Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-08 / 212. szám
1983. szeptember 8., csütörtök o Kényszerű ébredés — Egy biztos üzlet tudatában megnyugodtunk abban, hogy nincs gond a termelés körül. Csak amikor a biztos üzletet — az ötéves szerződést — félidőben felmondta a külföldi partner, kezdtünk el levegő után kapkodni. Az 1982. évi tőkés exportteljesítés 15 millió forintról 11 millióra esett visz- sza. Ehhez hozzájárult a nyereségkiesés és az, hogy árengedményekkel adtuk el a termékeinket. A gondjaink halmozódtak, mert szeptemberben 170 dolgozónknak nem tudtunk munkát adni — szóval igen rossz gazdasági helyzetbe kerültünk — idézi a múltat Vigh Imre, a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke. Sokat sejtetnek a számok, miszerint a tőkés export jelentősen visszaesett, de még egyértelműbb a kép. ha azt is tudjuk a szövetkezetről, hogy termékeinek csaknem felét tőkés piacokon értékesíti. A BERUHÁZÁS MEGKEZDŐDÖTT — Időközben — az 1980— 81-es esztendők termelési eredményeinek köszönhetően — új, 300 négyzetméteres üzemcsarnok épült Sarkadon, ahol a termékeket csomagolják, itt van a vámoltatás, és a kamion is innen, helyből szállíthatja el az árut. S akkor, 1982-ben visz- szaesett a termelés, s nem láttuk, hogyan lehet ebből az állapotból hamar kikerülni. Próbálkoztunk sok mindennel, új piacok keresésével, s ami végül is eredményre vezetett — új tervezők foglalkoztatásával. Szi- lasi Anna, Both Eszter és Fáy Éva textiltervezőkkel kötöttünk előbb eseti, majd 1983-tól hasznosítási szerződést. Ebből az új alaphelyzetből próbáltuk azután piaci pozícióinkat erősíteni. A tervezők dolgoztak, s amíg két éve hat szín jelent meg termékeinkben, ma 33 színvariánssal alkotják meg az újabb és újabb termékeiket a művészek. S hogy milyen eredménynyel, azt mutatja a textil- tervezők és a szövetkezet sikersorozata, a gyulaiakkal kötött szerződés léte óta. A Művelődési Minisztérium, az Ipari Minisztérium által 1*3- zösen meghirdetett VI. ipari textilművészeti biennálén, Szombathelyen — augusztus 12-én nyílt a kiállítás — Szilasi Anna az általa tervezett mintás rongyszőnyeggel első díjat nyert. A textiltervező iparművész lágy tónusú, festett szőnyegeivel külföldön is jelentős sikereket ért el, hiszen kivitelezője — a Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet — a terveket sokszorosítva ma több millió forintért szállít rongyszőnyegeket a skandináv államokba, NSZK-ba, Olaszországba, sőt Franciaország, az Egyesült Államok és Argentína is belépett a vásárlók sorába. A Népi Iparművészeti Tanács, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus és az AR- TEX Külkereskedelmi Vállalat által meghirdetett IX. országos szőnyegpályázaton Szilasi Anna rongyszőnyege ismét első díjas lett, Both Eszter gyapjú padlószőnyegei a 2—3. helyezést hozták el a pályázatra benyújtott termékeikkel. A harmadik textiltervező — Fáy Éva — munkáit pedig szeptember 8- án Budapesten, a Műcsarnokban nyíló országos ipar- művészeti kiállításon mutatják be. NÉPMŰVÉSZET A_ LAKASKULTÜRABAN Egy, a dunaújvárosi Uitz teremben megrendezett, és szeptember 7-ig nyitva tartó kiállítás, az ottani élénk lakossági érdeklődés is igazolta a gyulai szövetkezet és a rekvéseinek helyességét. Külföldön és belföldön a növekvő kereslet azt jelenti, hogy a termékek jól értékesíthetők. Növeli a termékekben megvalósított ötletek és a kivitelezés értékét, hogy a textilipari hulladékokból alakították ki a művészek a modern lakáskultúra termékeit, a fali- és padlószőnyegeket. — A népművészeti ihletésű fali- és padlószőnyegek több mint fele iparművészek által tervezett alkotás. Ugyanakkor az árbevétel fele is külföldi piacokon realizálódik. Eljutottunk odáig, hogy már elszállították az első kamionszállítmányt, vagyis több ezer négyzetméternyi szőnyeget a sarkadi telepünkről. Eddig ugyanis —- főként a kis tételek —, de a helyi adottságok miatt is, Békéscsabára, onnan Szegedre szállítottuk az árut, hogy az 1-2 ezer négyzetméternyi rongyszőnyeget kamionba rakhassuk. SZÖVŐSZÉK SAJÁT KIVITELEZÉSBEN Lassan egy éve lesz, hogy a szövetkezet elnökével a komoly gondokról beszélgettünk, többek között arról, hogy a bedolgozói hálózatban sok embernek adtak ugyan munkát, de kis termelési értéket állítottak elő. Voltak olyan bedolgozóink, akik havonta 500 forint termelési értéket állítottak elő, s az 1982-es év nehéz hónapjaiban még munkájuk sem mindig akadt. Bár a szövetkezet másik profiljában, a háziiparban mindig- tudtak bébi- és csecsemőruházati termékeket, ahhoz alapanyagot adni a bedolgozóknak, de nem volt ez sem zökkenőmentes. — Ebben az esztendőben azután itt is növekedtek a megrendelések, ezért volt jó az a korábbi döntés, hogy bővítsük a gyulai telephelyünket. Egy 13 millió forintos beruházás keretében fejlesztjük a konfekciórészleget, központi varrószalagot alakítunk ki, amitől a termelés 20—25 százalékos felfutását várjuk. S ha ezt megvalósítottuk, elkezdjük az új bébi- és csecsemőruházati termékekkel a vevőkör szélesítését — mondja az elnök. — Vagyis jól gurul a szekér, de önök mégsem igazán elégedettek? — Valóban így van, hiszen ha többféle termékekkel jelenünk meg a piacon, nagyobb az esély arra, hogy kevésbé szóródunk ki. Éppen ezért, míg korábban féltünk, hogy a beruházások elúsztatnak bennünket, most az akkori bátor lépés ment meg minket, vagyis javítja a piaci pozícióinkat. Persze ehhez a szövetkezet vezetősége önmagában kevés lenne, kellett ehhez az is, hogy az 1982 szeptemberében munkát nem kapó asszonyok az idén megértsék és elfogadják azt, hogy olykor-olykor szombat—vasárnap is kell dolgozni, hogy határidőre elkészüljenek a szőnyegek. A műszaki gárdának is talpon kell lennie, hiszen egyre nagyobb az igény a 140—170— 200 centiméter széles szőnyegek iránt. Erre tmk-saink nekiálltak, és elkészítették a négy nagyméretű szövőszéket. Ügy érezzük,.csak az egész kollektíva összefogásával érhetünk el igazi sikert. Számadó Julianna Utolsó rendezés a szállítás előtt Fotó: Fazekas László Tőkés piacra készül a rongyszőnyeg a szövőszéken három iparművész közös töSzámítógépek az Orosházi Állami Gazdaságban Több mint (élszáz szakember gyűlt össze a napokban, hogy közelebbről megismerkedjen a gazdaságban alkalmazott számítógépekkel Komputer mondja meg, hogy melyik disznó miből, mennyit egyen?! Szükség van erre? Biztos sokan gondolják úgy, hogy nincs. Hiszen a háztájikban „egyszerű paraszti ésszel” ezerszámra hizlalják a jószágot és nem hiányolják a számítógépet... Az Orosházi Állami Gazdaság szakembereinek azonban más a véleménye. A számítógépek alkalmazásának szerintük mérhető haszna van. Hz eredmények A Szegédi Mezőgazdasági Szakszolgálati Állomás emberei 1981 végén a megye több gazdaságában megjelentek. Ajánlatuk: a magyar gyártmányú EMG—668 típusú asztali számítógépre kidolgozott takarmányoptimalizálási program. Határozottan állítják, szisztémájuk alkalmazásával évi 5—10 százalékos takarmánymegtakarítás érhető el... — Jó ötletet kínáltak — állapítja meg a gazdaság állatorvosa, dr. Béres József. — Kis kockázattal — szinte ingyen — kipróbálhattuk mennyit érnek takarmányoptimalizálási programjaik. Az eredmény: míg 1981 - ben a számítógépek alkalmazása előtt a sertéstelep húskibocsátása 3 ezer 730 tonna volt 80,5 millió forint takarmányköltség mellett, 1982-ben 3 ezer 940 tonna, 73 millió forintos takarmányköltséggel! Az eredményjavulásból 5-6 milliónyi pusztán a takarmányoptimalizálás javára írható. — összesen, kiegészítőkkel, premixekkel együtt 15 féle, részben saját termelésű, részben vásárolt takarmányt kapnak az állatok — magyarázza az állatorvos. A receptúrának, a feletetett takarmánynak ki kell elégítenie a sertések biológiai igényeit, etethetőnek, táplálónak kell lennie, és mindezt a lehető legolcsóbban. A programokat úgy állították ösz- sze, hogy azok használatához az állattenyésztő szakembereknek nem szükséges számítástechnikai ismeretekkel rendelkezni. űz ajánlat Az orosháziak — saját megítélésük szerint is — jól jártak. Ennél azonban többet akarnak, azt, hogy más is jól járjon. Elhatározták, hogy menedzselik az azóta már több területre kidolgozott programok terjesztését és segítenek a szükséges mikroszámítógépek beszerzésénél. — A megyében többen is kínálnak a mezőgazdasági üzemeknek programokat, softwert. Régóta foglalkozik ilyesmivel a BAGE, de a tsz-szövetségnek is van hasonló elképzelése. Mi ösztönzi a gazdaságot e kínálat bővítésére? — A BAGE programja — ami egyébként komoly, országos terjesztésű munka — túl általános nekünk. VT— 20-as gépre dolgozták ki, ami többre képes, mint a mienk, viszont többe is, körülbelül másfél millió forintba kerül. Igényeinknek jelenleg jobban megfelelnek a köny- nyen kezelhető, olcsóbb, kis számítógépek, mint amilyen például az angol ZX-család. E géptípusok előnye, hogy beszerzésük nem a fejlesztési alapot terheli, alacsony áruk miatt költségként köny- velhetők. Az általunk használt gépeket és programokat — amelyeket a szegedi Nagy Róbert és teamje készített — a könnyen kezelhetőség (három óra alatt megtanulható), a kis költség és a kedvező eredmények miatt ajánljuk. A gépek, programúk kezelése rövid idő alatt megtanulható Fotó: Fazekas László A KA—HYB, a kaposvári sertéshústermelő rendszer máris a gazdaság vevői közé tartozik, vásárol a programokból. A tapasztalatok átadása mellett az orosházi szakemberek az érdeklődők betanítását is vállalják. De a gazdaságon belül is „terjed” a takarmányoptimalizálási programok alkalmazása. Néhány hete a szarvasmarhákat már ez alapján etetik. 11 lehetőségek Ez a jelen. Néhány év múlva pedig ... — ... Szeretnénk „mindent” gépre vinni. Már dolgozunk a sertéstelepek operatív irányításának programján. Ha ez megvalósul, naprakészen számon tartjuk a feladatokat, az állatok állapotát. Nemcsak a sertés, hanem később a szarvasmarhatelepen is. Ehhez azonban valószínűleg egy VT—20-as gép kell már. És az állatorvos álma: — Az állategészségügy számítógépes kidolgozása. gyógyszer-optimalizálási programok létrehozása. Hosszú távon együttműködve a szegedi matematikusokkal, talán ez is megvalósul egyszer. Érdemes lenne gépre vinni a bérezést is, az állatgondozók személyre szóló ösztönzését. Szembeállítani az istállónkénti hozamokat .és ráfordításokat, a takarmány, víz, gáz, gyógyszer felhasználását és ennek alapján differenciálni a béreket, igazi érdekeltséget teremtve. Nos, ezek az álmok. De ha a gazdaság innovációs készsége tartós lesz, valósággá válhat sok-sok elképzelés. Nem kétséges: a számítógépek alkalmazása hasznot hoz és a fejlődés irányába ez az út vezet. Szatmári Ilona Ülésezett az ÉDOSZ Békés megyei bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Az eddigi módosítások kedvező fogadtatásra találtak, javult a kapcsolat a szakszervezeti tisztségviselők és a tagok között, nagyobb gondot fordítottak mindenütt a tervezésre, a tájékoztatásra, a végrehajtás szervezésére és ellenőrzésére. S bár sok még a tennivaló, egyre több helyen készülnek a bizottságok, a szakszervezeti taggyűlések, a bizalmi testületi ülések elé kerülő javaslatok többféle választási lehetőséggel. Ezzel még a látszatát is el szeretnék kerülni annak, hogy már eleve eldöntött kérdések kerüljenek e fórumok elé. A demokratizmus kiteljesedését szolgálja, ha a javaslatok, anyagok — készítsék azokat gazdasági, vagy éppen szakszervezeti vezetők — tömörek, közérthető- ek. A szakszervezeti munka hatékonyságát — ezt az elmúlt két év is bizonyítja — nagy m4rtékben csökkentheti a kölcsönös tájékoztatás hiánya. A rossz tájékoztatás nemegyszer akadályozta már a szakszervezeti jogok érvényesülését, az alapszervezetek tevékenységét. Több helyen — így a konzervgyárban, a Gyulai Húskombinátnál, a Gyomai Sütőipari Vállalatnál — a bizalmiak, és a középszintű gazdásági vezetők együtt vettek részt a szakszervezeti jogok gyakorlásával kapcsolatos továbbképzésen. A békéscsabai és Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál pedig a művezetőképzés anyagába beépítették a szakszervezeti jogokkal kapcsolatos tudnivalókat. A beszámolási időszakban tovább erősödött az ÉDOSZ Békés megyei bizottságának az a meggyőződése, hogy a munkahelyi demokrácia kiteljesedésének kulcsfigurája a bizalmi, legmagasabb fóruma pedig a bizalmi testületi ülés. A bizalmi testületi ülések ma már szinte mindenütt meghatározó módon vesznek részt a vállalati bérgazdálkodás kialakításában, a szociális tervek készítésében. Az elmúlt időszakban az élelmiszeriparban több vállalat lett önálló. így a baromfifeldolgozó vállalatok, a cukorgyár és a konzervgyár is. Az önállóság valamennyi munkahelyen kedvező hatással volt a szakszervezeti munka színvonalára. Ez minden bizonnyal abból a felismerésből táplálkozott, hogy a gazdasági vezetők is felismerték az eg.'Aittműkö- dés előnyeit. Ezeknél a vállalatoknál javult a döntés- előkészítés mechanizmusa, s érezhetően megváltozott a dolgozók érdekeltsége, a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége. Kepenyes János
