Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

o 1983. november 30., szerda Mikor jó a kémény? Legyen minél gazdaságosabb a fűtés Hétkeréken, négykeréken Tanulók az utakon Hivatalosan még ősz van, de a hőmérő higanyszála jó ideje a tél megérkezését jel­zi. A lakásokban, irodákban, üzemekben pedig már kora ősz óta fűtenek. Békés megyében fűtő­anyagnak gázt, olajat, sze­net és fát használnak. A családi házakban, az iroda­házakban, az intézmények­ben és az üzemekben vagy központi, vagy egyedi a fű­tés, ami ott gazdaságos, ahol megfelelő a berendezés, a kémény, rendszeres a kar­Napjainkban egyre inkább reflektorfénybe kerülnek a nemzetközi műszaki-tudo­mányos együttműködésnek a kérdései. A meglehetősen összetett témakörrel kapcso­latban felkerestük a Ma­gyar Tudományos Akadémia műszaki tudományok osztá­lyának tudományos titkárát, Czeglédi Gyulát, aki nagy vonalakban ismertette a nemzetközi együttműködés lehetőségeit, formáit, és a szakterületeken elért ered­ményeket. Elmondta, hogy minden nemzetközi együtt­működés keretét államközi kulturális és tudományos együttműködési szerződések alapozzák meg, a további együttműködési formák pedig a főhatóságok és az egyes intézmények között alakul­nak ki. A nemzetközi együttműkö­dés az elektronika és a szá­mítástechnika területén na­gyon széles. Magyarországon a fő bázisintézetek közé tar­tozik: az MTA Számítástech­nikai és Automatizálási Ku­tató Intézet (SZTAKI), az MTA Matematikai Kutató Intézet, a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Villa- mosenergia-ipari Kutató In­tézet. A közösen kutatott: terüle­tek közé tartoznak a számí­tógépes hálózatok. A ha­zánkban telepített számító­gépek természetesen külön- külön véges kapacitással rendelkeznek, és kihasz­náltságuk mértéke külön­böző. Éppen ezért célszerűé gépeket egy közös rendszer­ré szervezni, a gépek közötti jobb munkamegosztás érde­kében. Lehetőség van arra, hogy a maximális igény he­lyett optimális igény kielé­gítésére törekedjünk. Maxi­mális igény esetén pedig a koordináló segít. Természe­tesen ezt nemzetközi mére­tekben is célszerű megvaló­sítani. Ugyancsak a nemzetközi hálózatokon keresztül lehet külföldi adatbankokhoz for­dulni bizonyos információ beszerzése céljából. Ilyen élő vonal a Szovjetunióval, és Ausztrián keresztül a nyuga­bantartás, a tisztítás, és jó az épület hőszigetelése. A törekvés most az olaj­tüzelésről — ahol nincs mód a gáz bevezetésére — a szén­tüzelésre való áttérés. A Bé­kés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat ezt azzal segíti elő, hogy 80 kéményseprőből har­mincat kányhaépítő szak­munkássá képeztetett ki. Ök nyáron hordozható csempe­kályhát építenek, javítanak, télen pedig társaikkal együtt kéményt tiszítanak. A hordozható csempekály­ti adatbankokkal. Egy konk­rét, gyakorlati példán ke­resztül világíthatunk rá e nemzetközi együttműködés óriási előnyére. Az Akadé­miai Könyvtárnak a SZTA- Kl-n keresztül módja van nagyon gyorsan bármilyen könyvtári információt be­szerezni. Ha egy kutató pél­dául arra kíváncsi, hogy va­lamilyen szakterületen egy bizonyos témában 1978 óta milyen publikációk jelentek meg, akkor igen rövid időn belül kielégítő választ kap'az adatbanktól. A nemzetközi munkamegosztás területén természetesen lehetőség van a specializálásra. Napjaink egyik divatos té­mája a személyi számítógép. E gépek kutatása, tervezése és gyártása területén is je­lentős erőrelépés mutatkozik az együttműködésben. Tu­lajdonképpen miért van szükség ezekre? A személyi számítógép a kutató asztalán van, és közvetlenül kisebb, vagy nagyobb volumenű szá­mításoknak az adat-előkészí- tési, programszervezési szük­ségleteit elégíti ki. Közvet­len kapcsolatban lehet egy nagy kapacitású géppel, a számítóprogramot közvetíti, és betáplálja a nagy számí­tógépbe, amely a feladatot elvégzi, s az eredmények ugyancsak a személyi számí­tógépen Kere.ztül jönnek vfssza. Ä kutatók személyes szükségleteit elégíti tehát ki. A mikroszámítógépek ku­tatásában és tervezésében is bővültek az együttműködé­si lehetőségek. Ezek tulaj­donképpen céleszközök, rriikro-célszámítógépek. A jövőben az automatizálás (irányítás- és szabályozás- technika) elképzelhetetlen ezek nélkül. Ennek egyik példája lehet a villamos haj­tások területe. Hazánk a villamosgépgyártásban nagy hagyományokra tekint visz- sza. A nemzetközi verseny- képesség megköveteli a leg­modernebb szabályozási el­járások alkalmazását. Az alaptudományok terü­letén elsősorban a műszaki, mechanikai kutatásokban kü­hák iránti igény az utóbbi időben megnőtt. Ez a szok­ványos csempekályhánál ki­sebb, de hasonlóan hőtartó, és jóval olcsóbb. (Egyébként a csempét Esztergomból szállítják ide; az ajtót és a rostélyt a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet gyárt­ja.) A vállalatnál november 1. óta hetven készült el, amit a Vídia Kereskedelmi Vállalat vesz át és hoz for­galomba. Varga Jánosnak, a Tüze­léstechnikai Vállalat igazga­tójának a tájékoztatása sze­rint ezekben a kályhákban mindenfajta szén, de még különböző háztartási hulla­dék is elégethető. Fontos lönböző az együttműködés. Információ- és ’ publikáció­cserékre kerül sor. A mecha­nika eredményei című ran­gos, nemzetközi szakfolyó­irat közzéteszi a kutatási eredményeket, és beszámol a KGST-országok együttmű­ködéséről. Az anyagszerkezettani ku­tatások területén a Szov­jetunió különböző intézmé­nyeivel közös kutatásokat végzünk azzal a céllal, hogy az anyagtakarékos tervezés és gyártás érdekében a fel­használt szerkezeti anyagok minőségét és megbízhatósá­gát javítsuk. Ebben részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem Mechanikai Tech­nológiai Intézete, mint pro­filgazda, és az ELTE Álta­lános Fizikai Tanszéke. Olyan kis ország, mint hazánk, nemzetközi együtt­működés nélkül nem volna képes a ráháruló összes mű­szaki kutatási, fejlesztési fel­adattal megbirkózni. Nem­zetközi koordinációra és munkamegosztásra feltétle­nül szükség van. Az elkövetkezendő idő­szakban természetesen gon­dosan mérlegelni kell a nemzetközi tudományos együttműködés lehetséges konkrét formáit, s hogy a különböző szintű kapcsolatok milyen előnyöket és lehető­ségeket jelentenek számunk­ra. Az elképzeléseket alap­vetően meghatározza az együttműködésbe bevonható hazai kutatóhelyek szellemi és anyagi színvonala. A nemzetközi együttműködés­ben azokat a témákat kell előnyben részesíteni, ame­lyek a hazai kutatási ter­vekben is szerepelnek. Egyes kutatási területeken a külföl­di eredmények adaptációját sem nélkülözhetjük. Ezért erre a jövőben a mainál na­gyobb figyelmet kell fordí­tani, és javítani kell az in­formációszervezés mai hely­zetét. Elengedhetetlenül szükség van a hazai tudo­mányos információáramlás és adaptáció korszerűsítésére és megerősítésére is. Dr. Mérő Éva azonban, hogy megfelelő le­gyen a kémény magassága és a belső járata. — Honnan tudhatja meg a lakás-, vagy a háztulajdo­nos, hogy mikor jó a ké­mény? — kérdezem Varga Jánostól. — A kéményseprőktől, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek, és természe­tesen díjmentesen adnak ta­nácsot. De a kirendeltsége­ket — Békéscsabán, Gyu­lán, Orosházán, Békésen, Szarvason, Mezőkovácshá- zán, Szeghalmon — is fel lehet keresni. Az a tapaszta­lat, hogy a családiház-épít- tetők rendszerint tanácsot kérnek: milyen fűtési módot alkalmazzanak, és a tüzelő- berendezésnek megfelelően milyen legyen a kémény? A vállalat a lakossági igé­nyek jobb kielégítésére Bé­késcsabán és Gyulán négy­négytagú gazdasági mun­kaközösséget hozott létre. Feladatuk a kémények javí­tása, felújítása, gáztüzelésre alkalmassá tétele. A speciá­lis munkához megfelelő fel­szerelés áll rendelkezésükre. A vállalat új telephelyén jövőre készül el a szerviz­üzem épülete abból a hat­millió forintból, amiben — energia-megtakarítás válla­lás alapján — központilag részesült. Tavaly tíz szer­vizkocsit is vásárolt. Ezek segítségével lehetővé vált, hogy a kirendeltségek szak­emberei megfelelő felszere­léssel rövid idő alatt eljus­sanak oda, ahol elromlik a fűtőberendezés. Így sok baj előzhető meg. Vonatkozik ez különösen iskolákra, óvo­dákra, bölcsődékre, vagy például csirketelepekre, ser- tésfiaztatókra is. P. B. Gyorsan megtérülő beruházások Az Állami Fejlesztési Bank a gazdaságos anyagfelhasz­nálást és a technológiák kor­szerűsítését szolgáló fejlesz­tések támogatására az idén eddig 460 millió forint érté­kű állami kölcsönt, illetve járadékköteles állami alap­juttatást ítélt oda a vállala­toknak, szövetkezeteknek. A pénzintézet 40 pályázatot fo­gadott el. A támogatással összességében 580 millió fo­rint értékű anyagmegtakarí­tó beruházás megvalósítását teszik lehetővé. A fejlesztések átlagos érté­ke nem haladja meg a 15 millió forintot. A vállalatok 'többnyire új, korszerűbb gé­pek üzembeállításával, nem ritkán hatékony technológiák bevezetésével, egyes esetek­ben pedig új találmányok hasznosításával teremtik meg az anyagtakarékosabb terme­lés feltételeit. A devizaráfor­dítások a beruházások befe­jezése után a devizabevétel­ből átlagosan egy évnél rö- videbb idő alatt megtérül­nek. Az Állami Fejlesztési Bank a gazdaságos anyagfelhasz­nálás támogatására az idén hirdette meg pályázatát. Mi­vel az első időszakban a pá­lyázat a vártnál kisebb ér­deklődést váltott ki a válla­latok körében, ezért sok esetben a pénzintézet szak­emberei keresték meg a gaz­dálkodókat. Jelentős feltáró­munkát végeztek, tanácsokat adtak, s vizsgálták a lehet­séges fejlesztési célokat. Mindezek eredményeként az eltelt időszakban 58 pályá­zat érkezett a bankhoz. Ezek közül mindössze hármat uta­sított vissza az ÁFB, mivel azok vagy nem javították a népgazdaság devizális egyen­legét, vagy megvalósításuk­hoz a vállalatoknak önállóan is volt elég pénzük. A népgazdasági terv lehe­tővé teszi, hogy az ÁFB jö­vőre 50 százalékkal magasabb keretet biztosítson a gazda­ságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsíté­sét szolgáló beruházások tá­mogatására. — Végre sikerült! Igaz, negyedszerre, de a lényeg az, hogy túl vagyok rajta — ujjong a 45 körüli terebé­lyes asszonyság, amikor megtudja az ATI-nál, hogy sikerült a KRESZ-vizsgája. — Vezetni mikortól jöhetek? — érdeklődik izgatottan a vizsgabiztostól, s máris foly­tatja: — Tetszik tudni, az új Lada már ott áll a garázs­ban, nagyon szeretnénk hasz­nálni ... Az Autóközlekedési Tan­intézet 1948-ban alakult az­zal a feladattal, hogy a gép­járművezető-jelölteket kiké­pezze és vizsgáztassa, a jo­gosítvánnyal rendelkezők szakmai továbbképzését el­lássa, a gépjárművezetők képzésével hivatásszerűen foglalkozó oktatók vizsgázta­tását végezze, s nem utolsó­sorban a garázsmester-jelöl­teket képesítse. Az év dere­kától az ATI-t is érintette a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium átszervezése. — A kibővített hatáskör nyomán az Autóközlekedési Tanintézet feladata bővült: a gépjárművezetőkön kívül ránk hárul a gépjármű-kar­bantartó szakmunkások, az ügyintézők, a szakoktatók képzése, továbbképzése, az óvodai és iskolai oktatás ke­retében végzett nevelő mun­ka fejlesztésére javaslatok kidolgozása — kezdi Steiner László, a Békés megyei Ta­nács Autóközlekedési Tanin­tézet igazgatója. — Nálunk évente, a korábbi esztendők­ben mintegy 4 ezer 400-an szereztek vezetői engedélyt, akik közül csaknem 3 ezer 500-an kaptak B kategóriás jogosítványt. A tanintézet jól felszerelt kabinetrendszerű, audiovi­zuális oktatótermei szinte egész nap foglaltak: vizsgá­zók és a gépjárművezetést tanulók népes csoportjai váltják egymást. A megyé­ben a gyakorlati oktatást negyvenöt főállású személy- gépkocsival, két tehergépko­csival, két pótkocsival, egy autóbusszal és két motorke­rékpárral segítik. Közben előkerül a statisztika: a hall­gatók 66 százaléka első al­kalommal mindenből — KRESZ, műszaki és gyakor­lati — sikeres vizsgát tesz, s csupán 3 százalékuk kény­Orosházán teljes üzemmel működik a hat hónap alatt megépült rakodó-pályaudvar. A létesítményt a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát építette a MÁV anyagi támogatásával. A 23 millió forint értékű beruházás so­rán készült el a 960 méter vasúti iparvágány, a 15 ezer négyzetméteres cukorrépa-tá­roló és a 21 ezer négyzetmé­teres aszfaltburkolású rako­dó- és tárolótér. szerül végképp felhagyni tervével, a járművezetéssel. Az intézetnél az elmúlt he­tekben volt olyan ügyfél, aki kétévi próbálkozás után az ötvenegyedik KRESZ-vizs- gán sem felelt meg. — A gyakorlati vizsgánál az ötödik sikertelen kísérlet után pályaalkalmassági vizs­gálatra irányítjuk a hallga­tókat. Érdekes, hogy az ide küldött jelölteket általában eltanácsolják a gépjármű- vezetéstől — folytatja Moch- nács András igazgatóhelyet­tes. Közben a január elsején hatályba lépő változásokról beszélgetünk. A jövő eszten­dőtől a motorkerékpár- és a segéd-motorkerékpáros kép­zés is tanfolyamköteles lesz. A jövő évtőr az ATI temati­kájában a továbbképzés jel­lege nő, az alapképzésen túl a gépjárművezető és -kar­bantartó szakmunkások, az ügyintézők, az ellenőrök, a szakoktatók elméleti és gya­korlati továbbképzése erő­södik. S egy újdonság: a már említett tanfolyamok mellett megkezdődik a targoncave­zetők képzése, szervezett ok­tatása. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a megyében is — az üzemi közlekedésben részt vesz több ezer emelő­villás targonca, melynek zö­mét ma még jogosítvány nélkül vezetik — vállalati és egyéni beiskolázás alap­ján, országos érvényű, szak­másított vezetői engedélyt szereznek. Ugyancsak a jö­vő évtől az ATI profilbőví­tése nyomán megkezdik a középfokú szállításvezetők, valamint az ADR, vagyis a veszélyes anyagot szállító járművezetők képzését. — A fiatalokról sem fe­ledkezünk meg: a megyei KBT-vel és a megyei tanács művelődésügyi osztályával karöltve nagyobb mértékben bevonjuk az általános és kö­zépiskolásokat a szervezett képzésbe. Ügy számoljuk, hogy a jövő esztendőben a szervezett segédmotorkerék­pár- és motorkerékpáros tanfolyamokon mintegy öt­ezren szereznek nálunk ve­zetői engedélyt — mondotta végezetül Steiner László.* Szekeres András A gépesített pályaudvaron rakodják az irányvonatokba az Orosházán és környékén megtermelt cukorrépát. Az irányvonatok segítségével a közúti fuvarozás kikapcsolá­sával évente 5,5 millió fo­rint szállítási költséget taka­rítanak meg. A megtakarí­tással egyidejűleg egymillió 670 ezer közúti árutonna-ki­lométer szabadul fel. Ennek köszönhető, hogy Orosháza fő közlekedési útvonalain enyhült a zsúfoltság. Részvételünk a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködésben Fotó: Fazekas László Cukorréparakodö-pályaudvar »IMI). S --- J.■" Készülnek a hordozható cserépkályhák Fotó. Veresa Erzsl

Next

/
Oldalképek
Tartalom