Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
o 1983. október 16., vasárnap Zsadányban A tanácsháza egyik szobájának falán érdekes grafikon vonzza a szemet: a község népességének alakulását ábrázolja. Mélypont, majd csúcs, azután lassan újra lefelé indul a vonal. — Már évek óta 2400 körüli a falu lélekszáma — mondja Bittó József tanácselnök. — Azt mondhatjuk, szerencsére, mert ez azt jelenti, nagyjából megállt az elvándorlás. — Éltek itt négyezren is — sóhajt Debreceni Antal, a községi pártvezetőség, s egyben a tsz alapszervezetének titkára. — A csúcs az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején volt. Az elmúlt húsz évben csökkent a lakosság; évente 40—50 család költözött el. — Vajon mi okozta az elvándorlást? Kérdéseimre ismét a tanácselnök válaszol, akinek minden mondatából sugárzik a patrióta szeretete, a vezető felelősségérzete: — Egyértelműen a megfelelő munkalehetőség hiánya. A termelőszövetkezet foglalkoztatja a zsadányiak többségét. Aki az iparba vágyik — márpedig a fiatalok nagy része szakmát szeretne — a környező településekre, de még Szegedre, Budapestre is elutazik a számára vonzó munkáért. Félezrjen utaznak hetente, vagy nap mint nap. * * * A centrumban, a község üzletek, mozi, könyvtár, művelődési ház, tanácsháza által közrefogott magjában autóbusz berreg. Valamelyik gyár viszi-hozza egyik műszakból a másikba dolgozóit. A közlekedési gondok gyakorlatilag megszűntek. Gyula. Békéscsaba, s a járási székhely, Szeghalom a régi döcögős helyett ma már sima, jó úton közelíthető meg. Ez pedig életfeltétele egy megyeszéli településnek. Az út ütőérként kapcsolja be a megye vérkeringésébe a falut. Hivatása: könyvtáros Kissé megborzong az ember, ha belép a községi könyvtár aprócska előszobájába. Tokaji Mihályné, a könyvtár vezetője kendőben, kiskabátban áll a kölcsönzőpultnál, s két olvasóval beszélget. Egyikük nagy csomó szakkönyvet, főként műszaki témájúakat hozott visz- sza. s most a heti sajtót bönaki öt éve elhivatottsággal próbálja formálni az ide járók irodalmi ízlését, csupán az általános iskolát végezte el? Való igaz, hogy egy hivatáshoz kevés az iskolai végzettség, a szaktudás hiányát viszont elfeledtetheti a rátermettség, a lelkesedés. — Bár nem volt lehetőségem a tanulásra, már gyeDélclött sem üres a könyvtár gészi. A másik talán csak a társaság kedvéért tévedt be. — Mivel a falu központjában vagyunk, sokan bejönnek beszélgetni, híreket hallgatni — mondja a könyvtárosnő. — No, nem pletykál- kodni — teszi hozzá a barátságos, kellemes megjelenésű, idősebb asszony. Végigmutat a polcokkal zsúfolt termen, a 7 ezer köteten. Beszél az ifjabb és idősebb olvasókról, igényeikről, szokásaikról. Mondatai kereken szépen fogalmazottak. Ki hinné, hogy ez az asszony, rekkoromban megszerettem az irodalmat. Afféle családi „fertőzés” volt ez nálunk — mosolyodik el Tokajiné. Azok közé az emberek közé tartozik, akik szeretik átadni ismereteiket. Egykori zenei tanulmányait kiválóan kamatoztatja az évek óta nagyszerűen működő citera- szakkörben, amelynek vezetője, összetartója. A közös zenélés, az együttlét öröme mellett az ő személyiségének varázsa is vonzza a gyerekeket, csakúgy, mint az olvasókat. Három épületben háromszázan Háromszáz gyerek tanul az általános iskola három épületének 16 tantermében. A tantermek számát nem is ke- vesellhetik, hiszen 1975 óta ismeretlen itt a váltott rendszerű tanítás. Sondot jelent viszont az épületek állaga. A központi iskola, ahová a felső tagozatos diákok járnak, körülbelül 30 éves, a másik két épület jóval idősebb. Ezért igen sok pénzt kellett áldozni az utóbbi években a felújításra. 1976-ban mintegy másfél millió forintot költöttek az iskolára, tavaly 600 ezer forintot fordítottak a vizesblokk létrehozására, s mintegy 1 millió forintos felújítási munkát végeztek az idén is. Még mindig marad azonban négy korszerűsítésre váró tanterem. Évek óta nem tanít itt képesítés nélküli pedagógus, annak ellenére, hogy sok a fiatal. Többségük letelepszik, épít a községben. A Béke Áruház 350 négyzetméteren kínálja áruválasztékái Városi színvonalú kínálat A vésztői Körösmenti ÁFÉSZ helyi szervének ügyvezetője, Barta Jánosné a következőkkel kezdi a település ellátásának jellemzését: — Az üzlethálózatunk kielégíti az igényeket. A legnagyobb egységünk a Béke Aruház, ahol ruházati cikkeket, vas-műszaki árukat és élelmiszereket árusítunk. Ezenkívül van egy vegyesboltunk, két kisebb külterületi üzletünk — Fancsika- pusztán és Orosi-pusztán — TÜZÉP-telepünk, vegyi és háztartási, táp- és húsboltunk is. A legszükségesebbeket a lakosság tehát helyben megvásárolhatja. Szakkifejezéssel élve Zsadány alapellátása biztosított. Egynémely áruféleségből pedig, mint például a mirelit- és húsféleségekből városi színvonalú a kínálat. Gyakran van viszont problémánk a FÜ- SZÉRT-árukkal, sokszor késnek a túrajáratok és a választékkal kapcsolatban is kifogás van. Előfordul a vas-műszaki cikkek hiánya. Nagy Sándor, a Béke Áruház vezetője a fenti véleménnyel egyetért, de néhány dologban sarkosabban fogalmaz: — Zsadány messze van Békéscsabától és a távolsággal egyenes arányban van az ellátás színvonala. Az országos hiánycikkek itt még ritkán sem kaphatók. A húzott és hengerelt acéláruk, valamint a vízvezetékcsövek fehér hollónak számítanak. Siralmas a helyzet az alsó kötöttáruk választékában, vagy a kerti szerszámoknál Pedig ásóra, kapára, villára és terménydarálóra nagy szükség lenne. Mindez annak ellenére igaz, hogy jó a kapcsolatunk a megyei nagykereskedelmi vállalatokkal. A havi forgalmunk másfél millió forint körül van, amiből egymillió forinttal az élelmiszerek részesednek. Népszerű a tömegsport Zsadányban két éve nincs minőségi sportélet. Két évvel ezelőtt ugyanis feloszlott a labdarúgó-szakosztály. Azóta többször tettek már kísérletet a szakosztály újjáélesztésére — eredmény nélkül. A megszűnésnek két alapvető oka volt. Egyrészt vezetési gondok merültek fel, a régi vezetés belefáradt a munkába. Másrészt látszólag egyszerű technikai kérdéseket nem tudtak megoldani. (Például a játékosok szállítása.) Az is közrejátszott, hogy a szertárat feltörték, ellopták a felszereléseket, és nem volt 60— 70 ezer forintjuk új felszerelések vásárlására. A községben szeretik a sportot. Ez látszólag ellentmond az eddig leírtaknak, de a különböző tömegsportrendezvényeknek nagy a népszerűsége. Gécs Mihály, a helyi általános iskola testnevelő tanára, a község tömegsportfelelőse, hosszú listát mutat az idei sikeres tömegsportrendezvényekről. Több mint 30 volt ebben az évben. A tömegsport az általános iskolára épül. kiegészülve a hazajáró középiskolás diákokkal, és a sportszerető felnőttekkel. Legtöbben a kispályás labdarúgótornákon és kupákon vesznek részt. Népszerű még a lövészet és honvédelmi verseny, a sakk és az asztalitenisz. Nagyon sokan szeretnék, ha Zsadánynak ismét lenne labdarúgócsapata. A termelőszövetkezet megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása esetén anyagilag is támogatná a szakosztályt, csakúgy, mint a tömegsportot. Az iskola udvarán levő sportpályán sok tömegsportrendezvényt tartanak Nem lesznek veszteségesek A Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezet 4 ezer hektáron gazdálkodik, amiből 3100 hektár a szántó- terület. A szakembereknek a tsz nevének hallatán a veszteség szó jut az eszükbe. Az utóbbi 5-6 évben — 1982— 83. kivételével — több tízmillió forintos kárt okozott a szövetkezetnek a belvíz. A termelés biztonságossága nagyon rossz volt. A ’70-es évek elején részleges csatornázásba kezdtek. A belvíz elvezetésére milliókat költöttek, de több helyen nagyobb kárt okozott a csatornázás, mint hasznot. A munkát nem kellő körültekintéssel végezték el, nem vették figyelembe a környék természetes vízrendszerét. A komplex meliorá- icó tervét 1977-ben fogalmazták meg, de csak az idén kezdtek hozzá, összesen 1021 hektár vízrendezést határoztak el, amiből 270 hektár már elkészült, és '85-ig szeretnék befejezni a meliorációt, ami több mint 31 millió forintba kerül A gazdaság árbevételének zöme a növénytermesztésből származik. Alapvető tehát a talajjavítás, -rendezés. A szántótrerület 60 százalékán gabonát termesztenek. Az állattenyésztők szarvasmarhával és juhtenyésztéssel foglalkoznak. Említést érdemel még az a bérvemhesítési akció, amit a mezőhegyes! kombináttal közösen végeznek. Néhány évvel ezelőtt a MÉM és a PM megvizsgálta a szövetkezet gazdálkodását. A vizsgálat után úgy döntöttek, hogy ha 1982—83. végére nem lesz nyereséges a szövetkezet, akkor szanálásra kerül sor. Tehát a szó szoros értelmében létkérdés volt ez a két év a tsz életében. Tavaly 8 milliós veszteséggel zártak. Az idén viszont a szövetkezet párttitkára szerint nem lesznek veszteségesek. Ha a tejtermelés a számítottaknak megfelelően alakul az év hátralevő részében, akkor nyereséggel zárjuk az évet.” Szórják a műtrágyát a határban Rendelő hosszú távra Az alapok már készen vannak Sokszor alakították, már, sokat költöttek eddig a zsa- dányi orvosi rendelőre. Az újabb felújítás nem lett volna célszerű, hiszen a központból kieső régi épület a ráköltött milliók ellenére sem felelne meg az elvárásoknak. Ezért merészen új egészégügyi létesítmény építésébe fogtak. A tanács telket vásárolt, amelyről a régi épületet társadalmi munkában lebontották, majd elkészítették az alapokat. A létesítmény, amely hosszú távon megoldja az egészségügyi ellátást, az eddigi számítások szerint hárommillió 700 ezer forintba kerül majd. Saját erőből félmillió forintot tudnak a létesítményre áldozni, és számítanak a lakosság társadalmi munkájára is. Jövőre szeretnék tető alá hozni a körzeti orvosi rendelőből, fogorvosi rendelőből, védőnői helyiségből, és két orvosi lakásból álló épületet. Állandó fogorvos letelepedésében reménykedhetnek így, hiszen a mostani heti két rendelés kevésnek bizonyult. Az oldalt összeállították: Gubucz Katalin, Lovász Sándor és Fazekas László.
