Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egvesüljetek! N E PUJSAG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 16., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM Modellen tanulják a gépjárművezetést Vépen, a Mezőgazda­sági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet hall­gatói. A képen: hazánkban tanuló mozambiki ipari tanulók ismerkednek a gépjárművezetéssel (MTI-fotó: Czika László felvétele — KS) Hazánkba érkezett Fred Sinowatz Kedden, a késő délutáni órákban Budapestre érkezett Fred Sinowatz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárja, aki Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének meghívására hivata­los látogatást tesz Magyar- országon. Vele érkezett fe­lesége, Hermine Sinowatz. A kancellár kíséretében van Heinz Fischer tudományos és kutatási miniszter, Erich Schmidt kereskedelmi és ipari minisztériumi állam­titkár, valamint az osztrák politikai élet több más ve­zető személyisége. Fred Si- nowatz-cal népes, gazdasági szakemberekből álló dele­gáció is Budapestre érke­zett. Az osztrák kormányfőt, és a kíséretében levő személyi­ségeket a magyar és az oszt­rák zászlókkal díszített Ke­leti pályaudvaron ünnepé­lyesen fogadták. A vendégek fogadtatásá­ra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, valamint poli­tikai életünk több más veze­tő személyisége. Ott volt Randé Jenő, a Magyar Nép- köztársaság bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztár­saság budapesti nagykövete. A pályaudvar nagycsarno­kában a vonatról leszálló vendégeket elsőként Lázár György és felesége üdvözöl­te szívélyesen, majd Fred Sinowatz bemutatta hivata­los kíséretének tagjait. Az ünnepélyes fogadtatást követően a vendégek gép­kocsiba ültek, és szállásukra hajtattak. A kora esti órákban a két kormányfő Lázár György parlamenti dolgozószobájá­ban szűk körű megbeszélé­sen találkozott. A plenáris tárgyalások szerdán délelőtt kezdődnek meg az Ország­házban. A tanácskozás al­kalmat ad arra, hogy a part­nerek véleményt cseréljenek a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről, az együttműkö­dés további lehetőségeiről, valamint a nemzetközi poli­tikai helyzet időszerű kér­déseiről. Lázár György és felesége este a Parlament vadászter­mében díszvacsorát adott Fred Sinowatz és felesége tiszteletére. A díszvacsorán, amelyen részt vettek az osztrák kancellár kíséreté­nek tagjai, s magyar részről ott volt a politikai és a gaz­dasági élet számos vezető személyisége, a két kor­mányfő pohárköszöntőt mon­dott. Tanácskozott a Békés megyei Választási Elnökség November 15-én, tegnap Békéscsabán ülést tartott a Békés megyei Választási El­nökség. Megállapította, hogy a november 26-án esedékes időközi választások előkészí­tése megtörtént. A tanácsok és a Hazafias Népfront bi­zottságai közötti jó együtt­működésnek is köszönhető­en a 10-es számú országgyű­lési választókerületben, vala­mint a 47 megüresedett helyi tanácstagi választókerületben megtartott jelölőgyűléseket jó megjelenési arány, aktivi­tás jellemezte. A választási elnökség meghatározta a vá­lasztás napjáig terjedő idő­szak főbb feladatait. A Békés megyei Választá­si Elnökség kéri az érintett országgyűlési és helyi ta­nácstagi választókerületek lakosságát a szavazáson va­ló aktív részvételre. Akik a választáson valamilyen ok­nál fogva nem tudnak részt venni, azt közöljék a helyi tanácsoknál. Napirenden az üzemi demokrácia és a termelési együttműködések TESZÖV-küldöttközgyülés Mezőberényben Mezőberényben a művelő­dési ház adott otthont teg­nap, november 15-én dél­előtt a Békés megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szö­vetsége soros küldöttközgyű­lésének, amelyen a megje­lenteket, köztük Csatári Bé­lát, a megyei pártbizottság titkárát, Hankó Lászlót, a megyei tanács osztályveze­tő-helyettesét, Széli Feren­cet, a TOT főosztályvezető­helyettesét Kovács János, a TESZÖV elnöke köszöntötte. Megnyitójában a TESZÖV elnöke beszámolt az elmúlt küldöttközgyűlés óta vég­zett munkáról, a megye szö­vetkezeti mezőgazdaságának idei háromnegyed éves ered­ményeiről, az aszálykárok rendezéséről, majd kérte a küldöttközgyűlést, hogy a meghívóban jelzett menet­rend szerint vitassa meg a szövetkezeti demokrácia hely­zetéről, fejlesztésének lehe­tőségeiről, illetve a szövet­kezeti közös vállalatok és gazdasági együttműködések tevékenységének értékelésé­ről szóló elnökségi előter­jesztéseket. Dr. Drágán Iván, a tsz- szövetség titkárhelyettese az első napirendi pont témájá­nak vitája előtt szóbeli ki­egészítőjében elmondta, hogy a küldöttekhez eljutta­tott írásos anyagban a jelen­legi helyzetet igyekezett az elnökség bemutatni, jelezve azokat a meglevő feszültség- forrásokat is, amelyeket a mozgalomnak mihamarabb meg kell szüntetnie ahhoz, hogy a szövetkezeti demok­rácia a gazdálkodás ered­ményességét segítve tovább szélesedjen, fejlődjön. . A szövetkezeti demokrácia a külső kapcsolatokban, az önkormányzat révén a bel­ső tevékenységben pedig a demokratikus önigazgatással jut kifejezésre, A szövetke­zetek önkormányzati szer­vei az utóbbi időben jelen­tős fejlődésen mentek ke­resztül. Tökéletesedett — az élet követelményeihez igazodott a különböző fóru­mok közötti munkamegosz­tás, ezzel egy időben meg­nőtt a küldöttgyűlések, s az olyan új fórumok szerepe, (Folytatás az 3. oldalon) A küldöttközgyűlés az első napirendi ponthoz fűzött szóbeli kiegészítőt hallgatja Fotó: Béla Ottó Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága no­vember 15-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanács­elnök vezetésével — ülést tartott. A napirendek a kö­vetkezők voltak: — jelentés vb-határozatok végrehajtásáról; — a decemberi megyei tanácsülés előkészítése; — beszámoló a tanácsi költségvetési elszámoló hiva­tal munkájáról, különös tekintettel az elektronikus adat- feldolgozás és az ügyvitel korszerűsítésére; — a társadalmi tulajdon védelmének, valamint a vagyontárgyak egyéni őrzési rendszerének alakulása a tanácsi felügyelet alá tartozó gazdasági egységekben; — bejelentések. A végrehajtó bizottság Békés megye Tanácsának soron következő ülését de­cember 15-re összehívta. A napirendek a következők lesznek: jelentés tanácsha­tározatok végrehajtásáról; Békés megye Tanácsa 1984. évi költségvetésének és fej­lesztési tervének, valamint a helyi tanácsok részére egyes pénzügyi szabályozók meghatározása; beszámoló Békés megye Tanácsa terv­gazdálkodási bizottsága munkájáról, különös tekin­tettel a VII. ötéves terv elő­készületeire; a megyei ta­nácstagi csoportok szerepe a megyei tanácstagok munká­jának segítésében; bejelen­tések. A vb-ülés harmadik napi­rendje beszámoló volt a Ta­nácsi Költségvetési Elszá­moló Hivatal munkájáról. A hivatal 1980. január 1. óta működik, feladata többek között a tanácsok és intéz­ményeik részére a dolgo­zók bérelszámolásával, a társadalombiztosítási elszá­molások folyósításával, a költségvetési és fejlesztési alap könyvviteli elszámolá­sával, a lakossági adók nyil­vántartásával, a távlati te­rületi eszközellátással ösz- szefüggő programok kidol­gozásával, a költségvetési szervek törzsadattárának kezelésével, az információ­szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása. A tenni­valók hagyományos részét képezi a munkabérek, a tár­sadalombiztosítási szolgálta­tások, a családi pótlék és egyéb járandóságok szám­fejtése, folyósítása. A fel­adatok másik nagy területe a költségvetési kettős könyv­viteli adatfeldolgozás. A számvitel korszerűsítése 1981 végén befejeződött, a kettős könyvelés alkalmazá­sa 1982. január 1-től az or­szágban elsőként Békés me­gyében vált teljes körűvé. Ugyancsak nálunk valósult meg elsőként — az említett időponttól — a számítógé­pes adatfeldolgozás teljes­körűsége. Ugyancsak felada­ta az elszámoló hivatalnak a lakossági adó számítógé­pes feldolgozása, amelyet 1982. január 1-től vettek át Békéscsaba városkörnyéki községeire vonatkozóan. Az­óta Szarvast és Orosházát, valamint további két város- környéki községet kapcsol­tak be a számítógépes adat- feldolgozásba, amely összes­ségében 40 ezer adózót érint. Az idén további 55 adóható­ság felkészítése és mintegy 130 ezer adózó törzsadatai­nak feldolgozása folyik. A vitában sok szó esett a meglevő technika jobb meg­ismeréséről, a kapacitás fo­kozottabb kihasználásáról, az információs szolgáltatás gyorsításáról. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a hivatal — a megyei pénzügyi osztály irányításá­val — jól oldotta meg az ügyvitel korszerűsítését. To­vábbi feladat az információ szélesebb körű hasznosítása, elsősorban a döntések elő­készítésében. A testület a beszámolót elfogadta. A következő napirend a társadalmi tulajdon védel­mének értékelése volt a ta­nácsi felügyelet alá tartozó gazdasági egységekben. A téma vizsgálatára ideiglenes bizottság alakult, amely részletesen elemezte a tulaj­donvédelem helyzetét a ta­nácsi hivataloknál, intézmé­nyeknél, gazdálkodó szer­veknél, a kereskedelmi há­lózatban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az ipari szövetkezetekben. A tanácsi hivatalokról szólva az összegzés megállapította, hogy az előző években né­hány esetben büntetä eljárás indult a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt. A tanácsi intézményeknél a legtöbb gond a gyermekét­keztetési, az egészségügyi intézményeknél és a műve­lődési házaknál van. Egyes napközi otthonokban az éte­lek húsadagja kisebb, mint a kalkulációkban feltünte­tett mennyiség. Ami a gaz­dálkodó szerveket illeti, az ezek sérelmére elkövetett és ismertté vált vagyoni bűn- cselekmény 1982-ben 25 volt, 190 millió forintos kárral. A kereskedelemben a vásárlók által elkövetett bolti lopá­sok számának növekedése okoz gondot. Ugyanitt ese­tenként tapasztalható a há­lapénz, a csúszópénz, a bor­ravaló elfogadása is. A me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekben a legtöbb prob­léma a bizonylati fegyelem körül van. Hasonló a hely­zet az ipari szövetkezetek­nél, ahol az összes bűncse­lekmények mintegy 50 szá­zalékát az építőipari szövet­kezetek sérelmére követik el. A bizottság összegezte a hiányosságok megszünteté­sét szolgáló javaslatokat. Ezek között szerepel, hogy a vezetők munkájának érté­kelésénél vegyék figyelem­be, milyen mértékben kö­vetkezetesek a felelősség megállapításánál, milyen intézkedéseket tesznek a ká­rok megelőzésére. Célszerű a belső szabályzatok korsze­rűsítése, a döntési hatáskö­rök pontosítása. Indokolt minden gazdálkodó szervre érvényes rendészeti szabály­zat kidolgozása. Általános követelmény az ellenőrzések hatékonyságának javítása. A vitában különös súllyal esett szó a megelőzésről, a belső ellenőrzés hatékony­ságának javításáról, a fel­ügyeleti komplex vizsgála­tokról, a bizonylati fegye­lem erősítéséről, a vezetők felelősségének fokozásáról. A testület az előterjesztést el­fogadta. A végrehajtó bizottsági ülés bejelentésekkel zárult. S. F. Fejlődőképesek a gazdasági munkaközösségek A Szervezési és Vezetési Tudományos T4rsaság szö­vetkezetpolitikai szakosztá­lyának, a városi tanácsnak és a KISZÖV-nek a közös rendezésében két előadást tartottak november 15-én, tegnap Békéscsabán. Elsőként Blahut Lajos, a városi tanács osztályvezető­je a vállalati és az önálló gazdasági munkaközösségek megalakulásával, valamint működésével kapcsolatos megyei tapasztalatokat is­mertette. Az országos növe­kedés mértékére jellemző: míg 1982 decemberében 100 foglalkoztatottra egy vállal­kozó jutott, ez év szeptem­berére az arány megduplázó­dott. Békés megyében egyébként 122 önálló, 243 vállalati gazdasági munka- közösség alakult meg —több mint háromezer taggal — 1983. október 31-ig. Ugyan­akkor öt polgárjogi társaság is tevékenykedik, s az ipari szolgáltató szakcsoportok száma pedig meghaladja a hatvanat. Ezenkívül leány- vállalatok, szövetkezetek ke­retében működő részlegek jöttek létre az elmúlt idő­szakban. Így 6500—6600 em­ber került új érdekeltségi szférába a jogszabály értel­mében. Az osztályvezető az egyes szakmák, szakterületek, te­vékenységi típusok és az összetételt jelző mutatók alapján is részletesen tájé­koztatta a résztvevőket e közösségekről, megemlítve az ellenőrzések alkalmával szerzett észrevételeket, ada­tokat. Végül a joggyakorlat fontosabb kérdéseiről esett szó. Az előadás után kérdések, hozzászólások következtek, majd dr. Avvakumovits György, az OKISZ főosztály­vezető-helyettese Az egysze­rűbb szövetkezeti formák ki­alakulása, az új vállalkozási formák bevezetésének ta­pasztalatai a szövetkezeti iparban címmel tartott elő­adást. Ebben többek között kiemelte, hogy a kisszerve­zetek rendkívül dinamiku­san fejlődtek, ám az általá­nos következtetések levoná­sa sok fontos kérdés tisztá­zása miatt egy ideig még tá­rat magára. —y—n

Next

/
Oldalképek
Tartalom