Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
1983. szeptember 18., vasárnap 99 Légy híve rendületlenül...” szeretetet, a haza védelmét, a hagyományápolást, a műemlékvédelmet, az ünnepségeket sorolták fel. Díjazottaink a BNV-n Vélemények a szocialista hazafiságra nevelésről „Aztán mi újság a suliban?” Gyurika, egy 10 év körüli, rosszcsont srác, «1- komorodik a kellemetlen kérdésre: „Fekete pontot kaptam!” „És miért?” „Hát. nem tudtam a Szózatot”. Nem vagyok kárörvendő, de — függetlenítve a dolgokat Gyurikától, aki még otthon is „megkapta a magáét” — örülök ennek a fekete pontnak. Ez ugyanis azt jelzi, hogy az iskolában követelmény a Szózat, s mellette, feltételezem a Himnusz is. — Igen. az első versszakot már második osztálytól tanulják a gyerekek — mondja a megye egyik jó hírű általános iskolájának igazgatója. Tapasztalt pedagógus, az a típus, aki nem felejti el, hogy ő is volt fiatal. — Elsőben, másodikban a kisdobos foglalkozásokon, harmadikban az osztályfőnöki órákon számos lehetőség kínálkozik már a hazafias nevelésre. Itt van például a kisdobosok 6 pontja között, hogy „A kisdobos hű gyermeke a magyar hazának.” Miről beszélhet itt a pedagógus, hogy ha nem arról, hogy minden népnek van himnusza, amit ünnepi alkalmakkor szoktak énekelni, meg a nemzetiszínről és a vörös zászlóról, a vörös csillagról. Ezekkel egyébként az ünnepségeken lassan maguk is megismerkednek. Azután ott vannak a környezetismereti órák. az ilyen témájú olvasmányok is. A szocialista hazafiságra nevelésről, annak módszereiről, eredményeiről beszélgetünk. — A lehetőség tehát adott, s ha a pedagógus ezt jól használja ki, ha érzelmileg tud azonosulni az adott témával, és hatni a gyerekekre, akkor nem lehet eredménytelen az igyekezetünk — vélekedik a pedagógusnő. A lehetőség — lehetőség. S a gyakorlat? Nos, iskolája válogatja. Ebben az iskolában például az ünnepségeken együtt éneklik a Himnuszt, a Szózatot a kórus, a diákság, pedagógusok és szülők. Azért választották a lemezjátszó helyett az éneklést. mert tapasztalataik szerint is hatásosabb, a gyerekek fegyelmezettebbek, és talán jobban el-elgondol- kodnak a szavakon, sorokon. Aztán: az iskola névadójával kapcsolatos ünnepségek, formaságok szerepelnek a házirendben. Más: ha ide vendég, küldöttség érkezik, a látogatás a gyerekek ügye is. Sokan hoznak otthonról — önként! — virágot, amit maguk adhatnak át. zászlókat készítenek, esetleg megtanulják az illető ország himnuszát is. Meghívnak mesélni híres embereket a megyéből : kitüntetett buszvezetőt, nemzetközi versenyen győztes motorversenyzőt, aki elmeséli, mit érzett, amikor a nemzetiszínű mezben starthoz állt .. . Apróságok? Lehet, ám ezek az apróságok inkább hatnak érzelmileg is a gyerekekre. mint a nagy szavak. Eddig jó példákat soroltunk. De sajnos, lehet sorolni a rosszakat is. Rendezvényeket, ahol recsegő lemezről, némán hallgatják a Himnuszt. Internacionálét. s közben a hátsó sorokban nevetgélnek, rágógumit rágnak a fiatalok, néha a felnőttek is. Az öltözet sem mindig az ünnephez méltó, akár a viselkedés. Kevesen tudják pontosan, ki is az közelebbről, akinek a nevét az utcájuk, iskolájuk, a kollégiumuk viseli, s szűkebb lakóhelyük múltját, nevezetességeit sem ismerik úgy, ahogyan illenék. Pedig mindez együtt elengedhetetlen része valaminek, amit úgy hívunk: szocialista hazafiság. A közelmúltban tanulságos felmérést végzett a Hazafias Népfront megyei elnökségének pedagógiai csoportja arról, hogy mi a fiatalok — általános iskolások, szakmunkástanulók, középiskolások — véleménye a szocialista hazafiságról. A következő kérdések szerepeltek a reprezentatív felmérésen: „Mit jelent számomra a haza? Kitől tanultam a hazaszeretet érzését ? Hogyan szeretjük hazánkat? Mit tett a hazáért az előző nemzedék? Mit szeretne tenni az ifjúság a hazáért?” Az általános iskolások válaszaiból az derült ki, hogy a haza fogalma eltérő a városi, nagyközségi és a kis falvakban élő gyerekek számára. Az előbbiek az egész ország területét, az utóbbiak csak közvetlen környezetüket értik a haza fogalmán. Sokan az anyanyelvet azonosították a hazával, és sokan leírták, hogy más országban nem tudnának élni. S hogy kitől tanulták a hazaszeretetei ? A többség első helyen — örvendetes módon — a szülői házat említi, aztán az iskola, az irodalom, történelemórák következnek. Egy válasz szó szerint: „Azt nem tanulni kell, hanem érezni.” A Hogyan ?-ra a nagyobbak azt válaszolták, hogy munkával, az általános iskolások pedig a természetNégy középiskolás fiúval beszélgetek. Mind a négyen harmadikosok, nem a legrosszabb, de nem is jó tanulók, különböző az érdeklődési körük, különböző a családi háttér, hármuk szülei munkások, illetve alkalmazottak. Az iskoláról, aztán a sportról kezdünk beszélgetni. Szóba hozom Növényi Norbertét, aki a dobogó felső fokán örömében, meghatottságában megköny- nyezte a Himnuszt! — Nincs ezen semmi rös- tellnivaló — veszi védelmébe a sportolót Jóska —. megdolgozott ő azért, és nagyon lehet ám örülni az ilyesminek! Szerintem volt más is, aki így elérzékenyült akkor a tévé előtt. — El tudjátok-e mondani a Himnuszt, a Szózatot? — Végig? — kérdez visz- sza Attila — hát, így kapásból nem biztos. Azért megpróbálják. Döcögve, közösen, segítséggel sikerül. S hogy mit jelent számukra? — Tiszteletet érez az ember. az elődök tiszteletét, és ha halljuk, vigyázzba állunk, levesszük a sapkát, úgy illik. Persze, nekünk már mást jelent, mint az időseknek, mert ők még nehéz világban éltek. Éppen azért úgy gondolom, őket is megbecsüljük vele. ha megadjuk az ilyesminek a tiszteletet. Majd egymás szavába vágva beszélnek, sok minden szóba kerül, az iskola névadójától eljutunk Széchenyiig, a reformkorig. Tudják, miért Viharsarok ez a vidék, híres szülöttei közül némi gondolkozás után Munkácsy jut eszükbe. A megye- székhely nevezetességei közül a Kner Nyomdát említik, a megye, a város vezetői közül viszont egy nevet sem tudnak hirtelenjében mondani. Tóth Ibolya II Békés megyei műszaki vetélkedő eisä fordulójának kérdései Első kérdés: A gyanúsított alibijét a két ismeretlen vadász ekép- pen erősítette meg: — A fagyos, tiszta levegőben zenefoszlányokat hallottunk, majd az erdőből kiérve a sötétben megpillantottuk a világos ablakú erdészházat. Az ablakhoz érve lekapartunk egy kevéske jégvirágot és jól láttuk, hogy a fűtött helyiségben mulatozás folyik. A gyanúsított arcát azonnal felismertük a mulatozók között. Tehát: ugyanebben az időben a vasúti töltésnél nem követhette el a gyilkosságot. — A vizsgálóbíró mindkét vadász ellen eljárást indított, hamis tanúzásért. Miért veszítették hitelüket a tanúk? A helyes válasz 3 pontot ér. Második kérdés: Mi a leglényegesebb tartalmi különbség a licenc és a know-how között? Rövid tömör választ kérünk! A helyes válasz 3 pontot ér. Harmadik kérdés: A tizennyolc piros pöttyel díszített fehér labdát kezünkből a magasba dobjuk, függőleges irányba, majd ismét elkapjuk éppen az indítás magasságában. A labda (színe fehér, díszítése — hangsúlyozzuk — tizennyolc piros pötty) összesen 4 másodpercig repül a levegőben. Hány másodpercig repül a labda felfelé, és hány másodpercig zuhant lefelé? A helyes válasz 3 pontot ér. Negyedik kérdés: Temper Artur a 13 köbméteres 31 Celsius-fokos hőmérsékletű konyhájában távozáskor nyitva felejtette az ötös fokozaton üzemelő 150 liter Lehel típusú hűtőszekrényét. Amikor 6 óra múlva visszatért, vajon mekkora hőmérséklet-csökkenést tapasztalhatott konyhájában? (A konyha és külső környezete közötti hőcserétől tekintsünk el!) A helyes válasz 4 pontot ér. ötödik kérdés: A szervizben tolatással balesetet okozó Lada autó tulajdonosa azzal védekezett, hogy amikor a sebességváltó karját az első fokozatba tette, gépkocsija váratlanul hátrafelé indult meg. Mivel éppen új önindítót szereltek a gépkocsijába (ezért vitte a szervizbe), feltételezhető, hogy valami hiba folytán az önindító a motort visszafelé indította be, így az előre- és hátrameneti sebességfokozatok felcserélődtek. ön elfogadja a védekezést? Indokolja meg! A helyes válasz 5 pontot ér. A válaszokat zárt borítékban kérjük beküldeni — jeligével ellátva! Jeligeként kizárólag saját személyi számát fogadjuk el. Címünk: Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete. Békéscsaba, István király tér 8. A borítékra írja rá: Műszaki vetélkedő megfejtései. Az 1983. szeptember 26-ig beérkező válaszokat értékeljük. Magyar amatőr művészek Penzában Testvérvárosunk küldöttei, a békéscsabai Vasutas Művelődési Ház zenekarának tagjai majdnem egy hétig ismerkedtek a Penza megyei, szurai tájakkal. Jártak a semüsejszki Kuznyeckben. A dolgozókkal való találkozások, a sok fellépés a lelkes hallgatóság előtt örökre emlékezetes marad. Sokáig emlegetik a penzaiak a magyar zenészeket. Tudósítónk találkozott a fúvószenekar karmesterével, Eötvös Nándorral, aki így beszélt a pen- zai látogatásról. — Számomra a legemlékezetesebb a különösen meleg fogadtatás volt. A zenekar tagjai érezték, hogy a mosolyok, amivel üdvözöltek, nem hivatalosak, hanem barátiak, őszinték. Mindany- nyiunknak megtetszett Penza: nagyon szép város. A kultúr- és pihenőparkban felültünk az ..ördögkerék”- re: gyönyörű panoráma tárult elénk. Láttuk, hogy a városnak gondos gazdái vannak. Szembetűnőek voltak a hatalmas házak — nálunk Békéscsabán kisebbek vannak —, és sok a zöldterület. Tarnahülben is jártunk. Az ottani múzeumban sok érdekeset fedeztünk fel; megtudtuk, hogy nemcsak tehetséges költők, hanem kitűnő festők is élnek Penzában. Eötvös Nándor arról is szólt, hol lépett fel a csabai zenekar eddig. — Az együttest Békéscsabán és a megyében ismerik és szeretik, de külföldre ritkán megyünk. Egyszer voltunk vendégségben Jugoszláviában és most a Szovjetunióban. Sokan közülünk már magánúton jártak az Önök hazájában, de a zenekarral most először. A beszélgetés után folytatódik a zene. A rézfúvósok zenével hívják össze a hallgatóságot — a parkban sétálókat. Felkészültek a televíziósok is — a hangversenyről tv-felvétel készül. Müszjakov A. (Cikkünk kivonata annak az írásnak, amely a Penzai Pravdában jelent meg. Fordította: Bánfi József, a Moszkva rádió békéscsabai baráti körének vezetője.) Pirosban a kalocsai házak Ismét felöltik paprikadíszüket a Kalocsa környéki házak. A vidék paprikatermelői ugyanis visszatértek a hagyományos szikkasztási- utóérlelési módszerhez: a fűszerpaprika-táblák termése zsinegre fűzve vagy necczsá- kokba töltve a házak ormain, falain szárad. Előreláthatóan mintegy 800 —1000 vagonnyi paprikát érlelnek meg így a feldolgozáshoz. A régi módszer felelevenítése azzal magyarázható, hogy az újabb vizsgálatok szerint a paprikacsövekben a szedés után két- három hét múlva alakul ki a festékanyag, s tulajdonképpen csak ekkor fejeződik be a csövek biológiai érése. Emellett ez a módszer az üzemben történő szárításhoz képest, jelentős energiamegtakarítással is jár. Bátyán, Dusnokon és Miskén vannak olyan házak, amelyek tetőtől talpig paprikafüzérbe „öltöznek” a betakarítás idején. Sikeresen kezdődött az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár megyénk három vállalatának. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat baromfifelvágottjai kiérdemelték a BNV nagydíját. Vásárdíjat kapott a békéscsabai ZÖLDÉRT csabai vastagkolbásza és a Békéscsabai Konzervgyár kedvelt terméke, az aszalt szilva vörös borban. A bíráló bizottság véleménye szerint a szárnyasfclvágott. az új párizsi, a pulykafelvágott és a baromfimortadella rendkívül jó dietikai sajátosságú, a korszerű táplálkozást elősegítő, választékbővítő árufajták. E termékek régi fogyasztói és népgazdasági igényt elégítenek ki. A vállalat az Országos Fejlesztési Bizottság támogatásával fejlesztette ki. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat tavaly kezdte e! e termékek gyártását, az idei évre — még egy műszak beállításával — növelték a termelést. A teljes értékű, jól emészthető, fehérjéket tartalmazó, kellemes ízhatású élelmiszerek a rendkívül korszerű és értékes áruk családjába tartoznak. A bizottság indoklásában külön kiemelte, hogy a vállalatot elismerés illeti a kifejlesztés fontos és sikeres kezdeményezéséért. A békéscsabai ZÖLDÉRT vastagkolbásza olyan táj jellegű termék, mely hírnevet szerzett. A csabai kolbász korszerű gépeken, de hagyományos technológiával, házias ízesítéssel készül. Bár az utóbbi időben nőtt a termelés, mégis a jelentkező igények csak egy töredékét tudják kielégíteni. A vörös borban eltett aszalt szilva a Békéscsabai Konzervgyár különleges igényeket kielégítő gyártmánya. Sikerére jellemző, hogy nemcsak a háziasszonyok kedvelték meg, hanem új szállodáink mesterszakácsai is rendszeresen használják. Kép, szöveg: Lónyai László