Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

1983. augusztus 6., szombat Uj köntösben az egri „remete” otthona Helyreállították a Gárdonyi-házat Az épület kívülről Készültem erre a találko­zásra, akárcsak annyi más érdeklődő. Odafelé menet felidéztem az író arcélét, eszembe jutottak mesterien megformált főhősei, felvil­lant előttem munkásságának ezernyi érdekes részlete, 1969 szeptemberében meg­fejtett titkos írásának szá­mos bölcs intelme, okos ta­nácsa. a megnyerő karakter emberségét sugárzó varázsa. Az otthon már újra nyit­va, friss köntösben fogadott. Dr. Korompai János tudomá­nyos főmunkatárs, az egri Dobó István Vármúzeum irodalomtörténeti gyűjtemé­nyének vezetője nemcsak a korábbi gondokról, a két esztendeig tartó látogatási szünet okairól beszélt, ha­nem érdekes epizódokat is említett az alkotó életéből. — Nyolcvanhat esztendő­vel ezelőtt. 1897-ben vette Gárdonyi Géza az akkori vá­ros szélén levő, a Hóhér­partnak nevezett dombon álló kis parasztházat. Nem véletlenül költözött ide. hi­szen idegennek érezte a bu­dapesti kőrengeteget, s meg­felelő vidéki otthont kere­sett. Elbűvölte a festői pa­noráma. a hősi harcokat idé­ző vár közelléte, a szinte há­borítatlan csend. Természe­tesen egyéni elképzelései, sajátos ízlésé szerint alakít­tatta át az épületet, magasít- tatta a falakat, n.agyobbíttat- ta az ablakokat. A beköltö­zés estéjén nem véletlenül került ez a mondat a napló­jába: .......igén fáradtak vol­t unk és boldogok." Itt szület­tek legértékesebb, legmara­dandóbb művei. Később úgy határozott.. hogy családjának új fészket emeltet, s a régit alkotóműhelyként hasznosít­ja. Nyugalma, háborítatlan­sága érdekében -— többek között •— kipárnáztatta az ajtókat. Persze csak formá­lisan zárta el magát a világ­tól, nem lett remete, ugyan­is a meghitt légkörben haj­dani élményei öltöttek for­mát, azaz közelebb került a valósághoz, mint bármikor. Menedéke halála után za­rándokhellyé lett. jöttek az ismerősök, a hajdani bará­tok. a tisztelők, az emlék­könyvben gyarapodtak az el­ismerő. a méltató szavak. A háború alatt megrongá­lódott a ház. s 1952 nyaráig lezártan, gondozatlanul állt. Ekkor a városi tanács — a renoválás után — a múze­umnak adományozta. A het­venes évek óta esztendőn­ként mintegy százezer láto­gató rótta le kegyeletét ezen a helyen. 1981-ben azonban be kellett csukni a kaput, mert repedeztek a falak, el­korhadt a padlózat, elavult a tetőszerkezet. ® — A felújítást, á helyreál­lítást az Egri Épület-karban­tartó Szövetkezet vállalta, s tisztességgel látta el. Átérez- ték az ügy fontosságát, ezért határidő előtt fejezték be a kivitelezést. Közben az Or­szágos Széchényi Könyvtár szakemberei megóvták a pusztulástól az író híres könyvtárának hatvanöt leg­értékesebb darabját. Ter­mészetesen a többit is rend­be hozták, megmentették a jövő számára. Veres Mihály festő és Tihaméri Imre bú- torasztalos a falakat új kön­tösbe öltöztette, illetve a be­rendezést védte meg a to­vábbi romlástól. így aztán semmi akadálya nem volt annak, hogy július 29-én ünnepélyesen átadhassák .a nagyközönségnek. Aki ide belép, újraélheti Gárdonyi Géza hétköznap­jait. képet alkothat arról, hogy mennyire szenvedélye volt az olvasás. A nyolcezer kötet jelzi érdeklődési körét, a polcokon tizenhat nyelv képviselteti magát. Ott az íróasztal, s nem hiányzik a hangulatébresztö ezernyi re­likvia sem. Jelen van Gár­donyi is képzeletünkben élő. emberségre nevelő hőseivel együtt . Pécsi István Dr. Korompai János a híres dolgozószobában (Kirilla Imre felvételei — KS) Csirkelejekkel a veszettség ellen Élő vakcinával beoltott csirke­fejek sikeres fegyvernek bizo­nyulnak a veszettség terjedése ellen az európai szárazföldön folytatott harcban. Az új eljá­rás útját állta a betegségnek a svájci völgyekben. A Berni Egyetem állatorvosai azt mond­ják. ez az első ilyen kampány, amelynek célja a világ vadállo­mányának immunizálása. A rókák a veszettség fő hor­dozói Európában. Állandóan nyugatabbra hurcolák a bajt. évi 50 km-es sebességgel, mióta az először megjelent Lengyelor­szágban 1947-ben. Mivel a sváj­ci program sikeres volt a ve­szettségnek a Rhone völgyébe való átterjedés megakadályozá­sában. ennek valószínűleg egy nagy kiterjedésű program lesz a folytatása, melynek célja lesz Nyugat-Németország és Olaszor­szág egyes részeinek megvédé­se, ahová Ausztriából terjedt a veszettség Alto-Adige tartomány­ba. A tudósok most a csalétek kiszórására készülnek az ottani elterjedés megakadályozása ér­dekében. A veszettség féken tartásának központi problémája volt. hogy a mesterséges és az elölt víru­sok hatástalanok voltak. Tehát élő vírust kell használni. A ber­ni állatorvosok áttörő lépése az volt. hogy sikerült beadniuk egy legyengített, nem fértözö, élő vírust. amely a terepen szerzett eddigi tapasztalatok sze­rint nem alakul vissza fertőző­vé. (Természetesen tragédia len­ne. ha a veszettség megállítá­sára tett erőfeszítéseikkel éppen a tudósok terjesztenék el még meg nem fertőzött területeken.) A tudósok most már Olaszor­szágban és Nyugat-Németország- ban is elfogadják az eredménye­ket és meg akarják szüntetni ti­lalmukat az élő vírusoknak ál­latokon való alkalmazása ellen. A másik probléma az volt, hogy találjanak olyan módszert, ahogy a rókának be lehet adni a vírust. A vírusnak a róka szá­jában levő nyálkahártyán ke­resztül kell felszívódnia, mert a gyomornedvek hatástalanítják. És életben kell maradnia, amíg a róka megtalálja. A tojás töké­letes csaléteknek látszott. Csak­hogy a rókák annyira szeretik, hogy elraktározzák, s ezalatt a vakcina elpusztul. A megoldás, jelenti Alexander Wandeler. a terepkísérletek fő szervezője, a vakcina és tojás- sárgája egy műanyag zacskó­ban. amelyet a róka legfőbb- csemegéje, egy csirkefej bőre alá dugnak. A róka kielégíthe­tetlen étvágya a csirkefejre el­végzi a többit. A fejeket tetra- ciklinnel jelölik, hogy az im­munizált rókákat később meg lehessen találni. Ha az immunizációs progra­mot működésbe lehet hozni az alföldi területeken is, mint aho­gyan a svájci Alpok völgyeiben, akkor a berni állatorvosok re­ményei szerint hosszabb távon meg lehet szabadítani Európát a veszettség újabb kitöréseitől. (Ford.: Zentai Dénes) II fogak egészségiről Az egyik leggyakoribb beteg­ség a világon a fogszuvasodás. Elgondolkoztató tény és min­denkit arra int, gondozza jobban a fogait. Az Egészségügyi Világ- szervezet már évekkel ezelőtt fel­hívta a figyelmet arra, ha a be­tegség elérte a fogbelet, akkor különféle helyi és általános megbetegedéseket idézhet elő. Károsíthatja az ízületeket, a sze­met, a tüdőt, a szívet, az emész­tő-, a nyirok- és az idegrend­szert, s nem kíméli a vesét sem. A gennyes fog állandó fertőző góc a szervezetben! • A fogbetegség terjedését több tényező befolyásolja. Elsősorban a táplálkozási szokások. Általá­ban sok cukros, pépes, rágást nem igénylő ételt fogyasztunk. Ez is elősegíti a fogak szúvaso- dását. A fogak veszedelmes el­lensége a fogkő, ezért féléven­ként távolíttassuk el. A rendszeres fogápolás elmu­lasztása is egyik súlyos oka a fogak romlásának. De ugyan­ilyen fontos, hogy helyesen ápol­juk a fogainkat. Néhány arany- szabály erre: A fogakat minden étkezés után fogkefével alaposan mossuk meg. Ha erre délben nincs lehe­tőségünk, akkor legalább jól öb­lítsük ki a szájüreget. A reggeli fogmosást reggelizés után is vé­gezzük el, és ne csak előtte! A fogakat vízszintes és füg­gőleges irányban, kívül, belül jól keféljük át, a rágóéleket is mossuk meg. A fogmosás két, ideális esetben három percig tartson. Sokan úgy vélik, hogy helyettesíti a fogmosást, ha el­fogyasztanak egy almát. Ez té­vedés. A rendszeres fogmosás­ban gyermekeik előtt a szülők járjanak elöl jó példával. Gon­dosan válasszuk ki a megfelelő fogkefét. Az ideális fogkefe kö­zépkemény. A túl puha fogkefe nem tisztítja meg kellően a fo­gakat, és hamarabb képződik fogkő, a kemény fogkefe fog- nyaki kopást, ínysérülést idéz­het elő, amely nyitott „kapu” a baktériumoknak a szervezetbe kerüléséhez. Nagyon fontos, hogy a fog- ápolást jó minőségű fogkefével végezzük. A forgalomban levő sok fogkrém közül sokszor nem tudjuk eldönteni, melyiket ve­gyük meg? Mivel a fluoradalék a fogszuvasodás megelőzése szempontjá-ból fontos, olyan fog­krémet ajánlatos választani, amely tartalmazza ezt a speciá­lis hatóanyagoi. Kitűnő fogkrém a Fluorita, amely nemcsak fluo- ridot, hanem enzimgátló és bak­tériumölő adalékanyagot is tar­talmaz. Gyermekek részére ké­szült a fluoros Gabi fogkrém, mely korszerű fogápolásra ki­fogástalan készítmény. Fási Katalin Új típusú szárazelem Egy amerikai vállalat olyan szárazelemet kísérletezett ki. amely tökéletesen kifolyásbiz­tos. A jelenleg gyártott elemek­ben egy cinkedény az egyik elektród, ebben van az elektro­lit. amelybe a másik, a szén- elektród merül. Elég gyakori, hogy az elektrolit kifolyik a einkedényböl. Az áramot ter­melő folyamatban ugyanis a cink feloldódik, és ahol a cink-, edény fala vékonyabb, ott el­fogy a cink. kilyukad az edény. Az új elemben a szénelektród van edényként kiképezve. A szénelektród nem fogy áram- termeléskor. a szénedény min­dig sértetlen marad, az elektro­lit nem folyhat ki. Gyerekeknek Deák Móm Betegség ellen való ének Piszka, a megzöldült tengerészbaba keserűen lófrált a ba­bapolcon. — Nekem már semmi sem sikerül — gondolta szomorúan, s úgy lefittyedt a szája sarka, mintha a bánat abba csim­paszkodott volna. Csak a babák szive nem esett meg rajta sehogyse, bárhogy fogyott, sóhajtozott. — Aki a Dórát nem szereti, jó ember nem lehet — jelen­tette ki Puszáló, s bizony, attól kezdve szóba se álltak a megzöldült tengerészbabával. — Jaj, minek is mondtam, hogy ez a Deák Dóra hazudós! — kesergett Piszka, de kesereghetett! Álomőriző, a babák jótündére se méltatta figyelemre. Egy napon aztán megbetegedett a Dóra. A láz pirosra pas- kolta az arcát, s úgy megcsavargatta a hangját a fájdalom, hogy a babák sorjában sírva fakadtak. — Álomörizö, csinálj valamit — könyörögtek, de a jótün­dér is csak vonogatta a vállát tehetetlenül, a szipákolás meg alig győzte a rengeteg munkát. — De hát akkor mi lesz? — tanakodtak a babák, s már azt találgatták, melyikük induljon Rakvapakhoz, az anyaba­nyához. — Mert itt már csak a bűbáj segít — mondta csüggedten Jázminka. — Mi meg még azt se tudjuk, hogy abrak a babra. — Badar kadarka! — javította ki Tappancska, a focicipö. — Maradjatok már! — intette le őket Csicsika, a világszép alvóbaba, és már az ö szeme is a szomorúság elkeskenyedő szeme volt, hiszen nem aludt napok óta. De Dóra anyukája meg apukája se különben! — alig tá­molyogtak már a fáradtságtól, s hiába mégis minden: csak ütötte, egyre veszettebbül a láz a kislány arcát, a fájdalom meg csak visitozott az apró fogak közül. — Kórházba kell vinni, nincs me$e — jelentette ki végül Dóra apukája, s az arca olyan kemény lett, hogy a babák megrettentek: — Jaj! — kiáltozták —, ne hagyjuk! Ki tudja, mi az a kórház! Ne engedjük el oda a Dórát! S bizony ennél szürkébb, sivárabb babapolc nem is volt aznap este sehol a világon. — Talán Piszka tud valamit — kockáztatta meg Jázminka. — Talán tudna segíteni. — No persze — legyintett Puszáló. — Pont ö, aki nem sze­reti a Dórát, és jó ember sem lehet. — Próbáljuk meg azért — csatlakozott Csicsika Jázminká­hoz. — Veszteni nem veszíthetünk semmit. — Már készen van — mondta lehajtott fejjel Piszka, ami­kor a babaküldöttség piegállt előtte. Talán egy kútba látott, azért nem emelte föl az arcát —, s a hangja olyan mély volt, mint a kút fenekére dobott kövek csendje. — Indulha­tunk — szólalt meg aztán, és megrázta magát. A babák ünnepélyesen vonultak hátra, s hirtelen úgy érez­ték, követnék akárhová. — Sikerülni fog — mosolygott még Puszáló is. — Sikerülni fog! És a megzöldült tengerészbaba megállt Dóra fejénél, és felemelte a kezét. És lassan, akadozva bár, rekedten kongó hangon bár, de szavalni kezdett. — Macskaször, kutyamáj, betegség, messze szállj! Arcomra tűz ragyog: betegség takarodj! Lázadból vér surran, hagyd itt, de menj gyorsan! Fájdalom, betegség! Árnyékod átlép­ték! Dóra csöpp kezével derekad átértél^! Roppanj hát mo­sollyá, tisztuló homlokká, kiabálj, ordibálj, betegség, messze szállj! — Gratulálok! — rohant oda hozzá Puszáló, de Piszka úgy nézett rá, hogy hátrálni kezdett. — Máskor mindig örültél, ha dicsőítettelek! — motyogta. De a megzöldült tengerészbaba akkor már újra Dórára fi­gyelt Mintha elfáradt volna, lehajtotta a fejét — s a babák köréje gyűltek szótlanul. Dóra apukája pedig, aki\észre sem vette lánya körül a to­longást, nagyot kiálthatott végre: — Mosolyog a lányom! Mosolyogj. Mosolyog! Autó — motor —1 T 0 tükrök használata A forgalom zsúfoltsága, a kocsik szoros, egymás mel­letti elhelyezkedése és a bennünket követő járművek sokasága miatt nem elég csak a menetirány felé ki­látni az autóból. Sávváltá­soknál, előzéseknél, de még a hirtelen fékezéseknél is el­engedhetetlenül fontos, hogy teljesen tájékozottak le­gyünk saját közlekedési kör­nyezetünkben, másként nem tudunk biztonságosan vezet­ni. A tájékozódás megköny- nyítésére szolgálnak a kocsik belső és külső visszapillantó tükrei. A szabály személygépko­csiban két visszapillantó tü­kör felszerelését írja elő. Ebből az egyik mindenkép­pen a karosszérián, a bal ol­dalon kell legyen, a másik lehel a gépkocsiban is. S aki még a jobb oldali sárhá- nyón vagy ajtón is el akar helyezni egy tükröt, ám te­gye (kötelezőnek ez csak ak­kor tekinthető a személy- gépkocsiban, ha a belső tü­körrel nincs biztosítva a visszapillantás, például lakó­kocsi vontatása esetén). Elindulás előtt a tükröket minden vezetőnek saját hely­zetéhez, látóteréhez kell be­állítania. Ügy a helyes, ha a külső tükörben az ajtóosz­lopból és a kocsi bal oldalá­nak hátuljából látunk egy darabot. így jól követhetjük szemünkkel a mellettünk, il­letve a mögöttünk haladókat is. A belső tükör beállítása­kor a fejmagasságtól függet­lenül, a hátsó ablak jobb ol­dali háromnegyed részét kell látnunk. A tükrök beállítá­sának leglényegesebb szem­pontja az, hogy bármelyikbe bele tudjunk pilantani anél­kül, hogy a fejünket vagy a testünket meg kellene moz­dítanunk. Divatos, de tulajdonkép­pen szabálytalan olyan tük­röt felszerelni, amelyik nem síküvegből készül. Főleg a belső, gyárilag felszerelt tü­körre szoktak ún. panoráma betétet ráerősíteni egyes autósok. Egy pillantás ebbe a tükörbe, és még az oldal­ablakokon is kilátunk. Nagy baj azonban, hogy ez a tü­kör — domborítása miatt — erősen kicsinyít, és így meg­hamisítja a hátul történő eseményeket, tehát félreve­zet a hátul közlekedők tá­volságára, sebességére vonat­kozóan. A panoráma tükör tehát jobb hátratekintést tesz lehetővé, segít eltüntet­ni az eredeti tükörbe „bele nem férő" ún. holt zónát, azonban jócskán akadnak olyanok, akik hosszú idő után sem tudják a kicsinyí­tést megszokni. Az ismert hátrányok ki­küszöbölésére több újfajta belső és külső visszapillantó tükröt konstruáltak. Az egyik azon a megfigyelésen alapszik, hogy az autósok többsége csak a belső tükröt használja. Számukra egy há­rom részből álló tükröt ké­szítettek, amely középen egy nagyméretű síktükörből áll, amely reális képet ad a há­tul közlekedők távolságáról, mozgásáról, sebességéről, két szélén pedig egy-egy — ki­sebb méretű — domború tü­kör van, amelyek segítségé­vel az oldalablakokon láthat ki a vezető. Ma még különlegességnek számít az eljegesedés ellen fűtött külső visszapillantó tükör azok számára, akik télen is rendszeresen autóz­nak. Ügy készül, hogy a tü­kör hátoldalára olyan ezüst­bevonatot visznek fel, amely maga az akkumulátor ára­mával felmelegített fűtőelem. Erről — néhány perccel a gyújtás bekapcsolása után — a legmakacsabb jégréteg is leolvad, biztosítván az akadálytalan visszapillantást. B. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom