Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
a 1983. október 15., szombat fl fehér bot napján Október 15. a fehér bot napja. E dátum kapcsán néhány szót váltottunk Szerne- rédi Istvánnal, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szakmai csoportvezetőjével, a Békés megyei szervezet instruktorával. — Szövetségünk foglalkozik tagjaink minden problémájával, a képzést, a foglalkoztatást társadalmunk segítségének igénybevételével tudjuk megoldani. A vakok érdekében jelentős propagandát fejtünk ki, éppen ezért nagyon örülök annak, hogy a megemlékezés napján néhány gondolatot felvethetek. Sorstársaink számára a fehér bot használata — az utcán, a munkahelyen, sőt még a lakásban is nélkülözhetetlen. Ezt a használati tárgyat a világ számos országában ismerik, elfogadják és a közlekedésben figyelembe veszik. Sőt tiszteletben tartják. A fehér botos embert felismerik, segítik és ennek eredményeként nap-nap után eljut munkahelyére és hazatérhet családjához. — Legutóbb a Békés megyei küldöttközgyűlésen egy idős asszony a fekete-fehér csíkos kesztyű használhatóságáról beszélt. — Miként akkor, most is szeretném kihangsúlyozni: örvendetes, hogy Szemenyei néni munkatársai azzal a bizonyos csíkos kesztyűvel kedveskedtek neki, de óvom őt és esetleges követőit az effajta újításoktól. A közlekedési eszközök vezetői ugyanis nem a kesztyűt viselő vakokhoz szoktak hozzá. — A vakvezető kutyák pó- tolják-e a fehér botot? — Erre a kérdésre határozott nemmel kell válaszolnom. Bármennyire is képzettek, csodálatos készségekkel, képességekkel rendelkeznek ezek a kutyák, a világtalan embernek magával kell vinnie az úgynevezett „hosszú botot”, mert ennek révén kapnak információt állapotáról az utcán közlekedő embertársai. A fehér bot segít a legjobban a társadalomba való beilleszkedéshez és az önálló életvitel biztosításához. — Szavaiból az derül ki, hogy a fehér bottal biztonságos a gyengén látó vagy a világtalan közlekedése. Igaz ez? — Sajnos, távolról sem! Bár az elmúlt években a korábbinál sokkal körültekintőbbek az emberek, például az építkezési övezetekben, az útburkolatok felszedésekor korántsem megnyugtató a helyzet. Jó lenne, ha a járdák nem lennének autóparkolók, az üzletek előtt- nem állnának göngyöleghegyek, olyan tárgyak, amelyek veszélyeztetik a gyengén látók, a rokkantak biztonságát. Sorstársaim nevében arra kérem látó embertársainkat: ne feledjék az imént elmondottakat. Segítsék hozzá a fehér botos embereket ahhoz, hogy ők is társadalmunk hasznos tagjai legyenek! — CH — Munkásgyűlés a Húskombinátban Csütörtökön reggel a műszakkezdés előtt, fél hatkor Gyulán a húskombinát éttermében gyülekeztek a dolgozók. Munkásgyűlést hirdettek erre az időre, ahol Zám András vezérigazgató és Szilágyi Gergely, a párt- bizottság titkára állt a munkások előtt, hogy tájékoztassa őket a húskombinát ki- lenchónapos eredményeiről, s az előttük álló nem könnyű feladatokról. A vezérigazgató bevezetőjében elmondotta, hogy a húskombinát rekordév elé néz. Ugyanis már eddig 734 ezer sertést vásároltak, s ez a szám év végére várhatóan meghaladja az egymilliót! Vágásra 570 ezret terveztek, de ez is több lesz vagy százezerrel. Ennek megfelelően nő a feldolgozás mennyisége is, szárazáruban mintegy 7— 800 tonnával teljesítik túl a tervezett 5 ezer 700 tonnát. Ami örvendetes, hogy kedvezően alakul a nem rubel- elszámolású export is. Idáig mintegy másfél milliárd forint értékű gyulai áru került külföldre, de ez az összeg év végére várhatóan meghaladja a 2 milliárdot! A megnövekedett feladatok nagy terhet rónak a munkáskollektívára. Ennek teljesítése népgazdasági szempontból is fontos, és a dolgozók ezt megértve vállalták, hogy decemberig szabad szombatjukat is feláldozva dolgoznak a rekord tervek sikeres teljesítéséért. Kép, szöveg: Béla Ottó Benzinre várva Ezeket a sorokat ráérő (?) időmben írom Békéscsabán, a Bartók Béla úti benzinkútnál, üzemanyagra várva. Jó hosszú sor áll, egészen a Tulipán utcáig. Néhányan kiszállnak, nézelődnek, érdeklődnek, mi az oka a hosszú sornak. Azazhogy nem is kell érdeklődni, hiszen az utóbbi időben annyi okot találnak az üzemszünetre — műszakváltás, feltöltés, pénzszámolás stb. —, hogy igazán mindegy miért állunk vagy negyvenen fél órája. Pedig vasárnap sincs, merthogy akkor csak az egyik oldalon van kiszolgálás, nyilván — szolgáltatásról lévén szó — valami torz szemléletű takarékosság okán. Szóval állunk szép csendesen, s eszembe jut az egyik gépjárművezető hozzánk írott levele, amelyben erre a következtetésre jut: „Azt hiszem, hogy a mindennapi gondok mellett nincs szükség az ilyen hangulati jelenségekre”. Nem is fogalmazhatná meg jobban a lényeget. Mármint azt, hogy ahol — nevezetesen az üzemanyag-ellátásban — nincs probléma, legalább mesterségesen ne csináljunk. így, ráérősen gondolkodva egyszer csak megüti a fülem az egyik várakozó fejtegetése: „Amíg olcsóbb volt a benzin, addig elég sok borravalót hagytak itt az autósok. Irigyelt állás volt az olykor diplomás benzinkutasé. Ma viszont mindenki jobban megnézi, hová teszi a pénzét. De hol van az előírva, hogy csak borravalóért lehet jól dolgozni?” Lehet, bogy igaza van? Az utóbbiban mindenesetre igen. S míg idáig jutottam, ránéztem a benzinórára, és boldogan állapítottam meg, hogy nem is kell tankolni. Kitart a következő kútig. Ott hátha éppen vége az üzemszünetnek. S. F. Közérdekű bejelentések és felelősségrevonás Az év első felében jelent meg a Minisztertanács határozata a gazdálkodás felelősségrendszerének következetesebb működését szolgáló irányelvekről. Fontos előfeltételként jelöli meg a határozat az ellenőrzés és a szankcionálás közötti szoros, az esetlegességet kiküszöbölő kapcsolat kialakítását. Éppen ezért, az ellenőrzést végző szervek következetesen tárják fel a jogi felelősség megállapításának alapjául szolgáló körülményeket is. Kezdeményezzék a felelősségre vonást minden olyan esetben, amikor a feltárt szabálytalanság ezt indokolttá teszi, és kísérjék figyelemmel a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárást. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ár és a minőség ellenőrzésére. A megyénkben működő Népi Ellenőrzési Bizottságok tevékenységük során érvényesítik a Minisztertanács irányelveit. A különböző témavizsgálatok kapcsán épp úgy, mint a közérdekű bejelentések esetében. Bonyodalmak a nyúlfelvásárlás körül A felelősségrevonás nem is olyan egyszerű dolog. Az olajozottan működő gépezetben mindig akad egy olyan kerék, amely megmakacsolja magát. De ne vágjunk a dolgok elébe. Közérdekű bejelentés érkezett a megyei NEB-hez, hogy a békéscsabai ÁFÉSZ 8-as számú felvásárlási telepén rossz a mérleg, nincs hitelesítve. A népi ellenőrök kimentek a helyszínre. Ám a mérleget rendben találták. Ezzel befejeződött volna az ügy. ha nem kíváncsiskodnak tovább. Szemükbe tűnt, hogy a fizetést megelőzően 84 nyúlról nem készült el az átvételi jegy. Utólag kerültek a viteli jegyzékre. Két termelő távozás előtt üres bizonylatot írt alá. Egyéb furcsaságok is kiderültek, 17 nyúlnak sem súlyát, sem tulajdonosát nem sikerült megállapítani. A pénztárban többletet találtak, melynek eredetére a felvásárlók nem tudtak magyarázatot adni. Ezután néhány hónap elszámolását vizsgálták meg. Több tételnél állapítottak meg eltérést. A NEB a szabálytalanságok megszüntetésére, a felvásárlók felelősségre vonására javaslatot tett. A megyei NEB a fegyelmi eljárásra vonatkozó kivételtől az ÁFÉSZ intézkedését elfogadta. Ezután került sor a fegyelmi eljárást elrendelő határozatra. Közben a városi rendőrkapitányság nyomozást rendelt el, s a fegyelmi eljárást felfüggesztették. A pontatlan mérleg Telekgerendásról érkezett a bejelentés. A tanács hatósági húsboltjában a hentes durván bánik a vevőkkel. Ez az apró ügy hanyagságot és nem kis visszaélést is takart. A hentes a húst már a vágóhídon értékesítette a hatósági húsbolt rovására. Az elszámolásnál is előfordultak szabálytalanságok. A kényszervágásra vitt állatok mérése pontatlan volt. A 250 kilogrammnál kisebb súlyú állatokat pontosan nem is lehetett mérni, egyes esetekben 25—30 kilogrammos eltérés mutatkozott. A békéscsabai népi ellenőrök arra is választ kerestek, hogy miként értékesítik az állatok bőrét. A szálak a békési ÁFÉSZ bőrfelvásárlási helyére vezettek. A tüzetes vizsgálat során szembetűnő szabálytalanságokat állapítottak meg.. A munkába a rendőrség is bekapcsolódott. A nyomozás megállapította, hogy az ÁFÉSZ bőrfelvásárlója nem létező személyek nevére állított ki fel- vásárlási jegyeket, melyekkel igazolta az ÁFÉSZ-től felvett készpénzellátmány felhasználását. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a felvásárló és felesége több mint 600 ezer forintot sikkasztott el. Velük szemben Ha rövid a kardod... Általános jelenség már régtől fogva, de napjainkban különösen, hogy sok mindenhez rövid a „kardunk”. Viszont az is igaz, hogy az esetek jelentős részében most is van lehetőség a képletesen használt „kard” meg- toldására. Alig van olyan munkahely, ahol eddig figyelemre nem méltatott tartalékok ne rejtőznének. A szűkösebb időben ezek ázsiója megnő, s nem is baj, hogy ezek feltárására, hasznosítására rákényszerülünk. Vannak persze olyan vélemények is, hogy nem ezt a nehezebb uat kellene járni, pláne erőltetni, hanem az elosztás rendjén, rangsorán módosítani. A minap egyik telefonáló azt fejtegette, hogy minek az országos gyűjtés az új Nemzeti Színház javára, hiszen van már elég színház Budapesten, de nincs elég iskolai tanterem Békés megyében, vagy ha van is, nagy része alkalmatlan szükségtanterem. Meg kellene a rangsort változtatni. Nem tudtam meggyőzni sem az ellenkezőjéről, sem arról, hogy a tár-- sadalom önkéntes mozgósítása a Nemzeti Színház építésére és az iskolai tantermek gyarapítására nem egymást kizáró akció. Bizonyságul álljon itt egy példa. Szeptember 17-én Eleken jártam. A Beloiannisz utcában a lebontott kerítésű iskolaudvarban nagy volt a sürgés-forgás. Klampeczki Béla iskolaigazgató nem is rejtett büszkeséggel sorolta, hogy egy volt szolgálati lakást felszabadítottak (a benne lakott nevelőknek jobb körülményeket biztosítva) s ebből alakítanak ki most két műhelytermet, egy könyvtárszobát és egy nyelvi laboratóriumot. A rendelkezésükre álló pénzzel még az épület karbantartását sem igen tudták volna elvégezni rendesen, nemhogy ilyen nagy vállalkozást. S most — amit láthatom is — a rövidre sikerült kardot megtoldották nem is egy, hanem több lépéssel. Ekkor már délfelé járt az idő. Jó néhány ismerős nevelő maltertól maszatosan dolgozott a szakemberek keze alá, akik bámulatos gyorsasággal falazták, szigetelték a hol vályog, hol tégla falakat. A sürgő-forgó munkálkodók között akadtam rá Kerekes Gáborra, a községi pártbizsottág titkára, Petru- zsán György határőr-parancsnokra, s ráadásul még a kétegyházi tsz-elnökre is. Summázva a dolgot: a nevelőtestületből tizennyolcán álltak a sorba segédmunkás minőségben, de talán a nagyközség minden kőmivese is itt volt. Megérdemlik a felsorolást: Bajicán Mihály, Berina János, Cservenák András, Duma Flórián, Durst Ferenc, Démes József, Halasi Antal, Kecskeméti Mihály, Kovács Ferenc, Leiszt György, Nagy Ferenc, Wiít- man György. Hát így nem is csoda, hogy haladt a kezük alatt a munka. Másnap ugyan egy kicsit az eső közbeszólt, de ennek ellenére folytatták a munkát. Sőt a következő hét szombatján és vasárnap is Nemcsak az aláfalazást, hanem az aljzatbetonozást is elvégezték. Egy hét múlva büntető eljárás indult. A húsbolt vezetőjét és a tanács ellenőrzési feladatokkal megbízott dolgozóját a békéscsabai ügyészség megrovásban részesítette. Megállapította, hogy a vizsgálat után a hanyag kezelést kiváltó okokat részben megszüntették, a kényszervágásra kerülő állatok mérlegelésére megfelelő mérleget szereztek be. Az elszámolással kapcsolatos ügyviteli szabályokat módosították, ezáltal a kötelesség elhanyagolásának lehetőségét szűkítették. A városi Népi Ellenőrzési Bizottság ugyanakkor fegyelmi eljárás lefolytatására tett indítványt. A bejelentő jogvédelme A közérdekű bejelentés nem mindenkiből vált ki osztatlan elismerést, különösen azokból nem, akikre ez vonatkozik. Nem véletlen, hogy a törvény jogvédelmet biztosít a bejelentőnek. Ezt példázza az az eset, amely az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség békéscsabai teljesítményvizsgáló állomásán történt. Az egyik dolgozó bejelentést tett az állomás vezetője ellen. Elbocsátották. Természetesen nem állam- polgári kötelességének teljesítése miatt, hanem ennél sokkal prózaibb okra hivatkoztak, mégpedig az átszervezésre. Igen ám, csakhogy közben kiderült más turpisság is. A népi ellenőrök a bejelentés alapján vizsgálatot rendeltek el. Megállapították, hogy az állomás vezetője, aki hétvégi házának építéséhez igénybe vette a munkahelyének tehergépjárművét, több mint 2 ezer kilométer után járó fuvarköltséget 2 forintban számolt el, holott a főigazgatói utasítás 3 forintot ír elő. Azzal mentegetőzött, hogy erről az előírásról nem volt tudomása. Volt is némi alapja, hiszen maga a kormányrendelettel kapcsolatos útmutatás is többször változott. Arra viszont nem tudott alapos mentséget felhozni, miért mulasztotta el a menetleveleket aláírni, amikor 1981 márciusától 1982 őszéig több ízben igénybe vette az intézmény tehergépkocsiját. A vizsgálat azzal is foglalkozott, hogy az állomáson rendszeresen vágnak le -selejtes birkákat. A birkák bőrét értékesítették, s a befolyt összeget azonban nem vételezték be. Esetenként ezt a pénzt a külföldi delegációk megvendégelésére fordították, illetve különféle belső ünnepségekre költötték. Hát így lehet a reprezentációs költségek csökkentésével kapcsolatos jogszabályt megkerülni. A vizsgálat tapasztalatait a népi ellenőrök az állomás dolgozóival ismertették. A közérdekű bejelentést tevő dolgozót pedig munkakörébe visszahelyezni javasolták. Az állomás vezetőjét a városi ügyészség megrovásban részesítette. * * * Tagadhatatlan, hogy a közérdekű bejelentések nyomán indult vizsgálatok többsége kisebb súlyú visszaéléseket, szabálytalanságokat állapítanak meg. A gazdálkodós rendjét azonban ezek is sértik, s olykor súlyosabbak is követik őket, ha időben nem derítenek rájuk fényt. Tapasztalatok igazolják, a vizsgálatoknak jelentős a visszatartó ereje, bűnmegelőző hatása. Nem véletlen, ahogy azt Flender Pál, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese elmondotta, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságok nagy súlyt helyeznek a bejelentések vizsgálatára. Nem elégednek meg azzal, hogy feltárják a visszásságokat, hanem a megszüntetésükre tett intézkedéseket is nyomon követik, és figyelemmel kísérik a felelősségre vonással kapcsolatos eljárást is. Megyénkben évente a Népi Ellenőrzési Bizottságokhoz több mint 100 közérdekű bejelentés érkezik. Serédi János ismét arra jártam. Az öreg épület aláfalazva, aljazatbe- tonnal ellátva várja a további munkákat. Igaz ez már nem társadalmi munkafeladat, A vakolás, meszelés, lambéria még belefér, de a többi már nem. A berendezés csak a megyei tanács segítségével történhet. Az éves pénzügyi maradványokra kacsintgatnak, s joggal, mert ugyan hová is adnák, ha nem az ilyen társadalmi munkával megteremtett lehetőség kibontakoztatására. Nem hiszem, hogy jobb helyre adhatná a megyei tanács a pénzügyi maradványait, mint ilyen helyre, amely nemcsak a maga hasznára szervezte meg a társadalmi munkát, hanem felkészült arra is, hogy modern műhelytermi felszerelések sorozatgyártásával szolgálja a többi iskola ellátását is. A végzett társadalmi munka értéke több mint 250 000 forint. A résztvevők közül többen voltak olyanok, akiknek sem gyereke, sem unokája nem jár az iskolába, de mégis elkötelezettnek érezték magukat. Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel — mondja a régi francia közmondás. Sok ilyen lépésre van lehetőségünk, amivel megtold- hatjuk kardunk hosszát. Támogatni szerény anyagi lehetőségeinkkel nem azokat kell, akik a kard kurtaságán keseregnek, hanem, akik bátran lépnek. Az ele- ki iskola példája ilyen. Semmiképpen nem áll ellentmondásban tehát a nemzet színházának építésével, sőt éppen kiegészítői egymásnak. A kreált ellentmondás csak lebénítja a helyi kezdeményező erőt. Az ember természetes sajátja a lokálpatriotizmus, de ugyanakkor a hazaszeretet is. Miért ne lehetne a kettőt ötvözni, nem szégyelve sem egyiket, sem másikat. Lépcsőfokok ezek a szocialista internacionalizmushoz. Enyedi G. Sándor Jól halad az aláfalazás
