Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
1983. október 1., szombat I 1 --------------------------------------------——-------------- ■■ ' JjtíTm Miért emelkedik a közúti balesetek száma? Beszélgetés Balta János rendőr őrnaggyal A motorizáció korában élünk. A különféle gépjárművek nagyszerű segítői az embernek. Talán eszünkbe sem jut, amikor a volán mögé ülünk, hogy a könnyen kezelhető, engedelmes gép milyen veszélyessé válhat, ha elbízzuk magunkat, ha nem figyelünk kellőképpen a működésére, a közút jelzéseire, de legfőképpen ha nem ügyelünk saját és embertársaink életére, testi épségére. S ha netán egy balesetnek vagyunk szemtanúi, könnyelműen úgy véljük, az ilyesmi csak másokkal történhet meg. Pedig a könnyelműség, a gondatlanság, az elbizakodottság a legnagyobb veszély. Nem a gép, hanem az ember okozza a balesetet felelőtlen magatartásával. Balta János rendőr őrnaggyal, a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetőjével a közúti balesetekről, bekövetkezésük okairól, s a megelőzésükről beszélgettünk. Audiovizuális korrepetáló termet rendezett be a vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet, oktatási fejlesztési csoportja a hazánkban tanuló külföldi diákok részére. A teremben egyszerre 33 hallgató tanulhat a jól felszerelt munkaasztalok mellett, melyekhez televízió, hangosított diavetítő, valamint mikrofilm-leolvasó csatlakoztatható. Ezek segítségével a tanuló bármely tantárgy anyagrészét „lehívhatja” és konzultálhat a berendezések segítségével. Képünkön líbiai diákok ismerkednek a berendezéssel. (MTI-fotó — Czika László {elv. — KS) A ruházati kereskedelem és a fogyasztók igényei Kiút az egyensúlyzavarból — Megyénk közútjain az év első felében 376-an sérültek meg, mintegy 28 százalékkal többen, mint az előző "év hasonló időszakában. A halálos kimenetelű balesetek száma 30 volt, a súlyos kimenetelűeké 155, könnyű sérülést pedig 191- en szenvedtek. Mind a halálos, mind a súlyos sérülések száma jelentősen emelkedett. — Hol történt a legtöbb baleset? — Az összes balesetek 27,3 "0-a Békéscsabán és a hozzá tartozó városkörnyéki községekben következett be. A legnagyobb növekedés Békéscsabán és Gyulán volt, valamint a gyulai és a szeghalmi járásban. Az összes baleseteknek több mint 65 százaléka lakott területen fordult elő. Számuk a fél év során 196-ról 248-ra növekedett. A lakott területen kívül történt baleseteké pedig 98-ról 128-ra nőtt. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a sebességkorlátozás kedvező hatása egyre kevésbé meghatározó a nem lakott területen bekövetkezett balesetek alakulásában. — Milyen jellegű volt a balesetek többsége? — 1982. első fél évéhez viszonyítva ez év első felében kismértékben emelkedett a járművek összeütközéséből eredő balesetek száma. Az összbalesetnek az ötven százalékát ilyen események teszik ki. Megyénk közlekedésbiztonsági helyzetét alapvetően befolyásolja a kerékpárosok és a gyalogosok szabálytalan közlekedése. Az év első felében bekövetkezett 30 halálos balesetnek 17 kerékpáros volt az áldozata, ugyanakkor a balesetek során 61 gyalogos sérült meg. 32 százalékkal több, mint az előző év első felében. Sajnos, még mindig nem sikerült a szükséges szintre emelni a járművezetők és a gyalogosok közös együttműködését. A gyakori közúti ellenőrzések és a nagyszámú intézkedések ellenére kedvező javulás nem következett be. Októberben fokozott közúti ellenőrzést tartunk, s ennek során elsősorban a kerékpárosok és a gyalogosok közlekedését szigorú ellenőrzés alá vonjuk. — Mivel magyarázható a közúti balesetek számának emelkedése? — A baleseteknek több mint 80 százalékát, összesen 336-ot járművezetők okozták. Az utasok magatartása, a járművek műszaki hibája, az útpályák nem kielégítő állapota csupán 12 baleset következtében játszott közre. Ugyanakkor a személygépkocsikkal, kerékpárokkal és segédmotor-kerékpárokkal okozott balesetek száma jelentősen emelkedett. A balesetek okozati összefüggései évek óta szinte azonosak. A járművezetők által okozott balesetek elsősorban az irányváltoztatás, a haladás és a bekanyarodás szabályainak megszegésére, a sebesség helytelen megválasztására, az elsőbbség meg nem adására vezethető visz- sza. A kerékpárosok legtöbb esetben ittasan, főútvonalon a szabálytalan bekanyaro- dással és a kivilágítatlanság- gal idézik elő a súlyos közúti tragédiákat, melyeknek gyakran ők maguk az áldozatai. — Szó volt arról, hogy egyre több gyalogos szenved sérülést. Vajon egy-egy baleset bekövetkezése mennyire vezethető vissza a gyalogosok magatartására? — Az év első felében a gyalogosok hibájára volt visszavezethető 31 baleset, 18-cal több, mint 1982. első fél évében. A szomorú esetek többségét az úttestre történő vigyázatlan vagy hirtelen lelépéssel okozták, de nem ritkán azzal, hogy álló jármű előtt szabálytalanul akartak áthaladni az úttesten. Igen sajnálatos, hogy ezeknek a baleseteknek a zömében felügyelet nélkül hagyott gyermekek szenvedtek sérülést, jóllehet a szabálytalanságot ők követték el, amikor féktávolságon belül a jármű elé léptek. Vitathatatlan, hogy a közlekedési úttörők jelentős segítséget nyújtanak a balesetek megelőzéséhez, de ugyanakkor azt tapasztaljuk, nogy a felnőttek gyakran semmibe veszik a szabályokat, így a gyermekeknek is rossz példát mutatnak. — A közúti közlekedésben a legsúlyosabb veszélyt az ittasság jelenti. A megelőzés érdekében milyen intézkedéseket foganatosított a rendőrség? — A közúti közlekedési bűncselekmények alakulása szoros összefüggésben van az ittas vezetéssel. Ittas állapotban az év első hat hónapjában 66 balesetet okoztak. A szeszes italtól befolyásolt állapotban történő 'várművezetés megelőzése, felderítése és megszakítása érdekében 13 ezer 935 alkoholszondázást kezdeményeztünk. Az ellenőrzött járművezetők közül minden hetedik szeszes ital hatása alatt vezetett. Szabálysértési hatóságaink a korábbi időszaknál szigorúbb következetességgel alkalmazták a vezetői engedélyek visszavonását. — A megyei Közlekedés- biztonsági Tanács középtávú tervet dolgozott ki a balesetek megelőzésére. Hogyan valósunak meg a fő célkitűzések? — Az elmúlt félévi közlekedési balesetmegelőző tevékenységünk fő irányait, a Békés megyei Közlekedés- biztonsági Tanács középtávú tervében foglaltak határozták meg. Ezek az általános célkitűzések összhangot biztosítanak az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács középtávú célkitűzései, és a megyénkben hatósági és társadalmi síkon teendő megelőző intézkedések között. A megyei Közlekedésbiztonsági Tanács szakbizottságai, és területi szervei a fél év során arra törekedtek, hogy a közlekedés minél szélesebb rétegei egyre nagyobb mértékben részesüljenek a sajátosságaiknak megfelelő felvilágosításban. Legjobban bevált módszereinknek az akciók és különböző szintű vetélkedők, rendezvények bizonyultak. Ezek közül is megemlítem a „Járművel vagy gyalog az úton társak vagyunk” jelmondatú akciósorozatot, melynek keretén belül — egész évben — a gyalogosok biztonságosabb közlekedését segítő, a partnerkapcsolatot erősítő, megelőző propagandamunkát végezzük. — A közlekedés biztonságának szilárdítására tett széles körű és összehangolt hatósági, társadalmi intézkedések ennek ellenére nem eredményezték a balesetek számának csökkenését. Mik a további teendők?- — Fokoznunk kell a halálos és súlyos balesetek csökkentésére irányuló megelőző munkát. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a járművezetők és a gyalogosok közötti megértő kapcsolatra. A balesetek megelőzése elsősorban a járművezetőktől függ. Vezetés közben tekintettel kell lenni a gyalogos emberek véd- telenségére a járművel szemben, akár szabályosan, akár szabálytalanul közlekednek, hiszen minden esetben a gyalogos kerül hátrányos helyzetbe. A felvilágosító, oktató, nevelő munkával egyidejűleg és azzal összhangban tovább szigorítjuk a hatósági fellépést azokkal szemben, akik a közlekedés rendjét veszélyeztetik. Serédi János Meglepő szélsőségeket tanúsít a ruházati kereskedelem árukínálata. Egyfelől kiemelkedően divatos, jó minőségű, ennek megfelelően magas árú luxuscikkek kaphatók, másfelől időként alapvetően fontos tömegtermékeket hiába keres a vásárló. Hogy példákat is említsünk, itt van mindjárt az őszi BNV, amelyen együttesen láthattuk a hazai ruházati ipar kínálatának javát; a Minőségi Cipőgyár pompás termékeit, a korszerű békéscsabai csecsemőholmikat, a Május 1. Ruhagyár elegáns kabátjait, s megany- nyi termelő remekbesikerült. nagyrészt a boltokban is fellelhető áruját. Néhány nappal korábban Budapesten megnyílt a Pierre Cardin- luxusbolt, ahol persze több az érdeklődő, mint a vásárló, hiszen egy férfiing ára is négyszámjegyű, nem is szólva az öltönyökről, a női ruhakölteményekről. A másik végletre is bőven akad példa. A nyár elején egyszerűen nem volt gyermekszandál, és bizonyos méreteket később sem lehetett kapni. Ugyanakkor hiány volt fiú shortból, sőt. gyermekzokniból évek óta nincs elegendő. A harisnya, a harisnyanadrág kínálata is hullámzó; hol különleges színű és mintázatú darabok is feltűnnek, hol pedig egyes méretek teljességgel hiányoznak. Hiányzik a kínálatból A szélsőségek magyarázata természetesen igen szerteágazó. A Cardin-butik megnyitásával nyilvánvalóan nem a tömegek áruellátását kívánták javítani, hanem inkább példát statuálni arra. hogy a legkényesebb ízlést is ki lehet elégíteni, és legalább mutatóban lehet árusítani olyan holmikat, amilyenek Párizsban is a legdivatosabbaknak számítanak. A Skála-Coop S-Modell hálózata is igényesebb választékot kínál az átlagnál, de árai szintén csak kevesek számára megfizethetők. Vagyis a hazai ipar kis sorozatban, drágán képes korszerű, szép és divatos ruhaneműk előállítására. A tömegtermékekkel már nem ilyen egyszerű a helyzet. Az említett fiú short például azért került a hiánycikkek listájára, mert gyártása nem kifizetődő. A termelőknek az árkalkulációnál a felhasznált anyag értékét kell alapul vennie, ami azt jelenti, hogy a rövid nadrágot aránytalanul olcsóbban kell adnia a hosszúnál, hiszen a munka ugyanannyi rajta. így van ez annak ellenére, hogy a termék szabadáras cikk. A gyermekszandálok hiányát mással magyarázzák a szakemberek. Ügy tűnik, ebben az ügyben az ipar és a kereskedelem együttműködésében voltak zökkenők; a rendelésben is voltak hibák, a szállítások is késtek. A pamut zokni ismét más okból hiányzik a kínálatból: a pamut világpiaci ára olyan magas, hogy a zokni szinte megfizethetetlen lenne, ezért inkább nem gyártják. Takarónak használják Az idei ruházati kínálatot nagymértékben befolyásolja az ország nehéz devizahelyzete. A tőkés országokból mind kevesebb készárut importálnak, aminek következtében szürkébb a választék. Másfelől viszont az importot igyekeznek pótolni különféle kereskedelmi együttműködésekkel: áruházi cserével, választékcserével, nem is eredménytelenül. Csakhogy a textilipar, a kötöttáruipar, a cipőipar, sőt, a konfekcióipar is számos alapanyagot, kelléket kíván importálni, és mivel a szükséges mennyiségnek csak egy részére futja a devizális lehetőségekből, a hazai késztermékek sem mindig olyanok, amilyennek a tervező kigondolta. Ez talán a kisebbik baj; a nagyobb az. ha valamilyen import hozzávaló hiányában egyáltalán nem készül el a termék. Itt azonban meg kell jegyezni valamit. Az import termékek hiányát sok termelő takarónak használja; ezzel magyaráz olyan áruhiányt is, amelynek oka inkább szervezetlenség, ötlettelenség, nemtörődömség. Egy-egy gyár, bizonyítványát magyarázván, könnyen odaveti az érdeklődőnek okként a devizás gondokat, semmint hogy saját hibáit elemezze, feltárja — legalább saját okulása céljára. Hasonló a helyzet némely kereskedelmi vállalattal, szövetkezettel is: könnyebb külső okokra hivatkozni, mint kitartóan, szívósan gyártót keresni minden olyan termékre, amelyet a fogyasztó keres. Pedig a ruházati kereskedelemnek viszonylag köny- nyebb a helyzete, mert egymást helyettesítő árukat forgalmaz. Ha nincs hűtőgép vagy mosógép, akkor nem vehetünk mást helyette, de ha nincs olyan cipő, ruha, amilyet szeretnénk, vagy amilyet meg tudunk fizetni, akkor azért valamilyen cipőt, ruhát, pulóvert, kabátot csak találunk a boltokban. A ruházati kínálat lyukai kevésbé feltűnőek; inkább csak úgynevezett választéki vagy mérethiányok. Csökkenő kereslet A gyártók és a forgalmazók egyébként mostanában okkal óvatosak: egyértelműen csökken a ruházati cikkek iránti kereslet, összehasonlítható árakon számolva már tavaly is kevesebb árut értékesítettek, mint 1981-ben, miközben más termékekből — élelmiszerekből, élvezeti cikkekből, iparcikkekből — nőtt a kereskedelmi forgalom. Nyilvánvaló, hogy a reáljövedelmek stagnálását, illetve csökkenését a családok többsége azzal ellensúlyozza, hogy kevesebbet költ öltözködésre. Ez a tény, valamint az, hogy a forgalmazók készleteik után már igen magas kamatot fizetnek, arra kell hogy késztesse a termelőket és a kereskedőket, hogy kínálatukkal jobban közelítsenek a fogyasztói igényekhez. (A vevő válogatósabb, és amit nem visz el, ami készletben, raktáron marad, az sokba kerül.) Az év elején az Ipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium azt javasolta a vállalatoknak, hogy korszerűsítsék együttműködésük rendszerét. A zárt ruházati börzéket váltsák fel a nemzetközi gyakorlatban bevált szakvásárokkal, hogy a kereskedelem szélesebb áttekintést kapjon a ruházati ipar kínálatáról. Ha a termelők teljes választékukat egy időben mutatják be — természetesen szakmánként külön-külön —, akkor megismerhetik versenytársaik kínálatát, s ennek megfelelően alakíthatják termékeik összetételét. Amennyiben a vállalatok követik az útmutatást, akkor remélhető, hogy a ruházati kereskedelem árukínálata jobban alkalmazkodik az igényekhez, és a vásárlók inkább megtalálják az igényüknek, ízlésüknek megfelelő ruhaneműket. Gál Zsuzsa Súlyos baleset Medgyesegyháza közelében. Egy Zsiguli és egy busz frontálisan ütközött Fotó: Fazekas László
