Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-30 / 179. szám
1983. július 30-, szombat o r E L T 70 r E V E T A Kettős-Köröst Doboznál átívelő 168 méteres szegecselt acélszerkezetű hidat az elmúlt évben váltotta fel egy korszerű, modernebb utód. Képeink az elavult szerkezetű híd utolsó pillanatait örökítették meg. Néhány nappal később már eredményes Lenn a földön 4 HÍD LEZÁRVi BELÉPNI TILOS A táblára ez illene: „A hid lezárva...” Foto: Fazekas László Szabálysértések — szigorúbb felelősségre vonás Beszélgetés Paesika György rendőr őrnaggyal A megyei rendőr-főkapitányság és a városi és járási rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti szervei évente megyei viszonylatban mintegy 130 ezer állampolgár ügyeit intézik. Többek között az űtlevélkérelmek elbírálása, engedélyezése. személyi igazolványok, erkölcsi bizonyítványok kiadása, és a szabálysértések elbírálása jelenti a legfontosabb feladatokat, tennivalókat. Az állampolgárok ügyeinek gyors, kulturált, törvényes intézése az igazgatásrendészeti szervek részéről folyamatosan biztosított. A megyei rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztálya, mint másodfokú hatóság irányítja a városi és járási rendőrkapitányságok ilyen irányú munkáját, ellenőrzi a törvényesség és a jogpolitikai irányelvek betartását. Ugyancsak másodfokon ez az osztály foglalkozik a szabálysértésekkel. Pacsika György rendőr őrnaggyal, a megyei főkapitányság igazgatásrendészeti osztálya vezetőjével a rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések alakulásáról, a büntetések nevelő, visszatartó hatásáról. és a szeptember elsején hatályba lépő szabálysértési törvény módosításáról beszélgettünk. — A rendőrség hatáskörébe tartozik a közrend-közbiztonságot és a közúti közlekedést veszélyeztető szabálysértések elbírálása. Jelentős helyet foglalnak el a közrend és a közbiztonság elleni szabálysértések körében azok a cselekmények, amelyek az utca rendjét, az állampolgárok nyugalmát zavarják: ilyenek a közveszélyes munkakerülés, a garázdaság, a veszélyes fenyegetés, a verekedés, a botrányos részegség, és a rendőr- hatósági felügyelet szabályainak megsértése. Az elkövetők elzárással is sújthatok, mégpedig 30, illetve 60 nap időtartamra. A pénzbüntetés felső határa 5 ezer forint. A közúti közlekedési szabálysértések kategóriájában a közlekedési fegyelmet alapjaiban veszélyezteti az ittas vezetés, a sebességkorlátozás jelentős túllépése, az áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak durva módon történő megsértése, engedély nélküli vezetés, s az olyan járművel való közlekedés, amelynek fékberendezése, kormánya üzemképtelen, végül pedig a közlekedés rendjének a megzavarása. A kiemelt közlekedési szabálysértéseknél az elkövető 5, illetve 10 ezer forint pénzbírsággal sújtható, illetve 2 hónaptól egy évig be lehet vonni a vezetői engedélyt. — Hogyan bírálják el a szabálysértéseket? — A kisebb súlyú jogsértő cselekmények mintegy 80 százaléka figyelmeztetéssel zárul. Az a cél, hogy az állampolgár levonja a tanulságot, és máskor ne kövessen el hasonló cselekményt. Az olyan cselekményeknél, melyek ezeknél súlyosabbak, de a társadalomra való veszélyességük nem jelentős — a szabálysértések 10—15 százalékánál — helyszíni bírságot szabunk ki. 50 forinttól 300 forintig. A szabálysértésként elbírált ügyek száma az esetek mintegy 5 százalékát teszik ki. — Emelkedett, vagy csökkent a szabálysértések száma az utóbbi években? — Az utóbbi években ösz- szességében a szabálysértések mérsékelten emelkedő tendenciát mutatnak. Ezen belül az elzárással is sújtható szabálysértések, és a közlekedést veszélyeztető, kisebb súlyú cselekmények száma stagnál, ugyanakkor a kiemelt közlekedési szabálysértések száma fokozatosan emelkedik. — Mi rejlik a stagnálás mögött? Sokszor az az érzésem, hogy ezzel a szóval nyugtatgatjuk magunkat. — Az elzárással is büntethető szabálysértéseknél az esetek nagy többségében az ital váltja ki az agresszív indulatokat. Az italmérő helyiségekben és környékükön gyakori a garázdaság, a botrányos részegség és a verekedés szabálysértése. Különösen Békéscsabán. és szép számmal fordulnak elő ilyen esetek a szeghalmi járásban, elsősorban Déva- ványán, továbbá a mezőkovácsházi járásban. Batto- nyán, Medgyesegyházán. A szabálysértések e körének stagnálása a közrend-közbiztonság szilárdságára utal. ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ez a stagnáló tendencia is zavarja a lakosság nyugalmát. Éppen ezért indokolt a jövőben az italfogyasztással kapcsolatos jogsértő cselekményeknél a szigorúbb elbírálás. — Mi a helyzet a kiemelt közlekedési szabálysértések terén? — Az utóbbi három évben ebben a kategóriában folyamatosan lassú emelkedés tapasztalható. Sajnálatos, hogy nem csökken, hanem emelkedik az ittas vezetők száma, s azoké, akik engedély nélkül vezetnek, és akik a sebességkorlátozást huzamosabb időn át túllépik. Számuk a szigorú intézkedések ellenére sem csökkent. Ez nemcsak a járművek számának gyarapodásával van összefüggésben, hanem elsősorban az emberi felelőtlenséggel, sőt, olykor a szándékossággal is. főleg az italfogyasztásnál és a sebesség túllépésénél. — A statisztika is megdöbbentő, hiszen emelkedett a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma. Milyen esetekben kerül sor a vezetői engedélyek bevonására? — Minden olyan esetben, amikor az állampolgár a közlekedésre súlyos veszélyt jelentő szabálysértést követett el. a vezetői engedélyt vagy igazolványt a jogszabályban meghatározott feltételek mellett bevontuk és be is fogjuk vonni. Ebben az évben, a korábbi évekhez képest, minden esetben éltünk a vezetői engedély, illetve igazolvány bevonásával. A fellebbezések döntő többségénél a szabálysértők nem a pénzbírságot vitatják, hanem a vezetői engedélyt kérik vissza. Ameny- nyiben a bevonás az egy évet meghaladja. újra kell vizsgázni. — Az igazgatásrendészeti osztály a törvényesség és a jogpolitikai elvek betartását rendszeresen ellenőrzi az elsőfokú hatóságoknál, a városi és járási rendőrkapitányságokon. Mi a tapasztalat? — Az ügyészi szervek és a megyei igazgatásrendészeti osztály vizsgálatai azt igazolják. hogy a rendőrkapitányságok nagy gondot fordítanak a törvényességre, a jogpolitikai elvek betartására. Az első- és másodfokú szabálysértési hatóságok az eljárás lefolytatása során arra törekszenek, hogy indokolatlanul, szabálysértés hiánya esetében eljárás senki ellen ne induljon. — A szabálysértések elbírálásának milyen visszatartó ereje van? — Jelentős szerepet tölt be a közrend, közbiztonság védelmében a társadalmi együtt élés és a közlekedés szabályainak betartásában, a súlyosabb bűncselekmények megelőzésében. A büntetések differenciált kiszabásánál nagy hangsúlyt helyezünk a törvénytiszteletre való nevelésre. Az a tapasztalatunk. hogy akit felelősségre vontunk, az később tartózkodik hasonló cselekményektől. — Ennek ellenére — ahogy az a beszélgetés során többször is szóba került — egyes közlekedési szabálysértéseknek, és különösen azoknak a cselekményeknek a száma, amelyek az alkoholfogyasztással állnak kapcsolatban, bizony nem csökken. Milyen intézkedések várhatók? — Egyes súlyosabb szabálysértések visszaszorítása érdekében módosul a szabálysértési törvény, és szeptember elsején lép hatályba. A módosítás bizonyos kategóriákban súlyosabb felelősségre vonást helyez kilátásba. Emelkedik a pénzbírság felső határa. Például vasúti sorompónál tilos jelzésnél történő áthaladás esetén 10 ezer forint pénzbírságot is ki lehet szabni. Szigorúbb elbírálás alá esnek azok is. akik ittasan ülnek a volán mögé. Serédi János Honismeret Országos kutatómunka a népfrontmozgalomról Ahogyan előrehaladunk a nyolcvanas években, mind közelebb esik a magyar népfrontmozgalom kezdeteinek fél évszázados fordulója. Értékes lehetőséget kínál nemzeti önismeretünk gyarapítására, a bonyolult történések jobb megértésére, tapasztalatainak értékelésére jelenünk és jövő utunk érdekében. Akár a búvópatak Nemigen állapítható meg szorgos történeti kutatás árán sem, hogy pontosan mikorra esnék ez az 50. évforduló. A folyammá duzzadt népfrontmozgalom erekből és patakokból indult, kezdetét olykor búvópatakszerűen kell elképzelnünk. Egyszerre volt szellemi, politikai és irodalmi mozgalom. Kulcskérdése a tömegek viszonyának alakulása a kommunistákhoz, s az is, hogy a kommunisták miként kapcsolódtak más mozgalmakhoz. Lényeges körülmény volt az ellenforradalmi elszigetelési politika gyengülése és a szektába szorítottságból eredő bizalmatlanság oldódása abban, hogy az addig egymást csak távolról méregető személyiségek, mozgalmak. érteni kezdjék egymás célját, útjának jellegét, a közös feladatokat. Az utolsó békeévek és a minden addiginál pusztítóbb háború keltette érzések ebbe az irányba hatottak. Munkás- otthonokban és paraszti olvasókörökben, irodalmi kávéházakban és tudósi műhelyekben egyaránt érlelődtek és izmosodtak az összefogás gondolatai. n megyék közreműködésével Ezeknek az előzményeknek és kezdeteknek sokoldalú bemutatására nagy igény van társadalmunkban, és azon belül népfrontmozgalmunkban. Jelezte ezt egyebek között A magyar népfront története 1935—1976 című kétkötetes dokumentumgyűjteménynek és Kállai Gyula Életem törvényé című könyvének jó fogadtatása. Ezek a művek adtak a további feltáró munkához és publikációkhoz bátorítást, ösztönzést. A gyűjtőmunka több megyében folyik, és már korábban is megjelentek figyelemreméltó kiadványok. Ilyen előzmények alapján szorgalmazta a III. országos honismereti konferencia a magyar népfrontmozgalom feltárását. ,.... a megyék, a városok, községek mozgalmi tevékenységét megörökítő gyűjtő-kutató munkát* — azaz a folyamatokat és tapasztalatokat összegző kiadványok megszületését. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ötéves mozgalmi tervébe foglalta a méltó felkészülést a jeles évfordulóra, az országos titkárság több ízben tárgyalt a megírás feltételeiről. A honismereti munkabizottság mindezek figyelembevételevei dolgozta ki javaslatait, amelyék fő vonásait most már a szélesebb közvélemény elé tárhatjuk. A népfrontmozgalom gyökerei a harmincas évek második feléig nyúlnak vissza, s mivel mint mozgalom nem szervezetileg született, a különböző összetevő, belétor- kollo kezdemény ezések bői kell kiindulni, és abból az elvi tisztázódásból, amely a kommunista mozgalomban és más politikai és szellemi irányzatokban az együttműködésről kialakult. A szorosabb értelemben vett politikai, történeti témákon túl ezért tartozik kérdéskörünkbe oly sok irodalmi és művelődési jelenség, József Attila és Nagy István, Illyés Gyula és Szabó Pál gondolatvilága és öröksége. Természetesen a gyűjtő és rendszerező munka nem állhat meg a kezdeteknél, sőt nagyobb mértékben kell figyelmünket számos későbbi, kevésbé ismert és értékelt időszak feltárására fordítanunk. Hiszen a kortársak közül még többen emlékezhetnek a népfront fellendülésének nagy korszakaira, a politikai összefogás, az erőösszpontosítás, az elmélyült emberi kapcsolatok, a bizalomteremtés éveire. 1944 és 1956 őszének válságai, 1945 és 1957 lelkesítő tavaszai, a népi-nemzeti bizottságok, a termelőszövetkezeti mozgalom, a művelődési közösségek és a településfejlesztő nagy társadalmi munkák mind a népfrontmozgalommal szorosan összefonódó kérdéseket vetnek fel, eredményeik azzal összeforrtak. Pályázatok, visszaemlékezések Ennek feltárásához nem elég csupán a történettudomány szakmai műhelyeiben és a közgyűjteményekben folyó munka, szükséges az is, hogy a honismereti mozgalom történeti pályázataival, szakköri munkájával, a helyi népfrontbizottságok saját iratanyaguk rendezésével, idősebb és aktív tagjaik megszólaltatásával gazdagítsák a forrásanyagot. Az időközben feltárt és arra érdemes dokumentumok és visz- szaemlékezések, az ezekkel kapcsolatos tisztázó viták érdeklődésre számíthatnak egyebek között a Honismeret című folyóiratban vagy a megyei lapokban, amelyeknek ebben különösen kiemelt és fontos szerepük lehet. így lesz érzékelhető, hogyan hatottak a mozgalmi munkára a megye, a főváros jellegzetes társadalmi-gazdasági, politikai-eszmei viszonyai. így lesz megörökíthető a népfront mozgalmi munkamódszereinek változása, fejlődése, a benne részt vevők körének alakulása. Végül is ezekből a kisebb-nagyobb publikációkból érlelődhet meg a megyei vagy éppen az országos méretű szintézis, de éppen ilyen fontos, hogy ezek a kutatások tovább erősítenék a helyi kötődést, eligazodást. Ezért indokolt, hogy a helyi munkát támogassak a levéftárak és a pártarchivumok, a Magyar Történelmi Társulat helyi csoportjai. Munkaközösségben E nagy jelentőségű és időigényes munkához szükség van országos és megyei szintű munkaközösségek létrehozására, amelyek tudományos igénnyel szervezhetik a népfrontmozgalom történeti anyagának összegyűjtését és feldolgozását. A népfront országos honismereti munka- bizottsága, évfordulós és tudománytörténeti albizottságával ellátja az akció szakmai segítését, a propaganda- és művelődéspolitikai osztály pedig a mozgalmi szervezést. A munkához a szaktudományi segítséget, a kutatott téma legjobb szakembereinek megnyerését, a gyűjtött dokumentumok és visszaemlékezések véleményezését a nagy múltú Magyar Történelmi Társulat vállalta, az Új Magyar Központi Levéltár pedig a dokumentumok, a sajtótermékek, a könyvek, a visszaemlékezések, tehát a forrásanyag összegyűjtésének segítését. Országos tanácskozás hivatott majd tisztázni mindezeknek a kérdéseknek a célszerű megoldását. Ettől várjuk a népfront hazai története főbb csomópontjainak megállapítását, ami a belső korszakhatárok és kutatási súlypontok kijelölését segítené. Ezen a fórumon kerülhet megnyugtató mérlegelésre a kutató és gyűjtő munka helyzetének elemzése, a feladatkörök körültekintő kijelölése, hogy sok éves felelős munkával asztalra te- hessük ezt a mintegy húsz kötetre tervezett nagy jelentőségű művet. Székely György, a HNF honismereti munkabizottságának elnöke
