Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

IZHilUlTilH---------------------------------------------------------------------------------­Vendégségben Medgyesegyházán miszerint a lakosság egyne­gyede csak a rendszeres ol­vasó. másik negyede alkal­milag olvas, és a lakosság fele egyáltalán, vagy alig- alig találkozik .az írott szó­val: ma is intő példa, hi-' szén a helyzet a mozgalom megindulása. 1973 óta nem sokat változott. A lényeg az. hogy iskoláskorú gyermeke­ink mennyire tudják. és milyen mélységbén haszno­sítják önmaguk számára a könyvben felhalmozott szel­lemi értekeket ? Hosszasan szólt arról, hogy az olvasó­vá nevelésben az iskola mel­lett nagy szerepe van a családnak, a könyvtáraknak, melyek az .olvasási kultúra egyik alapbázisai most is. majd kijelentette, hogy ta­pasztalatai szerint „A ma iskolája nem szeretteti meg a gyerekekkel az olvasást! Nem az olvasás technikáját, hanem az olvasás örömét. Ebben — természetesen — a család is felelős, és az egész társadalom is." Kü­lön kiemelte, hogy már az általános iskolákban baj van az olvasási kultúrával, de még inkább a szakmun­kásképző intézetekben. Pe­dig mélységesen igaza van Németh Lászlónak,: „A jó iskola ma előkészítés a könyvtárra vagy a labora­tóriumra." Az előadáshoz Borúzs Jó- zsefné, a szeghalmi könyv­tár igazgatója. Zsáky Ist­ván festőművész, a szarvasi felsőfokú óvónőképző inté­zet vezető tanára és Fiilöp Béla, az orosházi Táncsics gimnázium igazgatóhelyet­tese mondott . korreferátu­mot, majd többen kifejtet­ték véleményüket a tárgy­körről. többek között Fila- delfi Mihály költő, Bartyik Istvánná iskolaigazgató. Elek László ny. főiskolai ta­nár. Varga Zoltán költő. Balázs Tibor festőművész- pedagógus és Balogh György könyvtáros. Délután Mákros János ta­nácselnök fogadta a nap résztvevőit és tájékoztatta vendégeit Medgyesegyháza múltjáról. a nyolcvanas évek helyzetéről, és a jövő terveiről. Számos kérdés hangzott el, erre a nagyköz­ség vezetői és a tanácselnök válaszoltak. A tanácselnöki fogadás időpontjában az ál­talános iskola felső tagoza­tának növendékei Hegy esi János költőt látták vendé­gül, akit Miklya Jenő szeg­halmi múzeumigazgató mu­tatott be a medgyesi iskolá­soknak. Négy órakor Simó László, a Haladás Termelő- szövetkezet elnökének veze­tésével a Köröstáj-nap részt­vevői a szövetkezet szárító- és mogyorópörkölő üzemé­vel ismerkedtek, majd fél 6 órakor a művelődési ház­ban a VIII. békési alkotótá­bor résztvevőinek kiállítását nyitotta meg Cs. Tóth János. a megyei tanács főelőadója. A medgyesegyházi nap író-olvasó találkozókkal zá­rult. Sokan voltak ott a könyvtári esten, és a kör­nyéken : Medgyesbodzáson. Nagykamaráson, Pusztaott- lakán és Magyarbánhegye- sen rendezett találkozón is. A találkozókra meghívott írók és költők műveit Sza­bó Zsuzsa, Kim Borbála,' Farkas Tamás és Hídvégi Mária, a Jókai Színház tag­jai, valamint Kállai Júlia, a békési művelődési ház vers­mondója tolmácsolta: A medgyesegyházi találkozó emlékére Várkonyi János festőművész és Csuta György grafikus rajzalbumot ké­szített, melyet a község ve­zetői és a meghívottak elis­meréssel fogadtak. A medgyesegyházi Körös- táj-napot a könyvtárban rendezett irodalmi est vé­gén Varga János, a nagy­községi pártbizottság titkára zárta be, és kívánt a kultu­rális melléklet íróinák, kép­zőművészeinek sok sikert, eredményes alkotó munkát. Mákros János tanácselnök beszelt Medgyesegyháza múltjá­ról, jelenéről és a jövő terveiről 1983. október 29.. szombat Dr. Gácsér József „Müértésrc és olvasóvá nevelés az, iskolában" címmel tartott vitaindító előadást Irodalmi est a medgycscgyházikönyvtárban. A Köröstáj íróinak müveiből Szabó Zsuzsa színművésznő (jobb szélen) olvasott fel Hegyesi János az általános iskolásokkal találkozott. Mellette Miklya Jenő, a találkozó házigazdája Simó László, a termelőszövetkezet elnöke mutatta be a szá­rítót és a mogyorópörkölőt A békésiek kiállítását Cs. Tóth János nyitotta meg a mű­velődési ház kiállitótermében. A tárlatot 10 napig láthatják a nagyközség lakói Fotó: Gál Edit meghatásuk növelésére; in­dítékokat adni az alkotásra. A műértésre neveléssel kapcsolatban felvázolta az iskola, a pedagógus felada­tát. a család múlhatatlan je­lenlétét. Beszélt arról, hogy a műértésre nevelést már 3—4 éves korban el kell kez­deni. hiszen 6 éves korban már tudatos elemek i& ki­alakulnak a gyermekekben, 8 évesen pedig már önálló észrevételekre is képes az emberpalánta. Elengedhe­tetlen tehát bemutatni a tárgyi és képi világ esztéti­kai viszonyait és a vizuális művészetek valamennyi mű­faját. Az olvasóvá nevelésre tér­ve nyomatékkai említette fel a Darvas József által kezdeményezett „Olvasó Népért”-mozgalom eddjgi eredményeit és gondjait is. mert Darvas emlékezetes, tíz év előtti megállapításai. Csoór István bevezető sza­vaiban szólt arról, hogy ez alkalommal miért választot­ta a szerkesztőség az iro­dalom. a művészet és a pe­dagógia komplexitásában annak vizsgálatát, hogy mi­ként lehet a kor követelmé­nyeinek megfelelően mű- értésre és olvasóvá nevelni az ifjúságot, jelesül az álta­lános és a középiskolák ta­nulóit. Bevezető előadást dr. Gá­csér József, a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola Neveléstudományi Tanszékének vezetője mon­dott. Elemezte az irodalom, a művészet és a pedagógia kapcsolatát, kiemelve, hogy „E három fogalom nagyon szépen összefügg egymással, és mindenkor össze is füg­gött. Hiszen sohasem léte­zett igazán irodalom művé­szet nélkül, és fordítva sem. A pedagógia pedig közve­títő szerepet játszott. Ugyan­akkor e három fogalmat mindig áthatotta a társada­lom politikai tartalma is”., Előadása további részében a pedagógia művészetköz- vetítö szerepéről' beszélt, aláhúzva, hogy ez a tevé­kenység. a közvetítés mű­vészete” igencsak fontos. ,,Pedagógia nélkül nem érthetjük meg igazán az iro­dalom, a művészet jelentősé­gét. Életünk szegényebb len­ne, ha e közvetítő szerepet a pedagógia nem töltené be.” — A Köröstáj-nap alkal­mából — mondotta ezután — első esetben kerül sor itt. szülőfalumban, hogy ilyen.komplex módon köze­lítjük meg e fontos témát. Nyugodtan mondhatom, hogy ezzel a Köröstáj-napok is kiléptek az irodalom­centrikus körből, és a mű­vészettel és a pedagógiával együttesen vállalkoznak tö­Békés megyének ezen a tá­ján harmadszor jötték össze lapunk kulturális mellék­letének írói, költői képző­művészei. honismereti kuta­tói és barátai, hogy Körös­táj-nap keretében találkoz­zanak egymással, és kicse­réljék gondolataikat. Évek­kel ezelőtt Medgyesbodzás. majd később Mezőkovács.- háza, most pedig Medgves- egyháza volt a színtér, a vendéglátóhely. Október 25- én délelőtt 10 órakor a nagyközségi pártbizottság székházában Csoór István író nyitotta meg a program szerinti tanácskozást, mu­tatta be a házigazdákat. Varga Jánost, a pártbizott­ság titkárát és Mákros Já­nos ^tanácselnököt, vala­mint;! tanácskozáson részt vevő Tóth Jolánt, a megyei pártbizottság munkatársát és Ambrus Zoltánt, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetőjét. Hután a pártszékház előtt: a nap résztvevői az elnöki fo- dásra készülnek SÉlliii fíím. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom