Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
1983. július 3., vasárnap o Tanácsülésről jelentjük Reflexiók a Párizsi Fiilöp-szigetiek Békéscsabán című cikkhez (avagy az én ingem is) Hát nem! Nem tudom szó nélkül hagyni a Népújság június 30-i számában megjelent cikket. Ügy írom le gondolataimat, mint a vétkesek egyike. Személy szerinti felelősségem van abban. hogy Békéscsabán második éve láthat olyan produkciókat a szabadtéri színpad közönsége. amelyek „számára életérzésben, kivitelezésben" idegenek. Az idei a második nyár,, és sokat vitatkoztunk, néhány intézmény pedig tett is. Es a közönség: a város, meg a megye lakói jelenlétükkel bizonyították egyetértésüket, mert az tény. hogy az elmúlt évi „csendes bukást" 2 ezer hatszázan asszisztálták végig, és az idén is eljöttek ezerkétszázan. Lehet, hogy aki a „Csendes-óceán gyöngyszemei"- hez jegyet váltott, nem tartotta bukásnak a, tavalyi rendezvényeket. A műsor színvonala olyan volt. mint egy show-é, amit Párizsban évek óta műsoron tartanak. Vitathatatlanul eklektikus (kérdés: van-e szórakoztató műsor nélküle). A lányok fiatalok, szépek, jó mozgású A nyugellátások igénylésével összefüggő szabályokat, a nyugellátás folyósításának a rendjét, a felelősségi szabályokat és a nyugdíjjogorvoslatot ismerteti a Házi Jogtanácsadó most megjelent júniusi száma. A lap egyebek között olyan kérdésekre ad választ, hol és hogyan kell kérni a nyugellátás megállapítását, milyen iratokat kell csatolni az igénybejelentéshez. Megtudható az. is. kik profi táncosnők voltak. Bizonyosan nem tudhatom, hogy az Olympia színpadára felér-e ez a program, sajnos, eddig nem volt módom erről személyesen meggyőződni (a tv — ne feledjük — azért más), azt azonban állítom, hogy ez a közönség lenézése volt. akkor a dolog nemzetközi. A közönségről még néhány gondolatot: a jelenlevőknek legalább fele nő volt. És — bár a középkorú urak nem kértek rá — fo- gadatlan prókátorként bízom benne, hogy többségük nem egy „szexis bajadérmű- sor”-ra vett belépőt. A közönség voksolt, és ennek eredményeként annyi tiszta haszonra tettünk szert, mint amennyit két támogatott műsornál — amit feleeny- nyien sem látnak — bukni szoktunk. Végezetül: ígérem, hogy a jövőben is olyan ..étlappal“ jelentkezünk, amelyről mindenki ízlése és pénztárcája szerint válogathat — szabad szórakozni —, és senkinek sincs joga bántó módon felülbírálni a választást. (ivanics) mentesülnek a nyugdíjfolyósítás korlátozása alól, és kit illet meg a nyugdíj külföldi letelepedésnél. Olvasható a lapban a tv Jogi esetek áprilisi. a lakásügyekről szóló adásának teljes szövege, Az autó és a jog sorozatban pedig a gépjárművezetői pótlékról intézkedő rendelet. Dr. Erőss Pál népszerű rovatában ezúttal a jogalap nélküli gazdagodásról ír. Csabacsüd nagyközségi Közös Tanácsa a minap kihelyezett ülést tartott Kardoson. A tanácsülésnek a szokottnál is nagyobb nyilvánosságot biztosítottak, mivel a bejelentések között szerepelt Kardos és örménykút egységes rendezési tervjavaslatának megvitatása és elfogadása. A tanács első napirendként tárgyalta az általános iskolák oktató-nevelő munkájáról szóló beszámolót Dankó Ervin és Gazsó András iskolaigazgatók előterjesztésében. Megállapították, hogy az oktató-nevelő munka színvonala jó. A három községben összesen 440 általános iskolai tanuló van. Csabacsüdön az első osztályosok magas létszáma miatt osztályt kell bontani. így a nyári szünetben még egy tanterem építésére van szükség. amely nagy részben társadalmi öszefogásban meg is valósul. Ezután megtárgyalták a három település közrend- és közbiztonsági helyzetét, a társadalmi tulajdon védelmet Utolsó napirendként a termelőszövetkezetek elnökei adtak tájékoztatást a betakarítási munkákra való felkészülésről. s az eddigi eredményekről. A napirendek tárgyalása után Jansik Pál, az örménykúti tanácstagi csoport vezetője bejelentette: a csoport az idei tanácstagi alapját egyhangúlag a művelődési ház fűtésére, illetve annak korszerűsítésére ajánlja fel. ' A bejelentések között Frankó János tanácselnök a végrehajtó bizottság munkájáról szóló beszámoló és az említett rendezési terv ismertetése után válaszolt a tanácstagi beszámolókon elhangzottakból a lakosság többségét érintő kérdésekre. Miről ír a Házi Jogtanácsadó? Házkezelők, ügyintézők Munkájuk a bérlők szolgálata A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, főmérnöke. műszaki osztályvezetője a műszaki ellenőrökkel és művezetőkkel együtt minden szerdán bejárja azokat a lakásokat, amelyek felújítás alatt állnak. Velük tart Sipiczky Frigyesné. a házkezelési osztály vezetője is, mert ilyenkor van a bérlőknek lehetőségük arra. hogy kérésüket, panaszukat előadják. Választ is kapnak mindjárt. Egyébként a házkezelési ' osztály intézi a bérlettel kapcsolatos ügyeket. Ha valaki a tanácstól állami bérlakásra vonatkozó kiutaló határozatot kap. először ide kell jönnie. A lakásokat a Békés megyei Beruházási Vállalattól veszi át az ingatlankezelő vállalat, és mint az államot képviselő tulajdonos adja át rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a kijelölt lakónak. Most a Kun Béla utcában 74 lakásba költöznek be a lakók. Nagy munka volt az új lakbérek megállapítása. A lakbérközlési lapot március végéig valamennyi (3604) bérlő megkapta. Közülük 64-en tettek észrevételt. Egyebek között a Bánszki utcában lakók közül néhá- nyan a kamionok és más nehéz gépjárművek nagy zaja miatt lakbérmérséklést kértek. A Kulich Gyula lakótelepiek a vasútvonal közelségére hivatkozva kértek mérséklést. Mindkét esetben elutasító volt a válasz, mert a rendelkezések ilyen lehetőséget nem biztosítanak. Az Ör utca 14. számú ház bérlőinek azonban 10 százalékos csökkentést kellett engedélyezni, mert a lakástól a rakodóvágány 50 méteren belül van. A nyugdíjasok közül csaknem 1400-an kaptak szociális támogatáshoz igénylőlapot, amit kitöltve a nyugdíj- folyósító igazgatósághoz juttattak el. Lehetséges, hogy a támogatás összegét egyesek késve fogják megkapni. Ök a régi és az új lakbér közötti különbözeiét csak szeptember 25-ig kötelesek befizetni. A házkezelési osztályhoz tartozik a 62 főfoglalkozású házfelügyelő és járdatakarító, a 28 nyugdíjas házfelügyelő. akiket házhoz beosztott dolgozóknak is szoktak titulálni. A központban az osztály- vezetőn kívül dolgozik még egy csoportvezető, négy házkezelő és két ügyintéző, ök heten képezik az Olimpia brigádot, amely az évek során töbször elnyerté már az aranykoszorús jelvényt. Deák Tibor, a brigád vezetője munkájuk mércéjének a lakosság szolgálatát tartja, amiről így beszél: — Azért vagyunk, hogy segítséget nyújtsunk a vállalathoz tartozó lakások bérlőinek a megfelelő életkörülmények kialakításához, fenntartásához. Sokan ellenőrzik a munkánkat, köztük elsősorban a lakók. Az elkészült állami lakások tulajdonosának a közvetlen képviseletét gyakorolja a brigád, ezért szükségszerűen szoros kapcsolatot tart az építő és a beruházó vállalattal. Ez a kapcsolat azonban nem mindig zavartalan. Előfordul, hogy a lakások átvétele műszaki hibák miatt többször is meghiúsul, a beköltözés lehetőségének az ideje pedig eltolódik. Botyánszki Jánosné bérleti ügyintéző nagy gondnak tartja, hogy egyesek notóriusan nem fizetnek lakbért. Példát is mond erre: — A Bartók Béla úton egy kétszobás, összkomfortos lakásért évekig nem fizetett lakbért az iszákos férj. Bírósági úton komfort nélküli egyszobás lakásba költöztették át a családjával együtt. De mennyi huzavona után! Most majd meg is fizeti a hátralékot. Vannak, akik megrongálják, tönkreteszik a lakás berendezését. Természetesen őket is kötelezik arra, hogy fizessenek. — Sok a panasz amiatt, hogy az ÍKV megszüntette a szerződéses átalánydíjas karbantartást. Ez a szolgáltatás igen kedvelt volt a lakosság körében. Jó lenne valamilyen módon ismét bevezetni — vélekedik Botyánszki Jánosné. Dr. Simándi Béláné, a hibabejelentési ügyek intézője egyúttal szakszervezeti bizalmi is. Dicséri a brigád tagjait. — Jó egyetértésben dolgozunk. Mindig azt tartjuk szem előtt, hogy jól szolgáljuk a bérlők érdekeit, hiszen azért vagyunk itt. Persze, az előírások megtartása is feladatunk. Igyekszünk eleget tenni ennek a kötelességünknek is. Ezekben, és más kérdésekben szinte teljes az egyetértés közöttünk. Néha nagy garral beront valaki az irodába, és minősíthetetlen hangon kiabálni kezd. Rendszerint kiderül, hogy vélt sérelemről van szó. De amíg ezt megmagyarázzák! Az idegfeszültség miatt olykor még a könny is kicsordul az ügyintézők szeméből. Előfordul, hogy a telefonáló így kezdi: „X. Y. a Hivataltól." Ilyenkor a válasz: „Ne azt mondja kérem, hol dolgozik, hanem azt, hogy hol lakik!” Nem hagyják, hogy mások rovására valaki ranggal, beosztással próbáljon előnyhöz jutni. Az aranykoszorús jelvény erre is kötelezi a brigádot. Pásztor Béla A megdicsőülés pillanatai, a szék-szószéken Körtvélycssy Zsolt Olvasgatom a Gyulai Várszínház Magazinját, abban is az író, Kolozsvári Grand- pierre Emil nyilatkozatát új vígjátékáról, amelynek Párbaj az árnyékkal címet. adta. Aztán a miskolci rendező. Csiszár Imre is kifejti a maga dolgait az előadássál kapcsolatban. Kissé meglepve érzékelem, hogy az író és a rendező között némi ellentét is fellelhető, természetesen a színre vitelt illetően. Az író kifejezetten aláhúzza, hogy „hagyományos" színházat kellene adni, a rendező viszont azt fejtegeti. hogy Schwajda György dramaturgra várt a feladat, megfelelő beavatkozással felerősíteni a dráma fantasztikus (?!) realizmusát, majd arról is értesülhetünk, hogy Kolozsvári vígjátékának legfőbb erénye az „abszurd felé hajlás”. Igaza van a tisztelt olvasónak, ha itt közbeszól. Ugyanis egy előadás mérlegre helyezésekor semmi szükség arra. hogy előre magyarázatokkal szolgáljunk, hogy mit, miért és hogyan; ha az előadásban „összejön" ez a mit. miért és hogyan, akkor jó ha nem jön össze, akkor . . . Akkor a jó darabból is lehet unalmaska előadást csinálni. (Mint ahogyan a nem valami jó darabot is mennybe viheti az ötletgazdag, érzékeny rendezés, vagy két-három — esetleg csak egy! — kitűnő, sugárzó tehetségű színész.) Nos, a Párbaj az árnyékkal népkerti előadása ilyen is volt, meg olyan is. Kezdhetnénk azzal, hogy ezen a helyszínen még nem volt színi játék, tehát a felfedezők dolgát nem támogatta semmiféle hagyomány. Kitűnő ötlet volt a Kohán-képtár épületét megtoldani játszóemelvénnyel, az oldalt elhelyezett kis, kerek pavilon is kellemes látvány a cigányzenekarral, melynek tagjait viszont elegánsáéban is felöltöztethették volna. A második rész szerkesztőségi szobájának díszletépítménye viszont erőltetett, nem illeszkedik a látványba, mi több. a szabadtéri hangulat ellen kiabál minden sarka. íróasztala. szekrénye, ajtaja és a többi. (Nem is szólva arról, hogy le-fel rohangálni a két „szoba vagy akármi" között, különben sem épületes látvány.) Miután a helyszín, a játéktér az. amit először látunk, így került most első helyre a díszlettervező, Szlá- vik István munkája. Az előadás hasonlít a díszletre, a játéktérre, amikor ez utóbbiról azt mondják, hogy nem a legjobb, nem éppen „szabadtéri". Persze Csiszár Imre rendezőnek is nehéz dolga volt ezzel az egyáltalán nem szabadtérre elképzelt vígjátékkal, de ha már vállalkoztak, szolgálhatták volna a szabadtéri látvánv- igényt körültekintőbben. Van ugyan itt konflis, szürke pacival kétszer is. meglódul a hangulat a makkosnyéki műparasztok nemzeti- szín-zászlós ki- és bejövetelekor (pompás találat groteszk oldalról!), de akadnak terjengős unalmak is. statikus egyhelyben-álldogálások. amiket nem old fel a mindent elsöprő színészi játék, színházi varázslat. Roppant hangulattalan a kezdés előtti csendes várakozás is. és a szünetek csendje . . . jobb róla nem beszélni! Igen. a szabadtér nehéz műfaj! Könnyen át lehet esni a szürke paci másik oldalára, különösen ilyen darab esetében, amikor a szatirikus él, a groteszk játékstílus az intenció, még ha az „abszurd felé hajlás"-ban nem is vagyunk egészen biztosak. Az igaz, hogy Kolozsvári szinte a képtelenségig fejleszti a képviselő-főszerkesztő Zeliczky Tibor fondorlatos pletykák elleni ösztönös védekezés-mechanizmusát. habár a félreértett „jelek" nyomán kialakult félelme nagyon is valóságos okokon alapul, hiszen ez a snájdig úriember legalább annyira gengszter, mint amilyen hazug és linkóci, ahogy az író találóan jelzi főhősének jellemét. És ha már itt tartunk, sietek gyorsan kijelenteni, hogy a „Párbaj..." a Horthy-korszakban játszódik, azt a dzsentrivilágot idézi meg. amelyben a világ legkézenfekvőbb dolga volt kijelenteni: ,,A parasztokkal Dunát lehetne rekeszteni. szarvas viszont kevés van"; tehát az állatok a fontosabbak. főként ha az úri passzió színterét, a makkosnyéki erdőt fenyegei a fairtás veszélye. Felvonul itt annyi jellegzetes figura: a miniszteri unokaöccs. aki mindent tud és aki a legtipikusabban dzsentri; a kielégíthetetlen özvegy szépasszony; a kóró- forma titkárnő reménytelen szerelmével főnöke, a képviselő-főszerkesztő iránt; a mindenkit és mindent kiszolgáló, zavarosban halász- gató újságíró, és még jó né- hán.van abból az elmúlt világból. Említi az író. hogy mindig is foglalkoztatta a „nagy emberek” szatirikus ábrázolása. Nos. erre választotta ki Zeliczkyt. akinek sikeres pályáját pletykaszintű, látszatfélreértések teszik tönkre, hogy azért végül mégis meg- dicsőüljön. és „minden ellenkező állítás ellenére" magas. egészen magas pozícióba emelje a még magasabban kifundált. és jól kigondolt „akarat". Ezt a Zeliczkyt játssza Körtvélyessy Zsolt. A tehetséges, kitűnő színész láthatóan nem találja meg Zeliczky igazi hangját és arcát, bágyatag into- nálása hosszú távon egyszerűen zavaró, mint ahogyan hasonlóan bágyatag belső tartása sem világos: ez a Zeliczky azért keményebb fickó, nem ennyire romhalmaz. és nem ennyire szétesett. félénk nyulacska. Hiszen miféle éles észjárással vált azonnal, amikor, válthat: erre csak az képes, aki nem fél az „árnyékától”, aki nagy gazember. A kielégíthetetlen igényű, szexis szép- asszonyt Zsolnai Júlia játszotta színesen, talán ö volt az egyetlen, aki értette és megtartotta a játékstílus-intenciót szélsőségektől mentesen. az igazi középúton. Pompás figurát hozott, ha kissé túlozva is Igó Éva (Ma- tild. a titkárnő) szerepében, ha bejött a játéktérre, uralkodott ott. Sajnos, a kulcsfigurának számító Hauser Paja, a csodadzsentri Mihályi Győző alakításában nem volt „csodadzsentri": az a valamiféle plusz hiányzott belőle. Jó pillanatokkal jött a mindent és mindenkit kiszolgáló újságíró szerepében Jászay László: megfelelően „úri” volt a játék első részében Misleházy (Pataky László) és a Miniszter, (öze Lajos). Pár szó a jelmezekről: korhűek és megfelelően túlzók, ha kell: tervezőjük Szakács Györgyi. A zenét Novák János állította össze, kár, hogy a harmadik játékrészből eltűnt a cigányzene- kar. igaz, a pavilonra ott már más feladatok vártak. A tanulság? Több is akadt, legyen most Itt csak egy, amit az író ötlött ki, és Zeliczky mond el: „Ha az ember nem tudja, milyen szelek fújnak, akkor azt se tudja, honnan fúj a szél.” Az előadás estéjén szerencsére szép idő volt. Sass Ervin Stefi, a szexis szépasszony cs Paja: Zsolnai Júlia, Mihályi Győző Fotó: Veress Erzsi
