Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-06 / 185. szám
1983. augusztus 6., szombat Forró nyár Jugoszláviában Jobb munkával, nagyobb felelősséggel Jugoszláviában is forró az idei nyár. És nemcsak az időjárás, hanem a társadalmi légkör is. Tetőpontjához érkezett ugyanis az ország gazdasági helyzetének megszilárdításáért öt esztendővel ezelőtt megindított küzdelem, amelynek stratégiája menet közben alakult ki és átfogó programban most rögzítették. Belgrádban az utóbbi időben egymást követték a magas szintű tanácskozások, amelyeken a' politikai és gazdasági vezetők végleges formába öntötték a hosszú távú gazdasági stabilizációs programot. Ez utóbbi tervezetét Szergej Kraigher, az államelnökség volt elnöke vezetésével egy szakértői bizottság két és fél éves munkával állította össze. A program tucatnyi fejezetből áll. A teendők szempontjából ezek egyike sem tartalmaz minőségileg újat, mert a feladatokat lényegében mór a JKSZ 1978 júliusi kongresszusa meghatározta. A minőségileg új ezúttal az, hogy a JKSZ Központi Bizottságának legutóbbi plénuma minden eddiginél élesebben és egyértelműbben vetette fel a kommunisták és a vezetők fokozott felelősségét, helytállásának szükségességét. A jelszó minden szinten: „Jobb munkát, nagyobb felelősséget a végrehajtásban." „A program eredményes megvalósítása — olvashatjuk a JKSZ KB határozatában — megköveteli a kollektív és egyéni felelősség érvényesítését. Változtatnunk kell magatartásunkon, Tudatosítanunk kell azt,- hogy kizárólag jobb munkával termelhetünk többet és csak annyit költhetünk. amennyit saját munkánkkal létrehoztunk. A beruházások, a (társadalmi és egyéni) fogyasztás önfinanszírozásának általános gyakorlattá kell válnia". Jugoszlávia jelenlegi súlyos gondjait az váltotta ki, hogy a hetvenes évek végére különböző okokból megbomlott a gazdaság belső és külső egyensúlya. Az ország hosszabb távon erején felül költekezett, túlméretezték a beruházásokat és a lakossági fogyasztást is. Az élet- színvonal mögött nem volt meg a szükséges munkafedezet, s a külföldi kölcsönök felvétele eladósodáshoz vezetett. Ilyen körülmények között évek óta elsőrendű feladat az export erőteljes növelése, mert csak ez biztosíthatja a külföldi adósságállomány csökkentését, feltéve, ha sikerül elkerülni az újabb kölcsönök felvételét. Eközben mérsékelni kell a túlméretezett beruházásokat és a fogyasztást, mert a külföldi hiteleket a hetvenes évek második felében ezek nyelték el. Jugoszlávia külföldi adósságállománya 1976 végén 5.6 milliárd dollár volt. Ez a múlt év végére 19,5 milli- árdra szökött fel. Az ország az adósok táncát járja. 1980 —1982-ben, három év alatt összesen 11,7 milliárd dollár hitelt vett fel, s ezalatt 12,5 milliárd dollárt fizetett visz- sza — kamatokkal együtt —. vagyis mintegy 800 millióval többet. mint amennyi új hitelt kapott... Adóssága azonban mégsem csökkent, sőt! 1980 végén 17 milliárd, két esztendővel később már 19,5 milliárd dollár volt. Jugoszlávia — csakúgy, mint sok fejlődő ország — az utóbbi években a megváltozott világgazdasági helyzetben nem tudta visszafizetni adósságát (és a kamatokat), s a törlesztéshez újabb kölcsönök felvételére kényszerült. Ez az irányzat az idén is folytatódik, s a külföldi tartozás várhatóan ez év végén 21—22 milliárd dollár körül lesz. Az importköltségeket alapvetően a kőolaj-behozatal csökkentése foghatja vissza. A hetvenes évek második felében a nyersolaj vásárlására fordított devizaösszegek (az árrobbanások következtében) ugrásszerűen nőttek. Ezért döntöttek úgy már tavaly, hogy — miközben a személygépkocsi-tulajdonosok havi benzinadagját 40 literre korlátozták, a szükségesnél kb. 1 millió tonnával kevesebbet importálnak. (Jugoszlávia évi nyersolajszükséglete 15. millió tonna, ebből 4,5 millió tonnát a hazai termelés fedez.) A külföldi adósságok fokozatos „ledolgozásához” még három különösen fontos forrás áll rendelkezésre: a mezőgazdasági export, az idegenforgalom és a külföldön dolgozó jugoszlá- vok által hazautalt valuta. Ezért a gazdasági stabilizációs program a mezőgazda- sági termelés évi átlag 4 százalékos emelését rögzítette (ha ez megvalósul, akkor 1985 végéig 2,3 milliárd dollárt hoz), s azzal számol, hogy a turizmus évi mintegy 2 milliárd, a külföldön munkát vállalók hazautalása pedig 4.5 milliárd dollárt biztosít. A hosszú távú program nagy súlyt helyez egyebek mellett a beruházások és a fogyasztás reális keretek közé szorítására, az évi mintegy 40 százalékos infláció megfékezésére, az árak és a bérek megfelelő alakulására, a takarékosságra, a szociális problémák megoldására, a szocialista önigazgatási rendszer fejlesztésére. A JKSZ Központi Bizottsága helyzetelemző vitáját összegezve aláhúzta, hogy a jelenlegi problémák nem teszik semmissé azokat a jelentős eredményeket, amelyeket az ország gazdasága az elmúlt évtizedekben elért. Sőt, éppen ezekre építve kell leküzdeni a nehézségeket. „Megfelelő erővel és anyagi lehetőséggel rendelkezünk ahhoz, hogy kijussunk a súlyos helyzetből” — mutatott rá a KB, hangsúlyozva az önerőre támaszkodás fontosságát. Márkus Gyula Egymillió tonna rizs Rizsbetakarítás a „Tkhangon" mezőgazdasági termelőszövetkezetben (Vientiane tartomány) A laoszi mezőgazdaság 1980- ban érte el először az egymillió tonnás rizstermést. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ebből az alapvető élelmezési cikkből az ország önellátóvá vált. A következő év — hála a rendkívül kedvező időjárási viszonyoknak — rekordtermést hozott: 1,15 millió tonna rizst sikerült betakarítani. S bár tavaly rendkívüli szárazság sújtotta Laoszt — a termés mégis 1,1 millió tonna volt. Az eredményt a társadalom legszélesebb rétegeinek mozgósíLaoszban fontos szerepe van az elefántoknak. A képen: fa- törzsvontatás elefánttal Sayabouriban (Fotó: VNA — MTI — KS) tásával érték el. A párt és a kormány felhívására a falusi lakosság, az állami tisztségviselők, a fegyveres testületek tagjai. fiatalok fáradoztak azon, hogy mind több vizet juttassanak a rizsföldekre. Árkokat, csatornákat ástak, az állam pedig szivattyúval látta el a földműveseket. sőt, gondoskodott az árkok következtében más terményekben esett kár kompenzálásáról is. A rizstermelés növekedése mellett néhány más növényi kultúrában is jelentős eredmények születtek. A szó ja termés 1982-ben például 25 százalékkal múlta felül az előző évit. Nyilván a kedvező eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt évben jelentősen erősödött a szövetkezeti szektor. 1982-ben 591' új termelőszövetkezetet hoztak létre, ezzel a számuk 1943- ra növekedett. A laoszi 90 ezer parasztcsaládnak 17,5 százaléka így már szövetkezetben dolgozik, ők művelik az ország rizsföldjeinek 20 százalékát. Az utóbbi években jelentősen nőtt az állatállomány is. A mintegy három és fél millió összlakosságú és 231 ezer négyzetkilométer területű Laosz parasztsága több mint 900 ezer bivallyal. 470 ezer szarvasmarhával és 1,2 millió sertéssel rendelkezik. (g-) Tudományos innenPontosan beállított motorok _ Tudvalevő, hogy a Dieselmotor nem tüzelőszer és levegőkeveréket szív a hengerbe, hanem csak tiszta levegőt. Ezt azután olyan mértékben sűríti össze, hogy annak hőfoka az összesűrítés végén 5ÜÜ—700 Celsius-fokot ér el. Ebbe az izzó levegőbe egy megfelelő szerkezet befecskendezi (beporlasztja) a gázolajat, amely ott önmagától meggyullad és elég. Az Ottó-motorban a tüzelőszer- levegőkeverék kompressziótűrése miatt a sűrítés csak bizonyos határig növelhető. A Diesel-motorban, mivel hengerében nem keveréket, hanem csak levegőt nyomunk össze, a sűrítés tetszés szerint fokozható, ennél a tüzelőszer kihasználása jobb. Ez azt jelenti, hogy a Diesel-motor azonos teljesítményhez kevesebeb tüzelő- szert fogyaszt, mint az Ottomotor. Mindez azonban csak akkor igaz. ha a Diesel-motor lelke, a befecskendező szivattyú (adagoló) megfelelően van kialakítva, és pontosan be van szabályozva. A kialakításnak olyannak kell lennie, hogy tökéletes legyen a porlasztás. Ugyanis minél nagyobb felületen érintkeznek az apró folyadékszemcsék a forró levegővel, annál gyorsabban melegednek fel az öngyulladási hőfokra, és így annál kisebb lesz a gyújtási késedelem. A finom porlasztást úgy érik el, hogy nagy — 100—300 bar — nyomással porlasztják be a tüzelőszert a hengerbe. A befecskendező szivattyú ii szívinfarktus oka A jelenleg uralkodó nézet szerint a szívinfarktus a szív koszol úereinek vérrög, levegőbuborék, érgörcs, stb. általi elzáródása miatt keletkezik. s ez okozza a szívizom oxigénellátásának elégtelenségét. Kelet-német orvoskutatók legújabb vizsgálataik alappontos beszabályozását ma már külön erre a célra készített própapadokon végzik. Ezeken élethűen utánozni lehet az üzemi körülményeket, s annak megfelelően lehet elvégezni az adagolóelemek hengerenkénti beállítását. Képünkön az ilyen próbapaján arra következtetnek, hogy a szívinfarktus nem ilyen módon alakul ki. Szerintük annak, hogy a szívizom egyes részei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént, elsődlegesen az az oka, hogy maga a szívizom károsodott. Csak másodlagosan, a szívizomkárosodás következményedok gyártásában kiváló nemzetközi hírnévnek örvendő MIRKÖZ Szövetkezet legújabb. MD—750 típusú próbapadját láthatjuk, amelyet egy különleges, 7,5 kW-os frekvenciaváltós aszinkron motor hajt meg. (KS-fotó: Hauer Lajos felvétele) ként károsodnak a hajszálerek, és duzzad meg faluk annyira, hogy egy részük teljesen elzáródik. A hajszálerek elzáródása tehát nem oka, hanem következménye az oxigénhiánynak. A szívizom oxigénhiányát a vér megcsökkent mennyisége (például a vérveszteség), lecsökkent vörösvértest- és oxigéntartalma, vagy a szív hirtelen túlterhelése okozhatja. Komputer és divat A ruházati iparba is bevonult a komputer. Ruhaipari szakemberek megállapították, hogy a legtöbb nő nem ismeri saját izléstípusát, és ezért olyan ruhákat vásárol, amelyekben azután nem érzi jól magát. Ezen segít a komputer. Az áruházban kérdőívet nyomnak a vásárló kezébe. Az íven például ilyen kérdések szerepelnek: melyik tetszik a legjobban több különbözőképpen berendezett szoba, különféle teríték, vagy férfifotó közül. A választ kereszttel kell megjelölnie. Az igy kapott adatokat a komputerbe táplálják, amely pillanatokon belül közli a szóban forgó nő ízléstipusát. A komputer döntése alapján a vásárolni óhajtó hölgy pontosan tudja, milyen ruhát „kell” választania. Egy kutatócsoport szerint a nők 18 különböző ízléscsoportba oszthatók be. A kérdőívet két és fél évi munkával dolgozták ki, és egy kölni ruházati áruház próbálta ki először. Gördülő ciszternák A kőolajtermékek eljuttatása a fogyasztókig, a korszerű „szállítólánc” megteremtése, megszervezése és üzemeltetéses igen fontos feladat. A kőolajtermék-tárolók építése és a szállítóhálózat kialakítása szoros egységet képez. A tárolótér építési helyét, nagyságát, a hálózat sűrűségét jelentős mértékben befolyásolja az igénybe vehető szállítási módok gazdaságossága. A szállítóhálózat kialakításánál — a gazdaságosság mellett — egyéb tényezők közül ki kell emelni a szükséglethez igazodó szállítást, valamint az ellátás minél nagyobb fokú biztonságának elérését. A szállítási módok közötti helyes részarányok megteremtése igen fontos, mivel a kőolajtermékek tárolási és forgalmazási költségének jelentős hányadát világszerte a szállítási költségek alkotják. A kőolajtermékek szállítására szolgáló csőtávvezetékek építését biztonsági és gazdasági okokból mindenütt szorgalmazzák. Ám köztudott, hogy építésük csak meghatározott szállítandó mennyiségek felett gazdaságos, még akkor is, ha minden más szállítási módnál kisebb a létszámszükségletük, és a szállítás időjárásfüggősége gyakorlatilag megszűnik. A kőolajtermékek tartálykocsikban, „gördülő ciszternákban” való szállítása annál kifizetőbb, minél nagyobb tartálykocsikat sikerül igénybe venni. Képünkön a megszokottnál mintegy 20 százalékkal rtagyobb szállítókapacitású, 60 tonnás, (72 köbméteres) szovjet kocsik hosszú sorát láthatjuk. (KS)
