Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
NÉPÚJSÁG 1983. október 11., kedd Georgij Orbatov látogatása hazánkban Georgij Arbatov akadémikus) az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája USA- és Kanada-intéze- tének igazgatója az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 6—10. között látogatást tett hazánkban. Georgij Arbatovot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Megbeszélést folytatott vele Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. A találkozókon véleménycserére került sor a nemzetközi élet, illetve a világgazdasági élet időszerű kérdéseiről. Georgij Arbatov látogatást tett Komárom és Heves megyében, ismerkedett a megyék életével, a magyar népgazdaság eredményeivel, tapasztalataival. Munkásőr alegységparancsnokok továbbképzése Békéscsabán (Tudósítónktól) Továbbképzés kezdődött tegnap, hétfőn a megye munkásőr alegységparancsnokai részére az MSZMP oktatási igazgatóságán. Tóth Pál munkásőr ezredes, meavei parancsnok nyitotta meg a többnaposra tervezett programot. A bevezető előadásban a munkásőr- parancsnokok elméleti és gyakorlati felkészültségének szükségességét hangsúlyozta az előadó. Ezt követően az 1983-as kiképzési évet értékelte a megyei parancsnok, részletesen elemezve a közelmúltban végrehajtott nagyszabású harcászati gyakorlatot. Szó esett a munkásőrpa- rancsnokok II. országos értekezletének főbb tapasztalatairól és megállapításairól is A megnyitó programismertetéssel ért véget, amelyet Pusztai Kálmán munkásőr őrnagy megyei parancsnokhelyettes tartott a jelenlevő parancsnokoknak. Bérezi Gábor Dz ipar helyzete és feladatai Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A testület tagjai és még csaknem húsz, más bizottságból az- eszmecserére akkreditált képviselő az őszi ülésszakra készülve megvitatta az ipar helyzetével és feladataival foglalkozó miniszteri beszámolót. A szétküldött írásos anyaghoz Méhes Lajos ipari miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. A miniszter elmondta: a hatodik ötéves tervidőszak eddig eltelt esztendeiben az ipar sok nehézséggel küszködött. A hetvenes évekbeli olajárrobbanás után az évtized a technológiák felértékelődésével, világgazdasági re- cesszióval kezdődött. Ezek káros hatásai súlyosan érintették iparunkat, ezen belül is elsősorban három ágazatot: a vas-, az acélkohászatot és a pvc-gyártást. E három iparág 1980-ban még 590 millió dollár értékben exportált, idén ez az érték várhatóan 402 millióra csökken. Az ipar erre az esztendőre 1-2 százaléknyi teljesítménynövekedést tervezett, ám ennek felső határától, úgy tűnik elmarad. Hiba volna azonban az elmúlt esztendőt, az iparban dolgozó egymillió-háromszázezer ember munkáját csak a gondokkal, nehézségekkel jellemezni — mutatott rá Méhes Lajos —. hiszen minőségi változás is észrevehető. Nőtt a termelékenység: bár a három év alatt 109 ezer ember hagyta ott az ipart, a termelés évről évre meghaladta az előző esztendeit. Kedvezően alakult ebben az esztendőben a tőkés kivitel — 4,9 százalékos tervezett növekedés helyett valószínűleg 7 százalék lesz az emelkedés. A tőkés import növelésével az ipar jól javítja a gazdaság konvertibilis egyensúlyát. Lényegesen megváltozóban van az ország eneV- giaszerkezete, s ez a gazdasági növekedés ütemének visszafogása mellett az energiaracionalizálásnak is köszönhető. 1978 és 1983 között a növekvő termelés növekedését nem követte az energiafelhasználás növekedése; tavaly kétmillió tonna kőolajtermékkel kevesebbet használt az ipar, mint 1978- ban; a szénbányászat termelése 1982-ben elérte az 1985- re tervezettet; a földgáztermelés 10 év alatt 61 százalékkal nőtt. Folytatódik a lakossági energiafogyasztási szerkezet átalakulása: a hatodik ötéves terv 120 ezer újabb háztartás földgázzal való ellátását tervezte, ám várhatóan 140—150 ezer új fogyasztóhoz jut el ez az energiafajta. Kiemelte azt az eredményt is, hogy folyamatosan csökken a nemzeti jövedelem egy egységére jutó energia- és anyaghányad. Az ipar létszáma az elmúlt tíz évben 190 ezerrel csökkent, és az utóbbi három esztendőben ez a folyamat felgyorsult. A köny- nyűiparban 42 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint 1980- ban, sok tízezerrel csökkent a gépiparban foglalkoztatottak száma is. Várható, hogy a jövőben is sokan elvándorolnak az iparból, ám ezen folyamaton nem kizárólag a bér- és jövedelemszabályozás eszközeivel lehet változtatni. A beszámoló után vita következett. A képviselők hozzászólása után Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese beszámolt a 611 ipari szövetkezet munkájáról: a 200ezer embert foglalkoztató szövetkezetek az ipar termelésének 6.4 százalékát adják, termelésük 75 százaléka a hazai fogyasztók igényeit elégítik ki. Tombácz Miklós, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője egyes szabályozók szerepéről, várható változásairól, termelést befolyásoló szerepéről adott tájékoztatást. Méhes Lajos vitaösszefoglalója után az ülés Gorjanc Ignácnak, az ipari bizottság elnökének zárszavával ért véget. Sajtótájékoztató az Operaház oeoizetközi kapcsolatairól Negyedszázad alatt 17 or- :zág 45 városában 200 elő- idás, fellépések a világ íagy operaházaiban, feszti- rálsikerek, koreográfiák Curópától a Távol-Keletig, nűvészek vendégszereplé- :ei, magyar rendezők kül- öldön, s neves mesterek Magyarországon — mindéről, a Magyar Állami Dperaház nemzetközi kap- :solatairól hétfőn sajtótá- ékoztatót tartottak az In- erkoncert szervezésében a :eneművészek klubjában. Orosz László, a Nemzetkö- ;i Koncertigazgatóság vezetője többek között elmondta, hogy a műfaj adottságai miatt is — nincsenek nyelvi nehézségek — nagy az érdeklődés a társulat iránt a határokon túl. Népszerűek a mai magyar zeneszerzők is, közülük elsősorban Szokolay Sándor és Petrovics Emil operáit fogadják a legszívesebben. Mihály András, a Magyar Állami Operaház igazgatója többek között beszámolt a társulat legutóbbi külföldi sikeréről: szeptemberben a balettkar az edinburghi operaházban adta elő a Próba című balettet Fodor Antal koreográfiájával. A mű rövidesen Lengyelországban is színpadra kerül. Az igazgató a közeljövő terveiről szólva elmondta, hogy 1984 júniusában mutatják be Hacsa- turján Spartacus és Delibes Sylvia című alkotását Seregi László koreográfiájával. Júliusban Londonba utazik a balettkar, tárgyalásokat folytatnak Giorgio Strehler- rel, hogy az 1985—86-os évadban Budapesten rendezzen. 1985 tavaszán Doráti Antalt látja vendégül a Magyar Állami Operaház. Német vendég a TIT-ben Az NDK—magyar csere- kapcsolatok jegyében ma. kedden délelőtt kétnapos látogatásra megyénkbe érkezik prof. Helmut Faulwetter. a berlini közgazdaságtudományi főiskola fejlődő országokkal foglalkozó tanszékének vezetője, az NDK ismeretterjesztő szervezet, az Uránia elnökségi tagja. A vendéget Békéscsabán dr. Krupa András, a TIT Békés megyei Szervezetének titkára fogadja és tájékoztatja a megyében folyó ismeretterjesztő munkáról. Ezután a professzor találkozik dr. Szemenyei Sándorral, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának titkárával, majd megtekinti a forgácsolószerszám-gyárat. Délután a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnál tart előadást az NDK és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatairól, majd ellátogat a Munkácsy Múzeumba. Szerdán Szeghalomba utazik a német vendég. Délelőtt a járási ismeretterjesztő munkával ismerkedik, délután megtekinti a vész- tő-mágori emlékhelyet, majd Vésztőn tart előadást az említett témáról. vv Új „Gyorsuló kötelek Az év hátralevő részében féltucat kötettel gyarapodik a Magvető Kiadó népszerű tanulmánysorozata, a „Gyorsuló idő". Gyáni Gábor „Család, háztartás és a városi cselédség' című tanulmányában olyan témát dolgozott fel, amelynek társadalomtudományiszociológiai megközelítésére eddig senki nem vállalkozott. Hegyi Loránd „Üj szenzibilitás” című műve Egy művészeti szemléletváltás körvonalai alcímmel jelenik meg. A fiatal művészettörténész a legmodernebb képzőművészet jelenségeinek összefoglalásával, értelmezésével vázolja ennek az elevennek ható, izgalmas, olykor provokatív, sokszor szélsőséges jelenségcsoport, az „új szenzibilitás" szemléleti-világnézeti alapjait, uralkodó tendenciáit, belátható lehetőségeit és korlátáit. A nemzetközi hírű közgazdász, Kornai János kötetté komponált tanulmányai „Ellentmondások és dilemmák” címmel hagyják el a nyomdát Ne a könnyebbik végénél! F olyik az ipar teljesítményének mérlegelése: képes-e többre, mint amennyit az idén felmutatott, vagy az objektív körülmények valóban csak annyit engedtek meg, ameny- nyit elért az ágazat. A tervhez képest nagyjából 2,5—3 százalék az ipar lemaradása. Ennek ledolgozása az év végéig persze nem lehetetlen, de igen kemény és összetett munka kell hozzá. -S ezen belül i§ főleg a feladat ösz- szetettségére kellene helyezni a hangsúlyt, márpedig a vállalatok egy részénél éppen ezzel, a gazdálkodás egészét egyidejűleg átfogó feladat-megállapítással van a legtöbb baj. A mai gazdasági körülmények között nem lehet egyetlen, vagy csupán egy-két té- íyezőre alapozni a teljesít- nények javítását. Ez már abból is következik, hogy teljesítmény alatt ma nem a fizikailag, naturálisán mérhető sok munkát értik, hanem a fáradozások valóságos értékét pontosabban tükröző jövedelemtermelő képesség mértékét. Ha úgy tetszik, ma egy vállalat bankszámlája a perdöntő, s ezt könnyelműség csupán egyetlen „lapra” — például a takarékosságra, vagy csak a szervezésre — feltenni. Ez az <*setek túlnyomó többségében bizony a dolgok könnyebbik végének célba vételét jelenti. A jövedelem (tudniillik a nemzeti jövedelem), a termelő teljesítmény alakulása számos, egyidejűleg véghezvitt feladat végrehajtásától függ. Egyértelműen a könnyebb ellenállás iránti vonzalmat igazolja például, hogy még mindig elég sok vállalatnál a szabályozókra, a hitelfeltételekre, az árak gyakori változására panaszkodnak, vagy támogatásért kilincselnek, esetleg a rendeléshiányra hivatkoznak, ahelyett, hogy a szabályzók, árak stb. változását az objektív világ (a piaci körülmények) jelzésének fognák fel, a támogatások helyett üzletek után szaladnának, vagy a rendelés- hiányt például termékváltással, jobb, vonzóbb áruk gyártásával igyekeznének enyhíteni. Már-már pótcselekvésnek is értékelhető az, ha valahol például — a hatásfokjavító tényezők közül — túlságosan csak az egyik teendőt teszik intézkedési terveik középpontjába. Például a takarékosságot a felhasználási normafegyelem növelésével sürgetik, ahelyett, hogy az anyag- és energiafelhasználást a következetes termék- és technológiaváltással mérsékelnék. Vagy például túlságosan csak a szervezés kerül hangsúlyos helyzetbe, s félévenként „újraszabják” a vállalati belső irányítási rendszert, az alá-fölé ren- deltségi viszonylatokat. Tehát valójában az ügyvitelt, a felépítményt szervezik — a technológiai folyamatok hatásosabb egyeztetése helyett. Egy szó mint száz: érdemes arra gyanakodni, hogy a dolgok könnyebbik végét ragadták meg — mindegy, hogy tudatosan vagy jószándékkal — ott, ahol túlságosan egyneműnek, egyirányúnak látják a gazdálkodás eredményességét javító munkát, ahol nem igyekeznek egyszerre, egyidejűleg lépni a gazdálkodás valamennyi •eendőjében. a piaci mun- i javításától kezdve. az anyagnormák felülvizsgálatán át a technológia fej- jesztéséig. Tetőtől talpig kell megújulnia, nemcsak abban, amiben könnyebbnek látszik, amiben kényelmes az előrelépés. Az alapvető fordulat ráadásul nem ' — az egyébként szükséges, de nem elégséges — szervezeti megújulás, szabályzómódosítás és takarékossági erőfeszítések hozhatják meg, még csak nem is a termékváltás; fundamentáli- sabb változásra van szükség: technológiaváltásra. Egy új műszaki kultúra átvételére, kibontakoztatására, az ezzel járó szemlélettel, vezetési stílussal, szervezeti renddel együtt. (A szabályzóknak, hitelpolitikának, vállalati felelősségi rendszernek erre a váltásra kell kényszerítenie a vállalatokat, nem csupán takarékossági kampányokra, ügyvitelszervezésre, egy-egy tessék-lássék új gyártmányra.) A termékfejlesztésnek, az innovációnak elavult technológiai környezetben kemény korlátái vannak. Ezért kell az alaptól építkezni: tehát elsősorban a technológia megújításán fáradozni, s ezzel együtt igyekezni a többi terület korszerűsítésével is: az anyag- és munkaerőgazdálkodásban, a vezetés színvonalának emelésében stb. Igaz, hogy a technológia fejlesztésében — mert nincs elég pénz a beruházásokra — most csak nagy leleményességgel, jeles műszaki talentummal lehet előrehaladni. Mégis, ha nem is gyorsan, ha lépésről lépésre is. de első helyen arra kell gondolni, hogy a technológiai kultúrában, szemléletben zárkózzunk fel a követelményekhez, s ahhoz a vezetési, szervezési színvonalhoz, amely ehhez tartozik. A Központi Bizottság határozata kijelölte az ipar- fejlesztés átfogó irányait. Ezek követéséhez, betartásához mindenütt helyben kell megszerkeszteni a konkrét programokat. De olyan programokra van szükség, amelyek az alapoktól építkeznek, a technológiai fundamentum korszerűsítését célozzák — rövid, közép-, vagy hosszú távon, ahogyan az adott terület reális anyagi helyzete azt valószínűsíti. S az új, megcélzott technológiai kultúrából érdemes azután levezetni a szükséges egyéb vezetési, szervezési intézkedéseket. A vállalatok — becslés szerint — mintegy 40 százalékánál még mindig igen alapos (stratégiai) tervezésre van szükség, reálisabb, átfogóbb programokra ahhoz, hogy a „tetőtől talpig” megújulás végre megalapozottan elkezdődjék; míg a vállalatok 25—30 százalékánál már előbbre tartanak, nemcsak a fejlesztési stratégia kidolgozásával, hanem a megvalósításával is. U bban azonban mindenütt bizonyosnak kell lenni, hogy csakis konkrét vállalati programokkal lehet végrehajtani az említett elvi, irányt adó határozatot. Enélkül egyetlen határozat sem változtathatja meg a gyakorlatot. A politikai határozat nyomán tehát most a vállalatoknál kell meghozni a saját, külön, konkrét és gyakorlati fejlesztési, intézkedési döntéseket. Gerencsér Ferenc Újítási hónap az flÉV-nél A Tótkoinlósi Háziipari Szövetkezetben különböző szlovák népművészeti termékek készülnek. A képen: szövőszékhez készítik elő a fonalat Fotó: Fazekas László Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének felhívására a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat októberben műszaki tájékoztatási és újítási hónapot szervezett. Ennek keretében az első rendezvényt ma, október 11- én Békéscsabán, a Technika Házában tartják. Ezt követően 13-án újítási ankét és ötletnap lesz a vállalat szocialista brigádjainak klubjában, majd a hónap végéig még hét rendezvény megtartására kerül sor. Jelentősebbek: a 20-i műszaki konferencia, a 24-től 28-ig tartó műszaki és szépirodalmi könyvkiállítás, valamint egy előadás, melynek címe: ,,A VII. ötéves tervi paneles lakóépületek fejlesztése Békés megyében.” A rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy a dolgozók tájékozódjanak a további feladatokról, megismerhetik a munkakörükkel kapcsolatos követelményeket, legyen az a minőségvédelem, a technológiai fegyelem, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, a keresethez alkalmazkodó termelési szerkezet, vagy a rugalmas vállalkozási készség. Felhívják a figyelmet a műszaki fejlesztési és az újítási feladatokra is.
