Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

1983. szeptember 20., kedd Gyermekek világnapja Hz emberiség felelőssége 1300 millió gyermek mostoha sorsán kíván javítani az UNICEF, az ENSZ Gyermek- segélyezési Alapja. Ez az egyetlen ENSZ-szerv, ame­lyik meghatározott korcso­porttal, a 15 éven aluliakkal foglalkozik. Az emberiség egyharmada ' gyermek! Életmentés — ez a legsürgősebb feladat. Tavaly 125 millió gyermek szüle­tett, közülük 17 millióan nem érik meg az 5. születésnap­jukat ... A gyermekkor az élet legszebb, leggondtala­nabb szakasza. Már akinek megadatik ez. Százmilliók számára az élet kezdete is küzdelemmel, szenvedéssel teli. A legszegényebb orszá­gok nincstelenségét nehéz ér­zékeltetni : a nyomorúságos kunyhók, a csont és bőrré soványodott emberkék, a munkában elcsigázott 8—10 éves gyermekek, a baksisért kezüket nyújtó kicsinyek, a trahomás, a leprás, a testi fogyatékos fiatalok szívszorí­tó képei villantják fel előt­tünk, hogy a XX. század vé­gén ilyen körülmények kö­zött kell tengődnie az új ge­neráció jelentős részének. Naponta 40 ezer gyermek hal meg rosszul tápláltság és fertőzések következtében — olvassuk az UNICEF évi je­lentésében. „ ... az 1970-es évekig a szegény országok­ban a gyermekhalandóság a felére csökkent. Az elmúlt években a fejlődés megállt. Sok gyermek életfeltételei a fejlődő országokban romlani kezdtek, mivel szüleik talpa alól kicsúszott a gazdasági talaj” — állapította meg a világszervezet főtitkára. Riasztó a helyzet. És az előrejelzések szerint az ez­redfordulóig nem lesznek jobbak a kilátások. A gazda­sági válság a fejlődő orszá­gokra is rendkívül kedvezőt­lenül hatott. A fejlődés stag­nál, csökkent a jövedelem — különösen a szegényeké —, a kormányok kevesebbet for­dítanak szociális célokra, az egészségügy, az oktatás, az ivóvízellátás javítására ki­dolgozott ígéretes programo­kat korlátozták, vagy leállí­tották. A segítség, amelyet a fejlett ipari országok nyúj­tottak, a recesszió miatt erő­sen csökkent. Srí Lankában a lakosság egynegyede a nyomorszint alatt él; Angolában króniku­san rossz a gyermekek táp­lálkozási helyzete, különösen azokon a helyeken, ahol har­cok folynak; Equador nyolc­millió lakosából 3 milliót sújt a növekvő szegénység. Brazíliában kisfiúk milliói elhagyott utcagyerekekké váltak ... E néhány kiraga­dott tény és adat is jelzi: az emberiség gondjai nem csök­kentek. A körülmények világszerte nehezebbé váltak. Az UNI­CEF kiutat keres, a gyerme­kek létproblémái nem „na­polhatok el”, ezeket a re­cesszió ellenére is most kell csökkenteni. A világszerve­zet hároméves programja a korlátozott anyagi eszközök ellenére hatékony, kezdemé­nyezései (egészségügyi, táp­lálkozási, oktatási, szervezési stb.) mozgósítóak. Óriási a feladat: 115 fejlődő ország­ban várnak hathatós segítsé­get az UNICEF-től. Sok pénz 410 millió dollár, de nagyon kevés ahhoz, hogy Afrikában, Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában a legége­tőbb bajok orvosolhatók le­gyenek. Ennyi 1983-ban a Tovább gazdagodott a mi­relit étlap; a Székesfehérvá­ri Hűtőházban majonézes gomba és zöldséges majonéz készítését kezdték meg. Mindkettőt ízléses műanyag csomagolásban hozzák forga­lomba. Megjelenésükkel öt­re gyarapodott a székesfe­hérvári mirelitüzem mély­Csak az UNICEF, nemzetközi segítség mentheti meg őket (Az UNICEF felvétele — KS) gyermeksegélyezési szervezet anyagi alapja. Ez mindössze 0,3 százaléka annak az ösz- szegnek, amelyet a világ or­szágai 1983-ban katonai ki­adásra fordítanak. A fegy­verkezésre elpazarolt pénz egy töredéke elég lenne ah­hoz, hogy minden gyermek jóllakhasson, önfeledten játszhasson, iskolába járhas­son . . . A gyermekhalandóság fe­lére csökkentése (napi 40 ezerről 20 ezerre 1990-ig) ne­mes célkitűzés. Az UNICEF ennek eléréséért viszonylag olcsó és hatékony intézkedé­seket kezdeményezett. Csak 5 dollárba kerül gyermeken­ként, hogy a legveszélyesebb gyermekbetegségek ellen — kanyaró, diftéria, szamárkö­högés, gyermekparalízis, te­tanusz, tébécé — védve le­gyenek. Ha nem oltják be őket, ennek az „ára” évi 5 millió gyermek pusztulása, és további 5 millió gyermek nyomorékká válása. Egyet­len UNICEF-üdvözlőlap árá­ból két gyermek számára le­het kanyaró elleni oltóanya­got biztosítani. A fejlődő or­szágokban élő gyermekek 10 százaléka részesül csak vé­dőoltásban, a világszervezet ezt egyetemessé kívánja ten­ni. A „legveszélyesebb ellen­ség” a fertőzéses hasmenés — a fejlődő országokban évente többször is megtá­madja a gyermekeket — ugyancsak 5 millió életet kö­vetel. A nagy folyadékvesz­teség, a kiszáradás gyorsan végez a rosszul táplált ki­csinyekkel. Hihetetlenül nagy jelentőségű „felfedezés”: egyszerű cukros-sós oldat se­gítségével gyermekek milliói menthetők meg. Az olcsó, mondhatni mindenki számá­ra elérhető gyógymód ismer­tetése folyik világszerte.. Ijesztően növekedett a har­madik világban a tejpor, a tápszerek elterjedésével a csecsemőhalandóság. Az anyatej természetes védettsé­get ad, 5—10-szer több cse­csemő hal meg élete első hat hónapjában azok közül, akik nem anyatejen nevelkedtek. A szoptatás propagálásával, a helyes táplálkozásra neve­léssel is elősegíthető, hogy kevesebb kis deszkakoporsó kerüljön a földbe. Az UNI­CEF egészségügyi program­hűtött hidegkonyhai készít­ményeinek a száma, a gyor­san megkedvelt majonéz hi­degmártás után ugyanis tár­konnyal és uborkával ízesí­tett remuládmártást, majo­nézes kukoricát, majd, leg­újabban gombát és zöldsé­get gyártanak. A minőség tartása, szavatolása érdeké­jának a mérete néhány adat­tal illusztrálható: 107 or­szágban működik e terüle­ten, 286 ezer egészségügyi dolgozó kiképzését segítette elő, 43 ezer egészségügyi központnak biztosított fel­szerelést, berendezést. Ha a távolabbi falvakban, például a szülésznő jól felszerelt bá­batáskát, biciklit és tovább­képzést kap az UNICEF-től. boldogabbá válnak az asszo­nyok. A tiszta ivóvízért, a fiatal nők írástudásáért, higiéniai neveléséért, a városi nyo­mornegyedekben élő gyer­mekek emberibb életkörül­ményeiért és sok egyébért más nemzetközi szervezetek­kel együttműködve világmé­retű küzdelmet folytat az UNICEF. A „kútavatás” a víz évtizedében korunk új ünnepe. Megkapó . látvány egy fekete-afrikai, isten háta mögötti településen a vízsu­gár felcsillanásának örvendő gyermekek örömtől sugárzó arca. Selina Arafel és a gyermekei a mozambiki Itanda faluban ritkán mos­dottak. Selina napi öt és fél órát töltött vízhordással! A közeli kút megváltoztatta életét. Szárazság az afrikai éh­ségövezetben . .. Földrengés, földcsuszamlás Peruban .. . Háború Libanonban, Csád- ban . . . Oly sok nélkülöző, szenvedő gyermek részére kell gyors, életmentő segít­séget nyújtani. A világszer­vezet „rendkívüli segély- programja” e célt szolgálja, 42 katasztrófa sújtotta ország gyermekei részesültek ben­ne. A jövőre nézve reális cé­lokat jelölt meg James P. Grant, az UNICEF főigaz­gatója: a csecsemőhalandó­ság csökkentését, az átlag életkor emelését, s minden gyermeknek lehetőséget nyújtani legalább négy osz­tály elvégzésére. Hogy meny­nyibe kerül e „minimális program”? Kevesebb összeg­ből érhető el. mint ameny- nyit a fejlett országok egy évben alkoholra, italra köl­tenek. Szeptember 20-a a gyer­mekek világnapja, az UNI­CEF az emberiség felelőssé­gére, lelkiismeretére emlé­keztet. Szilágyi Éva ben a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereivel kö­zösen olyan keverőberende­zést szerkesztettek és állítot­tak munkába, amely tökéle­tesen feldolgozza a majonéz komponenseit, s megakadá­lyozza, hogy az olaj külön­váljon az egyéb alkotóré­szektől. A majonézes készít­ményekből kétszáz-kétszáz­ötven tonnát küldenek az idén az üzletekbe. Új termékek a mirelit étlapon Gyesesek a HVDSZ-nél Legnépszerűbb munka a bedolgozás A 10 1982. (IV. 16.) Minisztertanácsi számú rendelet 6. paragrafusa írja a gyermekgondozási segélyen le­vőkről: „A gyermekgondozási segélyben részesülő sze­mély — a segély teljes összegének folyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat. A munkaviszony (tagsági viszony) keretében történő munkavégzés azonban havi átlagban a napi 4 órát nem haladhatja meg.” E rendelet hatásait vizs­gálta a minap a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Békés me­gyei bizottságának nőbizott- sága. Az ágazathoz me­gyénkben 43 alapszervezet mintegy 7 ezer dolgozója tartozik, 35 százalékuk nő. Elsősorban a nagyobb vál­lalatoknál foglalkoztatják őket, így például a Gyulai Kötőiparnál, a Patyolatnál, a Szőrmeipari Vállalatnál. Ezeken a területeken meg­próbálnak munkalehetősé­get teremteni a gyesen le­vőknek is. A kisebb válla­latoknál ezt sem a munka­hely, sem a nők nem igény­lik. Legnépszerűbb forma a bedolgozói rendszer, amikor a kismamák otthon, a gyer­mekük gondozása, nevelése mellett kereshetnek. Ilyen munkát azonban kevés he­lyen tudnak biztosítani. Gondot jelent a napi 4 órás foglalkoztatás esetén a gyer­mek felügyelete, ha nagy­mama, vagy segítő családtag nincs a közelben. „Ha négy órára el tudom helyezni va­lahol a gyermekemet, ak­kor 8 órára is, és visszame­gyek teljes munkaidőben dolgozni” — mondják töb­ben. A gyesen levők nem kis része vidékről jár be dol­gozni, s ez a munkaválla­lásban újabb nehézséget je­lent. A gyermekgondozás ideje alatt ugyanis kereset­kiegészítésként inkább ház­táji gazdálkodást folytat, jó­szágot nevel a kismama. Sajnos, az is előfordul, hogy a gyes lejártát követően tá­volabbi munkahelyére nem megy vissza, vagy nem tud­ja vállalni a több műszakot. A Gyulai Háziipari Szövet­kezetnél átmeneti ideig rongyszőnyegkészítéssel el­látták a bedolgozó gyesese- ket. Viszont ez a munkale­hetőség erősen a piaci ke­reslet függvénye, és nem jelent állandóságot. A Pa­tyolatnál 18 kismama van gyesen, közülük, négyen ta­nulnak valamilyen formá­ban. Mindössze egy bőrtisz­tító vállalkozott gyes mel­lett munkára, de hosszú időn át ő sem tudta gyer­mekét megnyugtató módon elhelyezni. A vállalat segí­tő szándékának bizonyítéka a nyári alkalmi napközi üze­meltetése. A vakáció idején gyakran előfordult, hogy a szülők kényszerűségből gyer­mekeiket magukkal hozták a munkahelyükre. Felismerve ennek hátrányait, a vállalat irányítói megszervezték, hogy az idén nyáron már az üzem klubjában, pedagógus felügyelete mellett tartóz­kodhattak a gyerekek, és kedvezményesen étkezhettek is. A békési, a szeghalmi költségvetési üzem gyesen levői nem igényelték a mun­kalehetőséget. A Gyulai Kö­tőipari Vállalat bedolgozó­ként foglalkoztatja saját és más cégek kismamáit. Ru­galmasan gondolkodva telje­sítették azok kérését is, akik a napi 4 órás munkaidőt egy hónapra előre összevon­tan dolgozták le. A Gyulai Kertészeti Vál­lalatnál sok a vidékről be­járó, akit a gyes idején le­hetetlen mozgósítani. A helybeliek néhány órás ta­karítói munkát, vagy a bol­ti elszámoltatás, számlaellen­őrzés otthon végezhető ad­minisztrációját esetenként vállalták. Nyári időszakban jól bevált szociális juttatás a kertészeti dolgozók gyer­mekeinek sporttábora a kör­nyék egyik tanyájában. Napközis térítési díj ellené­ben tudhatják a szülők 3— 14 éves korú gyermekeiket jó helyen. A HVDSZ nőbizottságá­nak felmérése nem mutat teljes képet a területhez tartozó minden vállalatról, ezért általánosítani sem le­het egyértelműen. Más ta­pasztalatok és közvélemény­kutatás szerint a nők vár­ták a gyes melletti munka- vállalás lehetőségét. Miután a rendelet megszületett, so­kan talán még mindig nem ismerik, sokan pedig hely­zetük miatt nem tudnak él­ni vele. A munkaerőgondok­kal küzdő vállalati irányí­tók a jövőben rugalmasan alkalmazható lehetőségeken és bedolgozási formákan tör­hetik a fejüket. Mert nem kétséges, hogy a gyermekük neveléséért gyesen maradók otthon tudnának a legnyu- godtabban dolgozni. Bede Zsóka „Nyugdijastoborzó” Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelep iskoláinak di­ákjai ezekben a napokban felkeresik a környéken élő idős embereket. Amolyan nyugdijastoborzó ez arra a klubra, amely októberben kezdődik a Szabó Pál téri általános iskolában. Ütiélmény-beszámolókat, előadásokat, filmvetítéseket és kirándulásokat szerveznek majd az októberben megala­kuló nyugdíjas klub tagjai­nak, akik hetente egyszer, hétfőnként — délután 5-től este 8-ig jönnek majd össze. A klubot a lakótelepi köz- művelődési vezetőség indítja útjára, ám az ötleteket a programok színesítésére, gaz­dagítására, az összetoborzott idős emberektől várják. Mi kell egy bolt jó híréhez? — ön szerint bútorbolt, vagy bútorszalon ez a nagy üzlet? — Valahol a kettő között helyezhető el. Én legszíve­sebben bemutatóterem jel­zővel illetném. Végtére is egyszerre húsz garnitúra különböző bútor bemutatá­sára alkalmas. És még nem beszéltem a „szóló” bútorok­ról... Mikola Lajossal, a Szeg­halom és Vidéke ÁFÉSZ boltvezetőjével kezdtem így a beszélgetést, miközben vé­gigkalauzolt a szebbnél szebb bútorokkal „berende­zett’ nagy üzleten. Ez eset­ben arra kerestem a választ, hogy a szeghalmi bútorbolt mivel alapozta meg jó hírét. — Nem hiszem, hogy újat mondok, ha a több csator­nás beszerzést említem — mondja a boltvezető. — Kü­lönösen napjainkban egyre többen próbálnak élni ezzel a lehetőséggel. Esetünkben azt hangsúlyoznám: mi a bolt megnyitása óta nagyon komolyan odafigyelünk part­neri kapcsolatainkra. Meg­győződésünk, hogy kereske­delmi munkánkban ez meg­határozó jelentőségű. — Önöknél miben jut ki­fejezésre a több csatornás beszerzés? — Abban, hogy a szeghal­mi bútorbolt évek óta több gyártó vállalattal, nagyke­reskedelmi céggel áll kap­csolatban. Ilyen mindenek­előtt a BŰTORKER Válla­lat, amely jelenleg is áru­készletünk 40 százalékát ad­ja. Ez után a Békés megyei SZÖVKER Vállalatot kell említenem. A Tisza Bútor­ipari Vállalattal pedig azért is kifogástalan partneri kap­csolatunk, mert részt vesz e nagy bolt üzemeltetésében. Továbbá korrekt partnerünk a Zala Bútorgyár, amely ebben az évben is 4 millió forint értékű készáru le­szállítására vállalkozott. És még korántsem teljes a fel­sorolás, mely több csatornás beszerzésünket képezi. — Mindezek hallatán arra gondolok, itt jó lehet a vá­laszték, amelyet nagy forga­lom követ. — Ami a választékot il­leti, a szeghalmi bútorbolt­ban átlagosan 2 millió 200 ezer forint értékű árukész­let várja vevőinket. Gon­dolom, az is a választék mi­lyenségét jelzi, hogy állan­dó jelleggel 15—20-fajta szekrénysor, ugyanennyiféle ülőgarnitúra, legalább 10- fajta konyhabútor, és meg­annyi „szóló” bútor közt válogathatnak a szeghalmi­ak és a környékből ideér­kezők. Mindez együttvéve eredményezi, hogy árukész­letünk forgási sebessége 23—24 napra tehető. Ez igen jónak mondható. így aztán nincs okunk panaszkodni a forgalomra sem. 1982-ben 29,4 millió forint értékű bú­tort adtunk el. Ügy véljük, az idei évre tervezett 30 millió forintos forgalom tel­jesítése sem okoz gondot. Ehhez hozzájárul az a Bar­kas tehergépkocsi is, mely a múlt év novembere óta ház­hoz szállítás céljából állan­dó jelleggel bútorboltunk rendelkezésére áll. — Mielőtt idejöttem, az ÁFÉSZ központi irodájában arról hallottam, hogy távo­labbi községekből is sok vásárlót vonz ez a nagy bú­torbolt. — Legnagyobb örömünk­re nagyon sok vásárló érke­zik hozzánk Csökmőről, Darvasról, Zsákáról, Fur- táról, Sárrétudvarról, Bihar- nagybajomból, Püspökla­dányból, sőt, Békéscsabáról is. Persze még többen Vész­tőről, Okányból, Zsadányból, Köröstarcsáról, Körösladány- ból, Füzesgyarmatról, Me- zőberényből. Mi azonban nem csak a több csatornás beszerzésre törekszünk. Leg­alább annyira fontosnak tartjuk a vevőt, annak igé­nyét is. Mert nem elég az árut beszerezni, azt el is kell adni. Ezért nálunk gya­korlat, hogy évenként egy­szer — de ha az igény meg­követeli úgy kétszer is — kitelepülünk Füzesgyarmat­ra, Körösladányba, Búcsú­ra, Csökmőre, hogy az emlí­tett községek lakosainak vá­sárok keretében helyébe vi­gyük a választékos bútor­féleségeket. — Mi szükséges ahhoz, hogy egy üzlet ilyen ered­ményeket érjen el? — Szakmaszeretetre, hoz­záértésre, jó kollektív szel­lemre, a vevőkkel szembeni udvariasságra, segítőkész­ségre. Ha ezek közül vala­melyik is hiányzik, tartós eredményre aligha lehet szá­mítani. Különösen nem manapság, amikor a bútor­szakmában is meg kell bir­kóznunk a nehezebb felté­telekkel. Talán nem tűnik dicsekvésnek, ha azt mon­dom, a Szeghalom és Vidé­ke ÁFÉSZ bútorboltjának öt fős kis kollektívája rendel­kezik az említett feltételek­kel. Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom