Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-30 / 231. szám

1983. szeptember 30., péntek

NÉPÚJSÁG

Katonáknak is hegedült a fronton

Emlékezés Dávid Ojsztrahra

Pénteki beszélgetések

Janikovszky Éva

— Néhány éve Békéscsabán járt az egyik iskolában, Emlékszem, milyen gyorsan feloldotta a gyerekek feszültségét, s szinte pillanatok alatt társukká vált...

— Sok felnőtt kicsit fél a gyerekektől, kicsit elidegenedett tőlük. Én egyenrangú partnereknek tekintem őket, sohasem okozott gondot a kapcsolatteremtés velük.

— Lát-e valami különbséget a mostani és a korábban élt gyerekek között?

— Nagyon sok a különbség, de sok a hasonlóság is.

Ahogy az örök emberiről lehet beszélni, ugyanúgy lehet az örök gyermekiről is, hiszen vannak olyan állandó tulajdonságai a gyerekeknek, ami 50 vagy akár 200 évvel ezelőtt is sajátjuk volt.

Ami különbség: a mai gyerekek sokkal egyszerűbb módon jutnak sokkal több információhoz, mint mi annak idején. Elmondhatatlanul tájékozottabbak, de úgy érzem, ez a rengeteg információ közömbössé is teszi őket a világ dolgai iránt.

— Mi hiányzik véleménye szerint gyermekeink életéből, ha egyáltalán hiányzik valami?

— Persze hogy hiányzik!

Nekünk sokkal több időnk volt beszélgetni egymással, a családdal. Ami a mai gyerekeknél sajnálatosan beszűkült — miközben a 'világ mérhetetlenül kitágult számukra — az az emberi kapcsolat.

— Paradox módon pontosan a kommunikáció — az emberi — hiányzik életükből . . .

— Igen. Nekünk annyira természetes volt az, hogy a barátnőm hazakísért, azután én vissza — s fordultunk vagy hatszor, mégsem fogytunk ki a mondanivalónkból. Kétségtelen sokkal több az elfoglaltságuk a mai gyerekeknek, de én sajnálom azt, hogy a nagy gyermekkori barátságokat kevesen élik át ma.

— Ügy tapasztaltam, hogy a gyerekek 6-7 éves korukban elvesztik őszinteségüket, éppen a család és az iskola hatására.

— Én egy kicsit későbbre teszem ezt az időt. Egy óriási váltásról van szó, ahogy iskolába kerül a gyerek, más igények, elvárások vannak velük szemben, nyilván másként kell viselkedniük is. Ez részben helyes is. Valamiféle fegyelem nélkül elképzelhetetlen volna a mi nagy létszámú osztályainkban a munka. Sokáig az volt a véleményem, hogy az óvodai programunk sokkal gyer- mekközpontúbb, mint az iskolai. Az iskolai tantervek útkeresése immár évtizedek óta folyik, hol így, hol úgy.

Egv biztos; ilyen gyereklétszámmal nehéz megoldani a legszebb elképzeléseket is. A másik ok a kettős nevelés, s természetesen a felnőtt modellek utánzása. Egyébként csak muszáj arról leszoktatni őket, hogy mindent kimondjanak, már csak az emberi tapintat miatt is. s végül a társadalomba való beilleszkedés is megkövetel egy csomó kompromisszumot, ami a nyitottság és őszinteség rovására megy.

— Tizenhét könyve jelent meg, s 25 nyelven olvashatók művei. Ez utóbbi mindenképpen azt jelzi, írásaiban jelen van az örök gyermeki, hiszen nagyon különböző életmódú gyerekek is vallják sajátjuknak könyveit. A műveit nézegetve úgy vélem, a legkisebbeknek ír legszívesebben. Vajon miért?

— Ez így tulajdonképpen nem igaz. Tizenéveseknek kezdtem írni, a legkedveltebb saját könyvem is tinédzsereknek szól, a Kire ütött ez a gyerek? Az viszont tény, hogy a legtöbb könyvet a legkisebbeknek írtam. Amikor a képeskönyvsorozatot kezdtem írni — ezeket fordították le a legtöbb nyelvre —, olyan dolgokkal próbáltam meg foglalkozni, ami érdekli őket, de ők semmiképpen nem tudják megfogalmazni még a kérdést sem. Miért dolgozik apuka, anyuka, miért nem tud velük játszani egész nap. miért fáradtak, stb. S azt igyekeztem bemutatni. nemcsak azért van a munkára szükség, hogy legyen tej, kenyér. mach box, hanem, hogy munka nélkül semmi sem volna. Az összes képeskönyvemmel valamiféle beszélgetést szeretnék kezdeményezni a gyerekek és felnőttek között.

— Min dolgozik most?

— Nem szívesen beszélek még el nem készült dolgokról. Egy iker könyvem van készen, ami télen jelenik meg valószínűleg, ez felnőtteknek szól, elsősorban jövendő anyukáknak, apukáknak.

— ön az IBBY (International Board on Book Young People, az Ifjúsági Könyvek Nemzetközi Bizottsága) magyar tagozatának elnöke. Mi a feladata ennek a szervezetnek?

— Majd' 5Ö tagozata van, az a célja, hogy a népek, nemzetek közötti egyetértést a gyermekkönyveken keresztül már a legkisebbekben kifejlessze, ismerjék meg egymás kultúráját, életmódját. Nekem az a vállalt feladatom, hogy a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat próbáljam világszerte ismertebbé tenni.

Pénzes Ferenc

Nem sokkal a felszabadulás után Magyarországra is eljött hangversenyezni David Fjodorovics Ojsztrah, a XX. század zseniális hegedűművésze, akit közönségünk addig csak a világ minden tájáról sűrűn érkező magasztaló bírálatok révén ismerhetett. A vonó mestere 1908. szeptember 30- án született Ogyesszában. Többször járt hazánkban, s egyes koncertjei Ojsztrah- fesztiválnak számítottak.

Szülővárosában Pjotr Sto- liarskij volt a mestere, ötéves korától tanította hegedülni és brácsázni. Utóbb Ojsztrah elvégezte a moszkvai konzervatóriumot. Együtt tanult barátjával, Nathaniel Milsteinnel. Még növendék korában szólistája lett egy szimfonikus zenekarnak, 1927-ben már ünnepelték, sőt. Glazunov, a zeneszerző is felajánlotta neki néhány kompozícióját bemutatásra. Leningrádban 1928-ban,

Moszkvában egy évvel később volt az első szólóestje. Sorra nyerte a zenei versenyeket. 1950-ben az ukrajnait, 1935-ben az Adam Wieniawskiról elnevezett nemzetközi verseny II. díSzeghalom külterületén, a valahai Péter András földbirtok közepe táján, a középkori Torda község templomhalmán csaknem 80 éve épült föl a „parasztnábob” kriptája.

Ez a haladó gondolkodású közéleti férfiú vagyonának nagyobb részét egy Szeghalmon létesítendő középiskola céljaira hagyományozta. Volt olyan elképzelése is, hogy a birtokot felparcelláztatja, és a földhöz juttatott nincstelenek törlesztési összegéből építik föl a középiskolát. A települést Péter András-fal- vának nevezték volna, és a falu központjában állt volna az a mauzóleum, melyet 1906-ban emeltetett. Ez a romantikus terv azért nem valósult meg, mert véleménye szerint így lassan gyűlt volna össze a középiskola alapításához szükséges ösz- szeg. Péter András 76 éves korában, 1916-ban halt meg, a gimnázium pedig 1926-ban nyílt meg, az általa felajánlott birtok jövedelméből.

A kripta környékét parkírozták-, s fenntartásáról végrendelt intézkedett. A felszabadulás után a megváltozott tulajdonviszonyok közepette nem történt semmi gondoskodás a kriptát illetően. Az állami gazdaságok szervezésével az épület gazdát talált, de nem fenntartót. Később történtek ugyan kísérletek a tulajdonjog rendezésére, a környezet alakítására és az

ját (az elsőt Ginette Ne- veux kapta), s 1937-ben a brüsszeli Ysaye versenyben övé lett a pálma. Az utóbbi díj átvételétől indult el nemzetközi pályafutása, s az impresszáriók vetélkedtek szerződtetéséért. (A brüsszeli versenyről annak idején a magyar lapok is megemlékeztek.)

Amikor kitört a II. világháború, David Ojsztrah is jelentkezett szolgálatra.

Igénybe is vették — mint előadóművészt. Erről Budapesten így nyilatkozott:

— A fronton hegedültem a katonáknak, akik szívesen hallgatták a játékomat és lelkesen fogadtak. De játszottam sebesülteknek kötözőhelyeken és hadikórházakban. Megrázó emlékeim vannak minderről. Koncerteztem Leningrádban is ... az ostrom idején.

Virtuóz volt, aki lágy tónusával, vagy férfias vonóvezetésével egyaránt gyönyörködtette a hallgatóságát. Külön stílust képviselt a he- gedülésben. Barokk, romantikus és modern zenét, egyaránt egyéni színezésben tudott megszólaltatni. Karmesteri tevékenysége is minépület állagának tartására. Majd a gazdaság az épületet és az elvadult parkot visz- szaadta a gimnáziumnak. Az elhanyagolt objektum helyzete a községi vezetést is foglalkoztatta és keresték a megoldás lehetőségét.

Változás akkor következett be, amikor az állami tűzoltóság szeghalmi parancsnoksága felajánlotta, hogy az épület helyreállítását társadalmi munkában megcsináldig sikerrel járt. Vezényelte a Szovjetunió nagy zenekarait éppen úgy, mint a berlini, bécsi filharmonikusokat, vagy a London Sym- phony Orchestrát. Zenetörténeti érdekességnek számított az a hangverseny, amelyen 1945-ben Moszkvában, az első külföldi vendégművésszel, Yehudi Menuhin- nal együtt, eljátszotta Bach kettős hegedűversenyét. Sok honfitárs-zeneszerző ajánlotta neki néhány szerzeményét. Dimitrij Sosztakovics, Majakovszkij, Aram Hacsa- turján ...

David Ojsztrah sok kitüntetésben részesült. 1934-ben népművész lett, 1960-ban Le- nin-díjas. A római Accade- mia Nazionale di Santa Cecília tiszteletbeli tagjává választotta, ahogy az angol Royal Academi of Music is. Budapesten díszdoktorrá avatták, ugyanígy a Cambridges egyetemen. Mint tanár is kiváló volt. ö oktatta a moszkvai konzervatóriumban hozzá méltó tehetségű fiát, Igor Davidovics Ojsztrahot. Magánemberként főleg a sakkozás és az írás érdekelte. Számos tanulmánya jelent meg, és kiadta önéletrajzi jegyzeteit,

ja. A tűzoltók társadalmilag vállalt közreműködése a járásszékhely történetében eléggé közismert. Épületek

bontása, iskolai sportpálya és játszótér építése mellett a szeghalmi helytörténeti gyűjtemény tűzoltótárgyainak felújítása csaknem százezer forint értékben valósult

meg.

A jelenlegi munkájukat úgy csinálják, mint azok az ázsiai felszabadult népek.

valamint „Beszélgetések Igor Ojsztrahhal” című kötetét. Stradivari hegedűn játszott. Péterfi István, a zenekritikus úgy jellemezte: „David Ojsztrah hegedűjátékában benne van a szovjet embernek, a szovjet művésznek az a jellemzően nemes tulajdonsága, hogy nem törekszik hiú ön- fitogtatásra, külsőséges hatásvadászatra, hanem sallangoktól mentesen, természetes közvetlenséggel muzsikál, s így érvényesíti saját egyéniségét, felfogását is.

1974. október 24-én hunyt el Amszterdamban. Most lenne 75 esztendős.

akik fegyverrel a hátukon dolgoznak a szántóföldön. Itt viszont a vakolókanál és más szerszámok mellett ott parkol két tűzoltóautó, melynek URH-rádója összeköttetésben áll a központtal, s ha riadót jeleznek, leteszik a szerszámot és mennek a veszélyt elhárítani.

A helyi tanács és a gimnázium pénzzel, az állami gazdaság és a Sárréti Tsz anyaggal és fuvarral járul hozzá, hogy Péter András emléke tovább éljen a szeghalmiak szívében.

Miklya Jenő

Kristóf Károly

Felújítják Péter András sírboltját

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Hétköznapi feladatok a fizikus szemével.

8.37: Robert Casadesus zongorázik.

9.30: Jó a dal.

10.05: Dominó — 2.

10.35: Zuglói búbos pacsirták. 10.40: Népzene.

11.00: Gondolat.

11.45: Operaáriák.

12.45: Hét végi panoráma.

14.02: Oktatásunk pótvizsgái. 14.22: Cseh fúvósmuzsika.

15.05: Révkalauz.

15.35: Kálmán imre operettjeiből. 16.00: Mit üzen a Rádió?

16.35: Bach: D-dúr szvit.

17.05: Fúvósötösök.

17.31: Ami a számok mögött van. 17.56: Az Állami Orosz Énekkar énekel.

19.15: Schubert: A-dúr szonáta. 19.34: Rádiószínház.

20.35: Operettkedvelőknek.

21.30: Egy hazában.

22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót.

23.30: Észak-európai népek zenéjéből.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Tömegdalok.

8.35: Kocsár Miklós: Táncképek. 8.41: Slágermúzeum.

9.33: Emlékezés olaszm ódra. 10.00: Zenedélelőtt.

II. 35: Tánczenei koktél.

13.15: Gyermekeknek.

14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja.

15.45: Jón és Vangelis felvételeiből.

16.35: Jó utat!

17.30: ötödik sebesség.

18.35: Popzene sztereóban.

19.40: Nótakedvelőknek.

20.35: Iránytű.

21.35: Barátság slágerexpressz. 22.05: Verbunkosok, katonadalok. 22.30: Arcok a tegnapból.

23.20: Olivér. (Zenés játék.)

III. MŰSOR

9.00: A három Pinto.

10.11: Magyar zeneszerzők.

11.05: Mozart-művek.

12.19: Dvorák: Dumky trió.

13.07: Berg: Wozzeck. (Opera.) 14.39: Barokk zene.

16.26: Presser Gábor zenés játékaiból.

17.00: Népdalaink világa — X/9.

17.36: XIX. századi operákból.

18.30: Holnap közvetítjük.

18.50: Csathó Kálmán: Három

regény.

19.05: Muzsikáló Magyarország.

19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét.

Kb.

22.00: Operaegyüttesek és finálék.

22.40: Fiataloknak!

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Műsorismertetés. Hírek.

17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán.

17.35: Tornaóra tornaterem nélkül. Szerkesztő: Pálréti

Ágoston.

17.55: Ritmikus percek.

18.00—18.30: Alföldi krónika.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé. Fizika.

8.35: Deltácska.

8.55: Közlekedj okosan!

9.00: Osztályfőnöki óra.

9.25: Történelem.

9.55: A kisfilmek kedvelőinek.

10.40: Las Vegas. (Zenés film.) (ism.)

11.15: A repülő hollandi. (Rövidfilm.) (ism.)

14.55: Közlekedj okosan!

15.00: Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön.

15.35: Párhuzamok.

16.00: Korok művészete.

16.40: Természetbarát.

17.00: Horgásztízperc.

17.15: öt perc meteorológia.

17.20: Keresztkérdés.

18.00: Reflektormagazin.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Az idő urai. (Animációs film.)

21.25: A hét műtárgya.

21.30: Pénteki randevú.

22.30: Tv-híradó 3.

22.40: Midzogucsi-sorozat: Jang

Kuj-fej hercegnő. (Film.)

II. MŰSOR

20.00: „Az embert csak tettei minősítik igazán ...”

21.00: Tv-híradó 2.

21.20: Tévébörze.

21.25: A tengerpart hölgyei. (Tévéfilmsorozat.) V/5.

22.55: Pulzus.

BUKAREST

15.25: Német nyelvű adás.

17.25: A volánnál. Autóvezetőknek.

17.35: Nigériai képek.

17.50: A legkisebbeknek.

20.00: Tv-hiradó.

20.20: Gazdasági figyelő.

20.35: Dalok.

20.50: Gyerekek. Dokumentumfilm.

21.00: Világhíradó.

21.25: A selyemút. Folytatásos tv-film, bef. rész.

22.30: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

16.40: Videooldalak.

16.50: Francia nyelv.

17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Az önök olvasmányából: Sime Vucetic.

17.40: Hírek.

17.45: Zenés-szórakoztató adás gyermekeknek.

18.15: Tv-naptár.

18.45: A zöld terv iskolája. 19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Filmsorozat.

20.55: Reklám.

21.00: Tánczene.

21.45: Tv-napló.

21.45: Tv-napló.

22.00: Paletta — kulturális magazin.

23.30: Hírek.

II. MŰSOR

18.15: Művelődési adás.

18.45: Finommechanika és optika — külföldi tudományos film.

19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Hangversenytermekből — komolyzenei adás.

20.45: Zágrábi körkép.

21.00: Dokumentumadás.

21.45: Reklám.

21.50: A legjobb jugoszláv filmek: játékfilm.

MOZI

Békési Bástya: 4 és 6-kor: A régi nyár, 8-kor: Kvartett. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8-kor: Az utolsó metró,

4-kor: Éretlenek. Békéscsabai

Terv: fél 6-kor: Sértés, fél

8-kor: Az ötös számú vágóhíd. Gyulai Erkel: Eltűntnek nyilvánítva. Gyulai Petőfi: 4-kor: A két rodeós, 6 és 8-kor: Kémek a lokálban. Orosházi Béke: Oktalan áldozatok I—II. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Álmodozás, fél 6 és fél 8-kor: Britannia

gyógyintézet.

A