Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
NÉPÚJSÁG 1983. november 1., kedd Ff Őszirózsák napja Hatvanöt esztendővel ezelőtt, amikor Budapesten győzött a magyar polgári demokratikus forradalom, jelképévé, amellyel ma is emlegetjük, egy szelíd virág vált: az őszirózsa. 1918. október 31-én, egy nappal a halottak napja előtt őszirózsák borították a várost. Volt ok a gyászra, s volt ok a haragra. Már négy esztendeje tartott a háború, milliókat küldtek a harctérre, százezrek vesztették életüket, estek fogságba, itthon pedig éhezés, nyomor, járvány volt az emberek sorsa. Senki sem tudott a régi módon élni. 1918. október 25-én magyar nemzeti takács alakult. Vezetője a régi pacifista, Károlyi Mihály. Október 31-én, amikor már álltak a munkástanácsok, a katonatanácsok, amikor Tisza István gróf már bejelentette: „... a háborút elvesztettük”, valóban a nép döntött. A katonák letépték a sapkarózsát Habsburg Károly király nevének kezdőbetűivel, s helyébe őszirózsát tűztek. Az új kormány miniszterelnöke: Károlyi Mihály. Az őszirózsás forradalom 65. évfordulóján Károlyi Mihály szobrát koszorúzta meg az emlékező utókor. Alakja egybeforrt vele. Örök érdeme, hogy megértve az idők szavát, vállalta a történelem által ráosztott szerepet. (gy) Propagandisták tanácskozása A magyar polgári demokratikus forradalom 65. évfordulóján a budapesti Kossuth Lajos téren megkoszorúzták Károlyi Mihály szobrát (Telefotó) Újítások, találmányok az HKG-nál II tanácstagok felelőssége Az Alföldi Kőolajipari Gépgyár dolgozói az idén október 1-ig 46 újítási javaslatot adtak be. Ezek közül tizenkettőt elfogadott, tizenegyet pedig elutasította vállalat, a többi még kísérlet, illetve elbírálás alatt áll. Az elfogadott újítások főként a technológiai eljárásokat módosítják, alkalmazásukkal évente mintegy 50 ezer forint megtakarítástérnek el. Három találmányt is bejelentettek, melyek szerzői: Fodor Attila és Bányai József mérnök, valamint Szo- kolai Ferenc üzemmérnök. A találmányok tartalma: hidraulikus üzemi berendezések szabályozása; új típusú hőelzáró szerelvény; pillan- gószelep áramlástechnikai berendezésekhez. Kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap a Közalkalmazottak Szakszervezetének rendezésében a szakszervezeti propagandamunkáról. Az ország minden megyéjéből mintegy száz vezető propagandista, a középirányító szervek agitációs-propagan- da és kulturális bizottságainak vezetői meghallgatták Jakab Sándornak, a SZOT főtitkárhelyettesének előadását a szakszervezetek társadalmi szerepéről, a párt szakszervezeti politikájáról. A kétnapos tanácskozás alatt előadások és konzultációk keretében dolgozzák fel a hallgatók a ‘ szakszervezet A mezőgazdaságban a rehabilitáció nagyobb gondot okoz, mint a népgazdaság más ágaiban, ugyanis kevés az alkalmas munkakör és munkahely, ám mégis van lehetőség az ismételt munkába állásra — az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat vitatták meg tegnap a TOT- ban a mezőgazdasági üzemek szakemberei. Nemrégen a TOT elnöksége is megvizsgálta a mező- gazdaságban dolgozók foglalkozási rehabilitációjának helyzetét. Ez a téma annál is inkább időszerű, mert egyre többen kérik a tsz-ekben rokkantsági nyugdíjazásukat. Jelenleg már a szövetkezeti nyugdíjasok közel negyede, mintegy százezren rokkant A gyermekek életét, testi épségét fenyegető sok-sok veszélyre hívja fel a figyelmét, és a balesetek megelőzésének lehetőségeit tárja olvasói elé két új képeskönyv, amelyet tegnap mutattak be az alkotók a Magyar Sajtó Házában. A sajtótájékoztatón Nagy Gyula, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet igazgatója ismertette a két művet: az óvodás kordáknak készített „Tufiék tudják” és a 7—10 éves iskolásoknak a „Tudod-e?” című kötetet. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Intézete közös munkával az Állami Biztosító, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Magyar Vörös- kereszt, a Művelődési Minisztérium, az Országos Egészségvédelmi Intézet és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács közreműködésével, valamint az Idegenlegutóbbi, IX. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának az igazságügyi szervezetben, a tanácsi apparátusban, a közművelődési dolgozók körében, a tudományos kutatóintézetek területén, s általában a közszolgálatban szerzett tapasztalatait. Megvitatják a gazdaság- politika, a nemzetközi ideológiai harc és a kulturális propaganda több fontos kérdését. A témák feldolgozása — a propagandisták alapos felkészítése révén — az idei oktatási évad eredményességét szolgálja az alapszervezetekben. nyugdíjasok. Eddig az üzemekben portásként, gondozóként, takarítóként foglalkoztatták őket, újabb munkahelyeket azonban nehéz találni. Az értekezlet egyik tanulsága, hogy egyebek között a kiegészítő tevékenység teremthet újabb munka- alkalmat a megmaradt munkaképesség hasznosítására. A TOT szakemberei még további lehetőségekkel is számolnak, ahhoz azonban, hogy teljesebb körűvé tehessék a rehabilitációt, szervezési intézkedéseket is tesznek. Az üzemekben külön bizottságok alakulnak, s ezek felkutatják a kínálkozó helyi megoldásokat. A TOT rövidesen útmutatót ad ki a rehabilitáció felkarolására. forgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat gondozásában a két kötetet 40 ezer példányban adta ki. Az alkotók ajánlása:- a pedagógusok oktatási segédeszközként is hasznosítsák a képeskönyvet az iskolák osztályfőnöki és környezetismereti óráin, valamint az óvodákban. Erre a célra 20 ezer példányt adnak át ingyenesen, s további 20 ezer példányt kedvezményes — dotált — áron hoznak forgalomba a Magyar Vöröskereszt útján, valamint a Népszava Kiadó fővárosi és vidéki könyvesboltjaiban. — Az egyelőre szerény példányszámban útjára bocsátott két képeskönyv sikere, kedvező tapasztalatai alapján gondoskodnak majd az utánnyomásról, és folytatják a sorozatot különböző korosztályok részére újabb köte.tváltozatokkal, s az óvodákban, iskolákban vetíthető diafilmekkel, kis- filmekkel is. gsokasodtak a viták az utóbbi hónapokban a tanácstagokról. Különösen az új választási törvénytervezet kapcsán hangzottak el pro és kontra vélemények arról: nem lenne-e indokolt létszámukat csökkenteni, jogkörüket, lehetőségeiket újraszabályozni. A kérdések felvetése már csak azért is indokoltnak látszik, mert túljutottunk a jelenlegi választási ciklus félidején, s lassan megkezdődik az új választások előkészítése. Amelynek során — ha az új törvényjavaslatot az országgyűlés elfogadja — már legalább két jelöltet kell majd állítani valamennyi tanácstagi körzetben. A társadalmi vitákon elhangzott észrevételek többsége úgy summázható, hogy az állampolgárok, a választók egyetértenek a tanácstestületek létszámának bizonyos csökkentésével. A tapasztalatok szerint ugyanis a tanácsüléseken néha azért nem bontakozik ki érdemi vita, mert túl sok a résztvevő. Való igaz, hogy a kisebb létszámú testületek behatóbban tudják megvizsgálni az egyes fejlesztési elképzeléseket, s ilyen feltételek között növekszik az egyes tanácstagok szavának, szavazatának súlya. Nem ilyen egyértelmű viszont a „kevesebb tanácstag — hatékonyabb közéleti munka” nevezetű képlet, ha a választott közéleti tisztség- viselőknek a lakossági kapcsolatait vesszük szemügyre. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tanácstagi körzetek számának csökkentésével egy-egy tanácstagra a jelenleginél több választópolgár jutna, s így még nehezebb lenne fenntartani a mindennapos kapcsolatot a választók és a megválasztottak között. Az elsődleges fontosságú kérdés mégsem ez. Sokkal inkább az, hogy mit tudnak ténylegesen tenni a tanácstagok a körzetükbe tartozó állampolgárok érdekeinek védelmében, hogyan képesek tekintélyt teremteni maguknak választóik körében, és persze a tanácstestület ülésein. Mert bizony előfordul még, hogy lekezelik a tanács választott tagjait a szakigazgatási apparátus vezetői, ügyintézői is. Megfeledkezve arról, hogy nekik éppen a tanácstestület által hozott rendeletek, határozatok végrehajtása a feladatuk, s ők tulajdonképpen a tanácstagok ..beosztottai”. Ezen a helyzeten csupán ráolvasással persze- aligha lehetne változtatni. Ennél többre van szükség, már csak azért is, mert a tanácstagok szerepének lebecsülése döntően nem ezeknek a közéleti embereknek a gyámoltalanságából, tehetetlenségéből, személyes tulajdonságaiból ered. Inkább hatáskörükkel, jogkörükkel, a helyi politika kialakításába való tényleges beleszólási lehetőségeikkel vannak gondok. Az utóbbinak a szervezeti keretei biztosítottak ugyan — például a tanácsülés is ilyen —, de a valódi döntések gyakran az apparátusban születnek, a testület — más alternatíva híján — már csak szentesítést ad rájuk. S ha egy-egy tanácstag a testületi üléseken esetleg ellenvéleményt fejt is ki, ez nem mindig kap megfelelő nyilvánosságot, gyakran még saját választói sem szereznek róla tudomást, holott az ő képviseletükben kért szót. Nem kétséges, hogy egyre töhelyen ismerik fel a választás szükségességét. A városokban, községekben a helyi közélet aktivizálása elképzelhetetlen a tanácstagok szerepének — és felelősségének — növelése nélkül. A kötelező kettős jelölés sem pusztán a közéletet hivatott aktivizálni, hanem egyúttal a megválasztandók felelősségét is növeli, hiszen a választók bizalmáért újra meg újra meg kell küzdeni. Mégpedig nem csak úgy általában, hanem egy másik konkrét jelölttel szemben. Ehhez pedig valamit produkálni kell. Az aktívabb közéleti szerepléshez kedvező feltételeket kínál többek között a községi, városi tanácsok jogkörének, önállóságának jelentős bővülése. A cél az, hogy valamennyi, a település életével, fejlesztésével kapcsolatos kérdést a helyi testületek döntsenek el, a tanácsok minden eddiginél nagyobb gazdasági-pénzügyi önállóságot kapjanak. Ezzel már eleve növekszik a tanácstagok szerepe. Rajtuk is múlik, mennyire élnek új lehetőségeikkel, sarkukra állnak, vagy továbbra is hagyják magukat irányítani a szakigazgatási apparátus által. Mert nem kötelező elfogadni minden előterjesztést, egy-egy fontosabb téma megtárgyalása előtt eleve lehet kérni megfelelő alternatívák kidolgozását, hogy azután a tanácsülésen legyen lehetőség a döntésre, a választásra, a kidolgozott elképzelések között. T öbb településen kísérleteztek már azzal, hogy maguknak a tanácstagoknak is önálló pénzügyi alapot biztosítsanak a választókörzet legégetőbb gondjainak megoldására. Az effajta kezdeményezések is érezhetően növelik a helyi tanácstagok tekintélyét, befolyását. Amire a következő években nagy szükség lesz. Deák András Mit hoztál, Télapó? címmel megjelent az új Dörmi kifestő, a Dörmögö Dömötör téli különkiadása. A színezés öröme mellett meglepetést is tartogat a gyerekek számára, akik nagyszüleiknek, szüleiknek, testvéreiknek készíthetnek a kifestő könnyen kivágható lapjaiból ajándékot. Emellett többek között Osvát Erzsébet vidám télapós versét olvashatják, a hátlapon pedig társasjátékot találnak. Aki pedig lerajzolja és beküldi a megadott feladatot, méteres télapót nyerhet. A téli Dörmi az újságárusoknál kapható. Rehabilitáció a mezőgazdaságban Képeskönyv a gyermekbalesetek megelőzésére Nem könnyű a vadászkutyák élete. Ezt bizonyította az a kétnapos országos vizsla főverseny, melyet szombaton és vasárnap rendeztek Gyomaendrődön, a helyi Széchenyi Vadásztársaság területén. A vadászkutyák 12. országos bajnokságának számító viadalt dr. Romvári László, a MAVOSZ megyei IB elnöke vadászhagyományok szerint, ünnepélyesen nyitotta meg. A viadalon a megyék legjobbjának tartott vizslái mérték össze tudásukat, felkészültségüket. A magas szinten idomított vizsláknak szigorú, nemzetközi mércével pontozó zsűri előtt összetett feladatokat kellett megoldaniuk a könnyűnek nem mondható pályán. A programban szerepelt mezei, erdei és vízi munka, valamint akadály leküzdése elejtett dúvaddal. A vadász- munkában minden eb jól szerepelt, de volt olyan négylábú, amelyik cserbenhagyta a gazdáját: az elejtett macskát, mint dúvadat, méla undorral közelítette meg, emelte fel. A győzelemért valamennyi kutya derekasan küzdött. A verseny első három helyezettje a „Magyar Vizslaválogatott” tagjaként képviseli hazánkat a nemzetközi versenyeken. A mezőnyből rendkívüli fegyelmezettségével, adottságával kitűnt Hevesi Vadász Cita, rövid szőrű német vizsla, melyet Szkopán Ferenc hevesi hivatásos vadász vezetett fel. A szakemberek szerint ez a vizsla fejhosszal előzné meg Európában vetélytársait, sőt a világon is kevés olyan társa akad, amelyik a megsebzett, elejtett nagyvadat felkutatja, s ugatásával vezeti oda a vadászt. A 12. országos vizsla főversenyben első helyen végzett Szkopán Ferenc felvezetésében Hevesi Vadász Cita, (Heves) 399 ponttal. Második Gyimesi Kálmán felvezetésében Fagyligeti Cinka (öcsény) 355 ponttal, harmadik Monostori László felvezetésében Oportó Avar (Boly) 353,5 ponttal. A Békés megyei versenyző, Vin- cze Ernő felvezetésében Kun Az árok felett a dúvaddal Gáspár 301 ponttal a 9. helyen végzett. A zsűri négy különdíjat ítélt oda. Kép, szöveg: Szekeres András A feladat végén a kutya átadja az elejtett vadkacsát
