Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
o 1983, július 3., vasárnap Katona István, a községi pártbizottság titkára és Ba- csa János tanácselnök vállalkozik arra, hogy Medgycs- bodzásról és Pusztaottlakáról, Gábortelepről elmondják azt, amit tudni illik vagy legalábbis érdemes. Legelőször azt, hogy a községi közös tanács Bodzáson székel, Ott- lakán kirendeltség működik. Medgyesbodzás a középkorban elpusztult Bodzos falu közelében települt. Pusz- taottlaka területén pedig a múlt század végén még csak néhány tanya állott. Az első telepesek 1857-ben árendás és szegődött jobbágyok voltak. Heves megyei és békéscsabai szlovákok is települtek a községbe, a századfordulón alakult ki a jelenlegi négy párhuzamos utca. 1944. október 6-a hozta meg Medgyesbodzásra és a környékére is az új világot. Egy év múlva Bodzáson 94 katasztrális hold, Ottlakán pedig 1200 katasztrális hold földet osztottak ki. Jeles dátum I960.: januárjától Medgyesbodzás termelőszövetkezeti község lett, nyolc év múlva pedig a szomszédos Pusztaottlaka lakóinak kérésére a két község termelőszövetkezete Egyetértés néven egyesült. Az 1980. évi népszámlálás adatai szerint Medgyesbodzáson (Gábortelcppel együtt) 1688-an, Pusz- taottlakán 725-en laknak. A gázporogram az, ami mostanában Bodzáson a központi feladat, a nagy vállalkozás. Elkészült a tanulmányterv: az úgynevezett „első lépcső" a fővezetéktől a fogadóállomásig tartó építkezés lesz. A második a középületek gázzal való ellátása, már 1984 tennivalója, ugyanekkor kötik be az első házakba is a gázvezetéket, a nyomvonal mentén. Ide tartozik, hogy a tsz szárítóját ez év végén már gázfűtéssel kívánják működtetni. A tanulmányterv szerint a bodzási gázprogram mintegy 3 millió 200 ezer forintba kerül. Ezt a hatalmas összeget központi támagotással (pályázat útján), tanácsi erőforrásokból és a lakosság hozzájárulásából teremtik elő. Bodzáson található a környék legszebb könyvtára, Ottlakán a román klub. Az általános iskola most befejeződött tanítási évében — erről Viczián János igazgató beszél — a tanulmányi átlag jobb, mint tavaly volt. Bizakodással várják a nyarat, az őszt: munkában nem lesz hiány. Együtt, közösen azonban már sok sikert elértek. A postamester jelenti A medgyesbodzási posta- hivatal épületében igen nagy a forgalom a délelőtti órákban. A fiatal hivatalvezetőnő. Bánfi Jánosné, két éve dolgozik itt. Tőle érdeklődtünk terjesztési tevékenységükről. — Elöljáróban azzal kezdeném, hogy négyen dolgozunk a hivatalban. Két kézbesítőnk van, akiknek a munkájával elégedett a község lakossága. Tevékenységükért már több alkalommal kaptak elismerést. Reggel 7 óra 20 perckor érkezik a gépkocsi, 8 órára elosztjuk a leveleket és az újságokat, így már a délelőtti órákban megkapják az olvasnivalót az előfizetők. A különböző posta által szervezett akciók mindig eredményesen zárultak a községben. A napilapok közül a Népszabadságra 69-en, a Békés megyei Népújságra 174- en fizetnek elő. Kedvelt még a településen a Nők Lapja, amelynek 120, a Rádió- és Tv-újság, amelynek 140. és a Szabad Föld, amelynek 88 rendszeres előfizetője van. A tv-, rádióelöfizejtők száma jelenleg 296. Tavaly megkezdték az új postaépület alapozását. Elkészülte után korszerűbbé, kényelmesebbé válik a kiszolgálás — mondotta befejezésül a hivatalvezető. Július a tsz-ben A medgyesbodzás—puszta- ottlakai Egyetértés Tsz 4 ezer 300 hektáron gazdálkodik, tagjainak száma csaknem eléri az ezret. Zsíros György. a közös gazdaság elnökhelyettese medgyesbodzási születésű és 1960 óta tagja a szövetkezetnek. Időszerű munkájukról így beszél: — A jelenlegi időszak legfontosabb feladata az aratás. T ermel őszöv etkezetün k ben mintegy 270 hektár őszi árpa és 1200 hektár búza vár betakarításra. Már megkezdtük ezt a fontos munkát, amelyet 7 korszerű, nagy teljesítményű Claas Dominátor- ral végzünk. Az IKR taggazdasága vagyunk és bekapcsolódtunk az intenzív gabonatermesztési programba is. ennek köszönhető, hogy az idei aratásra két új kombájnt kaptunk. Ami a terméskilátásokat illeti, elmondhatom, jó közepes termésre számítunk. A növény- termesztési munkák közül a másik fontos feladat júliusban a különböző kapás kultúrák ápolása, növényvédelmi munkáinak ellátása. Közös gazdaságunkban az idén mintegy 1400 hektár kukoricát, 380 hektár cukorrépát, csaknem 200 hektár napraforgót. 130 hektár szóját. 80 hektár lóbabot és 50 hektár seprűcirkot termesztünk. Űj növényünk — a térségben korábban már sikerrel termesztett — földimogyoró, amelyből 65 hektár a jelenlegi termőterület. Az állattenyésztésben broylercsirke előállításával foglalkozunk, az idén várhatóan több mint 3 ezer tonnát adunk — a közösből és háztájiból — a népgazdaságnak. Emellett mintegy kétszázezer tenyészjércét nevelünk, zömmel a kisállattartók részére. Sertéságazatunk az idén 15—16 ezer hízót szállít a vágóhidaknak. Műszaki fő- ágazatunk legfontosabb beruházása a július közepén elkészülő új keverőüzem. A térségben több termelő- szövetkezet összefogásával a földgáz bevezetésére társulást szerveztek. Év végére elkészül ez a vezetékhálózat, így ki tudjuk váltani a drágább olajat. Az üzemnek jó a szakember-ellátottsága, 17 felsőfokú és 24 középfokú végzettségű szakember dolgozik a közös gazdaságban. Nagyüzemünk árbevételének nagyobb része az állattenyésztési főágazatból származik. Az idei terveinkben mintegy 150 millió forint termelési érték előállítása szerepel ebből a főágazatból. A növénytermesztés várható árbevétele 1983-ban eléri az 58 millió forintot — mondotta Zsíros György. Közművelődési helyzetkép Kedvünkre dolgozhatunk A közösen irányított és együtt élő három település, Medgyesbodzás. Pusztaottlaka és Gábortelep mindegyikében van otthona, helyisége a művelődésnek. A szlovák népművelésszakos diplomás Paulik Ferenc az igazgatója a közművelődésnek. Pontosabban szólva, iskolaigazgató-helyettes, mert hat esztendeje, hogy az oktatást és a művelődést összevonták. Talán már öt éve is múlt. hogy sok-sok társadalmi munkával felújították a művelődés otthonait. A Paulik házaspár rövid ideje dolgozik itt. A román—népművelés szakos Mária 1980-ban került pályázat útján az iskolába, a férje tavaly év elejétől vette át a művelődés irányítását. Szolgálati lakást kaptak, tanítanak. népművelnek mindketten. — A művelődésben főhivatásúként egyedül dolgozom — mondja Paulik Ferenc —, de nem érzem magam egyedül. Pusztaottlakán az iskolában dolgozók, Gá- bortelepen a KlSZ-alapszer- vezetben tevékenykedők támogatnak mindenben. Bodzáson mellettünk állnak az ott lakók, a pedagógusok, a község tisztségviselői, a termelőszövetkezetiek. Ha valamit kitalálok, rám bízzák, „valósítsd meg" mondják, de segítenek is. így aztán a lehetőségeink határait nem a költségvetés szabja meg. hanem a megértés, a segítőkészség. A településeken élnek nemzetiségiek, szlovákok, de főként románok. Ottlakán már az óvodában kezdődik a román nyelvtanulás, a hagyományápolás, majd folytatódik az iskolában és a román klubban. A feleségem vezeti a klubot, s igen szép eredményekkel, jó közösséggel büszkélkedhetnek. A társaság fele tíz-tizenkét éves, a másik fele idősebb. Ezektől tanulnak a fiatalok mesét, táncot, balladát, szokásokat. A román szövetségtől magnót és rádiót kaptunk. Két díszítőművészeti szakkörünk van, de az asz- szonyok nemcsak hímeznek a foglalkozásokon. Politikai vitakör formában beszélgetünk a legkülönfélébb dolgokról, a külpolitikától a csirketenyésztésig. Ősszel alakult a nyugdíjasklubunk, torna- és birkózóklub is van a művelődési házban. Hagyományosan népszerű rendezvényeink például a sportnap és a bátyus bál. Szeretném a felnőtteket gyakrabban elcsábítani a művelődési házba és népszerűbbé tenni a nagytermi rendezvényeket. Jól érezzük itt magunkat, hiszen kedvünkre dolgozhatunk. Negyedszázada a falu orvosa A csendes, szerény szavú embert nehéz szóra bírni, ha önmagáról kell beszélnie. A dombegyházi születésű dr. Tajti János az orvosi diploma elnyerését követően két esztendőt Szabolcsban dolgozott. Medgyesbodzásra 1959-ben nevezték ki. azóta meggyökeresedett a kisközségben. — Ide köt a humusz, nem ereszt — mosolyog —. persze nem is szándékozom elmenni innen. A feleségem pedagógus, megszoktuk, megszerettük ezt a vidéket. A gyerekeink Szegeden tanulnak. az idősebbik végzős orvos. Amióta idekerültünk, folyton-folyvást munkával telik az idő. Sokáig az ügyeletet is egyedül láttam el. Most már a pusztaottlakai kolléganővel váltjuk egymást. De sokat változott itt a világ 24 év alatt! Eltűntek a babonák, kulturáltabban, okosabban élnek az emberek. Persze az esztendők nem csak jót hoztak, emelkedett a dohányzók, az alkoholt fogyasztók száma, sok az érrendszeri, a hyper- tóniás megbetegedés. Tajti doktort szeretik, ismerik a faluban. Elnöke a csaknem száz tagú vöröskeresztes alapszervezetnek. Mesélik, hogy a Vöröskereszt centenáriumán a megyei versenyen második lett a község polgári védelmi szakasza. Részben az orvos tevékenységét dicsérte a felkészítés, de jellemzik őt az egészségügyi előadások, és közéleti munkája is. Szakmai, társadalmi elismerésként 1972-ben Érdemes orvosi címet kapott. — Jó a műszerezettségünk, megkapjuk a szükséges eszközöket — mondja. — Az EKG-készülék használatát megtanultam, számomra már a diagnosztizálás nélkülözhetetlen része. Megnyugtató segítőtársam lett. Az állandó önképzésre szükségünk van nekünk, körzeti orvosoknak is. Amikor Orosházán szakmai bemutatót, előadást szerveznek, elmegyek, ha csak tehetem. Ismerem a bodzásiakat, az egészségi állapotukat. Szakrendelőbe, kórházba Orosházára járunk, és ezt a rendszert jónak tartjuk. Medgyesegyházáról jön hozzánk havonta a gyermekorvos és a szülész-nőgyógyász. Csökkenőiéiben van a község lakóinak a száma, de az biztató, hogy tavaly húsz kisbaba született. az idén már tíz, és tizennégy kismama várja a gyermekét. A védőnénink 42 csecsemőt gondoz, az óvodások 48-an vannak. Naponta átlag 50 beteg fordul meg a rendelőmben, a táppénzesek száma 20—30 körüli. A szomszédos helyiségből beszűrődik a várakozó betegek beszélgetése, látom az orvos nyugtalan. Ö a betegeiért, a gyógyításért van, ilyenkor lazításra nincs idő. 1981-ben készült el a modern gyógyszertár Medgyesbodzáson. A gyógyszerész, dr. Mikulán Antalné árusítja a kész gyógyszereket és állítja össze az orvosok által felírt készítményeket Két hete kezdték el a gábortelepi óvoda nyári festését. A két dajka: Sisák Illésné és Sajtos Péterné igyekeznek a takarítással. hétfőn már jönnek a gyerekek. 1975-ben épült fel a környék legszebb könyvtára, a medgyesbodzási. Az idén 463 beiratkozott olvasója van, az ott- lakai fiókban pedig negyven. Az iskolások nyáron is szívesen jönnek ide A medgyesbodzás—pusztaottlakai Egyetértés Termelőszövetkezet baromfitelepén korszerű, battériás csirkenevelést folytatnak. Egy műszakban 60 ezer csirkét két dolgozó és egy műszaki szakember lát el Az oldalt készítették: Bede Zsóka, Sass Ervin, Verasztó Lajos és Veress Erzsi
