Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-27 / 254. szám
o 1983. október 27., csütörtök Tovább kell segíteni a pályakezdők beilleszkedését a munkahelyeken A Hazafias Népfront városi elnöksége a közelmúltban kibővített ülést tartott Békéscsabán, a 611-es Szakmunkásképző Intézetben. A téma jelentőségére való tekintettel csupán egyetlen kérdés, a fiatalok munkahelyi beilleszkedése szerepelt a tanácskozás napirendjében. Michelsz László, a városi NEB elnökhelyettese arról a vizsgálatról tájékoztatta a megjelenteket, amelyet több éven át kitartó munkával folytattak a népi ellenőrök. A felmérést eredetileg a KISZ-bizottság kezdeményezte a pedagógusok körében. A városi pártbizottság szakember-ellátottsága. Ez különösen az értelmiségi pályákra jellemző. Noha emelkedik a fiatal korosztály iskolázottsági szintje, ám jó néhány vállalat mégsem igazodik munkaerő vonatkozásában a mai igényekhez. A legtöbb helyen szívesen alkalmaznak fiatalokat, részben bérmegtakarítás miatt, részben azért, mert tanulmányaik során korszerű ismeretekre tettek szert, s igen fogékonyak a modern technológia, valamint a műszaki újdonságok iránt. Az említett NEB-vizsgálat alapján megállapították, hogy fiatalok is kifejthetik véleményüket a róluk készült „minősítésről”. A pedagógusokat kivéve, az úgynevezett teljesítménybéres területeken bizonyos betanulási, illetve begyakorlási időt töltenek le a pályakezdők. Az egészség- ügyi intézményekben az egyetemekről kikerülő orvosokat, a tanulmányaikat befejező nővéreket egy ideig nem osztják be éjszakai ügyeletbe. A tapasztalatok szerint nem minden esetben kielégítő a középvezetők és a pályakezdők közötti kapcsolat. A felső vezetés viszont gyakrabban érdeklődik a fiatalok Megfelelő körülmények között dolgoznak a fiatalok a HAFE 3. sz. gyárában Békéscsabán és a tanács javaslatára később ez kiterjedt a más foglalkozási ágakban dolgozó fiatal értelmiségiekre és szakmunkásokra is. Ily módon tíz békéscsabai telephelyű állami gazdaságot, vállalatot, szövetkezetei, illetve intézményt kerestek fel azzal a céllal a népi ellenőrök, hogy minél megbízhatóbb adatokat kapjanak a fiatalok iskolázottsági szintjével, továbbá beilleszkedésével, élet- és munkakörülményeivel, közéleti tevékenységével kapcsolatban. Az 1978. és 1983. év közötti időszakot vizsgálva, a 627 pályakezdő közül mintegy 380-an küldték visz- sza kitöltve a kérdőíveket. Egyébként azok a 35 évnél fiatalabb; alap-, közép- és felsőfokú végzettségűek jöhettek számításba, akik képzettségüknek megfelelő munkakörben legalább már öt évet töltöttek el. A vizsgálatok összesítése és elemzése után egyértelművé vált, hogy a fiatalok jelentős része beilleszkedési gondokkal küzd, ami főként a családalapítással, a lakáshoz jutással és nem utolsósorban az alacsony kezdő fizetéssel hozható összefüggésbe. Kiderült az is, hogy az országos átlaghoz képest rendkívül csekély a megyeszékhely még nem eléggé terjedt el a pályázati rendszer á termelőegységekben. Ugyanis szerződés útján a fiataloknak csak 34 százaléka helyezkedett el. Ami pedig igényeiket illeti, elsősorban azt tartják fontosnak, hogy képzettségüknek megfelelő beosztást kapjanak lehetőleg, valamint az új munkahely lakóhelyükhöz közel legyen. Bebizonyosodott az is, hogy csak (!) pénzzel ma már nem lehet „megfogni” a fiatal szakembereket. Nevezetesen arról van szó: a fizetést a megkérdezetteknek 10 százaléka, a lakást meg csupán 3,4 százaléka jelölte meg az igények között. Voltak, akik a szakmai előrehaladást is fontosnak tartották. A NEB városi elnökhelyettese ezután részletesen ismertette — nemek és foglalkozási ágak szerint — a felső-, közép- és alapfokú végzettségűek arányát. örvendetes, hogy sok helyen figyelembe veszik a tanulmányi eredményt, amikor megállapítják a felvételi béreket. Csaknem mindenütt elégedettek a pályakezdők felkészültségével. Sőt, arra is akad példa (HAFE), hogy precízen írásban is értékelik tevékenységüket a közvetlen vezetők, s ezután pedig a munkája, illetve gondja, baja iránt. A keresetek alakulása is sajátos képet mutat. Legmagasabb fizetést kapnak az agrárszakemberek, s legalacsonyabbat a szakmunkások. A pedagógusok 71,4, az ipari szakmunkások 62,8, míg az ügyviteli dolgozók 90 százalékának van 3 ezer forintnál kevesebb fizetése. A NEB végül felhívta az érdekelt vezetők figyelmét arra, hogy még következetesebben vegyék tekintetbe a pályakezdők társadalmi megbízatásait is. Sajnálatos, hogy a megkérdezetteknek több mint háromnegyede nem folytat semmiféle közéleti tevékenységet. Ügyelni kellene arra is, hogy a pályakezdők sorsát ott is kezeljék kiemelten, ahol — különösen a divatos szakmákban — az utánpótlás nem ütközik nehézségekbe. A tájékoztatót követő vitában többen a bejáró fiatal dolgozókkal való nagyobb törődést indítványozták, mások pedig a pályakezdők támogatásának fokozását, ezen belül a további lehetőségek feltárását, jobb módszerek alkalmazását javasolták a HNF-ajánlásokkal kapcsolatban. Kép, szöveg: Bukovinszky István 0 nyári ivóvízellátás tapasztalatai Az Országos Vízügyi Hivatalban összegezték az idei nyári ivóvízellátás tapasztalatait. Eszerint az aszály ellenére sem haladta meg az előre jelzettet azoknak a településeknek a száma, amelyekben vízellátási nehézségekkel számoltak. A vezetékes ivóvízzel ellátott több mint 1600 település közül — átlagos nyári időjárást feltételezve — 240— 260 városban és községben jeleztek előre a június 1. és augusztus 31-e közötti időszakra előreláthatóan vízhiányt. A vízszolgáltató vállalatok erőfeszítései nyomán a számítottnál nagyobb fogyasztás ellenére sem haladta meg a 200-at a vízhiányos települések száma. Miskolcon, Egerben, Óz- don és más nagyobb városban is — bár vízhiánnyal számoltak — sikerült lényegében zavartalanul megoldani az ellátást. Nem volt gond Baranya, Zala, Vas megyében sem, s a vártnál rövidebb ideig tartott a hiány Heves és Bács-Kiskun megyében is. Ugyanakkor időnként akadozott az ellátás — amint azt előre jelezték is — a főváros agglomerációs övezetében, a Balaton térségében, a Velencei-tó üdülőterületén, Haj- dú-Bihar, Pest és Békés megyében. A tanácsok — ahol szükséges volt — lo- csolási és gépkocsimosási tilalommal korlátozták a víz- fogyasztást a legmelegebb nyári időszakokban. Több településen pedig a közművesített, ám vízhiánnyal küszködő utcákba, lakónegyedekbe a szolgáltató vállalatok tartálykocsikkal szállították az ivóvizet. A szolgáltatási zavarok több mint 90 százalékát az okozta, hogy az igényeknél kisebb a meglevő vízmű teljesítménye. Megközelíti a hetvenet azoknak a településeknek a száma, amelyeken új fogyasztók bekapcsolása miatt adódtak az ellátási zavarok. Ennek a jövőben elejét kell venni. A vizsgálat fontos figyelmeztetése, hogy a tartósan túlterhelt vízművek szolgáltatóhálózatában gya-‘ koribb a zavar a berendezések és a vezetékek sérülése miatt. A fejlesztés anyagi erőforrásainak jobb hasznosítása érdekében javasolják azt is, hogy a nagy forgalmú üdülőterületen kevésbé költséges műszaki megoldásokkal — például kisebb mélységben fektetett vezetékekkel — bővítsék a hálózatot. Iskolaszövetkezetek Ez év márciusában jelent meg az a felhívás, melyet a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége és ifjúsági bizottsága kezdeményezett a „Legjobb iskolai szövetkezeti csoport” cím elnyerésére. A felhívást támogatta a KISZ Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizottság, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Művelődési Minisztérium. A kiírás szerint pályázhattak mindazok az általános és középiskolai szövetkezeti csoportok, melyek legalább egy éve működnek, s a gazdálkodási tevékenységet jórészt diákok folytatják. A pályázatokban az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységi körét, annak fejlődését, a múlt év gazdálkodási eredményeit kellett összegezni. Továbbá, hogy a szövetkezés milyen hatással van a fiatalokra és milyen segítséget jelent a pályaválasztásban. Majd a szervezeti életről, a kezdeményezésekről, a hasznosítható munkamódszerekről, a diákönkormányzatról stb. kellett az iskolai szövetkezeti csoportoknak számot adniuk. A pályázatokat a ME- SZÖV-ökhöz kellett megküldeni. Megyénk 18 'iskolai szövetkezete közül hét juttatta el pályázatát a megyei szövetséghez, ahol külön bizottság bírálta el, hogy melyek alkalmasak országos értékelésre. Ugyanakkor a MÉSZÖV erre illetékesei úgy határoztak, hogy a beérkezett pályázatokat — az országos elismerés mellett — megyei szinten is díjazzák. A pályázatok értékelése országos és megyei szinten egyaránt megtörtént. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa szeptember második felében 14 megye 39 általános és középiskola szövetkezeti csoportjának pályázatát bírálta el. Ezek között volt megyénkből öt. Az országos bíráló bizottság megítélése alapján az általános iskolai kategóriában a dombiratosi általános iskola szövetkezeti csoportjának a harmadik díjat, s az oklevéllel járó kétezer forintot ítélte oda. Ugyanebben a kategóriában dicsérő oklevelet kap a Gyomaendrődi 1. számú Általános Iskola szövetkezeti csoportja, mely kiérdemelte a Művelődési Minisztérium alapfokú nevelési és ifjúságvédelmi főosztálya különdíját, a kétezer forintot is. Középiskolai kategóriában a békési mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézet szövetkezeti csoportja szerezte meg az országos harmadik helyezést, s az oklevéllel járó kétezer forint jutalmat. Ugyanakkor a ^ békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, továbbá a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola szövetkezeti csoportja a versenyben való részvételért kap oklevelet. Megyei elismerésben középiskolai szinten a következő szövetkezeti csoportok részesültek. Az első helyezést, s a vele járó 1600 forint pénzjutalmat a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola szövetkezeti csoportja érdemelte ki. Második lett és 1300 forint pénzjutalomban részesült a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközép- iskola szövetkezeti csoportja. A harmadik helyezést, s az ezzel járó ezer forintot a békési mezőgazdasági szak- középiskola és szakmunkás- képző intézet szövetkezeti csoportja vehette át. Az általános iskolák kategóriájában a következő a sorrend. Első helyezett, 1600 forint pénzjutalommal a Gyomaendrődi 1. számú Általános Iskola. Második 1300 forint pénzjutalommal a dombiratosi általános iskola. A harmadik helyet ezer forintos pénzjutalommal az Orosházi 3. számú Általános Iskola szövetkezeti csoportja szerezte meg. A „Legjobb Iskolai Szövetkezeti Csoport” cím elnyerését tanúsító országos és megyei elismeréseket, s az azokkal járó pénzjutalmakat az október végéig megtartásra kerülő tagértekezleteken adják át a diákoknak. Balkus Imre Kihelyezett tanfolyamokon képezik a főművezetéket A MÉM Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézete jövőre jelentősen bővíti az üzemekbe kihelyezett vezető-továbbképző tanfolyamainak számát. Ehhez az oktatási formához központi előadókat biztosítanak és a tananyagot is elküldik a jelentkezőknek, akiknek oktatásába a helyi vezetők is bekapcsolódnak. Az elsajátítandó ismeretanyagban ily módon szerencsésen vegyülhetnek majd az elméleti alapok és a helyi gyakorlatias ismeretek. Az intézet nagy súlyt helyez a középszintű vezetők oktatására, ennek keretében főművezetői és részleg- vezetői képzést indítanak. Nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemekben, hanem az élelmiszeriparban is sor kerül a technikusi végzettséggel rendelkező és munka- és üzemirányítással megbízott szakemberek továbbképzésére. A kitűnő eredménnyel végzettek a helyszíni, külön szóbeli vizsga alapján az intézettől megkapják a főművezetői cím használatára jogosító oklevelet. Az intézet ezenkívül megszervezi a vezetők üzem- és munkaszervezési tanfolyamát. Külön előadássorozatot is indítanak az időszerű ökonómiai, vezetési és szervezési kérdések elsajátíttatására. Ezeken a tanfolyamokon a hallgatók záródolgozatot készítenek. A szakmai anyag összeállításához konzulenseket vehetnek igénybe. Az üzemi továbbképzésre megkezdődtek a jelentkezések. Kubikosemlék a ’30-as évekből Honvéd György csabai nyugdíjas fiatalkori éveinek egyik legemlékezetesebb, s egyben legkeményebb fizikai megpróbáltatást jelentő munkájáról beszélt a közelmúltban. Többek között felelevenítette annak a nagyarányú építkezésnek az egyes mozzanatait, amelyen mint kubikos ő maga is dolgozott. A 45 évvel ezelőtti időre visszagondolva, szinte még ma is világosan megjelenik szeme előtt egy kép: két mozdony 3 vasúti kocsit húz a Máriabesnyő—Gödöllő között levő vasúti szakaszon. Ahhoz, hogy ez valósággá válhatott, előtte egy hegyet kellett átvágniuk a munkásoknak. Akkoriban nem volt se bulldózer, se légkalapács és egyéb olyan gép, amely megkönnyítette volna a feladat teljesítését. így csaknem ezer ember ásókkal, lapátokkal, csákányokkal, valamint súlyos vasrudakkal és nagykalapácsokkal látott hozzá a hegy megbontásához. Sokan azután el is mentek, mert nem bírták ezt a kíméletlenül nehéz megpróbáltatást. Látástól vakulásig kellett dolgozni azért a napi 2—4 pengőért, amelyből jobbára csak ennivalóra futotta. Akkoriban üzemi konyha sem volt, így — mint mondotta — mindenki magának főzött valamit: az egyik nap például krumplipaprikást, a másik nap pedig paprikáskrumplit. A norma szerint egy embernek egy vagont kellett megrakni kővel naponta, amit először ki kellett termelni. Ez úgy történt, hogy 5-6 vaséket addig vertek a sziklába, amíg az szét nem esett. Ha valaki nem tudta a napi egy vagont teljesíteni, annak béréből bizonyos hányadot levontak. Az egykori kubikos így folytatta gondolatmenetét: „No, de nem panaszkodni akarok. Minden akkori nehéz körülmény ellenére is boldog vagyok, hogy részt vehettem ebben a hatalmas munkában. Tudom, ma már korszerű gépek vannak, és a vasútépítők is másként dolgoznak, mint mi annak idején. Úgy érzem, hogy becsületesen és lelkesedéssel járult hozzá a többség a vasúti közlekedés további fejlesztéséhez évtizedekkel ezelőtt. Jó lenne egy munkástalálkozót rendezni azokkal, akik kitartottak derekasan az említett vasúti pályaszakasz építkezésén. így személyesen is üdvözölhetném volt kubikostársaimat, s kezet szoríthatnánk egymással...” —y —n A Máriabesnyő—Gödöllő vasútvonal építői az 1930-as években (Archív felvétel)
