Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-17 / 271. szám

1983. november 17., csütörtök Hjáságpolilika Sok bába közt... Tóth Gyula békéscsabai horgász a közelmúltban 12 kilogram­mos csukát fogott a köröstarcsai horgásztanyák közelében levő Félhalmi-holtágban. A 94 centiméteres — farokúszó nélkül — csukát hat-nyolc percig fárasztotta, miközben a hal 30 méter zsineget vitt el. A szerencsés horgász a Körös­vidéki Sporthorgász és a FORCON egyesületének tagja Megjelent a Csorvási Híradó Lényeges kérdéseket és megállapításokat tartalmazó, terjedelmes vitaanyagot ter­jesztett elő Zsadányi Sán- dorné, a Hazafias Népfront Békés megyei nő- és réteg­politikai munkabizottságá­nak tagja a testület legutób­bi ülésén. Az ifjúság kö­zösségi nevelésére vonatko­zó mozgalmi feladatok is­mertetésekor és elemzése­kor az előadó a bevezetőben röviden utalt az MSZMP KB 1970. évi februári hatá­rozatára, az 1971. évi ifjú­sági törvényre és a HNF Országos Tanácsa által ki­dolgozott 1979. évi előter­jesztésre. Ezek a dokumen­tumok egyértelműen rögzítik és részletezik az ifjúságpo­litikai tevékenységgel ösz- szefüggő irányelveket és teendőket. Nagyobb támogatást a fiataloknak Mindenekelőtt érdemes a következő tételek igazságá­ból kiindulni. Először: a tár­sadalom és az ifjúság céljai, érdekei teljesen megegyez­nek a szocializmus építésé­ben. Másodszor: korrekt szemléletet tükröz az a fel­fogás is, amely szerint a fia­talok jó és rossz tulajdon­ságainak, cselekedeteinek okait többnyire a felnőtt nemzedék erényeiben és hi­báiban kell keresnünk. Har­madszor: akkor beszélhe­tünk reális helyzetről, ha az ifjúság jogai és kötelességei harmonikus egységben és arányban érvényesülnek. Hogyan valósulnak meg ezek a tervek a gyakorlat­ban? Számadatokkal is bi­zonyítható, hogy megyénk, valamint telpüléseink párt-, állami és társadalmi szervei a korábbinál fokozottabb mértékben számítanak a fia­talok közéleti tevékenységé­re, s egyre inkább igénylik segítségüket. Az államhatal­mi és népképviseleti testüle- teinkben dolgozó fiatalok aránya ma már megközelíti a 30 százalékot. Vagy: a népfront választott tisztség- viselőinek csaknem egyne­gyede a 30 éven aluli kor­osztályhoz tartozik. Eddig rendben is lenne a dolog, ám több ízben mégis azt lehet tapasztalni, hogy például a fiatal tanácstagok körében nagyobb a lemor­zsolódás, mint az idősebbek­nél. A vitaanyag ezzel kap­csolatban az okokra is rávi­lágít. Az egyik az, amikor a statisztikai szemléletnek túl­zott jelentőséget tulajdoní­tanak a választási módsze­rek alkalmazása esetén. A másik: a fiatalok nem min­dig kapják meg a közéleti munkához szükséges támo­gatást, s ezért gyakori je­lenség az elbizonytalano­dás. Mindkét félben — a megbízóban és a megbízott­ban — egyaránt kiábrán­dultságot idézhet elő, ha az egyébként is túlterhelt, a családalapítás, az otthonte­remtés gondjaival küszködő aktivista a legjobb szándé­ka ellenére sem tud eleget tenni kötelezettségeinek. Az egzisztencia megteremtésére jogosan törekvő fiatalembe­reket segíteni kell abban, hogy nagyobb zökkenők nél­kül felülkerekedhessenek a nehézségeken. Ugyanis egyik fél számára sem lehet kö­zömbös, milyen ennek a ge­nerációnak a társadalmi köz­érzete. Ezen a területen minden kétséget kizáróan különösen sok a tennivalója és igen jelentős a szerepe a ‘népfrontnak. fl HNF koordináló szerepe Az említett ülésen a tes­tület állást foglalt a követ­kező kérdésben. Tekintettel arra, hogy az állami vonal, az ifjúsági mozgalom és a népfront ilyen irányú mun­kájából hiányzik a koordiná­ció, feltétlenül ennek meg­valósítására kell törekedni a jövőben. Nevezetesen arról van szó, hogy a legtöbb in­tézmény, szervezet, és kü­lönféle testület a saját terü­letén igyekszik ellátni több­kevesebb sikerrel ifjúság- politikai teendőit. S így, ahogy mondani szokás, sok bába közt elvész a gyerek. Ezért az eredményesebb együttműködés érdekében elsősorban a népfront tiszt­ségviselői és aktivistái vál­lalják majd a kezdeménye­zést. Ugyancsak a kérdésekre adott válaszok, hozzászólá­sok elhangzása után fogal­mazódott meg a bizottság tagjaiban az a gondolat is: többet kellene törődni a kü­lönböző oktatási intézmé­nyekből kikerülő fiatalok­kal, hogy minél könnyebben illeszkedjenek be az új kö­zösségbe. Ajánlatos figye­lembe venni viszont azt a helyzetet, hogy számos fia­tal másodállást, mellékfog­lalkozást vállal szabad ide­jében, hogy biztosítsa csa­ládja és maga számára a megfelelő életfeltételeket. Az iskolába járó egyes tanulók helyzetében viszont másféle gond jelentkezik. Tapasztal­ni lehet szünidőben a szabad idő ésszerűtlen eltöltését, s nem ritka jelenség a csa­vargás sem. Az ilyen fiata­lok közösségi nevelése nem csekély feladatot ró a lakó- területi HNF-mozgalom kép­viselőire. Az ifjúság élet­módjának és tudatformálá­sának helyes irányba való megváltoztatása természe­tesen csakis az iskolák és a családok, valamint a külön­böző szervek harmonikus együttműködésével érhető el. Előtérben: a lakóterület A HNF megyei nő- és ré­tegpolitikai munkabizottsá­gának ülése, amelyen egyéb­ként a lökösházi és a kun- ágotai tisztségviselők is be­számoltak saját testületük eddigi tevékenységéről, fog­lalkozott még a szülők pe­dagógiai kulturáltságára, a szülői munkaközösségek (SZMK) funkciójára, to­vábbá a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek gondjaira vonatkozó kér­désekkel is. Szükségesnek látszik kiemelten kezelni a lakóterületeket, amelyek kü­lönböző veszélyek forrásai lehetnek. A HNF-mozgalom minden korábbi erőfeszítése ellenére itt már kevesebb eredményt tudott felmutatni, mivel elég nehéz bevonni a KISZ-hez már nem tartozó fiatalokat, a gyesen levő kis­mamákat, a családalapítás megannyi gondjával-bajával birkózó házaspárokat a he­lyi közéleti munkába. Pedig — mint már jó néhány he­lyen bebizonyosodott — kedvező alkalmat teremt er­re a klubok, fórumok, érde­kes előadássorozatok szer­vezése. Úgyszintén hasznos­nak tűnik az a fajta társa­dalmi munka is, amelynek előkészítéséről egy-egy kö­zösség maga dönthet. Érdemes továbbfejleszteni a népfrontbizottságok, a KISZ-szervezetek és a könyvtárak által közösen szorgalmazott Olvasó Népért mozgalmat, a közművelődési klubokat és az irodalmi kö­röket. Ugyanis felbecsülhe­tetlen értékű a személyiség- formáló és közösségi nevelő ereje ezeknek a rendezvé­nyeknek. Egy másik fontos észrevétel szintén elhang­zott a bizottsági ülésen. Az iskolák és a szocialista bri­gádok együttműködéséből ki kell iktatni a formális kere­teket, s a társadalmi mun­kát ott szervezzék meg a fia­taloknak, ahol maga a kol­lektíva dolgozik. Emléktúra két keréken Hagyomány már úttörő- csapatunkban, hogy név­adónkról, Dózsa Györgyről minden évben a „Dózsa- nap”-on megemlékezünk. A közelmúltban tartottuk az idei Dózsa-napot, amikor az iskolánkban kiállítás nyílt Dózsáról, délután pedig ke­rékpárral Mezőtúrra men­tünk, a Dózsa-szoborhoz. Minden rajnak volt egy sze­relőbrigádja, de szerencsére nemigen akadt munkájuk. Jól haladtunk, gyorsan oda­értünk. Felsorakoztunk a szobor előtt, elénekeltük a csapatindulót, majd egyik társunk elszavalt egy verset Dózsáról. Utána jót játszot­tunk, majd hazakarikáztunk. Tímár Zsolt csapattudósító, Gyomaendrőd Befejezés előtt a hévízi tófürdő rekonstrukciója 1984 tavaszára befejeződik a hévízi állami gyógyfürdő­kórház és a tófürdő épüle­teinek teljes rekonstrukció­ja. Az ország legrégibb bal­neológiái központjában és gyógyhelyén 1975-től meg­szakítás nélkül dolgoznak az építők. A nagyszabású fel­újítás és korszerűsítés során elkészültek a tófürdő kupo­lás rendszerű, fából emelt, gyógyászati célokat szolgáló létesítményei. Fedél alá ke­rült az utolsó „vízipavilon" is, amelyben megkezdődött a berendezések szerelése. Az épületfelújítások eredmé­nyeként lényegesen javulnak a reumával és egyéb moz­gásszervi betegséggel bajló- dók gyógykezelésének felté­telei, s emellett a rekonst­rukció befejezése után a je­lenleginél több rászorulót is fogadhat a hévízi állami gyógyfürdő-kórház. A gyógyintézet egy évben több mint ötezer beteget lát el, fürdőmedencéit több mint 600 ezren, tófürdőjét pedig mintegy 800 ezren keresik fel évenként. Ezenkívül igen jelentős még a különböző gyógyüdülők és szállodák vendégeinek száma. Az utób­biak egy időben 1700 vendé­get fogadnak. A népgazdaságban jelen­leg évente több mint tíz- milliárd forint értékű hul­ladék keletkezik. Ennek dön­tő részét az iparban hasz­nálják fel, ahol 1983 első felében az előző évinél 20 százalékkal több hulladékot hasznosítottak. Ily módon a vállalatok évről évre jelen­tős mennyiségű import nyersanyagot és energiát ta­karíthatnának meg, s egyre több értékes árucikket, gyak­ran külföldön is keresett ter­mékeket készítenek a hul­ladékanyagokból. A Borsodi Vegyi Kombi­nátban az elmúlt években még jelentős mennyiségű pvc-por-hulladékot semmisí­tettek meg, mert nem áll a gyár rendelkezésére olyan technológia, amely lehetővé teszi a feldolgozását. A BKV vezetői külpiacokon keres­ték a közvetlen értékesítés lehetőségét. Munkájuk ered­ménnyel járt, s az idei első háromnegyed évben már 426 tonna hulladék pvc-port ex­portáltak Ausztriába, amely­nek értéke meghaladja a hat és fél millió forintot. Ha­sonló módszerrel hasznosít­ják a műanyagtermék-dará- lékot, amelyből a vállalatnál egyelőre csak kis mennyisé­get dolgoznak fel. Néhány nap múlva Franciaországba útnak indítanak két kami­ont műanyag darálékkal fel­töltve. Emellett más orszá­gokban is keresik a hul­ladékértékesítés lehetőségét. Többnyire a hulladékok közvetlen értékesítésénél gaz­daságosabb módszer, ha azt valamilyen formában fel­dolgozva adják el külpiaco­kon. Igaz, ehhez meg kell teremteni a gyártási felté­A nagyközség rendszere­sen megjelenő tájékoztató kiadványa ezúttal Tar Fe­renc vb-titkár tollából rész­letesen beszámol az állam- igazgatási munka egyszerű­sítésének, korszerűsítésének helyi tapasztalatairól és a további feladatokról. Is­merteti, hogy csökkent a ta­nácsi bizottságok száma, cél, hogy megszűnjön az állami és társadalmi szervek mun­kájának párhuzamossága. Kedvező tapasztalatokat is­mertet a két évvel ezelőtt alakított GAMESZ-ról. A Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet össze­fogja az oktatási, művelődé­si, egészségügyi és szociális intézmények üzemeltetési feladatait. A csorvási Nagy­községi Tanács a gyorsabb, kulturáltabb ügyintézés ér­dekében már 1979 júniusá­ban megszervezte az ügyfél- szolgálati irodát. Két éve kísérletképpen megyei irá­nyításra kijelölt község Csor- vás, eddig ez az irányítási forma jónak bizonyult. Ter­jed a tanácsi munkában az elektronikus számítógépes nyilvántartási rendszer. A tanácsi vezetők célja, hogy a jövőben egyre növekvő hatáskörök ellátására az ügyintézők megfelelően fel­készüljenek. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ helyi szervének kul­turális tevékenységéről is olvashatunk a híradóban. teleket. Az ócsai Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet szakemberei a keszthelyi egyetem munkatársaival fog­tak össze, s a fővárosban ke­letkező hulladék-, illetve ma­radványkenyér hasznosításá­hoz szükséges technológiát közösen dolgozták ki. Kis beruházással, viszonylag ol­csón néhány aprítógépet és más berendezést vásároltak, ezzel megteremtették a ter­melési feltételeket. Elgondo­lásuk olyannyira sikerrel járt, hogy ma már jelentős téte­leket exportálnak a takar­mánykoncentrátummá alakí­tott maradványkenyérből. Terméküket elsősorban Olaszországba és Svájcba szállítják. Az idén mintegy kétezer tonna hulladék­kenyérből készítenek takar­mányt. Az aprítás és a hi­giéniai eljárások után egyéb hulladékanyagokat — így például folyékony sörélesz­tőt, söriszapot, árpaport, to­jáshéját és kakaóbabhéjat — is használnak a hulladék­kenyér dúsításához. A befek­tetés igen jövedelmezőnek bizonyult, hiszen a feldolgo­zott hulladék és a marad­vány-termékek exportjából az idén mintegy 1,6 millió dollár bevételük származik. A takarmánnyá átalakított hulladékkenyeret az Agro- impex Külkereskedelmi Vál­lalat közreműködésével szál­lítja külföldre a gazdaság, elsősorban nagy keverőüze­mekkel rendelkező olasz és svájci cégekhez, ahol a ta­karmánykoncentrátumot a további feldolgozás után a szarvasmarha-állománnyal etetik fel. A Temaforg Textilhaszno- sító Vállalat a múlt eszten­Csakúgy, mint az egészséges életmódra nevelésről, az egészségnevelési hét tapasz­talatairól. Farkas István, a Lenin Termelőszövetkezet versenyügyi előadója a szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozása utáni gondolata­it fejtegeti. A szocialista brigádok vállalásaikat eb­ben az esztendőben a kedve­zőtlen időjárási tényezők, más objektív okok miatt nem tudják teljesíteni, s ezt mun­kájuk elbírálásánál figyelem­be kell venni. Ez évben is kiemelkedik a Zalka Máté Szocialista Brigád tevékeny­sége, amely például az új bölcsőde építését 200 ezer forint értékű villanyszerelé­si szakmunkával segítette. Megállapítja, hogy indoko­latlan elkülönülés tapasztal­ható a munka és a szocia­lista brigádok egyéb tevé­kenységének értékelésében és elismerésében. Érdeklődésre tarthat szá­mot a Bartók Béla nagyköz­ségi könyvtár tevékenységé­ről, s a gyermekélelmezés helyzetéről szóló beszámoló. Eddig minden jelentkező gyermeket, összesen 340-et tudnak étkeztetni a napkö­ziben, bár a gyermekélel­mezés helyzete itt sem prob­lémamentes. A Csorvási Híradót Gazsó Anikó 8. osztályos tanuló hangulatos nyári tábori él­ménybeszámolója zárja. dőben mintegy 24 ezer ton­na textilhulladékot dolgo­zott fel, különböző hasznos termékekké. Ennek döntő többségét belföldön, kisebb részét külföldön értékesítet­te. A vállalat az idén szá­mottevően bővíti exportját, amelyhez kedvező feltétele­ket biztosít, hogy január 1- től önálló külkereskedelmi jogukkal élve intézhetik ter­mékeik eladásait. A vállalat egyik legkeresettebb termé­ke az ipari vatta, amelyet autóülések kárpitozására használnak. Legjelentősebb külpiacuk az NSZK, de kü­lönböző alapanyagú szabá- szati hulladékot szállítanak Ausztriába és Olaszországba is. Az elmúlt évben a hul­ladékhasznosításból három­millió dollár bevétele volt a vállalatnak, s az idén négy­millió dollárra számítanak. Az ormánsági népművé­szet hagyományait felújító színes szőnyegeket szőnek tőkés exportra, textilhul­ladékból a selyei ÁFÉSZ csányoszrói kisüzemében. Az új szövőszékeken az idén 120 tonna szövetmaradékot hasznosítva 15 millió forint értékű exportterméket ké­szítenek amerikai, holland, NSZK-beli és svéd megren­delésre. A 150 Dráva- mellé­ki szövőasszony a tavalyinál 20 százalékkal több export- terméket állít elő. Az Artex Külkereskedelmi Vállalat az idén 40 ezer négyzetméter színes, csíkos és cirmos sző­nyeget szállít külföldi part­nereinek a csányoszrói üzemből. Nemcsak az ex­porttermelés mennyisége nö­vekedett, hanem annak jö­vedelmezősége is javult. —y—n A sarkadi ÁFÉSZ Pelikán éttermében hagyomány már, hogy minden évben főzőtanfolya­mot rendeznek a háziasszonyoknak. Az ÁFÉSZ nőbizottságának vezetője. Szilágyi Sándor- né 10 éve szervezi már lelkesen a tanfolyamot, amelyen általában 15—20-an vesznek részt. A résztvevőket — köztük egy férfit, Széplaki Sándort — Buzi Lajosné szakácsnő vezeti be a főzés titkaiba Fotó: Béla Ottó B. Zs. /_______________________ , ___ ■ Hul ladékból exporttermékek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom