Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

©­1983. szeptember 8., csütörtök Egy levél nyomában .Még aládúcolt tanteremben is tanítanak Lesz új iskola Gerlán elhanyagolható a sok társa­dalmi munka sem. Krattinger Márton községi vb-titkár így foglalja össze az új iskola születésének kö­rülményeit: — Mióta önálló község lett Gerla, azóta a kastély épü­letében volt az iskola. Sok pénzt fektettünk bele. rész­leges felújítási munkákat vé­geztünk, alászigeteltünk — s akkor tavaly történt az a mennyezet-leszakadás. A szakértők életveszélyessé nyilvánították az épületet. Ekkor két lehetőség állt előt­tünk: vagy utaztatjuk a gye­rekeket — Békéscsaba isko­lái fogadták volna őket —. vagy szükségmegoldáshoz fo­lyamodunk. A második mel­lett döntöttünk. így kellett az elmúlt tanévet végigvinni. S most így kezdtünk az 1983 84-es évhez is .. . Eddig nem történt fenn­akadás, minden a tervek sze­rint halad, hamarosan a bel­ső szerelési munkálatok kez­dődnek el. Társadalmi összefogással De közben sok minden történt. A múlt év őszén — megértve lehetetlen helyze­tünket — megyei tanácsi döntés született, 15 millió fo­rintot kaptunk terven felül az új iskolára. Tervünk, le­bonyolítónk, kivitelezőnk vi­szont nem volt. Az érdekel­tek — a Békés megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat, a beruházási vállalat, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat — azonban segítsé­günkre siettek, s gyors mun­kájuk nyomán áprilisban hozzákezdhettek az alapo­záshoz. A patronáló szervek és a község lakossága is fo­lyamatosait segítik az épít­kezést. Mindenki azon van, hogy a gerlai gyerekek meg­felelő körülmények között tanulhassanak. összefogott szűkebb társa­dalmunk. Ez a garancia ar­ra, hogy az új iskolában kezdhetik meg a tanév má­sodik felét gyermekeink. Pénzes Ferenc A "Népszabadság augusztus 18-i számában egy levelet olvashattunk, melyben segít­séget kérnek egy kisközség iskolája számára. A levél születésének körülményeiről faggatom Csajági Andrásné gerlai tanítónőt. — Iskolánkban hosszú évek óta mindig gond volt a tan­évkezdéssel. Tavaly életve­szélyessé nyilvánították épületünket. Az 1982 83-as tanévünket szükségtanter­mekben tanítottuk végig, így — többek között — az üresen álló orvosi lakásban is volt két ..tantermünk’’. Ezt a lakást le kellett most adnunk — orvos jön a falu­ba. Kétségtelen, nagy szük­ség van rá is, hiszen nem volt megnyugtatóan megold­va eddig az orvosi ellátá­sunk sem. Augusztus elején kétszer is voltam benn az iskolá­ban, és még mindig nem tudtuk, két osztályt hol he­lyezünk el szeptemberben. Ezért — mondhatom. két­ségbeesésemben — fogtam tollat, s próbáltam segítséget kérni. Ügy gondoltam, két faház kisegített volna ben­nünket ideiglenesen. Huszonkét év óta tanítok itt, elég sok keserű élmé­nyem van. Gondolja csak el: az óvodánk nagyon szép. korszerű. S innen jönnek el­sőseink. Néhány éve, ami­kor elsősökkel indultam, az első tanítási nap előtt szé-. pen feldíszítettem a termet, mégse legyen olyan nagy a kontraszt a csöppségek szá­mára. Másnap nagy izgalom­mal mentem a termünkbe. Éjjel eső volt. bokáig érő víz fogadott. Csak sírni tud­tam . .. fl mostani helyzet Az igazgatónő, Sárándi Zsófia egy szóval sem cá­folja az elmondottakat. Ő is említ egy esetet a sok kö­zül: úttörőavatásra készül­tek, s annyi víz volt reggel­re az előkészített teremben, hogy előbb vödrökkel hord­ták ki testületileg a vizet — azután kezdődhetett az ün­nepség. Az igazgatónő vezet végig a kastélyépületben, melynek egyik szárnya a volt iskola, s most az épület más helyi­ségeiben van az osztályok nagyobb része. Előbb a régi iskolát néz­zük meg. Tavaly júliusban szakadt le a folyosó egy részének mennyezete. A földön több mázsányi vakolat, tégla, ge­rendák. Itt sorakozott az egyik osztály mindig, óra előtt. Vége volt már a tan­évnek — szerencsére . .. Ezután nyilvánították élet- veszélyessé az iskolának helyt adó épületrészt, a nyár közepén. Ezzel kétsé­gessé vált az 1982/83-as tan­év beindításának, a lehetősé­ge is. Sok huzavona után született meg a kényszer- megoldás: a mintegy két­náló szervek is — a Május 1. Tsz, a Békéscsabai Kon­zervgyár, a Békéscsabai 611. számú Szakmunkásképző Intézet, a honvédség — sok társadalmi munkát vál­laltak. Mindez gyorsítja az építkezést. Dz épülő iskola A művelődési ház mellett — a korszerű óvodával szemben — emelkedik az új, kétszintes épület. A tetőszer- kezet végső ácsmunkálatai folynak. Hamarosan cserép is kerül rá. Sárándi Zsófia érezhető iz­galommal kalauzol végig a félkész épületen. Tágas. szép. nyolc tantermes iskola van születőben, lesz itt helye mindenkinek, gyerekeknek, tanároknak egyaránt. Láza Tivadarral, az épít­kezés főművezetőjével is ta­lálkozunk. — A vállalt határidőre. 1983. december 31-re készen leszünk — mondja nyugodt magabiztossággal. — Sőt, egy kicsit korábban szeretnénk átadni az épületet, hiszen a község gondját a vállalat dolgozói is átérzik, ők is sze­retnék, ha a gerlai gyerekek minél hamarabb az új isko­lában tanulhatnának. Bár terven felül, rendkívüli munkaként vállaltuk ezt, az új műszaki megoldások, s az, hogy — először — a vál­lalat saját előre gyártott ele­meiből építkezlink, gyorsít­ják a kivitelezést. De nem Fotó: Fazekas László száz gyerek számára a kas­tély többi helyiségéből ala­kítottak ki tantermeket. Ezeket is megnézzük. Egy tanévet ezekben ta- nítottak-tanultak végig, s most az új tanévet is így kezdték. A termek szűkösek, zsúfoltak, a minimális fel­tételeknek is aligha felelnek meg. Á gyerekek mindenna­pos felszereléseit nem tud­ják elhelyezni, nem beszél­ve a szemléltető eszközök­ről. A falakon térképek: a felszívódó talajvíz rajzolja szeszélyes vonalú ábráit a vakolatra ... A községi művelődési ház — ami egyébként nehezen nevezhető annak — is „ott­hont” ad két osztálynak. Az egyik terem felében a közsé­gi könyvtár húzódik meg. A másikban csak nyitott ajtó mellett lehet tanítani, olyan dohszagú. Hamarosan indul a fűtési szezon . . . Hz igazgatónő bizakodik Az igazgatónő mégsem le­hangolt. — Az igaz, nagyon sok nehézséggel kellett tavaly, s kell az idei tanévben tan­testületünknek megbirkóznia — mondja. — Most is. az el­ső tanítási nap előtt még pakoltunk, néhány nappal korábban kaptuk meg újra a tanácstermet az egyik osz­tályunk számára. Sokáig bi­zonytalannak éreztük sorsun­kat, ez is tény, de végezte mindenki munkáját a nehéz körülmények között is. Ta­valy ősszel nyugodtunk meg egy kicsit, amikor is meg­született a megyei tanácsi döntés: lesz új iskola Ger­lán. Még biztatóbb volt szá­munkra, amikor tavasszal hozzákezdtek az alapozáshoz is. Félszemmel mindnyájan az épülő iskolát lessük — már a tetőszerkezetnél tar­tanak. Bízunk benne, hogy a tanév második felét már ott kezdhetjük meg. Mindnyá­jan felajánlottuk, hogy a téli .szünetben. társadalmi munkában berendezzük a tantermeket. Több kollé­gánk — járva az épülő isko­lában — már azt nézi, me­lyik lesz az ő terme, s ho­gyan rendez'heti be majd a legcélszerűbben. ’ A szülők is mellettünk vannak, tőlük is sok felajánlást kaptunk, se­gítenek ők is. De a patro­A> épülő iskola HANGSZÓRÓ Irodalmunk a felszabadulás után címmel nagy és hosszabb ideig tartó munkába, fogott a múlt hét elején a rádió. Bár nehéz, de mégis lehet és kell az irodalmat korszakokra osz­tani, és indokolt is, hiszen 1945-tel például olyan korszak- váltás történt, amely, ha nem is azonnal, de mindenképpen megmutatkozott. S mint a vállalkozás ismertetőjében, a Rá­dióújságban Béládi Miklós írja, „1945 után új. nagy és je­lentős irodalom született. Az a műsorsorozat, amely a fenti címmel fut majd több héten át, ezt szeretné idézetekkel, mű­vekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel. kritikai összefoglalá­sokkal és — a lehetőségek keretein belül — íróarcképekkel érzékeltetni." A sorozat Déry Tibor 1950—52 között írt regényének, a Feleletnek 10 részes dramatizált változatával indult. Azzal a művel, melyet igazán közismertté jóval később a televízió tett. A könyv megjelenésekor pedig már jelentős életmű állt Déry mögött, s az ötvenhez közeledő alkotó munkásságának elismeréseként a Kossuth-díj is. Előtte meg évtizedek mun­kája, melyet szinte halála pillanatáig folytatott, népszerűsége állandó növekedése közben. A hallgatók öröme, hogy a felidézés vele kezdődik, és új­ból milliók hallgatják végig a cseperedő munkásfiú. Köpe Bálint és Farkas Zénó professzor történetét. Egyben a ma­gyar társadalom háború előtti életének bemutatását. A naív bájú, egyre öntudatosodó Bálint szerepét Harsányi Gábor játssza és ez jó választás volt, akárcsak a polgári és emberi becsületet mércének tekintő professzorét Kállai Ferencre osz­tani. Hasonlóképp élővé formálja Berek Kati a létküzdelem­ben megfáradt özvegyasszony anyát, és Szabó Gyula a hu­morral átszőtt, mindig, bizakodó ember, a nagybácsi figuráját-. A két különböző, de egymással szűkszerűen összetalálkozó világ, akár a regényben, itt is hiteles, a két szálon futó cse­lekmény érdekfeszítő. Menekülés Magyarországon át címmel a Rádiószínház do­kumentum-összeállítást mutatott be a második világháború kitörésének évfordulóján. Régen volt, 1939. szeptember 1-én kezdődött, de még sokan élnek azok közül, akik a hitleri hadsereg által megrohant, és néhány hét alatt összeomlott. Lengyelországból hazánkba menekültek. Közülük szólaltak meg jó néhányan — akkor még fiatal katonák, tisztek, fő­tisztek — s emlékeztek az ideiglenes otthonra, ahol kenyeret, jó szót, szeretetet kaptak, és segítséget a továbbjutáshoz Franciaországba, Angliába, hogy harcolhassanak a németek ellen. De nem csak ők menekültek hozzánk, hanem sokan civilek is családostól, gyerekekkel. Emlékeztek a műsorban a menekítők is. mim Salamon Rácz Tamás újságíró, aki abban az időben a Magyar—Len­gyel Társaság titkára volt. Elmondta, hogy a lengyel követ­ség munkatársaival már szeptember közepén miként szervez­ték át a társaságot menekültügyi bizottsággá, s kezdték ki­alakítani a kapcsolatot a magyar hatóságokkal. S hogyan lett egyre szélesebb mozgalom belőle, majd egyre veszélye­sebb vállalkozás, hiszen a németek jól tudták, hogy tízezré­vel innen mennek katonának a hivatalosan internáltaknak tekintendő lengyel férfiak. Pedig, főként eleinte, komoly tá­mogatást nyújtott a Belügyminisztérium szociális osztályának vezetője, Antal József, akit kormánybiztosnak neveztek ki. Később sok mással együtt őt is letartóztatták a németek. Magyar asszonyok is emlékeztek, olyanok, akik segítették a földalatti mozgalmat, s olyanok, akik „csak" otthonukba fogadták a lengyeleket. Miért? Szerették, sajnálták őket, egy­nek érezték magukat velük, s életük nagy élménye az, amit tettek. Amikor a rég múltba visszanyúló magyar—lengyel barátság az érzelmek síkjáról a cselekvésre tevődött át. És ez bizony kettő. De a rendkívüli idők rendkívüli embereket te­remtenek. bár ez csak utólag látszik. Akkor — természetes vo^- Vass Márta Két első dijat nyert a veszprémi Liszt kórus flrezzóban Két első díjjal érkezett haza a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsá­nak Liszt Ferenc kórusa az olaszországi Arezzóban au­gusztus végén megtartott vi­lágversenyről. A Liszt kórus 10 évvel ez­előtt egyszer már első díjat nyert Arezzóban, most pedig megismételte, sőt megket­tőzte korábbi nemzetközi si­kerét. A kórus Kollár Kál­mán SZOT-díjas karnagy ve­zényletével 16 országnak a nemzetközi élvonalba tarto­zó 24 kórusával mérte össze tudását. A legjobb európai karokon kívül részt vettek a találkozón az Egyesült Álla­mok, Japán, Argentína, Uruguay és a Fülöp-szige- tek neves kórusai is. A két első díjat a veszprémi Liszt kórus női, illetve vegyes ka­ra nyerte el a nemzetközi versenyen. Mai műsor KOSSUTH rádiö 8.25: Magyar előadóművészek kamarazene-felvételeiből. 9.00: Hajnali harmat. 9.16: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének né­pi zenekara játszik. 9.39: Nefelejcs. 10.05: A pult másik oldalán. 10.35: Operaáriák. 11.16: A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadása. 11.36: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 6. (ism.) 12.45: Jogi arcképcsarnok. 13.00: Két szimfónia. 14.20: A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 14.50: Szonáták. 15.05: Joan Sutherland operett- és zenés játék felvételei­ből. 15.40: Csolima és dzsucse. 16,00: Heltai Jenő versei. 16.10: Üj nótafelvételeinkből. 16.35: Jean Pierre Kampal fuvo- lázik. 17.Q5: Helyszínrajz a Fehérvári úti piacról. 17.30: Operaáriák. 17.55: A drága Rolls-Royce. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.15: Irodalmunk a felszabadu­lás után. (ism.) 20.48: A sevillai borbély. 21.40: A sportolók lelke. 22.20: Portrésor és lnterjúlánc. VIII. 22.30: Nóták. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: A Nóták című műsor folytatása. 23.30: Schumann: g-moll trió. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Koreai népi dallamok. 8.11: Sebestyén András dalából. 8.20: Tíz perc Külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. 13.20: Éneklő ifjúság. 13.33: Kodály Zoltán—Jákó Jenő: Muzsika három gordonká­ra. 14.00: Lelátó. 15.10: Az én rádióm. 16.00: Látogatóban, (ism.) 16.35: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 17.30: Tanakodó — az ötnapos tanítási hét tapasztalatai­ról. 18.35: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Kb. 19.35: Táncdalok. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai figyelő. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada, (ism.) 22.01: Bihari verbunkosok. 22.15: Magnósok, figyelem! (ism.) 23.20: A New York-i filharmoni­kus zenekar felvételeiből. III. MŰSOR 9.00: Erkel, (részi.) 9.50: Beethoven: a-moll vopós­négyes. 10.35: A 13. drezdai nemzetközi dixielandfesztivál. III. 11.05: Hunor és Magor földjén. II/2. (ism.) 11.31: Hándel-művek. 13.07: Slágerek zenekarra. 14.00: Az eladott menyasszony. 15.01: Bemutatjuk új felvétele­inket. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Dalok és találkozások. VII/3. 16.50: Pillanatkép. 16.55: Pophullám. 18.00: Kamarazene. 19.05: Herbert von Karajan ope­rafelvételeiből. 19.30: Irodalmunk a felszabadu­lás után. 20.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 21.00: Népdalfeldolgozások. 21.25: Tíz orgonista élő adásban. 22.43: Szvjatovszlav Richter zon­gorázik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ami csak a Szolnoki Stú­dió hullámhosszán hallha­tó. Zenei ajánlóműsor. 17.25: Kell-e több diploma? Ri­porter: Dalocsa István 17.45: Juliette Greco és Bob Dy- lon énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Híröszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 15.00: Kölcsönhatások az élette­len természetben. I. (ism.) 15.40: Eső az idegen városban. 17.05: Tanévnyitó az Iskolatele­vízióban. jt 17.45: Tévébörze. 17.55: A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.30: Telesport. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: „Micsoda útjaim ...” (ism.) 21.25: Panoráma. 22.45: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 17.40: A Lengyel Televízió estje. 17.45: Rexi, a festő. 17.55: Mortele és mások. 18.30: Jelentés a hódok ügyé­ben. 18.45: Kapuk a tengerre. 18.55: Harminc perc könnyűzene. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető. 20.05: Kérdések és válaszok. 20.35: Az én születésnapom. 21.40: Arthur Rubinstein Len­gyelországban. BUKAREST 16.05: Szünidei matiné. 16.30: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Mozgalmi dalok. 20.45: Dokumentumfilmek. 21.10: Népdalok. 21.25: Iskolai naptár. 21.35: Milliárd ember. 22.00: Ritmusok. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: YU-rock-arckép. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Panoráma. 21.00: Reklám. 21.05: A nagy város, (ism.) 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 16.40: Casablanca — mediterrán játékok. 18.15: Népszokások. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Lépések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: BITEF: Marat-Sade. 21.55: Reklám. 22.00: Zágrábi körkép. 22.15: Szertorna. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Hófehér­ke és a hét törpe, 6 és 8-kor: Végállomás. Békéscsabai Szabad­ság: 4-kor: Várkastély a Kár­pátokban, de. 10, du. 6 és 8-kor: Britannia Gyógyintézet. Békés­csabai Terv: fél 6-kor: A Ke­resztapa (2) I—II. Békéscsabai Kert: Földrengés Tokióban. Gyulai Erkel: Titkos birodalmi ügyek. Gyulai Kert: Kémek a lokálban. Gyulai Petőfi: 4-kor: Betyárkapitány, 6 és 8-kor: Gyilkos bolygó. Orosházi Béke: Éjszakai boszorkányok. Oroshá­zi Partizán: Gyanútlan gyakor­nok. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Névtelen vár, 8-kor: Solo Sun- ny, 22-kor: A rét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom