adódnak, mert példá­ul nem lehet mindenki gmk- tag, s a gyengébben dolgo­zókat is kirekesztik a több­letjövedelem-szerzésből, összességében azonban el­mondható, hogy eredménye­sen és gazdaságosan dolgoz­nak. Ott például, ahol a gmk-soknak adják ki a rész­egységek, alkatrészek előál­lítási, megmunkálási műve­leteit, a nyereség is emel­kedett. KÉT TANTEREM TÁRSA­DALMI MUNKÁBAN. Az egész városnak épült Jász­berényben a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti 16 tantermes általá­nos iskola. Egy iskola kivé­telével meg is szűnt a vál­tott tanítás a városban. A Székely Mihály énektagoza­tos iskolában a 20 osztály­ból az új iskola belépésével 17 maradt. De ez mégis az­zal járt, hogy a korábbi tíz tanterem helyett szeptem­bertől egyszerre 17-re van szükség. A tanári kar a városi ta­nács illetékeseivel együtt az év elején számba vett min­den szabad helyiséget. A korrekciós osztálynak ki­ürítettek egy irodát, befog­ták a két napközis termet és az úttörőszobát. Egy osz­tály mindig tornaórán vagy gyakorlati foglalkozáson van, tehát még ké^ tanterem hiányzott. Üjabb szemlék, variációk, átcsoportosítások után kiderült, hogy a szom­szédos volt mentőállomás épületével lehetne valamit kezdeni. Már évek óta az oktatást szolgálta egyébként is, garázs és iskolai raktár volt benne. Az átalakítást nem bírta volna ki, újat kel­lett építeni. Márciusban, áp­rilisban pénz után kutattak, végül 300 ezer forinttal meg­kezdődött az építkezés, az­az, hogy a bontás. Kispál Béla igazgató pontosan ma­ga sem tudta, mekkora fá­ba vágta a fejszét. — Bíztunk a szülőkben, és a munkahelyektől is sokat vártunk. A tetőszerkezet ki­vételével minden társadal­mi munkában készült. A gyerekekkel üzentünk a szü­lőknek és ők jöttek bonta­ni, betonozni, téglát horda­ni, takarítani. A hét végén nem volt munka, délutánon­ként dolgoztunk, volt, aki szabadságot vett ki. A bon­tással végeztünk áprilisban, május elején kész volt az alap, a tanév végén álltak a falak. Szerettük volna szeptemberben birtokba venni a tantermeket, ugyan­is két osztálynak még nem volt helye. Nem sikerült, mert például 3 sor cseré­pért heteket kellett szala- dozni. Azt a két osztályt ideiglenesen beköltöztettük a tornaterembe és az ebédlő­be^ de mégis váltott tanítás nélkül kezdtük az iskolai évet. Szerény, de meggyőző mo­dorával állhatatosan kérte a segítséget, szervezte a mun­kát. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a zagyvamenti, a Lenin Tsz, a víz- és csator­namű vállalat, az építőipari szövetkezet, a pincegazdaság és az elmaradhatatlan hűtős Vályi Péter Szocialista Bri­gád a szülőkkel együtt más­fél millió forintos társadal­mi munkát végzett. Végül mintegy 700 ezer forintból, amit anyagra és a megren­delt munkákra költöttek, el­készült a két tanterem — 4 millió helyett. összeállította: P. F. IKNEB beszámolója a Minisztertanácsnak Erősödő tsz-ek — városiasodó falvak Befolyásolják-e a falusi élet- és munkakörülményeket a mezőgazdasági nagyüzemek, s ha igen, akkor a ked­vezőtlen, vagy a kedvező hatások vannak-e túlnyomó többségben? Ezt mérték fel a közelmúltban — egy csaknem az egész országra kiterjedő vizsgálat során — a népi ellenőrök. Szögezzük le azonnal: igen, befolyásol­ják, méghozzá zömében kedúezően.Ha csak azt említe­nénk, hogy a hetvenes évek során fokozatosan lassult a falusi lakosság városba áramlása, sőt, egyes helyeken már a visszaáramlás is megkezdődött — ezt is jelentős eredményként könyvelhetnénk el. Kulturált életviszonyok A mezőgazdasági nagyüze­mek javuló munkakörülmé­nyeket, kulturális támogatást letelepedési lehetőségeket te­remtettek a falvak lakói szá­mára. Mindemellett a tsz-ek integrálják, támogatják dol­gozóik és a helyi lakosság másodlagos gazdaságát; je­lentős részt vállalnak a tele­pülések szociális, kommuná­lis, infrastrukturális életé­nek formálásában. A fenti eredmények elérésében jelen­tős szerepet játszott a tsz-ek kiegészítő, melléküzemági te­vékenysége is. E tevékeny­ségek bővítése kihatott a falvak, elsősorban szakkép­zetlen munkaerejének hely- bentartására, a tagok és csa­ládtagok — főleg a lányok, asszonyok — állandó jellegű — Mit csinálnak most? — Az üzemorvossal kö­zösen a csökkent munkaké­pességű dolgozóink helyzeté­nek felmérése folyik. Eddig 19 volt a számuk, de ez a ki­terjedt szűrés már eddig jó­val többet talált. A problé­ma, amit meg szeretnénk ol­dani az, hogy a rehabilitál­tak kisebb teljesítményét hogyan és mivel lehetne kompenzálni — feleli Láczó Jánosné, a békéscsabai RU- TEX Textilruházati Ipari Szövetkezet belső ellenőre, a szövetkezeti bizottság elnöke. — Más egészségügyi jel­legű munka? — A napokban lesz a rák­szűrés, amit az eddigi gya­korlattól eltérően a saját or­vosi rendelőnkben tartunk. foglalkoztatására, megindító­ja volt az elvándoroltak visszaáramlásának, s hozzá­járult a gazdaságoknál a be­takarítási munkacsúcsok már-már krónikussá váló munkaerőhiányának leveze­téséhez is. Természetesen nem ,mindenütt volt ilyen szerencsés a helyzet. Né­hány megyében a termelés alacsony műszaki színvona­la, a szakemberek hiánya, az ipartól való távolság, a fej­lesztési források szűkössége miatt éppen a legjobban rá­szoruló, kedvezőtlen adottsá­gú nagyüzemeknél indult ké­sőn a kiegészítő tevékenysé­gek fejlődése. Emiatt példá­ul Békés, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében csak az elmúlt években jutottak a tsz-ek számottevő többletjö­vedelemhez. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk a dolgozók mert így biztos, hogy többen eljönnek. A tavasszal pedig bőrgyógyászati szűrővizsgá­latot, mivel sok műanyaggal dolgozunk, és ez egyeseknek allergiás betegséget okozhat. — Amit csak lehet, hely­ben bonyolítanák le? — Igen, így biztosabban célt érünk. És az az idő sem mindegy, amit a dolgozó nők ezáltal megtakarítanak. Nem kell külön elmenni, várakoz­ni, nem is keveset. Ezért hozunk más dolgokat fs ide a telepre. — Például? — Az őszi beszerzés már nem újdonság, de mindig jólesik. Most is sikerült ol­csó és jó minőségű almát, krumplit és hagymát sze­rezni. Időnként a saját ter­egészségének védelmét szol­gáló erőfeszítéseket. Annál is inkább, mert a műszaki fej­lesztés, a technológiai korsze­rűsítése együtt jár a munka­helyi ártalmak növekedésé­vel, újak keletkezésével. Hő, pára és porártalmak, vibrá­cióval és zajjal kapcsolatos károsodások, nagy erőkifej­tést követelő műveletek ne­hezítik a munkakörülménye­ket és a mezőgazdaságban is megjelent a szalag mellett végzett monoton, helyhez kapcsolódó és kötött ütemű munka. Üzemorvosok és üdülés A korántsem teljes felso­rolás is jelzi: az üzemegész­ségügyi ellátás fejlesztésében számos tennivaló akad — főleg a termelőszövetkezetek­ben. Az elmúlt három évben főleg Bács-Kiskun, Borsod, Szabolcs, Szolnok, Somogy, és Zala megyében értek el jelentős eredményeket, de az üzemorvosi és körzeti orvosi ellátás összehangolása terén még ezekben a megyékben is akad teendő. Nagy gondot je­lent a megváltozott, csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatása is. E téren mékeinkből is vásárolhatnak kedvezményes áron dolgozó­ink. Aztán, negyedévenként a szolgáltató szövetkezeti használtruhavásár áll a ren­delkezésünkre, de legutóbb már ők is idejöttek a he­lyünkbe. Mint a Körösvidéki Cipész Szövetkezet. — így segítik egymást? — Másokkal is van kap­csolatunk. A nagy névna­pokra — mint az Erzsébet, Katalin, Mária stb. — a gyulai kertészet jön hoz­zánk a telepre szálas- és cserepes virággal. És nem méregdrágán, hanem szolid áron, s itt helyben jutunk hozzá. Nemrég egyeztünk meg az Alföldi Porcelán- gyárral, hogy karácsony előtt majolikavásárt tartanak csak egy-két jó kezdeménye­zés akad, az általános kép 6ajnos igen kedvezőtlen. n kevésből is többet az apréfalvaknak A tennivalókat elemezve, a népi ellenőrök megállapítot­ták az elmúlt időszakban el­sősorban a nagyobb települé­sek fejlődtek dinamikusan. Általában alábecsültük az aprótelepülések szerepét, ezért aránytalanul kevesebb lehetőséget kaptak az alap­ellátás javítására, pedig a népességtartó és eltartó ké­pesség elsősorban éppen a kis lélekszámú apró- és tör­pefalvakban, valamint egyes tanyai településeken jelent problémát. Ezért a központi források elosztásakor, a településfej­lesztési döntésekben jobban érvényre kell jutni a speci­ális térségek, aprófalvak, kedvezőtlen adottságú tele­pülések és tanyák érdekeinek is. Ennek legjobb megoldása az, hogy az ott gazdálkodók város- és községfejlesztési hozzájárulásainak nagyobb hányadát fordítják e térsé­gek fejlesztésére. Most ugyanis a legtöbb helyen a rendelkezésre álló összegnek csupán ötödé szolgálja ezt a célt. Nem vitatható, hogy ez az összeg kevés. Arvay Tivadar nálunk, mi meg ezt a saját termékeinkkel viszonozzuk Hódmezővásárhelyen. — Van még más is? — Van, de ez már más jellegű. A csabai konzerv­gyár és a dobozi tsz vetette föl a részesművelés lehető­ségét. Nyolcszáz szögöles paradicsomtermesztésről van szó, felesbe. Sokakat érde­kelt, főleg akik bérházban laknak, azoknak jön jól a jövedelem-kiegészítés e formája. Egy másik kezde­ményezésnek is sikere lett. Ez a gyümölcsfabérlet a bé­kési tsz-től. öt évre szól, egy, fáért évente 150 forin­tot kell fizetni, a permetezés közös, a metszés egyéni. Már az idén sok körte-, alma- és szilvafa a mi dolgozóinknak termett. Vass Márta Villámkérdések a belső ellenőrhöz Megjön a Réka! Csütörtökön délután megtudtuk, hogy két hónap várako­zás után megjött a Réka. Holnap mehetünk érte a bútorbolt­ba. A család megállapodott, hogy a szülők délután 3-ig el­intézik az OTP-s papírokat, fél 5-kor pedig tehertaxival me­hetünk is a bútorért. Nekem csak a négyfős rakodó-pakoló, szerelő brigádot kell megszerveznem. Halló! Sz. mérnökkel szeretnék beszélni... Ki az? Nálunk ilyen nem dolgozik... Higgyék el, önöknél dolgozik, tegnap beszéltem vele ... Hívja vissza a központot, ott majd el­mondják, hogy melyik melléken kell keresni. Lehet, hogy átment egy másik üzembe, Szabó, vagy Kovács kartársak irodájába. Halló! Tehertaxit szeretnék fél 5-re rendelni a bútorbolt elé... Égy pillanat, megnézem a rendeléseket, semmi akadá­lya, pontosan fél 5-kor ott l£SZ a kocsi, de a biztonság ked­véért hívjon vissza dél körül. Halló! Kovács-iroda? Sz. mérnököt keresem, azt mondták, önnel tárgyal... Nem, még nem jött meg, de bármelyik pil­lanatban megérkezhet, ha megadja a számát, visszahívja önt. Halló! Dr. H.-val szeretnék beszélni... Ezen a melléken? Azt hiszem, már megint rosszul kapcsolt a központunk... Miért? Ez nem az abc-mellék? ... Nem, ez a bcd-mellék. Halló! Központ, legyen szíves L-t kapcsolni a t. osztály­ról... Sajnos, nincs bent, vidéken tárgyal. Esetleg holnap. Halló! N. tanárt kérem, azt mondták az előbb, hogy 11 után hívjam ... Igen, de egy kis ünnepséget tartunk a má­sik irodában, úgy 10 perc múlva hívjon bennünket ismét, akkorra biztosan befejeződik. És kivételesen most engem hívnak telefonhoz. Halló! Te vagy az? (Sz. mérnök hív.) De jó, hogy hívtál, már keres­telek, megjött a Réka, segíteni kellene a pakolásban ... Ter­mészetesen, mikor menjek? ... Megpróbálok valakit 4-re eléd küldeni, hogy ne gyalogolj sokat... Rendben, négykor a bejáratnál várok. Ismét telefonhoz hívnak. (N. tanár visszahívott.) Halló! Hallom, hogy kerestél... Igen, megjött a Réka, segíteni kel­lene a pakolásban... Hát persze, megyek ... És azt meg tudnád csinálni, hogy 4-re a Feri elé mennél... nagyszerű, akkor mindent megbeszéltünk. Halló! A feleségemet kérem... Minden rendben, már csak a Zolit kell felhívni, és a rakodóbrigád összeállt. Halló! A H. doktort kérem... Tegnap már beszéltünk a rakodásról, el tudtad intézni... Nagyszerű, akkor fél 5-re ki tudsz vinni a bútorbolthoz. 4-kor találkozunk. Amikor letettem a telefont, átjárt a megelégedés, sikerült elintézni, irány a bútorbolt. Az értekezlet végén a fogashoz lépek, de a kabátomat már nem tudom felvenni, mert tele­fonhoz hívnak. Halló! Igen, én vagyok... Hogyhogy baj van a kocsival, az nem lehet, hogy nem tud fél 5-re jönni... 4 óra 5-re oda tudnánk menni, de fél 5-ig mindenképpen be kell fejezni a szállítást, mert van egy időhöz kötött kecskeméti fuvar... Az nem lehet.. . Valami megoldást kellene keresni... (Fo­lyik a győzködés, már .levegő után kell kapkodjak, amikor szólnak, hogy a másik telefonban a nejem keres.)... Várjon egy pillanatra, a másik telefonon kell beszéljek. Halló!... Mi az, hogy nem tudták elintézni az OTP-s pa­pírt, hogy pénteken fél 3-ig van csak ügyintézés, és ők pont fél 3-ra értek oda?... Na ne!... Nincs mit tenni?... Nincs!... Akkor mondjam le az egészet? ... Halló!... Igen, megint én, éppen most derült ki, hogy nem kell mára a kocsi, de hétfőn 5-kor már hozhatjuk a bútort. . . Rendben. Halló! Sz. mérnököt kérem... Elment bútort rakodni? Halló! N. tanárt kérem... Elment bútort rakodni? Halló! H. doktort kérem... Elment bútort rakodni? És megint telefonhoz hívnak. Halló! Itt a bútorszállító, baj van, hétfőn zárva van a bútorbolt, csak kedden tudunk érte menni... Az 5 óra megfelel... Már fel is írtam. (Szombaton az OTP, hétfőn pedig a bútorbolt van zárva. Tehát a kéthónapos várakozást további három nappal meg kell toldani.) Ezen a ponton összeroppantam: vehetem a nya­kamba a várost, hogy összeszedjem a „rakodóbrigád” tagjait, de hogy fognak ezek a fiúk eljönni, ha ne adj’ isten kedden tényleg elvihetjük a bútort? Lovász Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom