Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

1983. július 3., vasárnap o Tanácsülésről jelentjük Reflexiók a Párizsi Fiilöp-szigetiek Békéscsabán című cikkhez (avagy az én ingem is) Hát nem! Nem tudom szó nélkül hagyni a Népújság június 30-i számában meg­jelent cikket. Ügy írom le gondolataimat, mint a vét­kesek egyike. Személy sze­rinti felelősségem van ab­ban. hogy Békéscsabán má­sodik éve láthat olyan pro­dukciókat a szabadtéri szín­pad közönsége. amelyek „számára életérzésben, kivi­telezésben" idegenek. Az idei a második nyár,, és so­kat vitatkoztunk, néhány in­tézmény pedig tett is. Es a közönség: a város, meg a megye lakói jelenlétükkel bizonyították egyetértésüket, mert az tény. hogy az el­múlt évi „csendes bukást" 2 ezer hatszázan asszisztál­ták végig, és az idén is el­jöttek ezerkétszázan. Lehet, hogy aki a „Csen­des-óceán gyöngyszemei"- hez jegyet váltott, nem tar­totta bukásnak a, tavalyi rendezvényeket. A műsor színvonala olyan volt. mint egy show-é, amit Párizsban évek óta műsoron tartanak. Vitathatatlanul eklektikus (kérdés: van-e szórakoztató műsor nélküle). A lányok fiatalok, szépek, jó mozgású A nyugellátások igénylésével összefüggő szabályokat, a nyug­ellátás folyósításának a rendjét, a felelősségi szabályokat és a nyugdíjjogorvoslatot ismerteti a Házi Jogtanácsadó most megje­lent júniusi száma. A lap egyebek között olyan kérdésekre ad választ, hol és hogyan kell kérni a nyugellátás megállapítását, milyen iratokat kell csatolni az igénybejelen­téshez. Megtudható az. is. kik profi táncosnők voltak. Bi­zonyosan nem tudhatom, hogy az Olympia színpadára felér-e ez a program, sajnos, eddig nem volt módom erről személyesen meggyőződni (a tv — ne feledjük — azért más), azt azonban állítom, hogy ez a közönség lenézése volt. akkor a dolog nemzet­közi. A közönségről még né­hány gondolatot: a jelenle­vőknek legalább fele nő volt. És — bár a középkorú urak nem kértek rá — fo- gadatlan prókátorként bí­zom benne, hogy többségük nem egy „szexis bajadérmű- sor”-ra vett belépőt. A kö­zönség voksolt, és ennek eredményeként annyi tiszta haszonra tettünk szert, mint amennyit két támogatott műsornál — amit feleeny- nyien sem látnak — bukni szoktunk. Végezetül: ígérem, hogy a jövőben is olyan ..étlappal“ jelentkezünk, amelyről min­denki ízlése és pénztárcája szerint válogathat — szabad szórakozni —, és senkinek sincs joga bántó módon fe­lülbírálni a választást. (ivanics) mentesülnek a nyugdíjfolyósítás korlátozása alól, és kit illet meg a nyugdíj külföldi letelepe­désnél. Olvasható a lapban a tv Jogi esetek áprilisi. a lakásügyekről szóló adásának teljes szövege, Az autó és a jog sorozatban pe­dig a gépjárművezetői pótlék­ról intézkedő rendelet. Dr. Erőss Pál népszerű rovatában ezúttal a jogalap nélküli gazdagodásról ír. Csabacsüd nagyközségi Kö­zös Tanácsa a minap kihe­lyezett ülést tartott Kardo­son. A tanácsülésnek a szo­kottnál is nagyobb nyilvá­nosságot biztosítottak, mivel a bejelentések között szere­pelt Kardos és örménykút egységes rendezési tervja­vaslatának megvitatása és elfogadása. A tanács első napirend­ként tárgyalta az általános iskolák oktató-nevelő mun­kájáról szóló beszámolót Dankó Ervin és Gazsó And­rás iskolaigazgatók előter­jesztésében. Megállapították, hogy az oktató-nevelő mun­ka színvonala jó. A három községben összesen 440 álta­lános iskolai tanuló van. Csabacsüdön az első osztá­lyosok magas létszáma miatt osztályt kell bontani. így a nyári szünetben még egy tanterem építésére van szük­ség. amely nagy részben tár­sadalmi öszefogásban meg is valósul. Ezután megtárgyalták a három település közrend- és közbiztonsági helyzetét, a társadalmi tulajdon védelmet Utolsó napirendként a ter­melőszövetkezetek elnökei adtak tájékoztatást a beta­karítási munkákra való fel­készülésről. s az eddigi ered­ményekről. A napirendek tárgyalása után Jansik Pál, az ör­ménykúti tanácstagi csoport vezetője bejelentette: a cso­port az idei tanácstagi alap­ját egyhangúlag a művelő­dési ház fűtésére, illetve an­nak korszerűsítésére ajánlja fel. ' A bejelentések között Frankó János tanácselnök a végrehajtó bizottság munká­járól szóló beszámoló és az említett rendezési terv is­mertetése után válaszolt a tanácstagi beszámolókon el­hangzottakból a lakosság többségét érintő kérdésekre. Miről ír a Házi Jogtanácsadó? Házkezelők, ügyintézők Munkájuk a bérlők szolgálata A Békéscsabai Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatója, fő­mérnöke. műszaki osztályve­zetője a műszaki ellenőrök­kel és művezetőkkel együtt minden szerdán bejárja azo­kat a lakásokat, amelyek felújítás alatt állnak. Velük tart Sipiczky Frigyesné. a házkezelési osztály vezetője is, mert ilyenkor van a bérlőknek lehetőségük arra. hogy kérésüket, panaszukat előadják. Választ is kapnak mindjárt. Egyébként a házkezelési ' osztály intézi a bérlettel kapcsolatos ügyeket. Ha va­laki a tanácstól állami bér­lakásra vonatkozó kiutaló határozatot kap. először ide kell jönnie. A lakásokat a Békés megyei Beruházási Vállalattól veszi át az in­gatlankezelő vállalat, és mint az államot képviselő tulajdonos adja át rendelte­tésszerű használatra alkal­mas állapotban a kijelölt la­kónak. Most a Kun Béla utcában 74 lakásba költöz­nek be a lakók. Nagy munka volt az új lakbérek megállapítása. A lakbérközlési lapot március végéig valamennyi (3604) bérlő megkapta. Közülük 64-en tettek észrevételt. Egyebek között a Bánszki utcában lakók közül néhá- nyan a kamionok és más ne­héz gépjárművek nagy zaja miatt lakbérmérséklést kér­tek. A Kulich Gyula lakóte­lepiek a vasútvonal közelsé­gére hivatkozva kértek mér­séklést. Mindkét esetben el­utasító volt a válasz, mert a rendelkezések ilyen lehető­séget nem biztosítanak. Az Ör utca 14. számú ház bér­lőinek azonban 10 százalé­kos csökkentést kellett en­gedélyezni, mert a lakástól a rakodóvágány 50 méteren belül van. A nyugdíjasok közül csak­nem 1400-an kaptak szociá­lis támogatáshoz igénylőla­pot, amit kitöltve a nyugdíj- folyósító igazgatósághoz jut­tattak el. Lehetséges, hogy a támogatás összegét egyesek késve fogják megkapni. Ök a régi és az új lakbér közöt­ti különbözeiét csak szep­tember 25-ig kötelesek befi­zetni. A házkezelési osztályhoz tartozik a 62 főfoglalkozású házfelügyelő és járdatakarí­tó, a 28 nyugdíjas házfel­ügyelő. akiket házhoz beosz­tott dolgozóknak is szoktak titulálni. A központban az osztály- vezetőn kívül dolgozik még egy csoportvezető, négy ház­kezelő és két ügyintéző, ök heten képezik az Olimpia brigádot, amely az évek so­rán töbször elnyerté már az aranykoszorús jelvényt. De­ák Tibor, a brigád vezetője munkájuk mércéjének a la­kosság szolgálatát tartja, amiről így beszél: — Azért vagyunk, hogy segítséget nyújtsunk a vál­lalathoz tartozó lakások bér­lőinek a megfelelő életkö­rülmények kialakításához, fenntartásához. Sokan ellen­őrzik a munkánkat, köztük elsősorban a lakók. Az elkészült állami laká­sok tulajdonosának a köz­vetlen képviseletét gyakorol­ja a brigád, ezért szükség­szerűen szoros kapcsolatot tart az építő és a beruházó vállalattal. Ez a kapcsolat azonban nem mindig zavar­talan. Előfordul, hogy a la­kások átvétele műszaki hi­bák miatt többször is meg­hiúsul, a beköltözés lehető­ségének az ideje pedig elto­lódik. Botyánszki Jánosné bérle­ti ügyintéző nagy gondnak tartja, hogy egyesek notóri­usan nem fizetnek lakbért. Példát is mond erre: — A Bartók Béla úton egy kétszobás, összkomfortos la­kásért évekig nem fizetett lakbért az iszákos férj. Bí­rósági úton komfort nélküli egyszobás lakásba költöztet­ték át a családjával együtt. De mennyi huzavona után! Most majd meg is fizeti a hátralékot. Vannak, akik megrongál­ják, tönkreteszik a lakás be­rendezését. Természetesen őket is kötelezik arra, hogy fizessenek. — Sok a panasz amiatt, hogy az ÍKV megszüntette a szerződéses átalánydíjas kar­bantartást. Ez a szolgáltatás igen kedvelt volt a lakosság körében. Jó lenne valami­lyen módon ismét bevezetni — vélekedik Botyánszki Já­nosné. Dr. Simándi Béláné, a hi­babejelentési ügyek intézője egyúttal szakszervezeti bizal­mi is. Dicséri a brigád tag­jait. — Jó egyetértésben dolgo­zunk. Mindig azt tartjuk szem előtt, hogy jól szolgál­juk a bérlők érdekeit, hi­szen azért vagyunk itt. Per­sze, az előírások megtartása is feladatunk. Igyekszünk eleget tenni ennek a köteles­ségünknek is. Ezekben, és más kérdésekben szinte tel­jes az egyetértés közöttünk. Néha nagy garral beront valaki az irodába, és minő­síthetetlen hangon kiabálni kezd. Rendszerint kiderül, hogy vélt sérelemről van szó. De amíg ezt megmagya­rázzák! Az idegfeszültség miatt olykor még a könny is kicsordul az ügyintézők szeméből. Előfordul, hogy a telefo­náló így kezdi: „X. Y. a Hi­vataltól." Ilyenkor a válasz: „Ne azt mondja kérem, hol dolgozik, hanem azt, hogy hol lakik!” Nem hagyják, hogy mások rovására valaki ranggal, beosztással próbál­jon előnyhöz jutni. Az aranykoszorús jelvény erre is kötelezi a brigádot. Pásztor Béla A megdicsőülés pillanatai, a szék-szószéken Körtvélycssy Zsolt Olvasgatom a Gyulai Vár­színház Magazinját, abban is az író, Kolozsvári Grand- pierre Emil nyilatkozatát új vígjátékáról, amelynek Párbaj az árnyékkal címet. adta. Az­tán a miskolci rendező. Csi­szár Imre is kifejti a maga dolgait az előadássál kapcso­latban. Kissé meglepve ér­zékelem, hogy az író és a rendező között némi ellentét is fellelhető, természetesen a színre vitelt illetően. Az író kifejezetten aláhúzza, hogy „hagyományos" színházat kellene adni, a rendező vi­szont azt fejtegeti. hogy Schwajda György drama­turgra várt a feladat, meg­felelő beavatkozással felerő­síteni a dráma fantasztikus (?!) realizmusát, majd arról is értesülhetünk, hogy Ko­lozsvári vígjátékának leg­főbb erénye az „abszurd fe­lé hajlás”. Igaza van a tisztelt olva­sónak, ha itt közbeszól. Ugyanis egy előadás mérleg­re helyezésekor semmi szük­ség arra. hogy előre magya­rázatokkal szolgáljunk, hogy mit, miért és hogyan; ha az előadásban „összejön" ez a mit. miért és hogyan, akkor jó ha nem jön össze, ak­kor . . . Akkor a jó darabból is lehet unalmaska előadást csinálni. (Mint ahogyan a nem valami jó darabot is mennybe viheti az ötletgaz­dag, érzékeny rendezés, vagy két-három — esetleg csak egy! — kitűnő, sugárzó te­hetségű színész.) Nos, a Pár­baj az árnyékkal népkerti előadása ilyen is volt, meg olyan is. Kezdhetnénk azzal, hogy ezen a helyszínen még nem volt színi játék, tehát a felfedezők dolgát nem tá­mogatta semmiféle hagyo­mány. Kitűnő ötlet volt a Kohán-képtár épületét meg­toldani játszóemelvénnyel, az oldalt elhelyezett kis, ke­rek pavilon is kellemes lát­vány a cigányzenekarral, melynek tagjait viszont ele­gánsáéban is felöltöztethet­ték volna. A második rész szerkesztőségi szobájának díszletépítménye viszont erőltetett, nem illeszkedik a látványba, mi több. a sza­badtéri hangulat ellen kia­bál minden sarka. íróasztala. szekrénye, ajtaja és a töb­bi. (Nem is szólva arról, hogy le-fel rohangálni a két „szoba vagy akármi" között, különben sem épületes lát­vány.) Miután a helyszín, a játéktér az. amit először lá­tunk, így került most első helyre a díszlettervező, Szlá- vik István munkája. Az előadás hasonlít a dísz­letre, a játéktérre, amikor ez utóbbiról azt mondják, hogy nem a legjobb, nem éppen „szabadtéri". Persze Csiszár Imre rendezőnek is nehéz dolga volt ezzel az egyálta­lán nem szabadtérre elkép­zelt vígjátékkal, de ha már vállalkoztak, szolgálhatták volna a szabadtéri látvánv- igényt körültekintőbben. Van ugyan itt konflis, szür­ke pacival kétszer is. meg­lódul a hangulat a makkos­nyéki műparasztok nemzeti- szín-zászlós ki- és bejövete­lekor (pompás találat gro­teszk oldalról!), de akadnak terjengős unalmak is. stati­kus egyhelyben-álldogálások. amiket nem old fel a min­dent elsöprő színészi játék, színházi varázslat. Roppant hangulattalan a kezdés előt­ti csendes várakozás is. és a szünetek csendje . . . jobb ró­la nem beszélni! Igen. a szabadtér nehéz műfaj! Könnyen át lehet es­ni a szürke paci másik ol­dalára, különösen ilyen da­rab esetében, amikor a sza­tirikus él, a groteszk játék­stílus az intenció, még ha az „abszurd felé hajlás"-ban nem is vagyunk egészen biz­tosak. Az igaz, hogy Kolozs­vári szinte a képtelenségig fejleszti a képviselő-főszer­kesztő Zeliczky Tibor fon­dorlatos pletykák elleni ösz­tönös védekezés-mechaniz­musát. habár a félreértett „jelek" nyomán kialakult fé­lelme nagyon is valóságos okokon alapul, hiszen ez a snájdig úriember legalább annyira gengszter, mint ami­lyen hazug és linkóci, ahogy az író találóan jelzi főhősé­nek jellemét. És ha már itt tartunk, sietek gyorsan kije­lenteni, hogy a „Párbaj..." a Horthy-korszakban játszó­dik, azt a dzsentrivilágot idézi meg. amelyben a világ legkézenfekvőbb dolga volt kijelenteni: ,,A parasztokkal Dunát lehetne rekeszteni. szarvas viszont kevés van"; tehát az állatok a fontosab­bak. főként ha az úri passzió színterét, a makkosnyéki er­dőt fenyegei a fairtás veszé­lye. Felvonul itt annyi jel­legzetes figura: a miniszteri unokaöccs. aki mindent tud és aki a legtipikusabban dzsentri; a kielégíthetetlen özvegy szépasszony; a kóró- forma titkárnő reménytelen szerelmével főnöke, a képvi­selő-főszerkesztő iránt; a mindenkit és mindent ki­szolgáló, zavarosban halász- gató újságíró, és még jó né- hán.van abból az elmúlt vi­lágból. Említi az író. hogy min­dig is foglalkoztatta a „nagy emberek” szatirikus ábrázo­lása. Nos. erre választotta ki Zeliczkyt. akinek sikeres pá­lyáját pletykaszintű, látszat­félreértések teszik tönkre, hogy azért végül mégis meg- dicsőüljön. és „minden el­lenkező állítás ellenére" ma­gas. egészen magas pozíció­ba emelje a még magasab­ban kifundált. és jól kigon­dolt „akarat". Ezt a Zelicz­kyt játssza Körtvélyessy Zsolt. A tehetséges, kitűnő színész láthatóan nem talál­ja meg Zeliczky igazi hang­ját és arcát, bágyatag into- nálása hosszú távon egysze­rűen zavaró, mint ahogyan hasonlóan bágyatag belső tartása sem világos: ez a Zeliczky azért keményebb fickó, nem ennyire romhal­maz. és nem ennyire szét­esett. félénk nyulacska. Hi­szen miféle éles észjárással vált azonnal, amikor, vált­hat: erre csak az képes, aki nem fél az „árnyékától”, aki nagy gazember. A kielégít­hetetlen igényű, szexis szép- asszonyt Zsolnai Júlia ját­szotta színesen, talán ö volt az egyetlen, aki értette és megtartotta a játékstílus-in­tenciót szélsőségektől mente­sen. az igazi középúton. Pompás figurát hozott, ha kissé túlozva is Igó Éva (Ma- tild. a titkárnő) szerepében, ha bejött a játéktérre, ural­kodott ott. Sajnos, a kulcs­figurának számító Hauser Paja, a csodadzsentri Mihá­lyi Győző alakításában nem volt „csodadzsentri": az a valamiféle plusz hiányzott belőle. Jó pillanatokkal jött a mindent és mindenkit ki­szolgáló újságíró szerepében Jászay László: megfelelően „úri” volt a játék első ré­szében Misleházy (Pataky László) és a Miniszter, (öze Lajos). Pár szó a jelmezek­ről: korhűek és megfelelően túlzók, ha kell: tervezőjük Szakács Györgyi. A zenét Novák János állította össze, kár, hogy a harmadik játék­részből eltűnt a cigányzene- kar. igaz, a pavilonra ott már más feladatok vártak. A tanulság? Több is akadt, legyen most Itt csak egy, amit az író ötlött ki, és Ze­liczky mond el: „Ha az em­ber nem tudja, milyen szelek fújnak, akkor azt se tudja, honnan fúj a szél.” Az elő­adás estéjén szerencsére szép idő volt. Sass Ervin Stefi, a szexis szépasszony cs Paja: Zsolnai Júlia, Mihályi Győző Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom