Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-17 / 271. szám
EH2IIE23— Csomagban az ÁFÉSZ-től 1983. november 17., csütörtök ...és így kerül a „csomagba" Fotó: Fazekas László Paplan áll Gyanítom, minden nő — s a férfiak közül se kevés — érdeklődve lapozgatja a nyu- gatenémet nagy áruházláncok, a Nackermann Haus, vagy a Quelle katalógusait, ha kezébe kerül. Mi tagadás, bizony irigykedve gondolunk azokra, akik kényelmesen, otthon ülve vásárolnak. Nincs más dolguk, mint kiválasztani a mintakönyvből a nekik megfelelő színű és méretű kabátot, szoknyát, táskát vagy térítőt, és azt néhány napon belül a vállalat házhoz szállítja. Csak kérni kell Nos, ha kicsiben is, de nálunk is található már hasonló. Többé-kevésbé ismert, hogy a Quelle katalógusaiból a valutával rendelkező magyarok is kiválaszthatnak árukat és azt a Centrum Áruház Vállalat lebonyolító irodáján keresztül megrendelhetik a nyugatnémet áruháztól. Persze ebben az esetben minden megvásárolt termék után a katalógusban szereplő ár 40 százaléka a vám. Nem igazán kedvező hát — az egyébként szűk rétegnek — kínált lehetőség. Noha csomagküldő kereskedelemről hazánkban ezzel együtt sem beszélhetünk, a kezdeményezésben Békés megye vitathatatlanul élen jár. A BEKÖT baby-packjai után, most — a mezőkovácsházi ÁFÉSZ jóvoltából — paplan, párna is rendelkea házhoz zésre házhoz érkezik. A marketing, a „mindent a fogyasztóért” szemlélet szele megérintette a vállalatokat. Csóti János, a Mezőko- vácsháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke a paplanüzembe vezet : — Valaha régen — maga még nem is élt akkor — ez volt a gyapotfeldolgozó. Most 14—15 ezer paplant és 70— 80 ezer különböző méretű párnát készítünk itt, persze nem gyapotból, hanem pe- helyből, toliból. A finom, könnyű, puha pelyhet mérlegre teszik; pontosan ügyelnek, hogy az előírás szerinti mennyiség kerüljön a huzatokba. A világpiacon 60 dollárt adnak egy kilogramm pehelyért. Drága, de keresett — Külföldi utainkon figyeltünk fel arra, hogy az általunk exportált toliból paplant készítenek. Kooperáltunk hát a nyugatnémetekkel — ez év közepén jött létre az üzlet — mi adjuk az épületet, tollat, munkaerőt, ők a technológiát, a gépeket. S ha már exportra úgy is csináljuk a paplanokat, gondoltuk, bővítjük a hazai kínálatot is. A csomagküldő akció októberben . kezdődött. Az ÁFÉSZ üzletének, a Mozaik Áruháznak a közreműködésével mintát és árajánlatot küldenek az érdeklődőknek, majd visszakapva a kitöltött megrendelőt, két-három napon belül a kért színt és típust kézhez kapja a vevő. — Alig egy hónap alatt több mint száz tételt szállítottunk ki, s ami meglepő, megrendelőink többnyire nyugdíjasok. Ez azért meglepő, mert termékeink — őszintén megmondom — drágák, a legdrágább négy- ezer-nyolcszáz forint. De ez a legfinomabb pehelyből, és különlegesen jó minőségű, osztrák alapanyagból, munkaigényes technológiával, rekeszenként töltve készül, amit meg kell fizetni. Természetesen csinálunk paplant ezerötszáz forintért is, hagyományos módon. brokáttal bevonva. Joggal merül fel a vásárlókban, vajon nem vele fizettetik-e meg az akció — megrendelés, házhoz szállítás stb — költségeit? Ettől nem kell tartanunk, paplant, párnát, normál fogyasztói áron kapunk így is. Az ÁFÉSZ ugyanis saját termékét értékesíti, saját áruházán keresztül, vagyis a nagykereskedelmi árrés — ami így a fogyasztási szövetkezetnél marad, kiforrja a csomagküldés során felmerülő költségeket. Tehát nem fizet rá senki, sem a fogyasztó, sem a gyártóforgalmazó, ellenkezőleg, mindkét félnek előnyös az új, korszerű értékesítési forma. Ha viszont ez így van. érdemes bővíteni, kiterjeszteni egyéb termékekre is e kereskedelmi szolgáltatást. Lesz hálózsák is — Hangsúlyozom, mi a saját üzemünkben előállított termékeket értékesítjük ily módon, nem tudnánk garanciát vállalni arra, hogy más üzemek cikkeit színben, méretben, időben szállítsuk. Csak egy példa: az akció indulása előtt megrendeltük a reklámanyagot, szórólapokat, ismertetőket. Egy hónapra ígérték, azóta három telt el, s még mindig nincs kész. Nos, ez érzékelteti, más üzemek munkájára nem tuduok hatni... Saját berkein belül azonban az ÁFÉSZ bővíti az akciót, kiterjesztve a csomag- küldést más, általuk készített termékre. Hamarosan indul a hálózsák-, jövő nyártól pedig a sportruházati cikk gyártás. Ezek különlegessége lesz egyébként, hogy a felhasznált pelyhet olyan anyaggal kezelik, amitől az víztaszítóvá, tehát moshatóvá válik. Egy év múlva már ezekből is rendelhetünk, de addig is bízunk benne, hogy több termelő észreveszi és kiaknázza a csomagküldő kereskedelemben rejlő lehetőségeket. Szatmári Ilona Ebből lesz majd pehelypaplan . .. BOGÉ recept: Ésszerűsíteni a takarmánygazdálkodást A mezőgazdaság „nehézipara”, az állattenyésztés évente mintegy 60 milliárd forint értékű takarmányt használ fel. Ez a tény ebben az évben sajnos különös jelentőségű, ezért a mostani körülmények között még inkább szükséges a takarmánygazdálkodásról szólni. Biológiai igényű takarmányozáskor a feletetendő takarmányok összetétele és aránya a felhasználó állatállomány termelési színvonalától függ. A fő feladat a termelési színvonal és a takarmány- gazdálkodás együttes optimumának kialakítása. Minthogy az állattartásban a költségek nagyobbik fele a takarmány értéke, gazdálkodni kell vele ahhoz, hogy a lehető legnagyobb eredményt érjük el az ágazatban. E tevékenységhez járul hozzá a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés egy számítógéppel segített takarmánygazdálkodási rendszerrel. o „Ez nem takarmány, és ettől nem ad több tejet a tehén” — mondhatják a felhasználók. Igaz, de a takarmánygazdálkodás hétköznapi munkáját minden területen nagyban segíti. Ugyanis a gyakorlati szakembereknek éppen arra a munkára jut a legkevesebb idejük, ami a gazdálkodást megalapozza; a mindenre kiterjedő számolásra. Ezt a munkát segíti a rendszer, egy optimalizáló program keretében. A felhasználás egyik célszerű változatát a Füzesgyarmati Szálas-Tömegta- karmány és Juhtenyésztési Rendszerrel közösen dolgoztuk ki, s a battonyai Petőfi Termelőszövetkezetben valósítottuk meg. Itt felismerték e módszer jelentőségét, amellyel az állattenyésztési ágazatok éves takarmány- szükséglete több változatban tervezhető. A termelőszövetkezet vezetése az állattenyésztés területén tervezett célkitűzések sikeres végrehajtása érdekében úgy döntött, hogy a szarvasmarha- s juhágazatban a takarmányozásban az üzemen belül adódó tartalékokat feltárja, és a termelés szolgálatába állítja. A takarmányszükséglet biztosításánál figyelembe vettük a keletkező mezőgazdasági, valamint az ipari melléktermékeket is. A takarmányozási változásokban azt néztük meg, hogy az optimalizált szerkezettel, és a melléktermék szakszerű fel- használásával gazdaságosan csökkenthető-e a takarmányozás költsége, a jelenleg alkalmazott takarmányozás költségeihez viszonyítva. Azt is vizsgáltuk, hogy a melléktermékek felhasználásával milyen nagyságú tömegtakar- mánytermő-terület szabadítható fel árunövény termesztésére. o A két állattenyésztési ágazatot összevontan értékelve a három változatban az éves takarmányozási költség a következő: a jelenleg alkalmazott takarmányozástechnológia szerint 6 millió 589 ezer forint, az eddig használt takarmányokat optimalizáló szerkezetben 5 millió 846 ezer forint, ha mellékterméket is bevonunk a takarmányozásba, akkor 5 millió 595 ezer forint. A takarmánytermő-terület igénye a szántóból változatonként a következőképpen adódott: 382 hektár, 312 hektár, illetve 252 hektár. A fentiekből kitűnik, hogy a tényleges megtakarítható költség mellett (ami egyértelműig eredménynövelő) a felszabaduló szántóterületen árunövény termeszthető. Ósz- szességében egymillió forint felett van az a lehetőség, ami erdményt növelő. A takarmányoptimalizálórendszer felhasználásának másik módszere, amikor a meglévő takarmánykészletek felhasználását kell elvégezni úgy, hogy optimális tápanyagszükségletet biztosítva, de legolcsóbban takarmá- nyozzunk. Ez lehet garancia ahhoz, hogy a lehetőségből megvalósult jövedelem legyen. Számításaink szerint ágazatonként az éves takarmányszükséglet értékének 5—30 százaléka megtakarítható. Ügy gondoljuk, a közölt eredmények meggyőzően bizonyítják a módszer használhatóságát hozzátéve, hogy a megyében, de a megyén kívül is jónéhány helyen ezt már felismerték, hiszen az egyesülés önállóan és a vállalati tervezéssel összekapcsolva közel negyven gazdaságban végzett ilyen munkát. o A takarmányozás ilyen szintű ésszerűsítésének azonban feltétele, hogy legyen igény erre, mégpedig nem az alkalomszerű, hanem rendszeres használatára. Ehhez az is kell, hogy nem szabad elmarasztalni a szakembereket azért, mert a régi takarmányozástechnológia költsége és az optimalizált szerkezet között nagy az eltérés. Ezt az összehasonlítást magunk sem szívesen alkalmazzuk, hiszen nem a szakmai színvonal között van különbség, hanem egyáltalán a lehetőség között, mert a módszer alapja a régi. A takarmány olyan költségtényező melynek a termék gazdaságosságára döntő befolyása van, nemcsak nagyságrendje, hanem változékonysága miatt is. Van viszont olyan takarmánygazdálkodási program, amelynek segítségével gyorsan és hatékonyan végezhetjük a célszerű legolcsóbb változatok kialakítását. Megvan a feltétele a használatának is. éljünk tehát a lehetőséggel. Csuvár Lajos állattenyésztési előadó, BAGE Mit akar a BGG1? Beszélgetés Fodor Dttilával, az előkészítő bizottság elnökével — Hatékonyság, versenyképesség, termelékenység, kapacitáskihasználás és sorolhatnánk még tovább azokat a fogalmakat, melyek manapság már mindenkinek szinte unalomig ismerősek. Persze nem véletlen, hogy any- nyit hallunk ezekről, mindegyikük nagyon fontos életszínvonalunk, nemzetközi fizetőképességünk szempontjából. Nem vitás, minden vállalatnak, szövetkezetnek külön-külön is megvan a maga tennivalója a helyzet javítására, de az is biztos, hogy együtt, összefogva, az erőket egyesítve sok mindent gyorsabban és egyszerűbben lehet elérni. A megyei pártbizottság ezért határozta el már évekkel ezelőtt, hogy szorgalmazza egy olyan szervezet létrejöttét, mely összehozza egymással a megye gépipari termeléssel foglalkozó gazdálkodó egységeit, segít a kapacitások jobb kihasználásában, koordinálja az egymás közti tevékenységet. Nagy lökést adott a szervezet létrehozásához, hogy létrejött egy előkészítő bizottság, melynek vezetésével Fodor Attilát, az orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár műszaki igazgatóhelyettesét bízták meg. Ez az előkészítő bizottság mára befejezte munkáját, és holnapra, november 18-ra összehívták az érdekelteket, hogy megalakulhasson a Békés megyei Gépipari Gazdasági Társaság. Mit akar ez a szervezet? Melyek a fontosabb célkitűzések? E kérdések megválaszolására kértük fel az előkészítő bizottság elnökét. Fodor Attilát. — Békés megyében számos vállalat, ipari és mezőgazdasági szövetkezet folytat valamiféle gépipari tevékenységet. Közülük jó néhány valamilyen módon már kapcsolatba került egymással, de ezek a kapcsolatok általában csak kétoldalúak és esetlegesek voltak. Az előkészítő munka során szereztünk olyan tapasztalatot. hogy egy megyei vállalat a Dunántúlon végeztetett, kooperációt, nem tudva róla. hogy a szomszéd város- bán egy másik cégnek ugyanolyan megmunkálási tevékenységre fölös kapacitása van. Az ősszel megrendezett elfekvőkészlet-börzén arra jöttünk rá, hogy mindenféle anyag megtalálható valahol, csak éppen nem ott. ahol kellene. Ha csak a kooperációk létrehozása és az elfekvő anyagok nyilvántartása és újraelosztása lenne a megalakuló gazdasági társaság feladata, már akkor is megérné létrehozni. De mi szeretnénk, ha a BGGT ennél többet nyújtana tagjainak. — Milyen többletre gondol? — Az elkészített társasági szerződéstervezetben kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az új műszaki-gazdasági, szervezési, vezetési megoldások egymáshoz való eljuttatásának, az intenzív és irányított információcserének, az elért eredmények elterjesztésének és gyakorlati bevezetésének. Célunk az is, hogy szoros és szervezett együttműködéssel biztosítsuk a tagvállalataink, szövetkezeteink ipari tevékenységében a tartalékok kihasználását, a termelékenység növelését, a hatékonyság fokozását, a vállalati, szövetkezeti és népgazdasági eredmények növelése érdekében. — Ezek a célok kétségkívül szépek és fontosak, de milyen módon kívánják elérni? — Az az elképzelésünk, hogy a társaság a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat gesztorsága alatt működne. Létrejönne egy iroda, melynek feladata lenne az operatív teendők elvégzése. Ebben az irodában szakreferensek foglalkoznak a termelési kooperációkkal, az anyag- és áruforgalommal, készletgazdálkodással, és a gyártás-. gyártmányfejlesztéssel, innovációval. Szakembereink rendszeresen járják majd a tagvállalatokat, tagszövetkezeteket, figyelik mi hiányzik, miben van felesleg. Itt nemcsak anyagi javakra gondolunk, hanem a rendkívül értékes szellemi kapacitásokra is. Hirtelen felmerülő egyedi feladatok megoldására szakembereket javasolunk, sürgős tervezési munkák elvégzésére összehozzuk a partnereket, természetesen törődünk termelési kooperációk létrehozásával, elfekvő készletek értékesítésével is. Fontos jövőbeni feladata lesz a BGGT-nek a koordinált anyagbeszerzés is. Megfelelő mennyiségek egyszerre történő megrendelése esetén ugyanis közvetlenül a gyártó művektől vehető meg az anyag, jóval olcsóbban, mint a TEK-vállalatoktól, vagy a kiskereskedelemtől. A társaságra váró feladatokat még hosszan lehetne sorolni, de nincs különösebb értelme. Az előkészítő bizottság sem törekedett arra, hogy részletesen körülhatárolja a tevékenységi kört. Az az elképzelésünk, hogy a BGGT mindig a tagok igényeinek megfelelően végezze munkáját és ha szükséges. bővítse tevékenységi körét. — Bár a BGGT hivatalosan csak holnap alakul meg, nyilván az előkészítő bizottság több-kevesebb pontossággal tudja, hány tagra számíthatnak? — Céljainkról, elképzeléseinkről a megye valameny- nyi gépiparral foglalkozó vállalatát, szövetkezetét értesítettük, mintegy 50 százalékuk jelezte, hogy a társaság tagja kíván lenni. Természetesen, akik később gondolják meg magukat, azok előtt is nyitva áll a szervezet, bármelyik gazdálkodó egység bármikor beléphet. Most, a megalakuláskor mintegy harminc tagra számítunk. Szolgáltatásainkat azonban nemcsak ők vehetik igénybe, hanem eseti megrendelés alapján, bármelyik vállalat, vagy szövetkezet is. Bízunk benne, hogy a holnap megalakuló és január elsejei dátummal működő BGGT munkájával igazolja majd a létrehozók szándékát és hozzájárul a népgazdasági célkitűzések mielőbbi teljesítéséhez. Lónyai László
