Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

1983. október 27., csütörtök o IgljilUkTitá Az Ybl Miklós Építőipari Főiskolán az idei tanévtől számítástechnikai laboratóriumot ala­kítottak ki. A hallgatók személyi számítógépeken szervezési, statikai, geodéziai számítá­sokat végeznek (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) KSH-felmérés a vállalati üzem- és munkaszervezésről II vitát fél nyolckor lezárták Akit sérelem ért, az még akkor is arról fog beszélni, ha másról kérdezik. Lehet, ez nem általánosítható meg­állapítás, mindenesetre a békéssámsoni Előre Tsz gép­műhely pártalapszervezetének taggyűlése azt bizonyít­ja, közvetlen környezetünk ellentmondásai mellett nem mehetünk el érzéketlenül, mert a felgyülemlett indu­lat mély előítéletek forrása lehet. A KSH felmérést készí­tett az üzem- és munkaszer­vezés helyzetéről. Ezek sze­rint az iparvállalatoknál csökkent a szervezéssel fog­lalkozó szakemberek száma. A visszaesés az eredmé­nyekben is tükröződik: a szervezés révén elért mun­kaerő-megtakarítás átlago­san kevesebb volt tavaly, mint a megelőző évben. Több iparágban azonban — mindenekelőtt ott, ahol szo­rító a munkaerőhiány — a statisztika szerint . kedve­zőbbek a tapasztalatok. A szervezési feladatok, mun­kák mintegy felét a könnyű- és gépiparban végezték, s itt dolgozott a munka- és üzemszervezők több mint fe­le. A szervezés itteni ered­ményességét jelzi, hogy ezekben az ágazatokban ér­ték el tavaly az ipar mun­kaerő-megtakarításának 42,5 százalékát is. A szervezési munka visz- szaesésében közrejátszott, hogy — a KSH felmérése Az eredeti ütemtervnek megfelelően, az év eddig el­telt időszakában megvaló­sultak azok a legfontosabb fejlesztések és beruházások, amelyeket az elektronikai fejlesztési program mikro­elektronikai alkatrészek gyártására vonatkozó terve előír. Befejeződött az első komplett technológiai sor te­lepítése, a vásárolt licencek honosítása, a szakemberek betanítása, s rövidesen bein­dulhat a kísérleti gyártás. Az Ipari Minisztérium és a program megvalósításáért felelős kormánybiztos érté­kelése szerint viszont lema­radás tapasztalható a prog­ramhoz tartozó nem mikro­elektronikai alkatrészek fej­lesztésénél. Igaz, egyes te­rületeken, mint például a potenciométerek, a konden­zátorok új típusainak kiala­kítása és a gyártás megszer­vezése jól halad, más alkat­részek fejlesztését a szűkö­sebb vállalati, anyagi erő­források késleltetik. Az MTI munkatársai a program megvalósításában érdekelt vállalatoknál tájé­kozódtak az eddigi eredmé­nyekről és a gondokról. A program keretében a mikroelektronikai alkatré­szek előállítása csaknem tel­jes egészében a mikroelekt­ronikai vállalatnál összpon­tosul. A Szovjetunióból már megérkezett az első gépsor, amelyet felszereltek a nem­rég alakult vállalat üzem­csarnokában. A berendezés évente 60 ezer szilícium­szelet előállítására képes. Azt tervezik, hogy a próba­üzem még ebben az évben megkezdődik, jövőre a gép­szerint — a szervezői mun­kakörökben foglalkoztatot­tak 25,3 százaléka nem ren­delkezik szakképesítéssel. Arányuk különösen a bányá­szatban magas, 80,8 százalék. Jobb a helyzet, ám távolról sem kielégítő a könnyűipar­ban, ahol a képesítés nél­küliek aránya 42,6 százalék, és az élelmiszeriparban, ahol 44,3 százalék. A felemás helyzetet jelzi, hogy 5958-an rendelkeznek az iparban szervezői szakképzettséggel, de mindössze 43,7 százalé­kuk — 2650-en — dolgoz­nak valóban a végzettségük­nek megfelelő munkakör­ben. Az üzemi szervezők csaknem fele különben fel­sőfokú tanintézetben, a töb­biek tanfolyamokon szerez­ték meg szakképzettségüket. Abból, hogy a szervezői szakképzettséggel rendelke­zők csaknem 60 százaléka nem a képzettségének meg­felelő munkakörben dolgo­zik, s a szervezők több mint egyharmadának nincs sem­sor 75 százalékos kihaszná­lásával számolnak, 1985-től pedig már teljes kapacitás­sal termelhet. A gépeket 60 szakember kezeli majd, kö­zülük 40-et a szovjet test­vérvállalatnál képeztek ki. A második technológiai sor beszerzéséről folynak a tár­gyalások a licencet átadó szovjet partnerrel. Az utóbbi években a fél­vezetők gyártásának bázisá­vá fejlődött a Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat. Jelenleg a hazáinkban ké­szülő integrált áramkörök és tranzisztorok 80—90 szá­zaléka itt készül. Csupán az idén egymilliárd forint ér­tékű úgynevezett aktív ele­met készítenek, ezen belül 15 millió IC-áramkört és 80 millió úgynevezett diszkrét félvezetőt. A közelmúltban 200 millió forintos fejleszté­si program megvalósításába kezdtek, amelynek befejez­tével a legkorszerűbb integ­rált áramköröket is előállít­hatják Gyöngyösön. A fej­lesztés eredményeként szá­mos, eddig importból beszer­zett alkatrészt készíthetnek. Egyúttal a gyártókapacitás is 40—50 százalékkal bővül majd. A REMIX szombathelyi gyárában az idén befejező­dött egy két évvel ezelőtt megkezdett 350 millió fo­rintos beruházás és az új gépsorokon már teljes ka­pacitással dolgoznak. Az év végéig 120 millió kis alkat­részt, ellenállást és 200 mil­lió fóliakondenzátort készí­tenek és szállítanak a fel­használó híradástechnikai vállalatokhoz és az üzletek­miféle szakképzettsége, az a következtetés adódik, hogy a vállalati üzem- és munka- szervezés jelentőségét sok helyütt nem ismerték fel, hiányzik a kellő érdekelt­ség. Holott másként is le­hetne, mint azt számos ipar­ági és üzemi példa is mu­tatja; szervezéssel javítani lehet a gazdálkodást, s eny­híteni a munkaerőgondokat. A statisztika a költségrá­fordítások felmérésével és elemzésével kimutatta, me­lyik ágazatban a leghatéko­nyabb a munka- és üzem- szervezés. Az adatok szerint a szervezési ráfordítások gyorsan megtérülnek. Az el­múlt évben a megtérülési idő 0,47 év volt, szemben a megelőző évi 0,68-cal. Ezen belül a legrövidebb idő alatt — 0,15 év — térültek meg a munka- és üzemszervezé­si költségek a villamosener- gia-iparban, a leghosszabb idő alatt — 1,23 év — pe­dig az élelmiszeriparban. be. A fejlesztő beruházás, amely szintén része az elektronikai programnak, lehetővé tette, hogy ezekből a gyártmányokból a szom­bathelyi gyár a teljes hazai piacot ellássa, sőt exportál­nak is a licencet és gépeket szállító Siemensnek. A RE- MIX-ben egyébként folya­matosan korszerűsítik a gyártmányszerkezetet, s a régebbi típusú kondenzáto­rokat, ellenállásokat a leg­modernebbekkel váltják fel. A székesfehérvári Video­ton szintén részt vállal az elektronikai program meg­valósításában. Elsősorban a közszükségleti potenciomé- tereket gyártják nagy soro­zatban. Több millió forintot költöttek az utóbbi időben a minőséget javító műszaki fejlesztésekre, s ennek so­rán számos, korábban im­portból beszerzett alkatrészt, például rugókat hazaiakkal váltották fel. Jó néhány cél­gépet és célműszert is mun­kába állítottak, s a közel­múltban több termék null­szériája elkészült, köztük a sztereó kapcsolóké. A Vi­deotonnak szinte minden gyártmánya az elektronikai termékek közé tartozik, s az egyik legnagyobb hazai felhasználója a mikroelekt­ronikai és elektronikai al­katrészeknek. Egyedül in­tegrált áramkörökből 650-fé- le típust használnak. Az ilyen alkatrészekből ma még igényeiknek csak 40 százalékát tudják kielégí­teni hazai gyártók, a többit importálják. Éppen ezért rendkívül fontos számukra is az elektronikai program mielőbbi megvalósítása. Az Előre Tsz-ben először 1982-ben, az idén pedig má­sodszor tűzték napirendre valamennyi pártalapszerve- zetben a szövetkezet mun- kerő- és bérgazdálkodását. A választáson nincs mit el­mélkedni, hiszen már tavaly is megfogalmazódott: érde­mes, és helyes volt a kér­déssel foglalkozni. A munkaerő-gazdálko­dással kapcsolatosan szám­talan, a tsz-vezetőség el­gondolásait is megerősítő javaslat hangzott el. A közös gazdaság egyes ága­zataiban, munkaerőhiány, más ágazataiban felesleg van; kezdődjék belső átcso­portosítás — ajánlották az alapszervezetben. A tsz-ve­zetőség így a párttagok poli­tikai támogatására is számít­hatott. A valóságban azonban nehezebb volt mindezt vég­hez vinni, hiába is hangzott olyan szépen minden a tag­gyűlésen. Hogy azután a kel­lő átgondoltság, a feltételek megteremtésének hiánya, a gyakorlati politikai meggyő­ző munka elmaradása volt-e az oka a szerény eredmé­nyeknek, nem derült ki. El­fogadható ugyanakkor a magyarázat: az embereket nem lehetett kényszeríteni arra, hogy akaratuk ellené­re váltsanak szakmát, ága­zatot, ha nincs hozzá ked­vük, ha a felajánlott he­lyeken nemcsak a munka- körülmények rosszabbak, hanem esetenként a fizetés is alacsonyabb. Az állatte­nyésztés így még most is munkaerőhiánnyal küszkö­dik, az ott dolgozók nem tudják kivenni szabadnap­jukat. Az újabb elgondolá­sokban pedig már elsősor­ban ágazaton belüli átcso­portosítások, új munka- szervezési megoldások a meghatározóak. A munkaerő- és bérgaz­dálkodás újbóli napirendre tűzésének most mégsem ez volt a közvetlen előzménye. Az egyébként hosszú évek óta kiválóan gazdálkodó Előre Tsz az idén sikerrel pályázta meg a keresetsza­bályozás új, kísérleti formá­ját. Az alkalmazással kap­csolatos, és az azzal össze­függő munkaerő-gazdálko­dási elképzelésekről akar­tak a tsz vezetői eszmecse­ré^ folytatni. A kísérleti keresetszabá­lyozás alkalmazásával, az érdekeltségi viszonyok kor­szerűsítésével hatékonyab­bá tehető a munkaerő-gaz­dálkodás, nagyobb mérték­ben emelkedhetnek a kere­setek is. Mindehhez a ter­melékenység, az eredmé­nyesség növekedése kell. A feladatok kevesebb mun­kaerővel is megoldhatók, nem lesz szükség „vattára”. (Olyan tsz-tag, akit csak a bérszínvonal tartása, emelé­se miatt alkalmaznak.) A termelőszövetkezetben ezért munkaerő csökkenté­sét határozták el. A kérdés az, hogyan oldják meg ezt a feladatot? A dolgozók a ja­vaslatokat is ismerik már, vagyis: a nyugdíjba menők helyébe nem vesznek fel új tagokat, és hogy elkül­deni se kelljen, senkit, a melléküzemág további fej­lesztése mellett döntöttek. Az új ösztönzési érdekelt­ségi módszerekről még vi­táznak, van aki azt mondja jó a régi, mások teljes re­formot szeretnének. Hogy kinek lesz igaza, hogy kell-e a változás, azt majd a jövő dönti el. De talán nem ár­tana felgyorsítani az ese­ményeket ... — Tessék, kérdezzenek, mondjanak véleményt! — hangzott el a tájékoztató után. Nem kellett sokáig várni, és rövidesen kide­rült, a pártalapszervezeti taggyűlésen hozzászólók egészen másról beszélnek, mint amiről kérdezték őket, vagy legalábbis nem arról, amiről az elnökségi asz­talnál ülők hallani szerettek volna. Az indulatos, egyik­másik, láthatóan sértődött ember, úgy tűnt, régen ma­gában hordozott panaszo­kat tár a taggyűlés elé. Már felszólítás nélkül mond­ják egymás után ... A gépműhelyben a bér el­marad az átlagostól. Tizen­öt éve még majdnem annyit kerestem, mint egy agronó- mus, most jó, ha a felét, pe­dig ugyanannyit dolgo­zom ... Előbb tegyen az újonnan érkező vezető is az asztalra, azután vegyen el onnan... Az új gépműhely építését keretbérben fejez­tük be, három hét alatt. Órabérben három hónap kel­lett volna erre a munkára, igaz, hajnalban már ütöttük a vasat, és este nyolckor még hegesztettünk... A pótkocsik javítására is keret­bért adtak, a munkát rég befejeztük, de az ígért pénz­nek csak egy részét lát­tuk ... Azt hallottuk, negy- venhatan vagyunk. De ha •dolgozni kell, miért csak öt-hat embert lehet lát­ni!?... A műhelyben siral­mas állapotok uralkodnak, a tizennégy éves szakmun­kás háromezer forintot ke­res, ráadásul idegeskedik, küszködik, nincs alkatrész, az igénylést „áthúzzák”; Nem kapunk tömítő alátétet a benzincső rögzítéséhez, elfolyik az üzemanyag. Ez lenne a takarékosság?!... A gépkocsivezetők miért nem rakodhatnak, vagy legalább­is miért nem fizetik ki, ha vállalkoznak rá. Jobb ha kötbért fizetünk? ... Hónapokkal ezelőtt üzem­anyag-megtakarítási pályá­zatot adtak ki. Azt írták benne, a megtakarítás 90 százalékát a tsz a tagnak, a túlfogyasztást a tag a kö­zösnek fizeti. Azóta sem tudjuk, hányadán állunk?... Nem is tudhatjuk, elhamar­kodott lépés volt, hiányoz­nak a műszaki feltételek, nem megfelelő a gépek ál­lapota, rossz a bizonylati fegyelem, pontatlan a me­netlevelek kitöltése... A csokorba szedett véle­mények gondokról, ellent­mondásokról szólnak, s csak közvetve hozhatók össze­függésbe a napirenddel. Mégis elhangzottak, és nem mondhatjuk, kár érte, hiszen mindegyik önmagában is megérne egy-egy napiren­det, vagy legalábbis elem­zést. Sámsonban a pártszerve­zetek irányítói, a tsz veze­tői mindenesetre elgondol­kodhatnak, milyen körülmé­nyek vezettek el addig, hogy a gépműhely '"párttag­jai már csak az ellentmon­dást veszik észre. A tsz-ben a kiváló címek ellenére is a legalacsonyabb a kereseti lehetőség a környéken. Való­ban ez lenne a nehézségek egyedüli oka?! Vajon a ked­vezőtlen kiválasztódásnak — aki csak egy kicsit is töb­bet ért munkájához, mint amennyit itt tudnak fizetni, odébb áll, az eltávozott ve­zetők helyébe az újak csak több pénzért jönnek, hang­zott el — nincsenek-e más okai? A taggyűlésen minderre nem derült fény. A megol­datlanul cipelt ellenmondá- .sok így újra egyéni és kö­zösségi sérelmekhez vezet­hetnek ... Este fél nyolckor a vitát lezárták. Félő, hogy a meghallgatás ezúttal már kevés lesz, elmélyült elem­zésre, körültekintő intézke­désekre, és a pártszerveze­tekben jobb politikai mun­kára, a hasonló helyzetek megelőzésére van szükség. Kepenyes János Új módszert próbáltak ki a vízügyi szakemberek a folyók olajszennyezésének mentesítésé­re a Tiszán. Úgynevezett merülőfalat bocsátottak a vízre, amely megakadályozta a szeny- nyezés továbbterjedését, s a sodrás irányában elhelyezett csapdába gyűjtötte össze az olajat. A kísérletet a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Budapesti Árvíz-, Belvíz-, Kárelhárítási Szervezet szakemberei közösen hajtották végre a folyón Tiszafüred és Tisza- bábolna közötti térségben. Képünkön: a lebocsátott merülőfal, amelynek végénél helyez­ték el az olajcsapdát (MTI-fotó — Csíkos Ferenc felvétele — KS) Próbaüzem elüti... Vállalati körkép az elektronikai program megvalósításáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom