Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 18., vasárnap Hagyományos barátság jellemzi a magyar-finn kapcsolatokat Kárpáti Miklós, az MTI munkatársa írja: A magyar—finn kapcsolatok az elmúlt időszakban sokoldalúan és intenzíven fejlődtek. A két ország együttműködésében jelentős szerepet játszik a nyelvro- könságon alapuló hagyományosan baráti viszony. A magyar—finn politikai kapcsolatok alakulását elősegíti az a tény, hogy a legtöbb nemzetközi kérdésben azonos, vagy egymáshoz közeli nézeteket vall a két állam. A finn diplomácia arra törekszik, hogy aktívan hozzájáruljon a világ békéjének, biztonságának megőrzéséhez. Finnország közismerten aktív szerepet játszott az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, és az ott elfogadott záróokmányt egységes egésznek, az abban foglaltak megvalósítását széles körű és hosszú távú folyamatnak tekinti. A madridi találkozón is — a semleges és az el nem kötelezett országok csoportjában 4— hagyományosan aktív kezdeményező szerepet vállalt, hogy eredményesen fejeződjék be az értekezlet. A magyar és finn vezetők gyakori személyes találkozói nagymértékben hozzájárulnak a kapcsolatok fejlődéséhez. Kádár János 1973- ban baráti látogatást tett Finnországban, s 1975-ben részt vett Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszán. Kekkonen elnök 1969-ben és 1976-ban hivatalos látogatáson járt Magyarországon. L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1971-ben hivatalos látogatást tett az ezer tó országában. Mauno Koivisto jelenlegi elnök pedig az elmúlt év szeptemberében volt baráti munkalátogatás keretében hazánk vendége. Kalevi Sorsa kormányfő 1974-ben, Lázár' György miniszterelnök pedig „ 1977-ben látogatott — kormányküldöttség élén — egymás országába. Rendszeres az együttműködés a két törvényhozás, továbbá a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetői között is. A magyar—finn együttműködést több szerződés — például az 1959-ben kötött kulturális egyezmény, a vízumkényszer eltörléséről 1969-ben aláírt megállapodás — szabályozza. A tízéves gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást 1974-ben írták alá. A magyar—finn külkereskedelmet az 1975-ben életbe lépett szabadkereskedelmi megállapodás a legkorszerűbb elvek, a teljes diszkriminációmentesség alapján rendezi. Jórészt ennek is köszönhetően kereskedelmi forgalmunk az elmúlt években kedvezően fejlődött. A megállapodás hatékony eszköznek bizonyult a kétoldalú forgalom növelésére, az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítésére. Néhány területen már vannak jó példái az ipari, termelési jellegű, vállalatközi együttműködésnek. Jelenleg több tucat kooperációs szerződés van érvényben. A két ország tudósai 18 műszaki- tudományos területen dolgoznak együtt, s Magyarország is aktívan részt vesz a KGST és Finnország közötti gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködésben. A magyar—finn együttműködés kulturális, tudományos kapcsolatainkban gyökerezik legmélyebben. A nyugat-európai országok közül elsőként Finnországgal kötöttünk kulturális egyezményt. Ennek alapján vegyes bizottság irányítja kapcsolatainkat hároméves munkatervek alapján. Ez év májusában Budapesten írták alá az 1984—1986-os évekre szóló munkatervet. Ez lehetővé teszi a két ország felsőoktatási és kulturális intézményeinek közvetlen együttműködését, s ezen intézmények szakembereinek kölcsönös tanulmányútjait. A tudományos együttműködés jelentős eseménye például a magyar—finn összehasonlító tudománypolitikai tanulmánykötet . előkészítése, amelynek kiadására 1985- ben, a két tudományos akadémia közötti együttműködés 10 éves évfordulója alkalmából kerül sor. Megállapodtak a kiemelkedő fontosságú évfordulók megünnepléséről is. Finnországban Liszt Ferencről és Balázs Béláról, Magyarországon pedig a Kalevala megjelenésének jelentőségéről és Aleksis Kivi életművéről tartanak megemlékezést, 1984-ben pedig a magyar—finn kulturális kapcsolatok történetével foglalkozó közös tanulmány- kötet lát napvilágot. A két ország tudományegyetemein 3-3 magyar, illetve finn lektor, a budapesti és helsinki egyetemen egy-egy anyanyelvi vendég tanár tevékenykedik. Kapcsolataink jelentős állomásának tekintjük a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövetsége kulturális és tudományos központjának létrehozását 1980-ban. Szakszervezeti napok után Uz Országos Anyag- és Arhivatal közleménye egyes élelmiszerek fogyasztéi árának emeléséről Az Országos Anyag- és Árhivatal — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — közli: Az idei népgazdasági terv — feltételezve, hogy a gazdasági teljesítmények az előirányzatok szerint alakulnak és a gazdálkodás körülményei nem romlanak — nem számolt az alapvető fogyasztási javakat érintő központi áremelésekkel. A terv teljesítéséért az év folyamán nagy erőfeszítések történtek. Mindezek ellenére a gazdálkodás hatékonysága nem javult a követelményeknek megfelelően. Az ipar teljesítménye valamelyest elmarad az előirányzottól, s a mezőgazdaságban jelentős terméskiesést okozott az aszály. Ezért elkerülhetetlenné vált néhány fogyasztási cikk árának korábban nem tervezett emelése. 1983. szeptember 19-től emelkedik a cukor, az étolaj, a margarin, a kenyérfélék, a péksütemények és egyéb sütőipari termékek egy részének fogyasztói ára. A cukor átlagosan 23 százalékkal drágul. A normál kristálycukor kilogrammonkénti ára 17,50 forintról 21,50 A szeptember 19-i élelmiszerár-emeléssel egyidejűleg az ellátást nyújtó intézmények az élelmezés nyersanyagnormáját saját hatáskörben felemelhetik. A csak menzai, valamint a félnapos étkezést biztosító intézményeknél (bölcsődék, óvodák, általános iskolai napközik) forintra emelkedik. Az állami és szövetkezeti ipar által gyártott édesipari termékek, szörpök fogyasztói ára változatlan marad. Az étolaj fogyasztói ára 20, a margariné átlagosan 10 százalékkal emelkedik. A napraforgó étolaj literenkénti ára 28,50 forintról 34,20 forintra, az 1 4 kilogrammos Ráma margariné 12,50 forintról 13,80 forintra változik. A kenyérfélék ára átlagosan 16 százalékkal, a péksüteményeké és egyéb sütőipari termékeké átlagosan 12 százalékkal növekszik. A fehér kenyéré kilogrammonként 6,40 forintról 7,60 forintra, a félbarna kenyéré 6 forintról 7,20 forintra emelkedik. Kisebb mértékű az áremelés az egyéb kenyérféleségeknél. A vizes zsemle és a kifli darabonkénti ára 10 fillérrel drágul, a töltelékes péksütemények ára nem változik. Az áremelések érvényesülnek a vendéglátóipari és cukrászati árakban is. A szociális, a diák- és a gyermekintézményekben a lakosság által kifizetett étkezési térítési díjak nem változnak. napi 0,50 forinttal, az egésznapos étkezést nyújtó intézményeknél (kórházak, diákotthonok, szociális otthonok stb.) 1 forinttal lehet az élelmezési normákat emelni. A 18 1976. (VII. 4.) PM—MŰM számú együttes rendelet módosítására később kerül sor. (MTI) Az utóbbi években mind gyakrabban szólunk, hallunk az üzemi, a munkahelyi demokráciáról, annak érvényesüléséről, gondjairól. Két éve a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata még nagyobb teret adott a dolgozóknak, a munkahelyi kollektíváknak, a szakszervezeti tagoknak, arra, hogy részt vegyenek szűkebb gazdasági egységük életének irányításában. Ennek a folyamatnak egyik hatékony előmozdítója, formálója a szakszervezeti napok rendezvénysorozata. Ilyen rendezvénysorozatot tartottak többek között szeptember 9-től 17-ig megyénk egyik nagy, háromezer dolgozót foglalkoztató vállalatánál, a Volán 8-as számú Vállalatnál. A szakszervezeti napok rendezvényei valamennyi érdeklődésre számot tartó témakört felöleltek előre, gondosan az igények alapján összeállított programmal a legváltozatosabb témákkal várták az érdeklődőket. A szakszervezeti napokon tartottak író-olvasó találkozót, rendeztek újítási és munkavédelmi kiállítást, egészségügyi előadást, valamint eszmecseréket szerveztek különféle munkahelyi kérdésekről. Az átlagosnál is nagyobb érdeklődés övezte azt az aktuális vállalatpolitikai fórumot, melyen ott voltak a szakszervezeti aktivisták is. Az igazgató tájékoztatójára rengetegen megjelentek, csaknem szűknek bizonyult a Volán békéscsabai KISZklubja. A szakszervezeti napok egyik lényege, hogy rendezvényeire bárki elmehet, fórumain kifejtheti véleményét, a közösséget érintő kérdésekben, kötetlen formában, a szolgálati út mellőzésével a kérdéseket egyenesen az igazgatónak tehetik fel. Bárki szólhat észrevételeiről, bírálhat, javasolhat. S az ilyen lehetőségekkel egyre többen is élnek. Ezeken a találkozókon a gazdasági vezetés közvetlen információt kap egy-egy gyakorlati kérdésben, ugyanakkor a vezetés munkáját, döntéseit, azok helyességét is értékelik a fórumok. Rohanó mindennapjainkban az együttes cselekvés, a közös célkitűzések csak közös akarattal válhatnak valóra. Nem elég csupán együvé tartozni, a szűkebb, a vállalati, az üzemi célok valóra váltásáért a vezetésnek és a dolgozóknak — nehezedő gazdasági viszonyok között is — együtt kell munkálkodniuk a szakszervezeti napok rendezvényei után ugyanúgy, mint azokon. De az említettek nem csak a gazdasági élet szférájában érvényesülnek: áttételesen a családok, az egyének mindennapjában is megtestesülnek. S hogy egy kollektíva milyen közösség, a közösségnek mekkora az ereje, az üzemi demokrácia érvényesülésétől is nagyban függ, melynek a dolgozó ember részese, s munkájával, véleményével kell. hogy formálja azt. —szekeres— II PénzügYminisztérium közleménye Termékkiállítás Kondoroson Szép hagyomány folytatásának lehettünk részesei tegnap, szeptember 17-én délelőtt 10 órakor Kondoroson, a művelődési ház nagytermében. Ugyanis itt rendezték meg immár hetedik alkalommal a járási-városi kertbarátkörök és kertészeti szakcsoportok három napon át nyitva tartó termékbemutató kiállítását. E nagyszabású rendezvényt Mokrán Mátyás, Kondoros nagyközség Tanácsának elnöke nyitotta meg nagyon sok érdeklődő jelenlétében. A tanácselnök többek között hangsúlyozta: a párt ösztönző agrárpolitikája nyomán az egész járásban évről évre mind szélesebb körben terjed a háztáji és kisgazdaságokban a kertészkedés. Ez a magyarázata annak, hogy Kondoros nagyközségben most ünnepelheti tízéves fennállását a kertbarátok köre, melynek 82 tagja van. Ott voltak — akárcsak az elmúlt években — a békés- szentandrási, a szarvasi kertbarátkörök tagjai is szép termékeikkel, akárcsak a gyomaendrődi ÁFÉSZ kert- gazdái és gyógynövény-szakcsoportjának tagjai. A megnyitó után a kon- dorosi kertbarátkor alapító tagjai, valamint több, a mozgalmat támogató gazdasági és társadalmi vezető vehette át a Hazafias Népfront rrfegyei bizottsága elismerő oklevelét. Kép, szöveg: Balkus Imre A kiállítás egy részlete Nem mellékes H a az utóbbi negyedszázad fejleményeit, a leküzdött tilalmakat, akadályokat, és a jelenlegi helyzetet számba vesszük, akkor teljes joggal megállapíthatjuk: a mezőgazdasági nagyüzemek úgynevezett kiegészítő tevékenysége csatát nyert. Ma már párthatározatok, egyértelmű törvényes rendelkezések teszik lehetővé, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok, szakszövetkezetek a növénytermesztésen, állattenyésztésen, kertészeten kívül ipari. építőipari, kereskedelmi, szállítási és más szolgáltatói tevékenységet is végezhessenek. Ismeretes, hogy gyenge a háttériparunk, nem kielégítő egyes szolgáltatóágazatok teljesítőképessége. Az iparban és az építőiparban a kis- és középüzemek száma túlzottan csökkent. Ilyen körülmények között hiányt mérsékelnek a tsz-ek és az állami gazdaságok, ha észreveszik a kínálkozó teendőket, a kielégítetlen igényeket, és azoknak megfelelően, rugalmasan bővítik tevékenységi körüket. Ezt a gazdaságok meg is tették hosszú éveken át. Megtehették már csak azért is, mert a kiegészítő tevékenység általában tisztes hasznot hozott. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az elmúlt évtizedben az állami gazdaságokban ötszörösére, a tsz-ekben négyszeresére nőtt a kiegészítő tevékenység termelési értéke. Jelenleg a magyar statisztikai nyilvántartás nagyon sok olyan tevékenységet is a kiegészítő tevékenységhez sorol, amely közvetlen, szoros kapcsolatban van az alaptevékenységgel. Ilyen például az élelmiszer-feldolgozás, a takarmánykeverés. Ha egy ésszerűbb nyilvántartási móddal vennénk számba a kiegészítő tevékenységeket, akkor az arányuk legfeljebb 20 százalék lenne a jelenlegi 34—36 százalékkal szemben. Természetesen még ez is jelentős arány, figyelembe véve, hogy a tsz-ek összes termelési értéke 1982-ben 202 milliárd forint, az állami gazdaságoké 67 milliárd forint volt. A mostani nyilvántartás szerint a mezőgazdasági nagyüzemek nyereségének a 40 százaléka származott a kiegészítő tevékenységből. Ezeknek az arányoknak az. ismeretében megállapíthatjuk, hogy a kiegészítő tevékenység ma már valóban nem tekinthető valamiféle mellékesnek. Nem is szólva arról, hogy a „mellékes" jelző bizonyos lebecsülést is kifejez. Van ilyen kicsengése még a „kiegészítő” elnevezésnek is. Az elnevezésnél fontosabb azonban e tevékenység szerepének, jelentőségének megértése. Szerencsére a legtöbben már felismerik, hogy a mai árviszonyok, az érvényesülő közgazdasági szabályozás mellett a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok nagy részének szüksége van a kiegészítő tevékenységgel megszerezhető nyereségre. Főképp a kedvezőtlen adottságú tsz-ek — csaknem 400 ilyen gazdaság van — kerülnének igen nehéz helyzetben ilyen tevékenység nélkül. Előnyösek azonban a kiegészítő ágazatok más gazdaságok számára is. Előnyösek, mert a legtöbb ipari. építőipari, szolgáltató tevékenység nemcsak foglalkoztatást teremt, hanem viszonyítva, több nyereséget is ad, mint az alaptevékenység sok ágazata. Ebből következik az is, hogy amelyik gazdaság kiterjedten foglalkozik kiegészítő tevékenységgel, az általában a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért is többet tud tenni. Mindezek tények. Vannak, akik ezeket nem is vitatják, féltik viszont a magyar ipart, építőipart a kiegészítő tevékenység gyors fejlődésétől. Ez a félelem azonban indokolatlan, hiszen a tsz- ek és állami gazdaságok országosan az élelmiszeriparból csak 15 százalékkal, az ipari tevékenységből 4,4 százalékkal, az építőiparból 6,5 százalékkal részesednek. Korántsem beszélhetünk tehát a kiegészítő tevékenység túlzott méreteiről. Nem juttatja előnyösebb helyzetbe a tsz-eket és az állami gazdaságokat az árképzés, vagy a bérszínvonalszabályozás kedvezőbb volta sem. Már csak azért sem, mert a mezőgazdasági nagyüzemek az egyes tevékenységek után eltérő mértékű termeléási adót is kötelesek fizetni. Viszont kétségtelen előny, nyereségnövelő tényező az, hogy a kiegészítő tevékenységnél kisebb az adminisztráció, nagyobb az alkalmazkodó képesség, és a részlegvezetők önállósága, mozgékonysága lehetővé teszi a kedvezőbb megrendelések megszerzését. Ezeket a körülményeket jól ismerik az intézkedésre jogosult központi szervek is. fel sem merül tehát a mező- gazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége visz- szaszorításának lehetősége Azt viszont csak helyeselni lehet, hogy az egyes tevékenységek végzésénél még egyenlőbb feltételeket kívánnak kialakítani. Így az a gazdálkodó egység juthat nagyobb nyereséghez, amelyik kisebb költséggel, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával végzi munkáját. Most nehezebb kiegészítő tevékenységet szervezni, mint korábban. Kevesebb ugyanis a megrendelés, és kisebbek a beruházási lehetőségek. Ezzel együtt eljött az ideje a kiegészítő tevékenység korszerűsítésének is. Hiszen, ha ebben nem történik előrelépés, akkor egyszerűen nem lesz majd ember, aki — akár a magasabb munkabérért is — vállalná a hátrányos munkafeltételeket. Az eltelt években sok hasznot hajtott a kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági nagyüzemeknek, és az egész népgazdaságnak. Gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kapcsolatok alakultak ki a gazdaságok és az ipari üzemek között. Erre a megértő együttműködésre a jövőben is szükség lesz. K üzdeni kell viszont a vadhajtások ellen örvendetes, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek maguk kívánnak véget vetni a fővárosban a rossz hírű vándorbrigádok tevékenységének. így: az egyenlő feltételek gondos, körültekintő kialakításával, a belső ellenőrzés fokozásával el lehet érni a kiegészítő tevékenység további zavartalan, egészséges, közérdekű fejlődését. Tóth Benedek Tanfolyam pedagógusoknak A TIT Békés megyei Szervezete- az elmúlt évben indított először német alapfokú nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot, melynek foglalkozásaira mintegy 30 óvónő, tanító, illetve tanár járt el rendszeresen. Tekintettel a múlt évi tanfolyam sikerére, az idén német és orosz konzultációs nyelvtan- folyamot indítanak, segítve ezzel az alapfokú állami nyelvvizsgához a felkészülést. A TIT azoknak az óvónőknek, tanítóknak, illetve tanároknak várja a jelentkezését, akik szívesen foglalkoznak gyermekekkel, és módszertanilag felkészültek idegen- nyelvű oktatásukra. A konzultációkat havonta egyszer — szombaton — tartják Békéscsabán, 5 fős csoportokban. A hallgatóknak így lehetőségük lesz a fontosabb nyelvtani szabályok gyakorlására, a fonetikai gyakorlatokra, valamint társalgásra, a nyelvvizsga 20 témaköréből. Az érdeklődők szeptember 26- ig jelentkezhetnek a nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamra.
