Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
1983. október 11„ kedd Ki lehet jogtanácsos? Interjú dr. Várnai Péterrel, a megyei bíróság elnökhelyettesével A megyei bíróság nemcsak igazságszolgáltatási tevékenységet folytat, hanem igazgatási teendőket is ellát. így többek között a jogtanácsosok névjegyzékbe-vételét és az igazolványok kiadását is végzi. A közelmúltban jelent meg a jogtanácsosi tevékenységről szóló törvényerejű rendelet. Vajon a korábbi jogszabályhoz képest az új rendelkezés milyen változásokat tartalmaz? Mi indokolta a megjelentetést? Többek között erre kértünk választ dr. Várnai Pétertől, a Gyulai Megyei Bíróság elnökhelyettesétől, bírósági főtanácsostól. A rendelet — a dolgok természeténél fogva — értelmezést igényel. Nem véletlen, hogy már több érdeklődő felvilágosítás végett kereste a megyei bíróságot. — A törvényerejű rendelet és indokolása kifejti, hogy a jogtanácsosok feladatainak, tevékenységének és jogállásának szabályozásában fontos határidő volt az 1971- ben megjelent kormányrendelet. Megalkotására a gazdaságirányítás új rendszerének a bevezetésével összefüggésben került sor. A hatályba lépése óta eltelt több mint egy évtized alatt a társadalom életében, s ezen belül a gazdálkodásban, a gazdaságirányításban és a gazdaság szervezetében jelentős változások mentek végbe. Fokozódott a gazdálkodó szervezetek önállósága, nőtt nyereségérdekeltségük. Mind nagyobb jelentőséghez jutnak a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses kapcsolatok. A vállalkozási lehetőségek kibontakozásával új szervezeti formák jönnek létre, s a legváltozatosabb tevékenységre alakulnak kisvállalkozások. Mindezek fokozzák a jogi segítség iránti igényt. Népgazdaságunk további fejlődésének, az ebből adódó feladatai végrehajtásának egyik fontos feltétele: társadalmi, gazdasági életünk minden területén a törvényes rend biztosítása. Ennek érdekében magasabb színvonalra kell emelni a jogtanácsosi munkát, növelni kell a jogtanácsosok szerepét, s egyben fokozni szükséges a népgazdasági célok megvalósítása és a jogszabályok hatályosulása érdekében kifejtett tevékenységüket. — Az új szabályozás milyen eltéréseket tartalmaz a korábbihoz képest? — A jogtanácsosok jogainak és kötelezettségeinek újszerű megfogalmazásával jobb feltételeket biztosít a jogtanácsosi feladatok eredményesebb ellátásához. A jogtanácsosi tevékenység gyakorlásával szemben az eddiginél szigorúbb követelményeket támaszt, s ezek gyakorlati érvényesülése érdekében elrendeli a jogtanácsosok névjegyzékbe való bejegyzésének kötelezettségét. Kimondja a törvényerejű rendelet, hogy a jogtanácsos a tevékenységéért felelősséggel tartozik. A jogi segítség iránti igények teljesebb kielégítése érdekében a jogtanácsosi tevékenység új formájaként létrehozta a jog- tanácsosi munkaközösség intézményét. — A jogtanácsos fő feladata a gazdálkodó, és más szervezetek részére jogi tevékenység végzése. Milyen kötelezettsége van a törvényesség érvényre juttatása érdekében? — A jogtanácsos általános feladatai közül kiemelkedik a törvényesség érvényre juttatásának elősegítése a népgazdaságban. Ezzel függ össze a jogtanácsosnak az a kötelessége, hogy ügykörébe tudomására jutott jogsértésekre a szervezet vezetőjének a figyelmét felhívja, és azok megszüntetése érdekében javaslatot tegyen. Ugyancsak a törvényesség követelményéhez kapcsolódó szabály a joggal való visszaélés, a rendeltetésellenes joggyakorlás, és az ezekben való közreműködés tilalma. — Ki lehet jogtanácsos? — Az a magyar állampolgár, aki jogi egyetemet végzett, és szakvizsgával rendelkezik. Akinek megvannak ezek az előfeltételei, kérheti a névjegyzékbe való felvételét. így ügyész, bíró, tanácsi dolgozó, vagy más foglalkozású. Például magánkereskedő is. Tehát nemcsak a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél jogi munkakört betöltő dolgozó. A névjegyzékbe való felvételnek az az előnye, hogy ha később jogtanácsosi munkakörben helyezkedik el, kérésére megkapja a jogtanácsosi igazolványt. Mert jogtanácsos csak az lehet, és igazolványt csak az kérhet, aki jogtanácsosi munkakörben dolgozik. — És aki jogsegélyszolgálatot lát el? — A jogsegélyszolgálat nem munkaviszony, hanem megbízatás, ezért jogtanácsosi igazolványra nincs szükség. Sőt, ennek alapján nem is kaphat, mivel megbízatás alapján látja el a feladatát. — Mi a helyzet a mellék- foglalkozás. másodállás esetén? — A jggtanácsos és a jogi előadó munkaviszonyán a másodállást és a mellékfoglalkozást, valamint a külön jogszabályban meghatározott közös foglalkozást is érteni kell. — Mi volt a helyzet eddig ezen a téren? — Eddig a jogtanácsosokat senki sem tartotta nyilván, legfeljebb a felügyeleti szervek, a minisztériumok, országos hatáskörű szervek. Ennek hiányában — a jogszabály ugyan megkövetelte a szakvizsgát — a vállalatok saját belátásuk szerint döntöttek, hogy ki töltse be a jogtanácsosi státuszt. Előfordult, hogy szakvizsgával nem rendelkező dolgozót jogtanácsosként alkalmaztak. Sőt az is, hogy több éves gyakorlattal és szakvizsgával rendelkező szakemberek háttérbe szorultak, s jogászokat a szakvizsga nélkül is hozzájuk hasonló fizetéssel alkalmazták. — Hova kell fordulni annak, aki a szükséges előfeltételekkel rendelkezik, és a jogtanácsosi névjegyzékbe való bejegyzését kéri? — A megyei bírósághoz. Csatolni kell fénymásolatban a jogi végzettséget igazoló diplomát, hiteles másolatban a szakvizsgát tanúsító bizonyítványt, és a vállalati munkaadói javaslatot, melynek tartalmaznia kell a feddhetetlenség elbírálásához szükséges írásbeli véleményt is. A bírósághoz cím- zendő kérelmen 75 forint illetékbélyeget kell leróni. — Az elmúlt évtizedekben a szakvizsgával kapcsolatban többféle előírás látott napvilágot. Volt olyan időszak, amikor a szakmában eltöltött évek voltak az irányadók. ' Figyelembe veszik-e ezeket a korábbi előírásokat? — 1959-ben jelent meg az a rendelet, amely az eltöltött idő figyelembevételét írta elő. Ezt követte egy másik, mely szerint bizottság előtt kellett számot adni a felkészültségről. Üjabban viszont csak a szakvizsga fogadható el. A megyei bíróság ezeket a szükséges körülményeket vizsgálja, s ennek alapján dönt a bejegyezésről. Az ezzel kapcsolatos döntésről végzést hoz a megyei bíróság. (A megyei bíróság elutasító döntése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni.) — Ki adja ki az igazolványokat? — A jogtanácsos, ha munkaviszonyban van, kérheti a jogtanácsosi igazolvány kiadását, ami ugyancsak a megyei bíróság feladata. Az igazolványban tüntetik fel, hogy a jogtanácsos milyen szervet, intézményt, vállalatot, szövetkezetét képvisel. — Mikor lép életbe az új jogszabály? — 1985. január elsején. Utána jogügyi előadó csak 20 forintos illetékbélyeggel ellátott eseti megbízatással láthatja el a jogi képviseletet, és a jogtanácsos is azoknál a vállalatoknál, amelyekkel nem áll munkaviszonyban, azaz nincsenek bejegyezve az igazolványába. Megyénkben több mint háromszáz jogászt tartanak nyilván, és mintegy 150 azoknak a szakembereknek a száma, akik jogi képviseletet látnak el, de ennél kevesebben rendelkeznek a törvény- erejű rendelet által megkövetelt feltételekkel. A törvényerejű rendelet hatályba lépéséig igazolvány nélkül is elláthatják a képviseletet, de jogtanácsos az 1984. december hó 31. napját követően csak a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyezett személy lehet. Serédi János Fotó: Fazekas László A tolvajok az önkiszolgálókat kedvelik leginkább A fogyasztók érdekeinek védelmében hivatalos és társadalmi ellenőrök járják az üzleteket, s ha szabálytalanságot tapasztalnak, nem marad el a felelősségrevo- nás. Az ilyen visszaélésekről, s a következményekről a tömegkommunikációs eszközök útján rendszeresen tájékozódhatnak a vásárlók. Kevesebb szó esik arról — legfeljebb nagyon súlyos esetekben, a lapok bűnügyi tudósításaiban —, hogy a vevők közül sem mindenki próbál becsületes úton hozzájutni a kereskedelemben kapható holmikhoz. A tapasztalatok szerint — mint világszerte mindenütt — az önkiszolgáló üzletek csábítják legjobban a tolvajokat. A tettesek közül valamivel több a nő, mint a férfi. A kor szerint a fiatalok vezetnek, a foglalkozást illetően pedig a szellemi dolgozók állnak a lista élén .A nők legszívesebben kozmetikumokat, fehérneműket, élelmiszereket, a férfiak italokat, konzerveket tulajdonítanak el. A gyerekek az édességeknek, játékoknak nem tudnak ellenállni. Azok, akik ingyen szeretnének áruhoz jutni, többnyire a pályaudvarok környékét, az idegenfgorgalmi centrumokat keresik fel, de ott is viszonylag sok a bolti tolvajlás, ahol nagyon kevés a vásárló, s a bolt dolgozói az egy-két betérőre nemigen figyelnek. Közlekedés a fővárosban Egyre több autós és gyalogos közlekedik a főváros útjain — budapestiek, hazaiak és külföldiek: 32 303 személygépkocsi, 1700 autóbusz, 300 trolibusz, számos teherautó és egyéb jármű. Gyulai Gábor, a Fővárosi Tanács közlekedési főosztályának csoportvezetője szerint különböző forgalomszervezési intézkedésekkel próbálják javítani a fővárosi közlekedés helyzetét. Elsősorban a merev és mindent előíró gyakorlattal kívánnak szakítani. Budapest útjain ugyanis a szükségesnél jóval több a KRESZ-tábla. Más nagyvárosokban — például Helsinkiben — jóval kevesebb. Itt könnyebb az adott helyzethez igazodni, és gyorsabb a közlekedés, mint ahol megannyi tiltás, irányítás szabályoz. Budapesten az autósok elkényelmesedtek, hozzászoktak a sok táblához. Egy-egy jól elhelyezett, jól telepített jelzőlámpa évekre megoldást adhat a forgalom lebonyolításához. Budapesten az első, kézzel hajtott jelzőlámpát 1927-ben szerelték fel. Jelenleg a fővárosnak 365 jelzőlámpás csomópontja van (évente 35—40 lámpát telepítenek), az ország többi városában összesen 200 (évente 10 újat helyeznek el.) Csakhogy a jelzőlámpák is csak akkor tudnak jól irányítani, ha igazodnak a forgalomhoz, ha változó programmal működnek. De Budapest jelzőlámpáinak nagy része még ma is egyetlen program szerint, meghatározott időközben váltja a zöldet pirosra és viszont. Néhány helyen — a Népfürdő és a Dagály utca, vagy a XX. kerületi Baross és Topánka utcai csomóponton, az V. kerületben, a Honvéd és Alkotmány utca, valamint a Honvéd és Kálmán utcai keresztződésekben mikroprocesszor vezényli a jelzőlámpákat. Minden olyan intézkedés, amely növeli a sebességet és csökkenti a kilométerenkénti megállásszámot és a várakozási időt — üzemanyagtakarékos. Ilyen céllal szerelnek fel sebességjelzőket a Flórián tértől Békásmegyerig a 11-es úton. Az ajánlott sebességet választóknak 4-5 százalékkal kevesebbet kell megállniuk. Hasonló céllal villogtatják éjjel a jelzőlámpákat 46 helyen. Egyebek közt a Nagykörúton, a Rákóczi úton, a Népköztársaság útján. Kivéve az éjszaka is nagy forgalmú csomópontokban, mint a November 7. téren, az Emke aluljárónál, az Üllői út—Körút, a József körút és Baross utca kereszteződésében vagy az Astoriánál. Külföldi nagyvárosokban és néhány hazai városunkban megszokott a „telezöl- des” jelzés, azaz a szemben haladó irányok egy időben kapnak zöld lámpát, miközben nincs megtiltva a balra kanyarodás, de előnyt kell adni az egyenes irányban haladóknak. Elkényelmesedett autósaink nehezen alkalmazkodnak ehhez a defenzív vezetést követelő, de forgalomgyorsító megoldáshoz. A fővárosban már 30 csorriópont- ban kell így közlekedni, például a Hgmán Kató és és Mester utca, a Soroksári és Kvassay út, vagy a Csertő utca és Fogarasi és kereszteződésében. Az újonnan tervezett csomópontok fele már így épült. Budapesten naponta ötmillió utas veszi igénybe a tömegközlekedési eszközöket. A forgalom 84 százaléka bonyolódik le buszon, villamoson, metrón és trolibuszon; ez világviszonylatban is igen magas arány. A hosszú, 6—7 kilométeres útvonalakon közlekedő buszok sokat vesztegelnek a jelzőlámpáknál, a megállókból való kiindulásnál. A Nagykörúton a buszok menetidejük 27 százalékát töltik el várakozással. Szabadabb közlekedésüket segítendő tiltották be éppen a Körúton több helyen is a jobbra kanyarodást. A Rákóczi úton második éve működnek kiegészítő buszjelzőlámpák. Előnyük, hogy a lámpák váltásának holt idejét felszabadítják a buszok számára. Egy ilyen lámpa 5—40 másodperccel gyorsítja az autóbuszok forgalmát. Átlagosan 3—4 buszjelző annyira meggyorsítja a közlekedést, hogy a követési sűrűség betartása mellett egy busz feleslegessé válik. Egy ilyen jelző felszerelése már egy nap alatt megtérül. Mégis a Rákóczi úti buszjelzőlámpák ideiglenesen működnek, és nem a sávban közlekedőkre, hanem csak a buszokra vonatkoznak — mert nem foglalták még bele a KRESZ- be. Ilyen kiegészítő lámpákat terveznek az Attila út, Alagút—Krisztina körút vonalán is. 1974 óta foglalkozik a Fővárosi Tanács és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a központi forgalomirányítás megszervezésével, amely valamennyi jelzőlámpa forgalomtól függő működtetését, a járműforgalom, a forgalmi helyzetek, a csomóponti berendezések állapotának figyelését, és a szükséges intézkedések megtételét tartalmazná. A tervezett forgalomirányító központ számítógépe kapcsolatot tart majd valamennyi jelzőlámpával, az útburkolatban levő számlálójelző berendezéssel, amely a pillanatnyi forgalmi helyzetet közvetíti. A rendszer a lehetséges programok közül kiválasztja a legmegfelelőbbet, az adott pillanatra legalkalmasabbat. A számítógép, melyet a Siemens cégtől kívánnak megvásárolni — referencia is lenne, mert szocialista országban még nincs hasonló rendszer. A gép beszerzése, a kábelezés, a detektorok telepítése, stb. meglehetősen nagy költség. De a számítások szerint igen rövid idő — a beszerzéstől számított másfél év — alatt megtérül, mégpedig energiában. A központi forgalomirányítás ugyanis 25 százalékkal növelné a fővárosban a járművek sebességét, s ez 10 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez. A megállások számát 6 százalékkal, a várakozási időt hárompercenként 1 kilométerre elegendő üzemanyaggal csökkentené, összesen 8 millió liter benzint lehetne évente megtakarítani. Kádár Márta A mikroelektronika alkalmazása a gépiparban „Mikroelektronika a gépiparban” címmel háromnapos kiállítás és ankét kezdődött hétfőn a Ganz-MÁ- VAG Művelődési Központban. A mikroelektronika fejlesztése 1981 óta kiemelt kormányprogram, és a mostani rendezvényen — amelyet a Gépipari Tudományos OKTÓBER, TAKARÉKOSSÁGI HÓNAP Csak fiataloknak A 35 éven aluliak körében egyre közkedveltebb az Ifjúsági betét. Ez ötéves időszakra szóló takarékosságot jelent, de meghosszabbítható. Ha az ifjúsági betétes az összegyűjtött pénzét csak nyolc év után használja fel, akkor évi 5 százalék kamat, plusz 2 százalék prémium illeti meg. Többféle kedvezményben is részesülhet az a fiatal, aki ifjúsági betétet vált. Így külön kölcsönt kaphat, ha új lakást épít vagy vásárol, s a hitel ösz- szege megegyezik a kamattal és prémiummal növelt megtakarítással, illetve maximum 10 ezer forint lehet. A külön kölcsön összegét ugyanakkor az OTP lakásépítés, -vásárlás esetén — a betétösszeg felhasználása mellett — saját erőként elfogadja. A külön kölcsön kamata és lejárata azonos a lakásépítéshez, .vásárláshoz engedélyezett hosz- szú lejáratú kölcsönével. Azok a fiatalok, akik nem igénylik ezt a külön kölcsönt, kedvezményes áruvásárlási hitelt vehetnek fel 40 ezer forint összegben, és a vásárláshoz nem szükséges előtörlesztés. E betétforma népszerűségét bizonyítja az a tény, hogy megyénkben jelenleg 21 ezer 666 fiatal rendelkezik ifjúsági betéttel, s a megtakarításuk ösz- szesen 115 millió forint! Az idén eddig 194-en vettek igénybe külön kölcsönt lakásépítéshez, illetve -vásárláshoz. Egyesület más egyesületekkel és szervekkel közösen rendez — a mikroelektronikai robotok, PLC-k (programozható logikai vezérlők) és mikroprocesszorok ipari alkalmazására láthatnak konkrét példákat az érdeklődők. Ilyen például az úszódaruk terhelésének védelmi auto- matikája. amely folyamatoSegítség Mi kell az otthonteremtéshez? Pénz, ötlet, kapcsolatok, szerencse. Miben segíthet egy jó magazin? Abban mindenképpen, hogy ötleteket adjon elképzeléseink megvalósításához. A Lapkiadó Vállalat Kereskedelmi Irodája ezzel a céllal jelenteti meg azokat a kiadványait, amelyek széles közönségigényt elégítenek ki. Egyfajta szolgáltató lapoknak is nevezhetnénk őket, hiszen tájékoztató jellegükből adódóan sokféle praktikus ötletet, tudnivalót kínálnak olvasóiknak. A Lakásépítők Magazinja például — mint ahogyan a címe is kifejezi — az otthonteremtők számára nyújt gazdag információs forrást. Tájékoztat a telekvásárlással, házépítéssel, a meglevő lakótér kibővítésével, korszerűsítésével kapcsolatos jogszabályokról. Terveket mutat be műszaki leírással, megismertet a különféle építőanyagok sajátosságaival. Hasznos tanácsokkal szolgál, s fotók, címek, adatok közrebocsátásával irányt mutat a beszerzési hely felfedezéséhez. san meghatározza a legnehezebb felemelhető terhet, vagy a Ganz-MÁVAG és EVG kooperációban gyártott, multiprocesszoros vezérlésű, fűtőelem-átrakó gép. A Magyarországon forgalmazott fontosabb PLC-típusok nemcsak megtalálhatók, hanem meg is rendelhetők a kiállításon. Az is természetes. hogy aiknek lakása van, szeretne kulturáltan, biztonságosan, kényelmesen élni benne. Ezért változtatjuk, újítjuk otthonunkat szünet nélkül, s „lopjuk” innen-onnan a megfelelő megoldásnak ígérkező ötleteket. Az Otthon és technika című kiadvány tartalma mindennapi életünk e fontos színteréhez kapcsolódik. Olvashatunk benne a lakáson belüli baleseti forrásokról, az elektronikus berendezések használatáról, a növényápolásról, a ruhamosás, a főzés, a szabás-varrás sokakat érintő gyakorlatáról. Otthonunk falai között szórakozásra is van időnk, s ehhez a Játék című, nemzetközi Rubik magazin nyújt segítséget. Felnőttek és gyerekek együtt próbálkozhatnak az észtornát kívánó, ügyességet és gondolkodást igénylő régi és új logikai játékok szabályainak megfejtésével, s emellett érdekes cikkeket olvashatnak arról, hogy az emberben minden korban élt a kikapcsolódás lényeges eleme, a játékkedv. az otthonteremtéshez
