Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

1983. augusztus 7., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kötegyánban J ó érzés volt újra ellátogatni ebbe a határ menti köz­ségbe. Legutóbb másfél évvel ezelőtt, egy nagyon fagyos januári napon jártunk itt, most pedig egy forró, izzó júliusin. Igen, a nem éppen jó talajadottságú ha­tárt alaposan megkinozta az aszály: április 21. és június 10. között egyetlen csepp eső sem esett. A gondok sora persze arra is jő lehet, hogy a korábbinál jobb, nagyobb eredményekkel kecsegtető megoldásokat szüljön. Az egyik ilyen a községben a legjelentősebb gazdasági egységben, a Petőfi Termelőszövetkezetben, a most kezdődő meliorációs munka. A 85 millió forintra tervezett talajjavító beruházás első szakaszához kezdenek most; az eredmény várhatóan öt-hat év múlva jelentkezik. A másikat Felföldi Imre tsz- elnök így fogalmazta: a szövetkezettel egyformán érdekelt háztáji gazdaságok egymásra utaltsága. Vagyis a két for­ma egymást kiegészíti, a lakosság, a tagság és a népgaz­daság érdekeit egyformán szolgálja. „Az itt élők hangulata, közérzete jó, kiegyensúlyozott. Gondjaink ellenére is. Dolgozunk... Szeretünk itt élni!" — fogalmazott a községi pártvezetőség egy éve megválasz­tott fiatal titkára, Ungvári Mihály. Társaságában jártuk vé­gig Kötegyán fejlődésének, alakulásának biztató és szép állomásait. nyesebb, de ugyanakkor nye­reségben is többet hozó nö­vénykultúrák telepítését, termesztését szorgalmazzák. Ennek az egyik oka az, hogy a közösön keresztül már nem tudnak többet nyújtani a tagoknak, így tehát a jöve­delmek növelésének csak ez a népgazdaság számára is gazdaságos módja marad. Évek óta nem tudnak kiegé­szítő részesedést fizetni, s a melioráció hatásának jelent­kezéséig alighanem mód sem lehet rá. Ezernyolcszáztizennégyen laktak ez év elején Köte­gyánban, s 210-en Újszalon- tán. Balogh Jánosné vb-tit- kár szerint, bár A lakosság arányát számítva megyénk egyik legnagyobb forgalmú könyvtára a kötegyáni Az élet alapja és velejá­rója a tervezés, tgy van ez a kötegyáni párttagok hető az általuk kialakított módszertani vonulatba. A kötegyániak ugyanis nagyon nagy súlyt helyeznek a tar­talmi megújulást is segítő formai fejlesztésre. Az 1966 óta folyamatosan gyűjtött szemléltető anyagokból tárat szeretnének létrehozni. Egy település életét, to­vábblépésének irányát úgy is le lehet mérni, ha számba vesszük kézzel is fogható eredményeit, terveit, szándékát Óvodai látkép — a délutáni csendes pihenővel mindennapjaiban is. A veze­tőség és a két alapszervezet jelenleg az elmúlt félév ér­tékelésével foglalkozik, ha­társzemlére készül. Tervezik a pártházban egy módszerta­ni szoba kialakítását is, ame­lyet majd a KISZ-es fiata­lok is igénybe vehetnek. So­kat várnak az új, a hama­rosan megjelenő pártoktatá­si anyagtól is. Meggyőződé­sünk, hogy az is beleilleszt­oiiucun an uj uuatticjj utjain csökken a lakosság száma Kötegyánban, ugyanakkor az elvándorlás is megszűnőben van. Elöregedő a község. Évente 40—50-en halnak van, de a mozgalmi életet vállalók száma ennél sokkal­ta több. A környező tele­pülések iskoláiban tanulók szeretnek haza járni, dolgoz­ni. Akár a sokszoros kiváló címmel kitüntetett FÁIK — Metropolisz ifjúsági klub­ban is, amelyet a közelmúlt­— Aki itt, a mi tsz-ünk- ben kibírja, annak másutt már bizonyára könnyű len­ne — mondja summás véle­ményét a párttitkár, útban a tsz-iroda felé. Az elnök sze­rint amit az aszály követ­keztében vesztettek (közel nyolcmillió forint!), azt az ipari tevékenység ugyan nem tudhatja pótolni, de mérsékelni mindenkép­pen. A ciroküzemben éven­te 180 ezer darab seprűt köt­nek meg, s ennek jó része baráti országokba, exportra készül. A másik tevékenységi forma a fafeldolgozás: nyár­fából csomagolóanyagot, akácból és tölgyből a gyak­ran hiánycikknek számító szerszámnyelet készítenek. A közös gazdaság évi 124 mil­liós termeléséből 14-et ad ez a két terület. Alig több mint félszáz kötegyáni dolgos keze termeli meg. S persze a má­sik fontos terület a háztáji A tagság négyezer hízott ser­téssel, a malacokkal járul ahhoz hozzá, hogy az évi tízezer sertést átadhassák a húsiparnak. A tervek között szerepel az is, hogy újabb takarmányboltot nyissanak a mostani három mellé, amely közül egyik a közigazgatási­lag Kötegyánhoz tartozó Üj- szalontán szolgálja a hizlalók biztonságát. S új libahizlaló telep is létesül; az ólak sze­relését most végzik. Hajdú János főkönyvelő az elmondottakhoz még azt is hozzáfűzi, hogy a háztáji gazdaságok fejlesztését ab­ban az irányban szeretnék folytatni, hogy a munkaigé­Évente 180 ezer seprűt kötnek a kis üzemben Húsz idős embernek ad meleg otthont, kényelmet az öre­gek napközije és törekvéseit. Lexikonrövid­séggel a lista. Ebben az öt­éves tervben épült fel a 75 kisgyermeknek otthont adó óvoda és a hozzáépített isko­lás napközi otthon. Tavaly korszerűsítették az öregek napközi otthonát, amelyben húsz idős ember kap napon­ta ellátást. Eddig három ut­cát láttak el kellő szélességű gyalogjáróval (Dózsa, Petőfi, Rákóczi), ezután pedig ott lesz rá új alkalom, ahol a lá­bán tagjai társadalmi mun­kában újítottak fel. Hogyan sikerülhet éveken keresztül ilyen magas színvonalon működtetni egy klubot? A „titok” igen profán: olyan műsorpolitikát folytatnak ve­zetői, hogy a közel száz rendszeresen eljáró klubtag egyszerűen csak jól érezze itt magát, a „pedagógiát” ne vegye észre. Sokszor és so­kan elmondják ezt, de meg­valósítani ilyen fokon csak keveseknek sikerül. Ügy, ahogy a kötegyániaknak. Tízezer sertést hizlalnak meg egy évben a kötegyániak: ebből hatezret a szövetkezetben. meg, s csak 15-16 újszülött nevét jegyezhetik be a mat- rikulába. Az eljárók száma is jelentős. Naponta 250— 300-an szállnak buszra, vo­natra, hogy a környező na­gyobb települések munkahe­lyein keressék meg fizetésü­ket. A 618 tagot számláló tsz-en kívül a Gyulai Sza­bók Szövetkezetének har­minc asszonyt és lányt fog­lalkoztató varrodája jelent még helyi munkalehetősé­get. S akik itt vannak, azok­ról gondoskodni kell. Ellá­tásban, szolgáltatásban. A kereskedelmi ellátottság igen jónak nevezhető, bár mint minden községi ÁFÉSZ- boltban, a viszonylag kis mértékű árukészlet gátja a választék kellő bővíthetősé­gének. Ezen az elterjedt és méltán népszerű rendeléses rendszerrel akarnak és tud­nak segíteni. A határ menti község arról is nevezetes, hogy az itt élő fiatalok közéletisége példamutató. Az egyetlen községi KlSZ-alapszervezet- nek több mint félszáz tagja Átadás előtt a tsz-építette lakások kosság minél több közremű­ködést vállal. A megyei ta­nácstól 1 millió forintot ka­pott a község pedagógusla- kás-építésre. Két ikerházat építenek ebből a közeljövő­ben az Alkotmány utcában. A bizony vonzónak nem mondható művelődési ház teljes felújításához és bőví­téséhez most fogtak hozzá — önerőből. A termelőszövetke­zet segítségével is több mint egymilliós á költségvetése. A ház melletti könyvtárat meg­nagyobbítva, felújítva ez év tavaszán adták át rendelte­tésének. Jövő év tavaszán újjávarázsolják a tanácsi ke­zelésű főutca aszfaltszőnye­gét is; a közúti igazgatóság ezekben a hetekben végzi ugyanezt a munkát a közsé­get a külvilággal összekötő országúton. A nagyon el­avult és kényelmetlen mozit a megyei moziüzemi vállalat szakemberei varázsolják ké­nyelmesebbé, modernebbé. Jövőre talán sor kerül a ta­nácsháza kopott ruhájának felfrissítésére is: tatarozzák az épületet. A szövetkezet la­kásépítésbe fogott. Aki már járt ebben a kisközségben, bizonyára egyetért azzal, hogy Kötegyánnak varázsa van. így igaz ez, még akkor is, ha a mindennapok nem egyszer nem kis áldoza­tokat is követelő csatáit, harcait is számba vesszük. A ma­guk dolgos életét élik, amely szép és igaz része a szeretett egésznek. Nemesi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom