Békés Megyei Népújság, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám
1983. szeptember 17., szombat Sör-üresjárat? Palackba zárt keservek Ülök az elegáns sörbárban. Csend, diszkrét magnózene. Gold Fassl, Tuborg, Carlsberg, Heineken. Osztrák, dán, NSZK-beli, holland dobozos, üveges sörök potom 50 forintért, csapoltból 10 forint egy pohárral. Kellemes a környezet, jól érzem magam, mégis keserű lesz a szám íze, ha a kőbányai világosra gondolok. Ugyanis nyári sörbeszerző kőrútjaim rendszerint üresjáratnak bizonyulnak. A szerződéses kocs- máros a szemembe nevet és rám szól: csak helyben fogyasztásra ad Kőbányait, ha megpukkadok, akkor sem vi- hetem haza. Az ABC-ben mosolyognak. Kánikulában olcsó sör? Világos? Persze, hogy világos. Betéve tudom a leckét. A sörgyárak teljesítménye véges, az igény pedig egyre nő. Harminc évvel ezelőtt négy .liter sört fogyasztottunk fejenként, ez a szám az idén elérte a 90 litert.' Megértő vagyok, csupán azt szeretném: hetente legalább 2-3 üveggel jutna az olcsóbbikból. De nem jut. — Ebben az évben romlott a sörellátás — tájékoztat Ravasz Ferencné, az orosházi Dózsa ABC-áruház helyettes vezetője — Nemhogy a kőbányaiból, vagy a hazai minőségi sörökből nincs elegendő, még az import is akadozik. Bajok vannak a szállítással is. Szabályosan, rendszeresen küldjük a megrendelést a söriparnak, de az áru megérkezésének az időpontjáról fogalmunk sincs Egy friss példa. Ma hétfő van Az elmúlt héten egyáltalán nem volt kőbányai. Szombaton zárás előtt kaptunk 100 rekesszel. Ha idejében jön, sok embert megkímélhettünk volna a hét végi bosszúságtól. A keservek mindenképpen jogosaké Mert mit szóljanak a kis vegyes- és élelmiszer- boltok? A Szentesi úti ÁFÉSZ-élelmiszerüzlet vezetője beletörődött a sorsába. Három hete nem láttam kőbányait, lengyel és jugoszláv sört tudtunk adni 16 forintért. A főnökeim azzal vigasztalnak: örülnek, ha a vendéglátóipari üzleteket ellátják valahogy magyar sörrel — legyint lemondóan. A fogyasztási szövetkezetek központjában Királyné Demcsák Ágnes papírokat tesz elém, közben sorolja: — Már januárban, februárban sincs elegendő sör. Ez a hosszú, forró nyár alaposan feladta a leckét, ember legyen a talpán, aki igazságot tud tenni. Minden negyedévben megkapjuk az irányszámokat a MESZÖV- től. Nyáron ez általában 3000—3200 rekesz kőbányait jelent, ehhez még hozzájön a hordós sör. A valóságban azonban mintegy ezer rekesszel kevesebbet kapunk. A helyi sörkirendeltség munkaerőhiányra hivatkozik. Újabban a tótkomlósi Haladás Tsz-ben is palackoznak világos sört, de ennek hatását egyáltalán nem érezzük. — Az import is pótol valamit . .. — Igen. Augusztusban például vettünk 2500 rekesz csehszlovák sört, és bővítette a választékot a Tuborg. a Skálától beszerzett dobozos áru. — Milyen szempontok alapján osztják el a sört? — Nézzük a harmadik negyedévet. Papíron 7850 hektolitert kaptunk. Ebből az import és a minőségi sör aránya 20. a hordósé 30—35. Dobozos sörből nincs hiány a palackozott világosé 50 százalék. Első helyen szerepelnek a vendéglátóipari üzletek, a különböző vállalati, intézményi, sportrendezvények, családi összejövetelek, végül a kiskereskedelmi boltok következnek. — Értem. Itt ugyanis jóval kevesebb a haszonkulcs, mint a vendéglátásban . . . — Ez is igaz. De mi abból indulunk ki, hogy egy ABC- ben több ezer cikket árulnak, mig az italboltok, az éttermek csak italt, esetleg ételt kínálnak. — Ellenőrzi valaki, hogy a söripar miként teljesíti a megrendelést? — Sajnos, nem. Ki győzné a 170 boltot végigjárni? A gondokról akkor szerzünk tudomást, ha a boltos idejön, és lobogtatja a papírt, hogy már megint nem kapott sört. A Kőbányai Sörgyár orosházi kirendeltségének vezetője Hende Ferenc. Fásult ember benyomását kelti. Először arra kérem: árulja már el, hogy tényleg ennyire jó a kőbányai világos? — Ez az ital NSZK-licenc alapján, gyorsított eljárással készül, megfelel a követelményeknek — feleli. Véleményem szerint azért népszerű, mert a többi sörhöz képest olcsó. És még valami: csak akkor jó, ha hideg és friss. — Panaszkodnak a kereskedők: kevés a kőbányai, a kiutalt mennyiséget sem kapják meg. — Egyszerűen nincs emberünk, mert kevés a fizetés. Tavaly fél évig, az idén csupán 3 hónapig dolgoztunk két műszakban. Ez nyolc óra alatt 20 ezer palack kiesést jelent. Matuzsálemi korú masináink vannak. Nemrégen az egyiket átadtuk a tótkomlósi Haladás Tsz-nek. ők jobban meg tudják fizetni az alkalmazottakat. Ezt az együttműködést a jövőben szélesítjük, és reménykedünk. hogy egy-két éven belül megkapjuk a nagy teljesítményű gépeket. Csak az a bosszantó, hogy jelenleg Tótkomlósról Makóra, Szegedre viszik a sört. Jó lenne, ha a megyei tanács kereskedelmi osztálya a sarkára állna. — Miért nem kötnek szállítási szerződést a kiskereskedelemmel? Arra is kíváncsi lennék: mi indokolja a túratervek „eltitkolását"? — Nincs saját fuvareszközünk. Ha a Volántól hat gépkocsit kérek, legföljebb kettőt adnak. És megkezdődik a szaladgálás a téeszekhez, az ÁFÉSZ-hez. Naponta 4- 5 vagon import sör, üdítő ital érkezik az állomásra, ezt 3 rocNÍvn! kóptoleni'k vnMatuzsálem korú palackozógép Orosházán Fotó: Veress Erzsi gyünk behordani, kiszállítani. Ilyen bizonytalan körülmények között nem köthetünk szerződést, és arra sem vállalkozhatunk, hogy a túra idejéről értesítsük a boltosokat. — Milyen a kapcsolatuk a szerződéses üzletvezetőkkel? — Semmilyen. A saját cégük megadja, hogy mennyi sör jár nekik, mi be sem engedjük őket a kapun. A megyei tanács kereskedelmi osztályán Frőhner Béla helyettes osztályvezetővel és Fazekas Tamásné főelőadóval beszélgetünk. — Tehát: miért nem áll sarkára a kereskedelmi osztály? — Először is tisztázzunk valamit — mondják. —■- A sör nem keretgazdálkodás alá vont cikk, mint a tőkehús. Kevés van belőle, ezért próbálja a Belkereskedelmi Minisztérium 1968 óta töb- bé-kevésbé igazságosan elosztani. Negyedévenként — telefonon — irányszámokat ad minden megyének. A harmadik negyedévre például 108 ezer 700 hektoliter jutott Békés megyének, két százalékkal több, mint az elmúlt esztendőben. Ezt megyei értekezleten a forgalom arányában, a gyakorlati számok alapján elosztottuk a vállalatok, a szövetkezetek között. Természetesen figyelembe vettük az idegenforgalmi területeket, a nagyobb rendezvényeket. Valóban előfordul. hogy valahonnan el kell venni, és ezek általában a kiskereskedelmi boltok. Egyébként a minisztériumnak is a/ az álláspont in: elsők a vendéglátóipari üzletek, szoktassuk rá az embereket a borivásra. Ami a tótkomlósi palackozót illeti: bennünket ez nem érint, hogy mondjuk Szegedre szállítanak, hiszen a saját részét mindenképpen megkapja a megye. csak éppen máshonnan. — Érdekes, a szerződéses italboltokban, presszókban szinte mindig van kőbányai. Vajon, honnan veszik? — Egy részét a vállalattól, a szövetkezettől. A többit? Többek között megegyeznek az ABC-áruház vezetőjével, ahonnan elviszik a sört és a hasznon osztoznak. Vagy elmennek vidékre a sörkirendeltségekhez., ahol készségesen kiszolgálják őket. Megyénkben a kocsikísérőknek már nem sok esélyük van a visszaélésre. A túralapokat ugyanis kötelesek aláíratni a boltosokkal. hogy átvették a szállítmányt. Igen ám. de az import sörök egy része aligha kell a kereskedőknek. Ami pedig a kocsin marad, jatt ellenében a szerződéses és a maszek üzletben landol. Ez persze csak feltételezés. Tény viszont: jobban oda kellene figyelni a sörelosztásra, fokozott ellenőrzéssel elejét venni a manipulációknak. Megérteni végre, hogy a kispénzű ember is szívesen vásárolna az élelmiszerboltokban olcsó magyar sört, ha már egyszer nem szereti a kocsmák bűzös levegőjét. vagy a sörpatika kínosan drága csillogását. (seres) Eredményes félév a szarvasi MHSZ-ben (Tudósítónktól) Az MHSZ szarvasi járási, városi vezetősége a napokban munkaértekezletet tartott. Áttekintették az 1983. évi feladatok végrehajtási ütemét, az elért eredményeket. A honvédelmi tömegsportban emelkedett a résztvevők száma, nőtt a népszerűsége a lövész-sportnak is. A fiatalok örömmel fogadták a ..Nekem szülőhazám ...” című honvédelmi vetélkedőt, megnyerték a megyei döntőt, s a szegedi területi versenyen harmadikok lettek. Az összetett honvédelmi verseny megyei döntőjét is a város, járás klubjainak versenyzőig nyerték. A tartalékosok honvédelmi versenyének megyei döntőjét a szarvasi járás négytagú csapata nyerte meg, ők indulnak majd a veszprémi országos bajnokságon. A szocialista brigádok is nagy létszámmal vettek részt a részükre kiírt — immár hagyományos — lövészversenyen. Az értekezleten a klubtitkárok beszámoltak első féléves munkájukról. Végezetül Timár Béla főhadnagy, városi-járási titkár összegezte az elhangzottakat, ismertette az elkövetkező időszak feladatait. Kovács Pál Orvosi műszer bemutató Orvosi műszereket gyártó világhírű cégek mutatják be termékeiket az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat Népköztársaság úti kiállító termében. Elsőként — szeptember 20. és 23. között — a pekingi Chemicals cég sebészeti kézi műszereket, elektronikus diagnosztikus és terápiás, valamint laboratóriumi készülékeket állít ki. Októberben az NSZK-beli Erbe cég és a csehszlovák Chirana Külkereskedelmi Vállalat sebészeti eljáráshoz szükséges vágóeszközöket — tárják a magyar egészségügyi szakemberek elé. Novemberben az NSZK-beli Heilige cég keringési diagnosztikai és intenzív terápiás, s az osztrák Drager vállalat lélegeztető és altató készülékekkel ismerteti meg az érdeklődőket. A szimpozionon előadásokkal demonstrálják termékeik működését, használatának módját. November 22. és 24. között a budapesti kórházak, klinikák és más egészségügyi intézmények felesleges készleteiket ajánlják a társintézményekNem minden kezdet nehéz Hetven óra Helsinkiben Q Hz erőműtől a Vükig Ez volt a lényege annak a gyermektalálkozónak, amelyet a szarvasi Krecsmarik Endre Űttörőház rendezett az Erzsébet-ligeti úttörőtáborban. Az időjárás is kedvezett: az elmúlt hét végén visszatért a nyár, s a találkozó résztvevői a Körösben is megmártózhattak. Az elmúlt három nyár vezetőképző táborainak lakói közül kerültek ki a meghívottak, akik elmesélték egymásnak legfrissebb élményeiket ezen a háromnapos baráti összejövetelen. Mindenki élvezettel hallgatta többek között Seres Pista békésszentandrási úttörőt, amint Balaton-parti kirándulásokról mesélt, ahol szüleivel együtt izgalmas vadászkalandokon vehetett részt. A gyomaendrődi Wolf Tünde arról beszélt, hogy augusztusban az NDK-beli gyermekújság, a „Frösi” vendége lehetett, a szarvasi Kiss Márta pedig az egri országos őrsvezető-találkozó izgalmas partizánpróbájáról mesélt. A szintén szarvasi Szíjártó Olga egy nagyszerű nyári expedícióról számolhatott be, amelyen a túrái úttörőcsapat vendégeként vett részt. Kerékpáron, gyalog, vonattal, autóbusszal bejárták a Galga-völgyét, s rengeteg felfedeznivalót találtak, érdekes emberekkel találkoztak. A hétvégi találkozó emlékezetes eseménye volt a szeptember 11-i éjszakai riadó is. A rendezvény hatvan résztvevője azzal térhetett haza, hogy igyekeznek a most kezdődő úttörőévet is izgalmassá, élményszerűvé tenni társaik számára. A képek a nyarat idézik: kerékpárral a Galga-mentén. Kép, szöveg: Gutyan Mihály Helsinkiben egyetlen beszélgető partnerem sem mulasztotta el az alkalmat, hogy szóljon a finn és a magyar külpolitika közös vonásairól. Északi rokonaink rendkívül aktív, békeszerető, semleges irányvonalat követnek. Meggyőződéssel vallják, hogy kapcsolataink példaképül szolgálhatnak a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködéséhez. És mindjárt sorolják a magas szintű találkozókat. Hogy Kádár János 1973-ban járt Finnországban, 1975-ben pedig szintén ott volt, hogy aláírja a helsinki záróokmányt. Hogy Urho Kaleva Kekkonen volt elnök háromszor járt Magyarországon, s hogy az új államfő, Mauno Koivisto is a Szovjetunió után először hazánkba látogatott el. Gondok és reménvek Sok szó esett az európai együttműködés és biztonság ügyéről, amelynek előmozdításáért a finnek és a magyarok egyaránt sokat tettek. A Finlandia-palotánál, ahol az európai biztonsági értekezletet tartották, s ahol földrészünk 33 államának, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának a vezetői 1975 nyarán aláírták a helsinki záróokmányt, nem én voltam az egyedüli, aki a szemerkélő esőben szívesen sétált. A finnek már az októberi Európa-tanácskozást emlegetik, amelyen a stockholmi bizalomerősítő és leszerelési konferenciát készítik elő. 1985 nyarán méltóképpen kívánnak megemlékezni a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról. Szóltak gondjaikról is. Arról, hogy a nemzetközi politikában ma nehezebb idők járnak, a tőkés világgazdasági válság őket is sújtja. Pauli Opas nagykövettel, a finn külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetőjével először országa gazdasági helyzetéről beszélgettem. — A világgazdaság állapotától mi is nagyon függünk — mondotta. — Nemzeti termékünk 34 százalékát a külkereskedelem útján realizáljuk. Az elmúlt két esztendőben nehéz helyzetbe hozott bennünket is a válság,. s még az idei év sem könnyű. Legfőbb gondunk az infláció. Bár a nyugateurópai átlagnál nem rosz- szabb. reméljük, az idén kilenc százaléknál nem lesz nagyobb a drágulás. A másik nagy gondunk a munka- nélküliség. Noha a nyugat- európai tízszázalékos átlagnál jóval alacsonyabb, mégis a munkaképes lakosság hat százalékát érinti, ezért jelentős probléma. A jövő év talán már kedvezőbb lesz. Az idén 2—2,5, 1984-ben pedig már 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk. — Ilyen körülmények között hogyan látja a finn— magyar gazdasági kapcsolatok jelenét és perspektíváit? — Jó alapot teremtett a gazdasági együttműködéshez az országaink között 1976- ban kötött megállapodás a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről. Bár most a világgazdasági válság miatt némi megtorpanás lYlauno Koivisto elnök 1982 szeptemberében ellátogatott Debrecenbe a tudományegyetem finnugor tanszékére. A képen Koivisto (baj szélen) emlékplakettet kap vendéglátóitól (MTI-fotó — Németh Ferenc felvétele — KS)
