Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-30 / 231. szám
1983. szeptember 30., péntek Magyar—román vízügyi szemle A magyar—román vízügyi egyezményben előírtaknak megfelelően a magyar—román határzóna térségében ezekben a napokban tartják a közös érdekű vízügyi létesítmények, védőtöltések, belvízcsatornák, szivattyútelepek, árvíztározók és vízszabályozó műtárgyak felülvizsgálatát. A közös szemlén az aradi és nagyváradi vízügyi szervek vezetői és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei vesznek részt. A bizottság román területen szeptember 19. és 23. között tartotta, magyar területen szeptember 26. és 30. között végzi el a felülvizsgálatokat, amelyek 30-án jegyzőkönyv felvételével zárulnak. Az idei szemlén külön hangsúlyt kapott a román tamásdai és a magyar mály- vádi árvízi szükségtározó üzemelésének összehangolása, valamint a fokozottabb hid- roológiai adatközlés fontossága. A bizottság valamennyi vízügyi létesítménynél vizsgálja az előírásoknak megfelelő karbantartási állapotot, hogy a védművek megfelelő biztonságot nyújtsanak egy esetlegesen bekövetkező árvíz, vagy belvízhullám levezetésére. A szakemberek eddigi megállapításai szerint a vízügyi munkák a tervnek megfelelően, jó minőségben készültek el. II közlekedésnevelés lehetőségei A motorizáció és a városiasodás következtében világszerte megnőtt a közlekedési balesetek száma. A statisztikai adatokból kitűnik, különösen sok gyermek válik a közlekedési balesetek áldozatává. E negatív jelenség a közlekedési környezet megfelelő kialakításával és a közlekedésre neveléssel csökkenthető, visszafordítható. A közlekedési környezet átalakítása, az átgondoltabb várostervezés, jobb forgalomszervezés azonban igen hosszú és költséges folyamat. A közlekedésre nevelés rö- videbb idő alatt tehető általánossá. Ezt ismerték fel hazánkban is, amikor az óvodákban, általános iskolákban, középiskolákban, a pedagógusok feladatul kapták a közlekedési ismeretek oktatását. A közlekedésre nevelést valamennyi oktatási intézményben a közlekedési szakreferensek irányítják. Az ő feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék az osztályfőnökök, szaktanárok, úttörő-, illetve KISZ-vezetők, kollégiumi nevelők pedagógiai munkájában a közlekedésre nevelés módszereit, feltárják a balesetveszélyes helyeket, s hogy az óvodába, iskolába járás balesetveszélyes útvonalait felmérjék. A közlekedésre nevelés feladatairól, fontosságáról esett szó azon a továbbképzésen is, amelyet szeptember 28-, 29-én Békéscsabán szerveztek a Békés megyei Pedagógiai Intézetben. Ezen az óvodák, általános és középiskolák közlekedési szak- referensei vettek részt. A tapasztalatcsere jellegű és évente ismétlődő tanévindító képzésen a közlekedésnevelés lehetőségeiről Tölgyes József, az Országos Oktatás- technikai Központ tudományos munkatársa tartott előadást. — nyes — Nagyobb igény, kevesebb pénz energiára Az energiatakarékosság idejét éljük, s bármilyen furcsán is hangzik, minél drágább az energia, annál többen igénylik. Hogy hogyan lehet például a villamos energiával hatékonyabban gazdálkodni, kevesebbet felhasználni és mégis kielégíteni a napról napra növekvő igényeket, ennek megvitatására rendezik meg Gyulán október 5.- és 7. között a DÉMÁSZ-kirendeltségek vezetőinek továbbképző tanfolyamát. A DÉMÁSZ-székházban sorra kerülő eszmecserén a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalathoz tartozó 33 kirendeltség vezetője, valamint a főosztály-, osztályvezetők vesznek részt. A háromnapos tanácskozáson gyakorlati bemutatókat és elméleti vitákat is szerveznek. A résztvevők megtekintik Gyula elektromos hálózatát. Érdekesnek ígérkezik az a kerekasztal beszélgetés, amelyen Kovács Ferenc, a Magyar Villamosművek Trösztjének hálózati igazgatója, valamint Vajda György, a DÉ- MÁSZ vezérigazgatója válaszol majd a feltett kérdésekre. Az előadásokon kívül konzultációkat is rendeznek. B. O. Emelők az Ikarusnak A miskolci MEZŐGÉP részt vállalva a háttéripari fejlesztési programból — alkatrészek és gépegységek gyártására szakosodott, főként a hidraulikus munkahengerek iránt megnövekedett kereslet teljes kielégítésére törekedve. A feladat sikeres megoldására több éves programot dolgoztak ki, melynek alapvető célja az importáru pótlása. A hidraulikus munkahengerek gyártásához modern gépeket vásároltak, és ez a fejlesztés meghozta az első üzletet is: az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár a jövőben a miskolci MEZÖ- GÉP-től vásárolja valamennyi autóbuszának egyik fontos tartozékát, az öttonnás emelőt, amelyet a gépkocsivezetők a kerékcserénél használnak. A Hajdúsági Agráripari Egyesülés tangazdaságaiban talajművelő gépeket állítottak munkába. A BIG típusú önjáró gépek egyetlen művelettel 45 centi mélységben lazítják a talajt, és beinjektálják a folyékony szerves, illetve műtrágyát az igények szerint 60—180 köbméternyit hektáronként. A gépek jelenleg az ebes! Vörös Csillag Mgtsz-ben az őszi búza vetése alá készítik elő a talajt (MTifotó — Oláh Tibor feiv. — KS) Sarkadkeresztúr, Egyetértés Tsz Belvíz után aszály A nagy szárazság miatt a szántás, a talaj-előkészítés a megszokottnál is több nehézséggel járt Fotó: Fazekas László Ha az utóbbi egy évtized- ben Sarkadkeresztúron, az Egyetértés Tsz-ben a gazdálkodás nehézségeiről esett szó, a belvizet sorolták az első helyre. Ami egyébként nem is csoda, hiszen a belvizek pusztításai miatt csak tavaly 12,6 millió forint kár érte a szövetkezetét. Igaz, az Állami Biztosító ebből 9,1 millió forintot „visszafizetett”, de ez az összeg, és a biztosító korábbi térítései nem voltak elegendőek a termelés biztonságának növeléséhez, a fejlődés feltételeinek megteremtéséhez. 0 Az utóbbi három év kivételével hosszú ideig veszteséges közös gazdaságban az „áttörés” éve 1980 volt. Az egyedi rendezéssel a gazdálkodás szinte valamennyi területén változások kezdődtek. Ebben kiemelkedő szerepe volt a pénzügyi támogatásnak. A tsz hárommillió forintot kapott épületek felújítására, kétmilliót gépek vásárlására. A pénzintézetek is kedvezményt adtak a hitelek visszafizetésére, s így pénzhiány sem akadályozhatta a kibontakozást. A szövetkezet feladata ekkor az volt, hogy a kedvezmények segítségéve^ megteremtse az eredményes gazdálkodás alapjait... A vetésszerkezet egyszerűsítését határozták el. A 3 ezer 400 hektáros gazdaságban jelentősen — 1200 hektárra — növelték a búza vetésterületét, a belvíztől legjobban veszélyeztetett területeken pedig 270 hektár gyepet telepítettek. Azóta az is kiderült persze, a vetésforgó miatt csökkenteni kell a búza vetésterületét, de ez nem járhat az erőforrások korábbihoz hasonló elaprózásával. Ebben az időszakban szüntették meg a veszteséges tehéntartást is. A tsz-nek hosszú évekig nem volt pénze az ipari tevékenység megalapozására. Most ezen a területen is új fejezet kezdődött. Két éve egymillió forintos pénzügyi támogatással vasipari üzemet alakítottak, amely a Szellőző Művek sarkadi gyárával és a Medgyesegyházi Vasipari Szövetkezettel áll kooperációs kapcsolatban. Valamennyi változás között azonban a legjelentősebb hatása a késve, csak Termelőeszköz-kereskedelmi, azaz — ahogy a közgazdász körökben rövidíteni szokták — tek-vállalatain- kat eredetileg azért hozták létre, hogy különféle gépekkel, berendezésekkel lássák el a velük partnerkapcsolatban álló cégeket. Az Építőipari Gépesítő Vállalat is gépeket ad el, darukat kölcsönöz az építőipari szervezeteknek. Napjainkban már nem ritka, hogy az ilyen jellegű vállalatok a lakosság igényeire is felfigyelnek. A már említett ÉGV még 1982 első hónapjaiban arra a felismerésre jutott, hogy ha nem bővítik a hagyományos vállalati profilt, akkor — a mai, mérsékeltebb ütemű építkezések korában — nem lesz több az árbevételük, s nem számíthatnak arra, hogy növekvő nyereséghez jutnak a következő évben. TÍZ SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN Minthogy a magánerős lakásépítkezések súlya, részaránya állandóan nő, s az építkezőknek sokféle gépre van szükségük, maga az élet adta az ötletet: a vállalat is jól járna, ha építőipari kis1983-ban kezdődött meliorációnak lehet. Az átfogó vízrendezéssel és talajjavítással a legnagyobb ágazat, a növénytermesztés minden eddiginél kedvezőbb helyzetbe kerülhet. Az állami támogatásnak, a belső intézkedéseknek köszönhető, hogy az utóbbi három évben már nem volt veszteséges a gazdaság, s erre az évre 3 és fél millió forint nyereséget terveztek. Mint eddig mindig, az elképzelések, tervek készítésekor 1983-ban is figyelembe vették a belvíz várható pusztításait, s amennyire lehetett, felkészültek a mentesítésre. De legutóbb már a téli hónapok is úgyszólván csapadék nélkül teltek el. És nemhogy belvizet nem láttak ezen a tavaszon, de még esőt is alig. A talaj nedvességtartalma ennek ellenére elég volt a növények fejlődéséhez. A határszemle-bi- zottság április végén 3,8 tonnára becsülte a várható búzatermést. Kedvező időjárás esetén még több is lehet — fogalmazták meg néhányan. De talán évtizedek óta nem kémlelték a mezőgazdászok olyan várakozással az eget, mint ezen a nyáron, mindhiába. Kilencven napig nem esett számottevő csapadék. Először a borsó sínylette meg a szárazságot, a 140 hektárról egy tonnánál is kevesebb szemet takarítottak be, a veszteség kétmillió forint volt. De ekkor már sejteni lehetett, ez csak a kezdet ... A búza gyengén fizetett, pedig a tsz-ben nem sajnálták a pénzt a jó fajtára, s időben végezték el a fej- trágyázást és a növényvédelmi munkákat is. A kukorica csak egyhónapos késéssel kelt ki, fűmagból a tervezett mennyiség felét takarították be. A szövetkezetét 9,1 millió forint kár érte. Csakhogy míg a belvíz pusztításáért az Állami Biztosító kártérítést fizetett, addig az aszálykárra a kockázatviselés nem terjed ki. 0 Így történhetett, hogy ebben az évben a gazdálkodás eredményességét veszélyeztető okok közül az első gépeket kölcsönöz a lakosságnak. Az első gépkölcsönző boltot még tavaly júniusban nyitották meg Pesterzsébeten, majd Eger és Debrecen következett. Sikeresnek bizonyult a kezdeményezés: kapósak lettek a szerszámok, a kisgépek. A múlt év végére már 9 millió forint értékű forgalmat könyvelhettek el, az árukészlet is gyarapodott. Mintegy 27 millió forint értékű buldózer, betonkeverő, láncfűrész állt a lakosság és a kölcsönzést a drágább beszerzés helyett választó kisebb cégek rendelkezésére. Jól látták azonban az ÉGV-nél, hogy a magánépítkezések tavaszi gyarapodása idején a korábbi készlettel és csak három üzlettel aligha vethetik meg a lábukat az Iparcikk Kölcsönző Vállalat és a magánkölcsönzők között felosztott piacon. Ám a terjeszkedéshez pénz kellett és nyereségből erre már nem futotta. A szigorú készletfinanszírozási szabályok sem adtak módot a további terjeszkedésre. Ebben a szakaszban kapcsolódott be a Magyar Nemzeti Bank a vállalkozásba. Ez év áprilisában vállalkozási alapot hoztak létre, amiből ígéretes üzleteket finanhelyre a szárazság került. Korábban mindig a belvíz okozta veszteségek csökkentéséért dolgoztak, igyekeztek tartalékaikat mozgósítani, most pedig a szárazság következményeit kell mérsékelni. A kérdés, hogyan? Az a gazdaság, amely a kibontakozás első lépéseit teszi, s alig több, mint hárommillió forint nyereséget tervez, aligha képes önerőből 9 milliós veszteséget kigazdálkodni. A sarkadke- resztúri tsz sem tud egyedül megbirkózni ekkora feladattal. Az eddig kapott hétmillió forintos óvadék sem lesz elég többre, mint az üzemviteli kiadásokra, a gazdálkodás folytatására. — Amikor tavasszal végre nem pusztított a belvíz, reménykedtünk. De azután gyorsan rá kellett ébrednünk a valóságra, a megye leggyengébb földjétől — aranykorona értéke 13,1 — mit is várhattunk egy ilyen tartós szárazság után? Már a borsó betakarítását követően számba vette a vezetőség a tennivalókat, s megszíroznak. Megállapodtak abban, hogy az átlagos árnál 10 százalékkal olcsóbban kínálják a cikkeiket. Bár még folytak a tárgyalások, a vállalat hozzálátott a leendő hálózat kialakításához. AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN További üzletek nyíltak Kecskeméten, Szombathelyen és Salgótarjánban, majd Győr is bekapcsolódott a még névtelen építőipari gépkölcsönző hálózatba. (A kecskeméti üzlet egyelőre még egyedülálló a maga nemében. Egy helyen ad tanácsot az építkezőknek a helyi épületkarbantartó és szolgáltató ipari szövetkezet, és ugyanott lehet egyben az ÉGV-től gépet kölcsönözni.) Az első félév eredményei is igazolták a várakozásokat, 11 milliós árbevételből mintegy 3 millió gyarapította a vállalat nyereségét. Ezek után nem volt kétséges, hogy a banknak megéri támogatni ezt az üzletet, hiszen a nyereség továbbra is jócskán meghaladta az átlagos szintet. A szerződést csak a napokban írták alá, ám a pénznek már megtalálták a helyét, októberben ismét új üzletek nyílnak szerte ' az országban, s végre lehetőség határoztuk, kinek, mi lesz a feladata — magyarázza a szövetkezet elnöke, Torma József. Az intézkedések között az első helyen az anyag- és energiamegtakarítás állt. Bemérték a traktorok üzemanyagfogyasztását, a talajmunkáknál több munkaeszközt kapcsoltak egybe, műtrágyázás! tervet készíttettek az Agrokémiai Állomással, s az alkatrészek cseréje helyett azok felújítása mellett döntöttek. A melléküzemágban hetek óta nyújtott műszakban dolgoznak. Az pedig már a korábbi évek előrelátásának köszönhető, hogy az idén az állattenyésztés két ágazata is több nyereséget ad a tervezettnél. — Az aszály ellenére sem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, mint 1980 előtt, amikor a veszteségek, a hitelek és kamatok visszafizetése miatt lehetetlenné vált a továbbfejlődés pénzügyi, műszaki megalapozása — mondja végezetül a téeszel- nök. Kepenyes János lesz a keresett import kisgépek megvásárlására is, amelyeket azután hamarosan kölcsönözhetnek. Talán ennyi pénzt több, más társtól is kaphattak volna apránként, mondják a vállalatnál, de mindenképpen ez volt a legjobb megoldás. Hiszen az MNB neve fémjelzi az üzletet. A legjobban persze a lakosság járt, hiszen az olyan hagyományos kölcsönzési cikkek mellett, mint például a betonkeverőgép, Hilti ütve fúrógéphez, parkettcsiszológéphez, csempevágó felszereléshez, tapétázógéphez is hozzájuthat. Napjainkban már nyolcvanhat-féle gépet kölcsönözhetnek ezekből az üzletekből. CSAK SZOLID ÁRAKKAL A jövő dönti el, hogy hosszabb távon is megőrzi-e versenyképességét a közös vállalkozás. Nem egy jónak ígérkező üzlet jutott a lassú elhalás szakaszába, mert a pezsgő kereslet hatására drasztikusan emelték az árakat. Az ÉGV-nél jelenleg csak — az első év tapasztalatai nyomán — bizonyos kölcsönzési díjak korrekcióját tervezik, de egyébként nem számolnak nagyarányú változásokkal. Mert a piacra lépésnél a régebbi cégekkel szemben csak szolid árakkal nyerhet teret magának egy új vállalkozó. Lakatos Mária Építőipari kisgépeket kölcsönöznek flz ÉGV és a bank a lakosságért
