Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

o 1983. szeptember 18., vasárnap ■liiwmq Kondoroson a mikor kollégáink legutóbb, 1982. február utolsó vasár­napja előtt a községben jártak, Mokran Mátyás ta­nácselnök sok-sok gondról beszélt. Arról, hogy rossz a község ivóvízellátása, nagykabátban ülnek a gyerekek az iskolában, rossz állapotban van az egészségház, s nem tud­ják, mi lesz a benzinkút sorsa. Mi talán szerencsésebbek lehettünk, mert sokkal több jó hírről adhatunk számot Ma­jor János, a tanács vb-titkára és Vitális Pál, a községi párt- bizottság titkára segítségével. Például arról, hogy az egész­ségügyben a tárgyi feltételek biztosítottak lesznek, ha el­készül az egészségház, hogy a kereskedelmi ellátással nin­csen gondjuk, hiszen a megye legkisebb AFESZ-e kiegyen­súlyozott, mondhatnánk kisvárosi ellátást biztosít a lakos­ság számára. Ahogyan Vitális Pál. a község társadalmi életéről fogalmazott: — Értelmes célokat kell adni, akkor a lakosság szívesen tesz önmaga és a köz érdekében. Bizonyítja ezt az is, hogy két év óta a lakosság saját pénzén építi a járdákat. Vagy egy másik példa. Az egészségházat, amely jelenleg nagyon rossz állapotban van, a község szocialista brigádjai bontják le, majd a meghagyott részéhez az Egyesült Tsz építőbri­gádja húzza fel, lesz a generál kivitelezője az új egész­ségháznak. Persze vetődnek fel problémák, mint például az orvosi ügyelettel kapcsolatosan is. Jelenleg a községben dolgozó három és a hunyai körzeti orvos látja el a hétvégi ügyele­teket. A lakosság és a helyi vezetők úgy érzik, hogy az új ügyeleti rendszer nem alkalmazkodik igazán a község vi­szonyaihoz, érdekeihez. örvendetes tény azonban, hogy a község lakói mind töb­ben szeretnének saját lakóhelyükön dolgozni, s amikor volt egy, a munkaképes korúak körében végzett felmérés, nagyon sokan afelől érdeklődtek, haza jöhetnek-e dolgozni. Főként a nőknek jelenthet majd munkalehetőséget, ha 1984-ben a szarvasi Szirén Háziipari és Ruházati Szövetkezet bővíti helyben levő üzemét, ahol egy műszakban dolgozhatnak majd az asszonyok. A kondorosiak örömére szolgál, hogy szeptember 15-én bekötötték a gázt a keverőüzembe, s községriportunkkal egy időben már elküldték a kondorosi vezetők a szegedi DÉ- GÁZ-nak azt a tanulmánytervet, amelynek alapján 1984- ben a magánházakat is bekötik majd a gázhálózatba. Gól előtti pillanat Ezer ember a rendezvényeken Kondoroson szervezett sportéletről 1921 óta beszél­hetünk. Ekkor alakult meg a Kondorosi Torna Egyesü­let. Napjainkban a termelő­szövetkezeti sportkör a köz­ség tulajdonképpeni sportbá­zisa. A Tsz SK-ban termé­szetesen nemcsak szövetke­zeti dolgozók sportolhatnak. A sportkör legnépszerűbb szakosztálya a labdarúgó­szakosztály. összesen 110 fia­tal kergeti a labdát a fel­nőtt, az ifjúsági, a serdülő- és a serdülő előkészítő csa­patban. Az első csapat a me­gyei első osztályban játszik. Tavaly a bajnokságban má­sodik helyezést értek el. Idén az első fordulók után a középmezőnyben foglalnak helyet. Sajnos, hét stabil csapattag kivált a tavalyi gárdából, és a helyükre be­lépő ifisták még nem talál­ják igazán a helyüket. A csapatépítési problémák ellenére a sportkör vezetése a csapatot az első-ötödik hely valamelyikére várja. A labdarúgó-szakosztályban azonban nem titkolják: sze­retnék megnyerni a bajnok­ságot. A kondorosi csapat utánpótlása évek óta megol­dott. Az iskolával nagyon jó a sportkör együttműködése, így érthető, hogy a tehetsé­ges fiatalok nem kallódnak el. A népszerűségi listán a kézilabdázóké a második hely. A tömegsportszakosz­tálynak is sok tagja van. Tavaly, tavalyelőtt mintegy ezer embert mozgattak meg a különböző rendezvényeken. A legfiatalabb szakosztály pedig a természetjáróké. Né­hány hete alakult, de már ötven tagja van. n közművelődési intézmény „nincs egyedül" Ez év december 31-én, a szilveszteri buli után bezár a kondorosi csárda, s rá egy évre 1984. december 31-én ismét megnyílik a közönség előtt. A kondorosi ÁFÉSZ, a MÉSZÖV és a SZOVOSZ összefogásával, támogatásból és hitelből, összesen mintegy 10 millió fo­rintból valósul meg a felújítás és a bővítés. Nem panaszkodhat a kondorosi tsz, hiszen építőbrigádjuk itt is elvállalta a munkálatokat. Ugyanakkor Prjevara János, általános is­kolai tanár irányításával, az országosan is elismert tanyakutató szakkör közreműködésével összegyűjtött régiségeket is bemutatják a Betyárcsárda megújult épületében, 1985-től Nehéz körülmények között eredményesen Kalhammer Mátyásné, az egyesített közművelődési in­tézmény vezetője a könyvtár és a művelődési ház integrá­lásának előnyeiről beszél. Mint mondja, könnyebb a munkaerővel és a pénzeszkö­zökkel gazdálkodni, és a he­lyiségeket is jobban ki tud­ják így használni. Ezt követően elismeréssel szól a nagyobb gazdasági egységek segítőkészségéről: — Éves szinten komoly pénzeszközökkel támogatják intézményünket — mondja —. s ha a szocialista brigá­dok társadalmi munkájára van szükség, egy emberként sietnek segítségünkre bármi­kor. A nagyterem felújítása hamarosan befejeződik, s ez is a szorgos kollektívák mun­káját dicséri majd. Az Egyesült Termelőszö­vetkezet kulturális bizottsá­gával összehangoltan dolgoz­nak, s Kalhammerné öröm­mel számol be arról, hogy a munkahelyi közművelődésre milyen nagy hangsúlyt fek­tetnek a szövetkezetben. Ha már a kapcsolatoknál tartunk, érdemes megemlí­teni a HNF községi bizottsá­gát és az iskolát, melyekkel kölcsönösen segítik egymást. Hogy csak néhány példát említsünk, a jó együttműkö­dés eredménye a -nőklub, a kondi torna, a kertbarát szakkör, vagy a gyerekek citera-, fotó-, bábszakköre, a nekik szánt szórakoztató műsorok, a játszóházi prog­ramok, s az ismét többek ál­tal igényelt társastánctanfo­lyam. A hatalmas udvaron önfe­ledten hancúroznak a gye­rekek, mit sem törődve a nagy gonddal: hamarosan itt a tél, s a központi fűtés kér­dése még mindig nem oldó­dott meg. Nem így dr. Bella István, aki elmondja, a tanévnyitóig beszerelték a központi fű­tés csőrendszerét a központi iskolába, a kazánház építé­se is folyik, ám az anyaghi­ány késlelteti a munkák üte­mét. Kazán és radiátor nincs, hiába járt a tanácselnök Tégláson, csupán Ígéretekkel tért haza ... A korábban használt olaj­kályhák megvannak, ám ezek nem tudták felfűteni a termeket. Mínusz 20 foknál délre a 10—12 fokot alig si­került elérni a termekben. És ha még ehhez hozzátesz- szük, hogy a 24 tanterem — a tornatermeket is beleért­ve — 51,2 százaléka szükség- tanterem. még inkább lát­hatjuk, nem túl rózsás a helyzet. A demográfiai hul­lám most tetőz az iskolában. Négy elsős osztályt indítottak — egyet a diákotthon egyik tanulószobájában helyeztek el —, jövőre már csökken a beiratkozó tanulók létszáma. Az évnyitóra a legfonto­sabb javítási, takarítási mun­kákat elvégezték. A legfőbb gondot a tankönyvek késése okozta. Augusztus 29-ig ösz- szesen 18 fajta könyv nem érkezett meg, s még most is van mire várniok. Ennyi gond mellett azért szép eredményeket is tud­nak felmutatni az oktató­nevelő munkában. A hetve­nes évek végén a járásban itt kezdték először a szak­tantervi oktatást. Az 1—2 osztályban iskolaotthonos ta­nítás folyik. A 3—4. osztály­ban bevezették a tantárgy­csoportos oktatást. Tehát van mivel dicsekedniük. Szorgalmas a Szorgalom Mi lesz veled, benzinkút? A tábla üzemszünetet jelez. A tanácsnál megtudjuk, hogy nincs engedély a működte­tésére, ugyanis az arra szóló engedély de­cemberben lejárt. A községnek 2 millió fo­rintja van arra, hogy az újat kialakítsa, ám az több mint 6 millió forintba kerülne. Úgy néz ki, hogy egyhamar nem oldódik meg a sorsa. Vagy mégis? — fordultam Major Já­nos vb-titkárhoz. — Abban az esetben, ha a takarmánykeve­rőbe bevezetik a gázt és az ott felszabaduló földben lévő négy db 50 köbméteres tartályt használhatjuk benzin tárolására. — Vagyis ezt úgy kell értenünk, hogy lesz benzinkút? — Igen, mert akkor már csak azt kell meg­oldanunk, hogy a keverőüzem területére be­mehessen az ÁFOR tartálykocsija, hogy ott betölthesse a föld alatti tartályokba az üzem­anyagot — tette hozzá a vb-titkár. Reméljük, legközelebbi faluriportunk al­kalmával a benzinkút működéséről szólha­tunk. repedések tagolták a táblá­kat. Néhány nappal ezelőtt a szövetkezetben felmérték a károkat és a jelenlegi hely­zetet összevetették a tervek­kel. Kiderült, hogy idén mintegy 46—47 millió fo­rinttal kevesebb árbevétellel kell számolniuk. A mérleg szerinti nyereségük is több mint 30 millió forinttal lesz kevesebb, mint a terv. A búzatermés „csak” néhány mázsával maradt el a _ tava­lyitól, de a kukorica jelentős részét be kellett silózni. mert a növény egyszerűen nem hozott csövet. A többi növénytermesztési ágazatban is hasonlóakkal kell számol­ni. Néhány adat a vesztesé­gek érzékeltetésére: kukori­cából több mint 20 millió fo­rinttal kevesebbet értékesít­hetnek. Zöldborsóból 3,3 mil­lió a lemaradás, a cukorré­pánál pedig 4,6 millió. És akkor még nem beszéltünk a paradicsompaprikáról és a hibrid napraforgóról. A szö­vetkezet elnöke a károk fel­sorolása után azonban hoz­záteszi : — A nehézségek el­lenire K mdnroson termett annyi takarmány, amennyi a szövetkezetnek és a háztáji gazdaságoknak kell. A kondorosi Egyesült Tsz- ben dolgozó Szorgalom szo­cialista brigád nem azt vál­lalta, hogy fizikai erejével hegyeket görget tovább, ha­nem a község érdekében szervezi a társadalmi mun­kát. Nem kis feladatra vál­lalkoztak, amikor elhatároz­ták. hogy az egészség házat a falu szocialista brigádjai­val lebontják, hogy azután az ugyancsak a tsz-ben dol­gozó építő kollektíva felújít­hassa A felújítás költsége 5 millió, a beruházásé 1 mil­lió forint. Az épületben még használható radiátorokat nem a szeméttelepre viszik, ha­nem felhasználják az isko­la épületében, a régi tanter­mekben. A leszedett radiá­torokat ugyancsak társadal­mi munkában rakják fel az iskolai termekben. A kivite­lező arra tett ígéretet, hogy jövő év december 31-re át­adják az új egészségházat. A község vezetői azonban tit­kon abban bíznak, hogy a község felszabadításának 40. évfordulójára, október 6-ára elkészül az egészségügy új centruma. Bontják az egészségházat Van elegendő takarmány A kondorosi Egyesült Ter­melőszövetkezet azon gaz­daságok közé tartozik, ame­lyek a rendkívül aszályos időjárás következtében nem tudják teljesíteni az idei ter­veiket. Ladnyik Mihály, a szövetkezet elnöke elmondta: legutoljára 1952-ben volt ennyire kevés csapadék a kondorosi határban. Május­ban, júniusban és júliusban alig esett eső, a földek szin­te teljesen kiszáradtak, mély A szövetkezet idén fejezi be az 1340 férőhelyes tehenészeti telep építését. A beruházást a Békéscsaba és Környéke Ag­ráripari Egyesüléssel közösen valósítják meg. Az első 400 tehenet már betelepítették az elkészült istállóba (képünkön), és mire elkészülnek a munkával, addig a többi istálló is benépesül Az oldalt készítették: Fazekas László, Lovász Sándor, Nagy Ágnes, Számadó Julianna

Next

/
Oldalképek
Tartalom