Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

1983. október 15., szombat o eheeej Rendkívüli KPVOSZ-BIés Megválasztották az új megyei titkárt Vas János, a KPVDSZ főtitkára átadja Rákóczi Ferencnek a Munka Érdemrend arany fokozatát Fotó: Gál Edit Soron kívüli ülést tartott tegnap, október 14-én Békés­csabán a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Ott volt az eseményen Vas János, a szakmai szakszervezet főtit­kára, Csatári Béla, a me­gyei pártbizottság titkára, Irházi Lajosné, az SZMT vezető titkára, Krizsán Miklós, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tője és Tanai Ferenc, a MÉ­SZÖV elnöke. Először jelentést hallgatott meg a testület a vállalati ügyrendek és a szakszerve­zeti működési szabályzatok módosításáról. Megállapítot­ták, hogy az 1982-ben ho­zott minisztertanácsi és SZOT együttes határozatot nem. mindenütt hajtották végre időben, ezért kellett a tapasztalatokat összegyűjte­ni, illetve meghatározni a további feladatokat. Ennek megfelelően 9 fogyasztási szövetkezetben és két válla­latnál vizsgálódtak a szer­vezési bizottság tagjai. Ki­fogásolták többek között, hogy a mezőkovácsházi ÁFÉSZ és a ZÖLDÉRT Vál­lalat kivételével sehol sem készültek el időben a sza­bályzatok, a battonyai ÁFÉSZ az ellenőrzéskor sem tudott a módosításról be­számolni. A kifogások között szerepelt, hogy az előkészítés az év első hónapjaira esett, amikor sok az egyéb munka és az új üzemeltetési for­mákra való áttérés miatt a belső irányítási rendszer kor­szerűsítése több időt igé­nyel. A bizottság nagy figyel­met fordított a munkahelyi demokráciával összefüggő fe­jezet értékelésére. Sajnos, lényeges változást nem tar­talmaztak ezek az előírások a régihez képest. Sok helyen korszerűtlen a belső irá­nyítási rendszer, amely ne­hezíti a főbizalmiak és a bi­zalmiak munkáját. Egy sor hiányosságot viszont sikerült megszüntetni. A szabályza­tok most már tartalmazzák a bizalmi testületek jogkö­rét, a szocialista brigádve­zetők tanácskozásának és a brigádértekezleteknek a fel­adatát. A szakszervezeti működé­si szabályzat módosításait megtárgyaló üléseken a leg­több vita a munkahelyi ve­zetők véleményezéséről folyt. Ezt a jogkört elsősorban azok a főbizalmiak és bizal­miak kapták meg, akiknek a gazdasági partnerük ön­állóan dolgozik, emberi ma­gatartásuk lehetővé teszi az őszinte kritikát. A bizalmi­ak egy része azonban félve a megtorlástól, idegenkedik e jogkör gyakorlásától. Ezért úgy foglaltak állást, hogy a szakszervezeti bizottságok, a gazdasági vezetők, a párt- szervezetekkel együtt jobban segítsék a szakszervezeti tisztségviselők ilyen tevé­kenységét. A továbbiakban a munka­helyi demokrácia gyakorlá­sának feltételeit elemezték. Ezzel összefüggésben megál­lapították, hogy a munkahe­lyi vezetők általában nem ismerik a velük partneri kapcsolatban levő bizalmiak jogkörét. Oktatásuk sem megoldott. Megyénkben ta­valy mindössze alig száz gaz­dasági vezetőt vontak be a bizalmioktatásba. Az sem el­hanyagolható: a munkahelyi demokrácia megsértése mi­att még nem vontak felelős­ségre gazdasági vezetőt. Az információs lánc sem műkö­dik mindenütt hibátlanul, késik vagy elmarad a dolgo­zók tájékoztatása. Az ered­ményeket és a gondokat számba véve, a megyei bi­zottság meghatározta a te­endőket. Ezután nyugdíjazása mi­att felmentette a testület Rákóczi Ferencet megyei bi­zottsági titkári funkciójából, majd megválasztották Hankó Györgyöt a KPVDSZ megyei titkárának. Rákóczi Ferenc életútját, mozgalmi munká­ját Vas János méltatta és átnyújtotta a Munka Érdem­rend arany fokozatát. Csatá­ri Béla a megyei bizottság élén eltöltött 20 esztendőről szólt, amely hozzáértésről, szakmai szeretetről tanúsko­dott és átadta a megyei párt- bizottság köszönő levelét. Végül az SZMT, a megyei tanács, a MÉSZÖV képvise­lői, a megyei bizottság tag­jai kívántak örömteli nyug­díjas éveket Rákóczi Ferenc­nek. (seres) „Használni, amit a tudomány és a természet adott” Tanácskozás a szociális otthoni foglalkoztatásról Békés megye — országo­san — kiemelten foglalko­zik a termőterületein indo­kolt meliorációval. A VI. ötéves tervben kezdődött és várhatóan az ezredforduló előtti tíz évben befejeződő talaj- és vízrendezési mun­kák tervezéséről, új tudo­mányos eredményekről ta­nácskoztak a Tessedik-mottó jegyében október 14-én a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetének talajtani szak­osztálya tagjai, a szervezők és a meghívottak. Tóth Ilona, az AGROBER agrárfőmérnöke köszöntötte a szervezők nevében a tu­dományos tanácskozás részt­vevőit, majd elsőként Klau- kó Mátyás, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese tárta a résztvevők elé a melioráció Békés megyei eredményeit és gondjait. Szólt többek között arról, hogy a talaj- és vízrende­zés közvetlen haszna jelent­kezik ezeken a területeken a terméshozamok növekedé­sében. Közvetett hatása — többek között —, hogy haté­konyabbá válik a föld, mint termelőeszköz; javulnak a települések életfeltételei. Wágner János és dr. Bu- kovinszki László, a DATE szarvasi főiskolai karának oktatói a talaj csövezésről és a melioráció hatékonyságá­ról tartottak előadást. Dr. Khőler Mihály, a DATE Termelésfejlesztési Intézeté­nek műszáki tanácsadója pe­dig a mélylazítás és az egyes területeken alkalmazható di- gózás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az előadások összefoglaló­ját Klaukó Mátyás tartotta meg, majd ezután a tudo­mányos munkatársak és a gyakorlati szakemberek ar­ról vitatkoztak, hogy az új tudományos eredmények és feladatok miként valósítha­tók meg nemcsak a tervezés­ben, hanem a gyakorlati munkában is. Sz. J. Csütörtökön nyílt meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály te­remben Ezüst György festőművész kiállítása. A békéscsabai születésű művész alkotásait október 27-ig láthatják az ér­deklődők Fotó: Veress Erzsi Dr. Baly Hermina megyei elmegyógyász szakfőorvos el­nökletével szakmai tanács­kozást tartottak október 14- én, tegnap a körösladányi vadászházban. Az ülésen — Bács, Békés és Csongrád me­gye elme szociális otthonai­nak igazgatói, pszichiátriai szakemberei és orvosai mel­lett — részt vett Kutyik Má­tyás, a szeghalmi járási hi­vatal elnöke is. A megnyitóbeszéd elhang­zása után dr. Varga Erzsé­bet, a megyei tanács szoci­álpolitikai csoportvezetője számolt be a körösladányi, az eleki és a mezőkovácshá­zi létesítményekben folyta­tott gondozási tevékenység szervezeti megoldásairól. Majd a helyi szociális ott­hon lakóinak rövid műsora következett. Ezután Kiss Be­lőné, az intézmény igazgató­ja a gondozottak kapcsola­tairól, valamint a tovább­fejlesztés lehetőségeiről tá­jékoztatta a megjelenteket. Ezt követően Völgyesi Ist­ván eleki vezető ápoló a kulturális és szórakoztató jellegű foglalkoztatásról, Ka­nász Károly mezőkovácshá­zi igazgató a munka szere­péről tartott előadást. Az elhangzottakra vonatkozó­lag dr. Baly Hermina szak­főorvos, dr. Pálmai János Kiss Béláné a gondozottak kapcsolatairól tartott elő­adást megyei pszichológus és dr. Kovács Zoltán intézeti or­vos fejtették ki véleményü­ket a fontosabb kérdések­ben. A vita után a tanács­kozás résztvevői felkeresték a körösladányi szociális ott­hont, ahol az alkalmazottak munkájáról tájékoztatták őket. Kép, szöveg: Bukovinszky István Befejezüdött a továbbképzés (Tudósítónktól) Korábbi híradásunkban beszámoltunk arról, hogy ok­tóber 10-től összevont kikép­zésen vettek részt a munkás­őr alegységek parancsnokai. A munkásőrség megyei pa­rancsnokságának kiképzési tervével összhangban a pa­rancsnokok elméleti és gya­korlati útmutatást kaptak a jövő, 1984-es kiképzési év feladatainak megoldásához. Az összevonás jelentőségét hangsúlyozva Komlósi Sán­dor munkásőr százados, szakcsoportvezető megállapí­totta, hogy az előző évekhez képest az érdeklődés na­gyobb, az oktatás színvonala lényegesen jobb. A hallga­tók elsajátították a korszerű parancsnoki munka követel­ményeit, az újabb technikai felszerelések kezelésének és alkalmazásának módszereit. Ismereteket kaptak a veze­tés politikai és szakmai kö­vetelményeiről, az oktatás és nevelés legújabb módszerei­nek felhasználásáról az ered­ményes parancsnoki munká­ban. Bérezi Gábor Hz eredmények megőrzése a tét n mmár hagyományosan, a Központi Bizottság időről időre — más fontos napirendekkel együtt — áttekinti a gazdálkodás helyzetét is. Más, a társadal­mi érdeklődés szempontjából szintén kiemelkedő kérdések álltak a minapi ülés vizsgá­lódásának előterében: a já­rások átszervezése, a szak- szervezeti mozgalom tovább­lépése, de mindez összefügg a gazdaság mindenkori hely­zetével, amelynek értékelése külön napirendben szere­pelt. Mint a képből kiderült — gazdálkodásunk továbbra is kiélezett körülmények között zajlik. Közismert tény, hogy az idén mezőgazdaságunk történetének egyik legsúlyo­sabb aszálya sújtott le ránk, s emiatt hozzávetőlegesen mintegy 250—300 millió dol­lár értékű mezőgazdasági termék exportja veszett el. (Ami tovább terheli az aszálymérleget — mintegy 200 mezőgazdasági üzem, ter­melőszövetkezet, állami gaz­daság válhat veszteségessé.) Ilyen körülmények között érthető várakozás nyilvánult meg az iparral szemben: ké­pes lesz-e felülmúlni 1-2 szá­zalékos termelési növekedési ütemét; képes lesz-e jelentős többletmunkájával és ex­portjával ellensúlyozni az aszálykárokat. Sajnos, az év eddig eltelt hónapjaiban ezek a várako­zások még nem teljesültek. Az ipar termelése a terve­zett szint alsó határán való­sult meg, azaz mintegy 1 százalékkal növelte termé­keinek mennyiségét. Több is került exportra a megter­melt árukból, ám a külpia­cokon mind a szocialista, mind a tőkés országokban számottevő cserearányrom­lást szenvedtük el. Másként fogalmazva, olcsóbban ad­tunk el, mint ahogy vásárol­tunk, így az export értéke elmarad a kitűzött szinttől. Az ipari gondok okairól leg­utóbb az országgyűlés ipari bizottságának ülésén is szó esett. Ebből kiviláglott, hogy csökken a létszám, bizonyos importproblémák is adód­tak, ezek szintén közreját­szottak abban, hogy a kon­vertibilis kivitel növekedése csak nagy árcsökkenéssel lehetséges. A gazdaságot próbára te­vő nehézségek miatt mind­ezen okán nem könnyűek tennivalóink. Mégis ilyen fel­tételrendszerrel együtt is tel­jesítenünk kell alapvető gaz­daságpolitikai céljainkat —a fizetőképesség megőrzését, a szociális biztonság fenntartá­sát. Ez nemzeti méretű fel­adat, ennek valóra váltásá­ról a társadalom nem mond­hat le. A Központi Bizott­ság megállapította: ....Nagy­r a értékelve a jelentős erő­feszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területeken tapasz­talható elmaradásokat és ne­hézségeket ... az idei terv teljesítéséhez fokozott erőfe­szítésekre van szükség.” Az erőfeszítések realitását több értékteremtő tevé­kenység jó munkája, töretlen áldozatkészsége is megala­pozza. A vállalatoknál, a nagy és kis kollektíváknál érzékelhető a fokozott tenni- akarás, az alkotókedv. Meg­értés mutatkozik a dolgozó emberek körében, hogy a kö­zös társadalmi, gazdasági fel­adványt megoldva folyama­tosan megteremtsük a to­vábblépés, a fejlődés lehető­ségét. Különösen örvendetes, hogy ez a szándék tetten ér­hető az export szempontjá­ból fontos munkaterülete­ken, éppen ezért a zavarta­lan munkafeltételek megte­remtéséért itt mindent meg kell tenni. A közeljövő erőpróbáihoz nagy segítséget fog adni a gazdaságirányító rendsze­rünk megújítása, a reform folytatása. A Központi Bi­zottság áprilisi ülésén már jelezte ennek az irányát, módszereit, meghatározta fontossági sorrendjét. Ennek megfelelően folynak a re­form továbbfejlesztésének teendői: a közgazdasági sza­bályozó rendszer tökéletesí­tése, az új érdekeltségi, bé­rezési módszerek kialakítá­sa. A gazdasági reform meg­gyorsítása lényegében azt fogja jelenteni, hogy a gaz­dálkodásban jobban érvé­nyesülnek a világpiaci árvi­szonyok, az adottságokhoz igazodik az ár- és pénzügyi szabályozó rendszer, na­gyobb teret kap a szükség szerinti tőke- és munkaerő­átcsoportosítás, a termelési tényezők mobilitása. A vál­lalatok önállósága tovább növekszik, csakúgy mint az egyszemélyi vezetés felelős­sége. Mindennek oda kell hatnia, hogy a munkameg­osztásban gyakran fellépő akadályok elháruljanak, az egyértelműbb piaci viszo­nyokkal, érdekeltséggel meg­szűnjenek a vállalatok, gaz­dálkodók együttmunkálkodá- sának zavarai, a kooperációs konfliktusok. □ Központi Bizottság szerint sokat kell tenni az idei felada­tok sikeres megoldásáért, a jövő esztendei feltételek megteremtéséért, a zavarta­lan átmenet biztosításáért. Ehhez alapvető érdeke fűző­dik az országnak, minden ál­lampolgárának, aki egy sze­mélyben termelő és fogyasz­tó is. Az elért eredmények megőrzése olyan tét, amely- lyel szemben senki nem le­het közömbös, s amelyért — ha kell — egyéni és közös­ségi áldozatokat egyaránt ér­demes hozni. De az elmúlt évek tapasztalatai azt mu­tatják, hogy érdemes is részt vállalni ebben a közös mun­kában. Matkó István II választójogi törvénytervezet megvitatása Pénteken a Parlamentben ülést tartott a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, s jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese . is. Kállai Gyula elnöki megnyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára összegezte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezetet, kö­zelmúltban befejeződött társadalmi vitáinak tapasz­talatait. Elmondta: országszerte csaknem 1300 fórumot ren­deztek, ahol állampolgárok sokaságának nyílott módja arra, hogy kifejtse álláspont­ját, elmondja véleményét, észrevételeit. Az eszmecserék egyik legörvendetesebb ta­nulsága, hogy népünk igény­li a demokrácia továbbfej­lesztését, mind többen kí­vánnak beleszólni a köz­ügyek alakításába, a dönté­sek előkészítésébe, és a végrehajtás társadalmi ellen­őrzésébe — mondotta. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára zárszavában kijelentette: a viták egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy társadalmunk po­litikai egysége szilárd. Szin­te mindenütt elhangzott, hogy az állampolgárok szí­vesen vesznek részt a köz­ügyek intézésében, a dönté­sek előkészítésében, de csak akkor, ha tudják, hogy olyan kérdésben fejthetik ki véle­ményüket, amely még nem dőlt el; s amelynek végső megfogalmazása tartalmaz­hatja az ő észrevételeiket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom