Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

1983. szeptember 18., vasárnap 99 Légy híve rendületlenül...” szeretetet, a haza védelmét, a hagyományápolást, a mű­emlékvédelmet, az ünnepsé­geket sorolták fel. Díjazottaink a BNV-n Vélemények a szocialista hazafiságra nevelésről „Aztán mi újság a suli­ban?” Gyurika, egy 10 év körüli, rosszcsont srác, «1- komorodik a kellemetlen kérdésre: „Fekete pontot kaptam!” „És miért?” „Hát. nem tudtam a Szózatot”. Nem vagyok kárörvendő, de — függetlenítve a dolgo­kat Gyurikától, aki még ott­hon is „megkapta a magáét” — örülök ennek a fekete pontnak. Ez ugyanis azt jel­zi, hogy az iskolában köve­telmény a Szózat, s mellette, feltételezem a Himnusz is. — Igen. az első verssza­kot már második osztálytól tanulják a gyerekek — mondja a megye egyik jó hírű általános iskolájának igazgatója. Tapasztalt peda­gógus, az a típus, aki nem felejti el, hogy ő is volt fia­tal. — Elsőben, másodikban a kisdobos foglalkozásokon, harmadikban az osztályfőnö­ki órákon számos lehetőség kínálkozik már a hazafias nevelésre. Itt van például a kisdobosok 6 pontja között, hogy „A kisdobos hű gyer­meke a magyar hazának.” Miről beszélhet itt a pedagó­gus, hogy ha nem arról, hogy minden népnek van himnusza, amit ünnepi al­kalmakkor szoktak énekelni, meg a nemzetiszínről és a vörös zászlóról, a vörös csil­lagról. Ezekkel egyébként az ünnepségeken lassan maguk is megismerkednek. Azután ott vannak a környezetisme­reti órák. az ilyen témájú olvasmányok is. A szocialista hazafiságra nevelésről, annak módszerei­ről, eredményeiről beszélge­tünk. — A lehetőség tehát adott, s ha a pedagógus ezt jól használja ki, ha érzelmileg tud azonosulni az adott té­mával, és hatni a gyerekek­re, akkor nem lehet ered­ménytelen az igyekezetünk — vélekedik a pedagógusnő. A lehetőség — lehetőség. S a gyakorlat? Nos, iskolá­ja válogatja. Ebben az isko­lában például az ünnepsége­ken együtt éneklik a Him­nuszt, a Szózatot a kórus, a diákság, pedagógusok és szü­lők. Azért választották a le­mezjátszó helyett az ének­lést. mert tapasztalataik sze­rint is hatásosabb, a gyere­kek fegyelmezettebbek, és talán jobban el-elgondol- kodnak a szavakon, sorokon. Aztán: az iskola névadójá­val kapcsolatos ünnepségek, formaságok szerepelnek a házirendben. Más: ha ide vendég, küldöttség érkezik, a látogatás a gyerekek ügye is. Sokan hoznak otthonról — önként! — virágot, amit ma­guk adhatnak át. zászlókat készítenek, esetleg megtanul­ják az illető ország himnu­szát is. Meghívnak mesélni híres embereket a megyé­ből : kitüntetett buszvezetőt, nemzetközi versenyen győz­tes motorversenyzőt, aki el­meséli, mit érzett, amikor a nemzetiszínű mezben start­hoz állt .. . Apróságok? Lehet, ám ezek az apróságok inkább hatnak érzelmileg is a gye­rekekre. mint a nagy szavak. Eddig jó példákat sorol­tunk. De sajnos, lehet sorol­ni a rosszakat is. Rendezvé­nyeket, ahol recsegő lemez­ről, némán hallgatják a Himnuszt. Internacionálét. s közben a hátsó sorokban nevetgélnek, rágógumit rág­nak a fiatalok, néha a fel­nőttek is. Az öltözet sem mindig az ünnephez méltó, akár a viselkedés. Kevesen tudják pontosan, ki is az kö­zelebbről, akinek a nevét az utcájuk, iskolájuk, a kollé­giumuk viseli, s szűkebb la­kóhelyük múltját, nevezetes­ségeit sem ismerik úgy, aho­gyan illenék. Pedig mindez együtt elengedhetetlen része valaminek, amit úgy hí­vunk: szocialista hazafiság. A közelmúltban tanulságos felmérést végzett a Hazafi­as Népfront megyei elnöksé­gének pedagógiai csoportja arról, hogy mi a fiatalok — általános iskolások, szak­munkástanulók, középisko­lások — véleménye a szo­cialista hazafiságról. A kö­vetkező kérdések szerepel­tek a reprezentatív felméré­sen: „Mit jelent számomra a haza? Kitől tanultam a ha­zaszeretet érzését ? Hogyan szeretjük hazánkat? Mit tett a hazáért az előző nemze­dék? Mit szeretne tenni az ifjúság a hazáért?” Az általános iskolások vá­laszaiból az derült ki, hogy a haza fogalma eltérő a vá­rosi, nagyközségi és a kis falvakban élő gyerekek szá­mára. Az előbbiek az egész ország területét, az utóbbiak csak közvetlen környezetü­ket értik a haza fogalmán. Sokan az anyanyelvet azo­nosították a hazával, és so­kan leírták, hogy más or­szágban nem tudnának élni. S hogy kitől tanulták a ha­zaszeretetei ? A többség első helyen — örvendetes módon — a szülői házat említi, az­tán az iskola, az irodalom, történelemórák következ­nek. Egy válasz szó szerint: „Azt nem tanulni kell, ha­nem érezni.” A Hogyan ?-ra a nagyob­bak azt válaszolták, hogy munkával, az általános is­kolások pedig a természet­Négy középiskolás fiúval beszélgetek. Mind a négyen harmadikosok, nem a leg­rosszabb, de nem is jó ta­nulók, különböző az érdek­lődési körük, különböző a családi háttér, hármuk szü­lei munkások, illetve alkal­mazottak. Az iskoláról, az­tán a sportról kezdünk be­szélgetni. Szóba hozom Nö­vényi Norbertét, aki a dobo­gó felső fokán örömében, meghatottságában megköny- nyezte a Himnuszt! — Nincs ezen semmi rös- tellnivaló — veszi védelmé­be a sportolót Jóska —. megdolgozott ő azért, és na­gyon lehet ám örülni az ilyesminek! Szerintem volt más is, aki így elérzékenyült akkor a tévé előtt. — El tudjátok-e mondani a Himnuszt, a Szózatot? — Végig? — kérdez visz- sza Attila — hát, így ka­pásból nem biztos. Azért megpróbálják. Dö­cögve, közösen, segítséggel sikerül. S hogy mit jelent számukra? — Tiszteletet érez az em­ber. az elődök tiszteletét, és ha halljuk, vigyázzba ál­lunk, levesszük a sapkát, úgy illik. Persze, nekünk már mást jelent, mint az időseknek, mert ők még ne­héz világban éltek. Éppen azért úgy gondolom, őket is megbecsüljük vele. ha meg­adjuk az ilyesminek a tisz­teletet. Majd egymás szavába vág­va beszélnek, sok minden szóba kerül, az iskola név­adójától eljutunk Széche­nyiig, a reformkorig. Tud­ják, miért Viharsarok ez a vidék, híres szülöttei közül némi gondolkozás után Mun­kácsy jut eszükbe. A megye- székhely nevezetességei közül a Kner Nyomdát említik, a megye, a város vezetői közül viszont egy nevet sem tud­nak hirtelenjében mondani. Tóth Ibolya II Békés megyei műszaki vetélkedő eisä fordulójának kérdései Első kérdés: A gyanúsított alibijét a két ismeretlen vadász ekép- pen erősítette meg: — A fagyos, tiszta levegőben zene­foszlányokat hallottunk, majd az erdőből kiérve a sötét­ben megpillantottuk a világos ablakú erdészházat. Az ablakhoz érve lekapartunk egy kevéske jégvirágot és jól láttuk, hogy a fűtött helyiségben mulatozás folyik. A gyanúsított arcát azonnal felismertük a mulatozók kö­zött. Tehát: ugyanebben az időben a vasúti töltésnél nem követhette el a gyilkosságot. — A vizsgálóbíró mindkét vadász ellen eljárást indított, hamis tanúzásért. Miért veszítették hitelüket a tanúk? A helyes válasz 3 pontot ér. Második kérdés: Mi a leglényegesebb tartalmi különbség a licenc és a know-how között? Rövid tömör választ kérünk! A helyes válasz 3 pontot ér. Harmadik kérdés: A tizennyolc piros pöttyel díszített fehér labdát ke­zünkből a magasba dobjuk, függőleges irányba, majd ismét elkapjuk éppen az indítás magasságában. A labda (színe fehér, díszítése — hangsúlyozzuk — tizennyolc pi­ros pötty) összesen 4 másodpercig repül a levegőben. Hány másodpercig repül a labda felfelé, és hány má­sodpercig zuhant lefelé? A helyes válasz 3 pontot ér. Negyedik kérdés: Temper Artur a 13 köbméteres 31 Celsius-fokos hő­mérsékletű konyhájában távozáskor nyitva felejtette az ötös fokozaton üzemelő 150 liter Lehel típusú hűtőszek­rényét. Amikor 6 óra múlva visszatért, vajon mekkora hőmérséklet-csökkenést tapasztalhatott konyhájában? (A konyha és külső környezete közötti hőcserétől tekintsünk el!) A helyes válasz 4 pontot ér. ötödik kérdés: A szervizben tolatással balesetet okozó Lada autó tu­lajdonosa azzal védekezett, hogy amikor a sebességváltó karját az első fokozatba tette, gépkocsija váratlanul hát­rafelé indult meg. Mivel éppen új önindítót szereltek a gépkocsijába (ezért vitte a szervizbe), feltételezhető, hogy valami hiba folytán az önindító a motort visszafelé in­dította be, így az előre- és hátrameneti sebességfokoza­tok felcserélődtek. ön elfogadja a védekezést? Indokolja meg! A helyes válasz 5 pontot ér. A válaszokat zárt borítékban kérjük beküldeni — jeligével ellátva! Jeligeként kizárólag saját személyi számát fogadjuk el. Címünk: Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete. Békéscsaba, István király tér 8. A borítékra írja rá: Műszaki vetélkedő megfejtései. Az 1983. szeptember 26-ig beérkező válaszokat érté­keljük. Magyar amatőr művészek Penzában Testvérvárosunk küldöttei, a békéscsabai Vasutas Mű­velődési Ház zenekarának tagjai majdnem egy hétig ismerkedtek a Penza me­gyei, szurai tájakkal. Jártak a semüsejszki Kuznyeckben. A dolgozókkal való találko­zások, a sok fellépés a lel­kes hallgatóság előtt örökre emlékezetes marad. Sokáig emlegetik a penzaiak a ma­gyar zenészeket. Tudósítónk találkozott a fúvószenekar karmesterével, Eötvös Nán­dorral, aki így beszélt a pen- zai látogatásról. — Számomra a legemléke­zetesebb a különösen meleg fogadtatás volt. A zenekar tagjai érezték, hogy a mo­solyok, amivel üdvözöltek, nem hivatalosak, hanem ba­rátiak, őszinték. Mindany- nyiunknak megtetszett Pen­za: nagyon szép város. A kultúr- és pihenőparkban felültünk az ..ördögkerék”- re: gyönyörű panoráma tá­rult elénk. Láttuk, hogy a városnak gondos gazdái vannak. Szembetűnőek vol­tak a hatalmas házak — ná­lunk Békéscsabán kisebbek vannak —, és sok a zöldte­rület. Tarnahülben is jár­tunk. Az ottani múzeumban sok érdekeset fedeztünk fel; megtudtuk, hogy nemcsak tehetséges költők, hanem ki­tűnő festők is élnek Penzá­ban. Eötvös Nándor arról is szólt, hol lépett fel a csabai zenekar eddig. — Az együttest Békéscsa­bán és a megyében ismerik és szeretik, de külföldre rit­kán megyünk. Egyszer vol­tunk vendégségben Jugo­szláviában és most a Szov­jetunióban. Sokan közülünk már magánúton jártak az Önök hazájában, de a zene­karral most először. A beszélgetés után folyta­tódik a zene. A rézfúvósok zenével hívják össze a hall­gatóságot — a parkban sé­tálókat. Felkészültek a tele­víziósok is — a hangver­senyről tv-felvétel készül. Müszjakov A. (Cikkünk kivonata annak az írásnak, amely a Penzai Pravdában jelent meg. For­dította: Bánfi József, a Moszkva rádió békéscsabai baráti körének vezetője.) Pirosban a kalocsai házak Ismét felöltik paprikadí­szüket a Kalocsa környéki há­zak. A vidék paprikaterme­lői ugyanis visszatértek a hagyományos szikkasztási- utóérlelési módszerhez: a fű­szerpaprika-táblák termése zsinegre fűzve vagy necczsá- kokba töltve a házak orma­in, falain szárad. Előreláthatóan mintegy 800 —1000 vagonnyi paprikát ér­lelnek meg így a feldolgo­záshoz. A régi módszer fel­elevenítése azzal magyaráz­ható, hogy az újabb vizsgá­latok szerint a paprikacsö­vekben a szedés után két- három hét múlva alakul ki a festékanyag, s tulajdon­képpen csak ekkor fejeződik be a csövek biológiai érése. Emellett ez a módszer az üzemben történő szárításhoz képest, jelentős energiameg­takarítással is jár. Bátyán, Dusnokon és Miskén vannak olyan házak, amelyek tetőtől talpig paprikafüzérbe „öl­töznek” a betakarítás idején. Sikeresen kezdődött az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár megyénk három vállalatának. Az Orosházi Baromfifeldolgo­zó Vállalat baromfifelvágottjai kiérdemelték a BNV nagydí­ját. Vásárdíjat kapott a békéscsabai ZÖLDÉRT csabai vas­tagkolbásza és a Békéscsabai Konzervgyár kedvelt terméke, az aszalt szilva vörös borban. A bíráló bizottság véleménye szerint a szárnyasfclvágott. az új párizsi, a pulykafelvágott és a baromfimortadella rendkívül jó dietikai sajátosságú, a korszerű táplálkozást elősegítő, választékbővítő árufajták. E termékek régi fo­gyasztói és népgazdasági igényt elégítenek ki. A vállalat az Országos Fejlesztési Bizottság támogatásával fejlesztette ki. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat tavaly kezdte e! e termékek gyártását, az idei évre — még egy műszak beál­lításával — növelték a termelést. A teljes értékű, jól emészt­hető, fehérjéket tartalmazó, kellemes ízhatású élelmiszerek a rendkívül korszerű és értékes áruk családjába tartoznak. A bizottság indoklásában külön kiemelte, hogy a válla­latot elismerés illeti a kifejlesztés fontos és sikeres kezde­ményezéséért. A békéscsabai ZÖLDÉRT vastagkolbásza olyan táj jellegű termék, mely hírnevet szerzett. A csabai kolbász korszerű gépeken, de hagyományos technológiával, házias ízesítéssel készül. Bár az utóbbi időben nőtt a termelés, mégis a je­lentkező igények csak egy töredékét tudják kielégíteni. A vörös borban eltett aszalt szilva a Békéscsabai Kon­zervgyár különleges igényeket kielégítő gyártmánya. Sike­rére jellemző, hogy nemcsak a háziasszonyok kedvelték meg, hanem új szállodáink mesterszakácsai is rendszeresen hasz­nálják. Kép, szöveg: Lónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom