Békés Megyei Népújság, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

NÉPÚJSÁG 1983. augusztus 25., csütörtök Hétfőn temették el Vas Zoltánt, a felszabadulás utáni ma­gyar közélet ismert alakját. Búza Barna szobrász, megyénk szülötte készítette róla a fenti érmet, amely a Munkásmoz­galmi Múzeum tulajdona Adatbank segíti a folyamatos anyagellátást A Ferroglobus, a Metallo- globus, a Viliért és a System Termelőeszköz-kereskedelmi és Szervező Vállalatok a kö­zelmúltban társulást alapí­tottak Unió néven. A társu­lás az anyagkészleteket szá­mítógépben nyilvántartja, ipari partnereit rendszeresen tájékoztatja a készletek ala­kulásáról, és egy adatbank segítségével megszervezi a kereskedelmi ügyeleteket a~ felhasználók között. Minderre azért volt szük­ség, mert a különböző ipar- vállalatok igényei, elsősor­ban kohászati gyártmányok­ból, mind gyakrabban vál­toznak a gyártmányszerkezet korszerűsítése, a vállalati át­szervezések és a beruházá­sok csökkenése, illetve átcso­portosítása következtében. Egyedül a Ferroglobus az évente feldolgozandó három­millió tonnányi kohászati termék egyötödét forgalmaz­za. A vállalat tapasztalatai szerint - még mindig nagyon sok üzem tart az alapanyag- hiánytól, és ezért tetemes készleteket halmoz fel. Fel­mérésük szerint a vaskohá­szati gyártmányok 65-70 százaléka a felhasználóknál található, a többi a TEK Vállalatnál. Az ésszerű kész­letmegoszlás 50-50 százalék lenne, annál is inkább, mert a termékskála nagyon széles, méret és minőség szerint vagy 30 ezer féle. A Ferroglobus a vállalati készletek csökkentése érde­kében szervezi munkáját, akárcsak a többi TEK-vál- lalat. Az említett társulás és a számítógépes nyilvántar­tás, valamint az adatbank a jövőben méginkább garancia lehet a felhasználónak a fon­tos nyersanyagok ütemes be­szerzésére. Egyúttal szükség­telenné teszi a vállalati kész­letek további felduzzasztá­sát. A termelőeszköz-keres­kedelem máris jónéhány ter­mékből azonnali kiszolgálást biztosít, s az egy-két napon belül szállítandó gyártmá­nyok köre bővül. Jelenleg már mintegy 300 felhasználó bekapcsolódott a Ferro­globus úgynevezett ütemes szállítási rendszerébe, ami­nek keretében meghatározott időközökben folyamatos a nyersanyagellátás. Horgászverseny Nagyhalfogó horgászver­senyt rendez a békés­csabai Dózsa horgászegyesü­let szeptember 3-án 10 órától 4-én 10 óráig a csárdaszállá­si 5. számú félhalmi holt­ágon. Találkozás szombaton 9 órakor a 4-es és 5-ös holt­ág közötti átjárónál. A mér­legelés és eredményhirdetés másnap a helyszínen lesz, a felnőttek mellett az ifjúsági és gyermekhorgászokat is dí­jazzák. A MOHOSZ intéző bizottsága és a megyei ta­nács halászati és vadászati felügyelője által kiadott en­gedély alapján a verseny időtartama alatt az átjáró és a cseresznyés közötti part­szakaszon más egyesület hor­gászai nem horgászhatnak. —plp— Gyorslista az 1983. augusztus 23-án meg­tartott augusztusi tv-lottó rend­kívüli jutalomsorsolásról. A ju­talomsorsolásban az augusztusi tv-lottószelvények és az 1983. augusztus havi előfizetéses lot­tószelvények vettek részt. A' gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A vá­sárlási utalvány (2000 forint). B személygépkocsira szóló utal­vány 128 690 forint értékben. C Videoton Hi-Fi-torony (37 900 fo­rint). D szerencseutalvány (30 000 forint). E vásárlási utal­vány (10 000 forint). F vásárlási utalvány (9000 forint). G vá­sárlási utalvány (7000 forint). H vásárlási utalvány (5000 fo­rint). I vásárlási utalvány (4000 forint). J vásárlási utalvány (3000 forint). A „Személygépkocsira szóló utalvány 128 690 forint értékben” megnevezésű nyereményt a 76 700 239 számú lottószelvény tulajdonosa nyerte. HÁROMMILLIÓ 612 224 H 634 558 J 645 725 G 679 226 I 701 560 J 735 061 J 746 228 J 747 395 J 790 896 G 913 733 J 924 900 H 958 401 J KILENCMILLIÓ 988 581 J 999 748 J HETVENHAT­MILLIÖ 164 223 E 186 557 E 197 724 I 208 891 E 220 058 D 231 225 J NYOLCVANEGY­MILLIÓ 010 701 J 021 868 H 033 035 J 044 202 J 055 369 J 077 703 J 088 870 J 100 037 G 122 371 H 144 705 J 144 872 G 167 039 J 178 206 I 189 373 J 222 874 J 234 041 E 256 375 J 278 709 E 289 876 D 301 043 J 312 210 G 323 377 E 334 544 J 345 711 J 412 713 G 457 381 J 479 715 J 513 216 J 546 717 J 557 884 J 569 051 E 580 218 J 491 385 J Figyelem! A nyertes a követ­kező öt gépkocsitípus közül tet­szés szerint választhat: Dácia 1310, Wartburg Lim., Skoda 120 L, Polski Fiat 126 P, Trabant Lim. Special. Ha a nyertes nem a Dácia 1310 típ. gépkocsit, ha­nem a fent felsorolt további négy gépkocsi közül bármelyi­ket választja, a kiválasztott sze­mélygépkocsi ára és a Dácia 1310 típ. gépkocsi 128 690 forin­tos ára közötti értékkülönböze­tet részére a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság készpénzben fizeti ki. A nyertes a kiválasz­tott gépkocsit az utalvány el­lenében a Merkúr Személygép­kocsi Értékesítő Vállalatnál (Bu­dapest VI., Szív u. 60.) veheti át a vállalat raktáron levő készletéből, illetve a külföldi gyár szállításától függő időpont­ban. A nyertes szelvényeket 1983.« szeptember 16-ig kell a totó-lot­tó kirendeltségek, az OTP-fió- kok, vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (amelyben a me­gyénkben vásárolt nyertes szel­vények számát közöljük) köz­vetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Míívésztelepi évad végén Az eddigi években közel egy időben, augusztusban nyíltak meg Békéscsabán és Gyulán a művésztelepek be­számoló — vagy ahogy Gyulán nevezik — vázlatki­állításai. A békéscsabai alkalmazott grafikai művésztelep az idén a nyár elején volt, s mivel eddigi koncepciója egy hosz- szú távú, nagy témaköröket átfogó programmá válto­zott, nem tartotta szükséges­nek kiállítás rendezését. Ezt az első évet elsősorban az elvi kérdések kialakítására és tisztázására fordították, ehhez járultak hozzá a meg­hívott vendégekkel, Hernádi Miklós szociológussal és Ri­deg Gábor művészettörté­nésszel folytatott beszélgeté­sek is. Gyulán a 15. alkalommal megrendezett nyári művész­telep tagjai azonban az el­múlt évekhez hasonlóan folytatták a munkát. Kiállí­tásaik vegyes visszhangot kaptak az elmúlt években, teljesítményüket hol az elő­zőnél jobbnak, hol gyengébb­nek ítélték. Nem a jubilá­nsnak is felfogható 15 év késztet átfogóbb megközelí­tésre, hanem az a tény, hogy az évek óta figyelem­mel kísért kiállítássorozat legutóbbika ugyanolyan igé­nyes és alapos munkálkodást mutat, mint az ezt megelő- zőek. Ennek jórészt oka a nagyjából változatlan sze­mélyi összetétel, mert az évek folyamán valószínűleg azok ragaszkodnak ehhez a művésztelephez, akik az itt kialakított szellemmel azo­nosulni tudnak. Ez pedig a hagyományos szakmai tudás elsajátításának igénye, s en­nek birtokában a valóság pontos (értsd: leképező) áb­rázolása. Ami természetesen nem mentes a személyessé­gen alapuló megközelítéstől. Sokféle elnevezést kapott már ez a stílus, a valóság- hűségnek ez a foka zavarba hozza a ’80-as évek emberét, s volt már neo-, hiper-, és fotónaturalizmus is. Saját megfogalmazásaikra tá­maszkodva leginkább szo­ciografikus szemléletű na­turalizmusnak nevezhetnénk. Bár a szemléletmód java­részt azonos, természetesen nem mindenki egy stílusnak az elkötelezettje. Ugyanígy a felkészültségi szint is más. Mindezzel együtt egy elkö­telezett, tudatosan _ vállalt, felületes látványosságoktól mentes alkotófolyamat tárul föl idei kiálításukon is, mely szeptember közepéig látható Gyulán, a művelődési köz­pontban. f. Országos mechanikai konferencia Miskolcon Tegnap háromnapos or­szágos mechanikai konfe­rencia kezdődött Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egye­temen. A mechanikai tudo­mányokkal foglalkozó szak­emberek és a tudomány eredményeit a gyakorlat­ban alkalmazó, 'oktató mér­nökök, tanárok négyéven­ként találkoznak Miskolcon, hogy kicseréljék tapasztala­taikat. Az idei, immár ne­gyedik mechanikai tanácsko­zásra az ország különböző oktatási és tudományos in­tézeteiből kétszázötven szak­ember érkezett. A konferen­ciát dr. Halász Ottó pro­fesszor, egyetemi tanár nyi­totta meg. A plenáris ülé­sen a turbógépek hidrodi­namikai számításának el­méleti alapjairól és a szer­kezetek kifáradása, törése, és az anyag szerkezeti fel- építettsége közötti kapcso­latról hangzott el beszámoló. A három napon huszon­egy szekcióülés keretében százharminchét előadás hangzik el. A tudományos ülés alkalmából négy kuta­tónak nyújtják át a „Sályi István”-emlékérmet, és az azzal járó pénzjutalmat. Kaszálás helyett magfogás, veszteség helyett többletbevétel Veszteség helyett több, mint négymillió forint több­letbevételre számíthat a pásztói Béke Termelőszövet­kezet annak köszönhetően, hogy jóváhagyott tervét idejekorán, gyorsan és ru­galmasan módosította. A tervváltoztatásra akkor ke­rült sor, amikor már előre látható volt: a Mátra alját sem kímélő aszály termés­hozam-, egyszersmind be­vételkiesést okoz. A vezető­ség úgy döntött, a lucerna egy részét kaszálás helyett magfogásra fordítja. A dön­tésben segített, hogy a közös gazdaság háromszázötven hektár lucernásának első növedékét — ami igen rit­kán fordul elő — akkor már kifogástalan minőségben, és veszteség nélkül betakarí­tották. Tekintve, hogy a mintegy kétezer számos ál­lat etetéséhez szükséges szé­na javarészét ezzel biztosí­tották, és a tervezettnél több lesz a silókukorica is. a második lucernanövedék feléről magot fogtak, s ezt teszik majd a harmadik növedékkel is. Ily módon összesen mintegy három-öt vagon lucernamagra szá­mítanak. Márpedig a lucerna tonnájáért hatvan-nyolc­vanezer forintot fizetnek, rá­adásul keresett exportcikk. Vizeink védelmében H asznosítható felszíni vi­zeinknek csupán tíz százaléka tiszta. Nyolcvan százaléka közepe­sen szennyezett — tisztítás után emberi fogyasztásra al­kalmas —, tíz százaléka pe­dig kimondottan szenyezett. A víz élővilága rendszerint alkalmazkodik a kedvezőtlen körülményekhez. A többnyi­re gondatlanságból bekövet­kező rendkívüli szennyezé­sekkel azonban a víz öntisz­tító képessége már nem tud megbirkózni, károsodik az élővilága, romlik a minősé­ge. Károkat okozhatunk vi­zeinkben azáltal is, hogy partközeiben szemetelünk. A magyarországi vízpartok tel­jes hossza kétszázhúsz-ezer kilométer, amely töménte­len szennyezési lehetőséget ad. Ha pedig a víz minősé­ge romlik, felhasználható vízkészleteink is csökkennek. A további romlás megakadá­lyozására — különösen az utóbbi esztendőkben — szá­mos biztató intézkedés szü­letett. Különböző szintű jog­szabályok, hatékony vízmi­nőség-védelmi munka és egy kialakulóban levő tár­sadalmi magatartás is jelzi: igyekszünk védeni termé­szeti kincsünket. A -vízügyi szervek — a különböző főhatóságokkal, és a szennyező üzemekkel, vál­lalatokkal is együttműködve — rendszeresen vizsgálják, ellenőrzik folyóink, tavaink vízminőségét. Ennek során évente mintegy kétszázötven ezer információt szereznek be vizeinkről. Folyamatos, mindennapi munkát jelent a vizek ökológiai stabilitásá­nak megőrzése, amit az ál­lamigazgatási jogszabályok mellett a vízvédelmi beru­házások szolgálnak. Ebben az ötéves tervben huszonegy- milliárd forintot költenek e célra. Örvendetes, hogy az üzemek, vállalatok a koráb­biakhoz képest nagyobb fi­gyelmet fordítanak a vízvé­delemre. Beruházásaikat, rekonstrukcióikat a köve­telményeknek megfelelően tervezik és végzik. A Jász­berényi Hűtőgépgyár és a Hajdúsági Iparművek példá­ul méregtelenítő berendezé­seket épített, a Borsodi Ve­gyi Kombinátban majdnem másfél miljiárd forintba ke­rült egy szennyvíztisztító rendszer megvalósítása. A szemléletváltozásnak is köszönhetően az elmúlt évek .során javult folyóink vízmi­nősége. Tisztább lett a Duna a főváros fölött, kevésbé szennyezett többek között a Sajó és a Hernád. Tény az is. felszíni vizeinknek több mint kilencven százaléka a szomszédos országokból ér­kezik, tehát használtan. Ám kilépéskor nem rosszabb a minőségük, mint belépéskor. A Balaton kiemelt védel­mét minisztertanácsi határo­zat is előírja. Természetes, nagy tavaink szabályozására szánt öszegnek mintegy két­harmadát e különleges ér- ’ékű tóra fordítják. Folyik a Keszthelyi öbölben a víz­minőségi iszapkotrás az idén befejeződik a balatonöszödi partszakasz rendezése. Gon­doskodnak a hínárvágásról és néhány közcélú strand rendbe hozásáról. A közel­múltban láttak napvilágot a gazdatanácsok rendeletéi a part menti szakaszok tisztán tartását célozva. A víz mi­nőségét védi az a tilalomfa is, amelynek értelmében az üdülőkörzetben új állattartó­telep nem létesíthető, a meg­levőket pedig felül kell vizs­gálni. A vizsgálat szerint bár a telepekről közvetlen szennyezés nem jut a tóba. de huszonegy veszélyezteti. Emiatt néhány telepen meg is szüntetik az állattartást, máshol áttérnek az almos­tartásra, ismét másutt kor­szerű, környezetkímélő trá­gyakezelést vezetnek be. A tó- vize az elmúlt tíz év során egyetlen alkalommal sem volt olyan tiszta, mint az idei nyáron. Ám számolni kell azzal, hogy kiszámítha­tatlan, állapotában váratlan javulás és romlás egyaránt bekövetkezhet. A Velencei-tavon — mely­re egyértelműen a javulás a jellemző — az idén tovább végzik Velence községnél az északi kanyar partszabályo­zását. Jelentős kotrási mun­kák folynak a tó középső és keleti medencéiben. Felszín alatti vizeink mi­nősége sajnos romlott az el­múlt időszakban. A károso­dás elsősorban a nitrótoso- dásban jelentkezik, amit a vizsgálatok szerint, a lakos­sági, mezőgazdasági és ipari szennyeződések okoznak. A gondok nemcsak a közmű­ves vízellátással nem ren­delkező, közegészségügyileg veszélyeztetett kis települé­seken nagyok, hanem újab­ban már azokon a települé­seken is, ahol közműves víz­ellátás ugyan van, de. a szennyvízelvezetés megoldat­lan. Hatékony intézkedések­re, a már üzemelő és a táv­lati ellátás szempontjából fontos vízbázisok fokozott védelmére van szükség a ma és a holnap kifogástalan vízellátása érdekében. Felszíni és felszín alatti vizeinkét 1981—1982-ben több mint négyszáz esetben érte rendkívüli vízszennyezés. Az esetek túlnyomó többsége (380) hazai eredetű volt. Bár a leggyakoribb szennyező anyag az olaj volt, ennek aránya a korábbi esztendők­höz képest csökkent. Vi­szonylag sok volt a különfé­le szerves anyag okozta rend­kívüli szennyezés. A felszíni vizeket ért szennyezések egy- harmada a vízi életteret is súlyosan károsította. M egannyi, s nem csupán egy-két esztendőre szóló teendőnk ‘ van tehát még azért, hogy fo­lyóink, tavaink, felszín alatti vizeink minőségét megóvjuk, javítsuk. Anyagi eszközök­kel, tilalomfákkal, és meg­győző szép szóval egyaránt. Kende Katalin Kezdjük meg az aranyfarú lepke hernyói ellen a védekezést! Az aranyfarú lepke — amint az közismert — ebben az évben is sok bajt okozott. A hernyók kártételükkel és egészségkárosí­tó mivoltukkal felhívták a fi­gyelmet magukra. A hernyókat könnyen letöredező, kampós szőrök borítják, amelyek való­színűleg valamilyen méregvála­dékot tartalmaznak, vagy mér­gező bevonatúak, és könnyen behatolnak a bőrbe. A követ­kezmény: gyulladás, a kivörö­södött bőr erős viszketése, igen kellemetlen kötőhártyagyulladás, esetleg még további tünetek is, amelyek részben a mechanikus ingerlésnek, másrészt a feltéte­lezett méreganyagnak a követ­kezményei, de esetenként aller­giás reakciók is felléphetnek. A hernyószőrök hatása telje­sen független a hernyók jelen­lététől. A jellegzetes tünetek akkor is jelentkezhetnek, ha a hernyók már nem károsítanak, ugyanis ilyenkor is lehet még a levegőben szélfújta hernyó­szőr, illetve a korábban káro­sított fákról a szőrök valami­lyen módon az ember bőrére kerülhetnek. Becslés szerint egyetlen kifejlett hernyón 500 ezer szőr található. A kártevő élete folyamán — vedlései al­kalmával — több szőrgarnitúrát ledob. Egyes szerzők szerint a hernyószőrök a szembe kerül­ve, ott betokosodnak, és éve­ken át visszatérő szemgyulla­dást okozhatnak. Ezt azután csak műtéti úton lehet eltávo­lítani. Ezért rendkívül fontos az aranyfarú lepke elleni jól át­gondolt, időben megkezdett és szervezett védekezés. A kártevő számára 1983. eddig eltelt időszaka rendkívül ked­vező volt. Az enyhe tél és a ko­rai kitavaszodás hatására már március végén — április elején megkezdődött a hernyók kárté­tele. A száraz, meleg, aszályos időjárás hatására fejlődésük a szokottnál gyorsabb volt, és már május végén megindult a lepkék rajzása. (Ez „biológiai programjukhoz” képest egy hó­nappal előbb következett be, mint más években.) A kis her­nyók kelése is hamarabb, júni­us második felétől vált általá­nossá. A fiatal hernyók sárgás színűek, és a hátukon két sö­tét szemölcs figyelhető meg. Nyári kártételük a levelek há- mozgatásából áll — ezek az­után elbarnulnak —majd az első vedlésük után, a második fejlődésű fokozatot (L2) elért hernyók nem fejlődnek tovább, hanem a levelek összeszövöge- tésével elkezdődik az áttelelést szolgáló úgynevezett „nagy téli hernyófészkek” elkészítését. Az összeszövögetett levelek a her­nyófészek felületét borító szöve­déktől fehér színűek. Ez a fo­lyamat is korán, július 20. kö­rül megkezdődött. A kártevő népességének több mint 90 szá­zaléka ma már ezekben a her­nyófészkekben tartózkodik, ezért ilyenkor már a vegyszeres vé­dekezésnek semmi értelme. Az eddig elvégzett felméréseink alapján bizonyos, hogy a felsza­porodás (az úgynevezett gradá- ció) összeomlása nem követke­zett be. Sokfelé — különösen házikertekben, rosszul védett, vagy elhanyagolt üzemi gyü­mölcsösökben még mindig erős fertőzés van. (Helyenként 4—8, néha több — hernyófészek van fánként. Egy fészekben 30—300 hernyó is lehet!) A most már jól szembetűnő hernyófészkek többnyire a fák felső harmadá­ban figyelhetők meg, amelyeket mindig a lehámozott és elbar- nult levelek, ágrészek közelében kell keresni. A fertőzöttség a legkülönbözőbb haszonfákon (szilva, körte, alma stb„), töl­gyeken, díszfákon és bokrokon — gyakran a városok belterüle­tén is — fellelhető. Ezért a vé­dekezés legolcsóbb módja; a hernyófészkek eltávolítása és elégetése már most elvégezhető, és így a vegyszeres védekezés költsége megtakarítható. Jáki Jenő szakelőadó, Növényvédelmi * és Agrokémiai Állomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom