Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

o 1983. október 16., vasárnap Zsadányban A tanácsháza egyik szobájának falán érdekes grafikon vonzza a szemet: a község népességének alakulását ábrá­zolja. Mélypont, majd csúcs, azután lassan újra lefelé in­dul a vonal. — Már évek óta 2400 körüli a falu lélekszáma — mond­ja Bittó József tanácselnök. — Azt mondhatjuk, szerencsé­re, mert ez azt jelenti, nagyjából megállt az elvándorlás. — Éltek itt négyezren is — sóhajt Debreceni Antal, a községi pártvezetőség, s egyben a tsz alapszervezetének tit­kára. — A csúcs az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején volt. Az elmúlt húsz évben csökkent a lakosság; évente 40—50 család költözött el. — Vajon mi okozta az elvándorlást? Kérdéseimre ismét a tanácselnök válaszol, akinek min­den mondatából sugárzik a patrióta szeretete, a vezető fe­lelősségérzete: — Egyértelműen a megfelelő munkalehetőség hiánya. A termelőszövetkezet foglalkoztatja a zsadányiak többségét. Aki az iparba vágyik — márpedig a fiatalok nagy része szakmát szeretne — a környező településekre, de még Sze­gedre, Budapestre is elutazik a számára vonzó munkáért. Félezrjen utaznak hetente, vagy nap mint nap. * * * A centrumban, a község üzletek, mozi, könyvtár, műve­lődési ház, tanácsháza által közrefogott magjában autó­busz berreg. Valamelyik gyár viszi-hozza egyik műszakból a másikba dolgozóit. A közlekedési gondok gyakorlatilag megszűntek. Gyula. Békéscsaba, s a járási székhely, Szeghalom a régi döcögős helyett ma már sima, jó úton közelíthető meg. Ez pedig életfeltétele egy megyeszéli településnek. Az út ütőérként kapcsolja be a megye vérkeringésébe a falut. Hivatása: könyvtáros Kissé megborzong az em­ber, ha belép a községi könyvtár aprócska előszobá­jába. Tokaji Mihályné, a könyvtár vezetője kendőben, kiskabátban áll a kölcsönző­pultnál, s két olvasóval be­szélget. Egyikük nagy cso­mó szakkönyvet, főként mű­szaki témájúakat hozott visz- sza. s most a heti sajtót bön­aki öt éve elhivatottsággal próbálja formálni az ide já­rók irodalmi ízlését, csupán az általános iskolát végezte el? Való igaz, hogy egy hi­vatáshoz kevés az iskolai végzettség, a szaktudás hiá­nyát viszont elfeledtetheti a rátermettség, a lelkesedés. — Bár nem volt lehetősé­gem a tanulásra, már gye­Délclött sem üres a könyvtár gészi. A másik talán csak a társaság kedvéért tévedt be. — Mivel a falu központ­jában vagyunk, sokan bejön­nek beszélgetni, híreket hall­gatni — mondja a könyvtá­rosnő. — No, nem pletykál- kodni — teszi hozzá a ba­rátságos, kellemes megjele­nésű, idősebb asszony. Vé­gigmutat a polcokkal zsúfolt termen, a 7 ezer köteten. Be­szél az ifjabb és idősebb ol­vasókról, igényeikről, szoká­saikról. Mondatai kereken szépen fogalmazottak. Ki hinné, hogy ez az asszony, rekkoromban megszerettem az irodalmat. Afféle családi „fertőzés” volt ez nálunk — mosolyodik el Tokajiné. Azok közé az emberek közé tartozik, akik szeretik át­adni ismereteiket. Egykori zenei tanulmányait kiválóan kamatoztatja az évek óta nagyszerűen működő citera- szakkörben, amelynek veze­tője, összetartója. A közös zenélés, az együttlét öröme mellett az ő személyiségének varázsa is vonzza a gyere­keket, csakúgy, mint az ol­vasókat. Három épületben háromszázan Háromszáz gyerek tanul az általános iskola három épü­letének 16 tantermében. A tantermek számát nem is ke- vesellhetik, hiszen 1975 óta ismeretlen itt a váltott rend­szerű tanítás. Sondot jelent viszont az épületek állaga. A központi iskola, ahová a fel­ső tagozatos diákok járnak, körülbelül 30 éves, a másik két épület jóval idősebb. Ezért igen sok pénzt kellett áldozni az utóbbi években a felújításra. 1976-ban mint­egy másfél millió forintot költöttek az iskolára, tavaly 600 ezer forintot fordítottak a vizesblokk létrehozására, s mintegy 1 millió forintos fel­újítási munkát végeztek az idén is. Még mindig marad azonban négy korszerűsítés­re váró tanterem. Évek óta nem tanít itt ké­pesítés nélküli pedagógus, annak ellenére, hogy sok a fiatal. Többségük letelepszik, épít a községben. A Béke Áruház 350 négyzetméteren kínálja áruválasztékái Városi színvonalú kínálat A vésztői Körösmenti ÁFÉSZ helyi szervének ügy­vezetője, Barta Jánosné a következőkkel kezdi a tele­pülés ellátásának jellemzé­sét: — Az üzlethálózatunk kielégíti az igényeket. A leg­nagyobb egységünk a Béke Aruház, ahol ruházati cikke­ket, vas-műszaki árukat és élelmiszereket árusítunk. Ezenkívül van egy vegyes­boltunk, két kisebb külterü­leti üzletünk — Fancsika- pusztán és Orosi-pusztán — TÜZÉP-telepünk, vegyi és háztartási, táp- és húsbol­tunk is. A legszükségesebbe­ket a lakosság tehát helyben megvásárolhatja. Szakkifeje­zéssel élve Zsadány alapellá­tása biztosított. Egynémely áruféleségből pedig, mint például a mirelit- és húsfé­leségekből városi színvonalú a kínálat. Gyakran van vi­szont problémánk a FÜ- SZÉRT-árukkal, sokszor kés­nek a túrajáratok és a vá­lasztékkal kapcsolatban is kifogás van. Előfordul a vas-műszaki cikkek hiánya. Nagy Sándor, a Béke Áru­ház vezetője a fenti véle­ménnyel egyetért, de néhány dologban sarkosabban fogal­maz: — Zsadány messze van Bé­késcsabától és a távolság­gal egyenes arányban van az ellátás színvonala. Az or­szágos hiánycikkek itt még ritkán sem kaphatók. A hú­zott és hengerelt acéláruk, valamint a vízvezetékcsövek fehér hollónak számítanak. Siralmas a helyzet az alsó kötöttáruk választékában, vagy a kerti szerszámoknál Pedig ásóra, kapára, villára és terménydarálóra nagy szükség lenne. Mindez an­nak ellenére igaz, hogy jó a kapcsolatunk a megyei nagy­kereskedelmi vállalatokkal. A havi forgalmunk másfél millió forint körül van, ami­ből egymillió forinttal az élelmiszerek részesednek. Népszerű a tömegsport Zsadányban két éve nincs minőségi sportélet. Két év­vel ezelőtt ugyanis felosz­lott a labdarúgó-szakosztály. Azóta többször tettek már kísérletet a szakosztály új­jáélesztésére — eredmény nélkül. A megszűnésnek két alapvető oka volt. Egyrészt vezetési gondok merültek fel, a régi vezetés belefá­radt a munkába. Másrészt látszólag egyszerű technikai kérdéseket nem tudtak megoldani. (Például a játé­kosok szállítása.) Az is köz­rejátszott, hogy a szertárat feltörték, ellopták a felsze­reléseket, és nem volt 60— 70 ezer forintjuk új felszere­lések vásárlására. A községben szeretik a sportot. Ez látszólag ellent­mond az eddig leírtaknak, de a különböző tömegsport­rendezvényeknek nagy a népszerűsége. Gécs Mihály, a helyi általános iskola test­nevelő tanára, a község tö­megsportfelelőse, hosszú lis­tát mutat az idei sikeres tömegsportrendezvények­ről. Több mint 30 volt eb­ben az évben. A tömegsport az általános iskolára épül. kiegészülve a hazajáró kö­zépiskolás diákokkal, és a sportszerető felnőttekkel. Legtöbben a kispályás lab­darúgótornákon és kupákon vesznek részt. Népszerű még a lövészet és honvédelmi verseny, a sakk és az aszta­litenisz. Nagyon sokan szeretnék, ha Zsadánynak ismét lenne labdarúgócsapata. A ter­melőszövetkezet megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása esetén anyagilag is támogatná a szakosztályt, csakúgy, mint a tömegspor­tot. Az iskola udvarán levő sportpályán sok tömegsportrendez­vényt tartanak Nem lesznek veszteségesek A Magyar—Lengyel Barát­ság Termelőszövetkezet 4 ezer hektáron gazdálkodik, amiből 3100 hektár a szántó- terület. A szakembereknek a tsz nevének hallatán a vesz­teség szó jut az eszükbe. Az utóbbi 5-6 évben — 1982— 83. kivételével — több tíz­millió forintos kárt okozott a szövetkezetnek a belvíz. A termelés biztonságossága na­gyon rossz volt. A ’70-es évek elején részleges csatornázás­ba kezdtek. A belvíz elveze­tésére milliókat költöttek, de több helyen nagyobb kárt okozott a csatornázás, mint hasznot. A munkát nem kel­lő körültekintéssel végezték el, nem vették figyelembe a környék természetes vízrend­szerét. A komplex meliorá- icó tervét 1977-ben fogal­mazták meg, de csak az idén kezdtek hozzá, összesen 1021 hektár vízrendezést határoz­tak el, amiből 270 hektár már elkészült, és '85-ig sze­retnék befejezni a meliorá­ciót, ami több mint 31 mil­lió forintba kerül A gazdaság árbevételének zöme a növénytermesztésből származik. Alapvető tehát a talajjavítás, -rendezés. A szántótrerület 60 százalékán gabonát termesztenek. Az ál­lattenyésztők szarvasmarhá­val és juhtenyésztéssel fog­lalkoznak. Említést érdemel még az a bérvemhesítési ak­ció, amit a mezőhegyes! kombináttal közösen végez­nek. Néhány évvel ezelőtt a MÉM és a PM megvizsgálta a szövetkezet gazdálkodását. A vizsgálat után úgy döntöt­tek, hogy ha 1982—83. végé­re nem lesz nyereséges a szö­vetkezet, akkor szanálásra kerül sor. Tehát a szó szo­ros értelmében létkérdés volt ez a két év a tsz életében. Tavaly 8 milliós veszteséggel zártak. Az idén viszont a szövetkezet párttitkára sze­rint nem lesznek vesztesége­sek. Ha a tejtermelés a szá­mítottaknak megfelelően ala­kul az év hátralevő részé­ben, akkor nyereséggel zár­juk az évet.” Szórják a műtrágyát a határban Rendelő hosszú távra Az alapok már készen vannak Sokszor alakították, már, sokat költöttek eddig a zsa- dányi orvosi rendelőre. Az újabb felújítás nem lett volna célszerű, hiszen a központból kieső régi épü­let a ráköltött milliók elle­nére sem felelne meg az el­várásoknak. Ezért merészen új egészégügyi létesítmény építésébe fogtak. A tanács telket vásárolt, amelyről a régi épületet társadalmi munkában lebontották, majd elkészítették az alapokat. A létesítmény, amely hosszú távon megoldja az egészségügyi ellátást, az ed­digi számítások szerint há­rommillió 700 ezer forint­ba kerül majd. Saját erő­ből félmillió forintot tudnak a létesítményre áldozni, és számítanak a lakosság tár­sadalmi munkájára is. Jö­vőre szeretnék tető alá hoz­ni a körzeti orvosi rendelő­ből, fogorvosi rendelőből, védőnői helyiségből, és két orvosi lakásból álló épületet. Állandó fogorvos letelepedé­sében reménykedhetnek így, hiszen a mostani heti két rendelés kevésnek bizonyult. Az oldalt összeállították: Gubucz Katalin, Lovász Sándor és Fazekas László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom