Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-28 / 177. szám
NÉPÚJSÁG 1983. július 28., csütörtök Nagyüzem a szegedi fesztiválon Nyitány: Az ember tragédiája Kulturális-művészeti ünnepünk nyári palettáján erőteljes színekkel követel figyelmet a szegedi ünnepi hetek gazdag rendezvénysorozata, bőséges szellemi kínálata.^ Igaz, hogy a fesztivál eseményei már hetekkel ezelőtt megkezdődtek — fontos képzőművészeti kiállítások nyíltak, s lezajlott a IX. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál eseménysorozata —, az igazi nyitányt mégis az idén kettős jubileumot ünneplő szegedi szabadtéri játékok fanfárhangjai jelentették. A múlt héten pénteken este Köpeczi Béla művelődési miniszter megnyitójában hangsúlyozta a fél évszázaddal ezelőtt elkezdődött játékok termékenyítő hatását, és a felújítás óta eltelt negyedszázad közönségformáló erejét. Ezt követően — akárcsak ötven esztendővel ezelőtt — Madách Imre halhatatlan drámai remekének, Az ember tragédiájának ' üzenete szólt a Dóm tér nézőterén ülő hatezer embernek. Tizenhetedszer került színre a Tragédia, negyedszer volt alkalma Vámos Lászlónak, hogy a Dóm tér két tornya elé álmodja látomásos freskóját. Az ember tragédiájának szabadtéri bemutatója mindenképpen ünnepi esemény. Az idén száz esztendeje, hogy Madách műve először került közönség elé, s ötven, hogy a szegedi Dóm téren éppen e monumentális mű vált próbakövévé a legjelentősebb színházi alkotóknak. Vámos László merész vállalkozása, hogy eddigi rendezéseinek szintéziseként szinte a teljes művet bemutatva igyekszik filozófiai tartalom és totális látvány együttesét megteremteni. Füst- és lángtenger, bravúros fényjáték, hatalmas tömegmozgatás, apokaliptikus látvány éppúgy megfér Vámos koncepciójában, mint Ádám, Éva és Lucifer küzdelmének megannyi filozófiai hajszálgyökere. A szöveg szövete és a képi élmény egyaránt alapvető lételeme a „színház népstadionjának”. Ebben társa a Dóm-színpadra földgömbszeletet tervező Csányi Árpád, és a jelmezeket megálmodó Vágó Nelly, valamint a nagyszerű zenei ösz- szeállítás készítője, Simon Zoltán. Vámos fiatal, pályakezdő művészekre osztja a főszerepet, ahogy mondani szokás, amit elveszt a vámon, megnyeri a réven. Mert tény, hogy Bubik István (Ádám), Tóth Éva (Éva) és Balkay Géza (Lucifer) nincs a mesterség olyan birtokában, mint nagy elődeik, de testük fiatalságával. Hegyen-völgyön lakodalom ÁB — AIG szerződés Öt éve, 1978 májusában vezette be az Állami Biztosító a betegség-, baleset- és poggyászbiztosítást a külföldre turistaként vagy rokonlátogatóba utazók számára. E biztosítási forma kár- rendezési feltételei az idei turistaszezontól kezdve megváltoztak, az Állami Biztosító ugyanis megállapodott az American International Group Companies nevű, az egész világot behálózó biztosítási intézettel. Eszerint a sürgős orvosi kezelésre, kórházi ápolásra szoruló magyar állampolgároknak — a biztosítási kötvényben meghatározott esetekben és feltételek mellett — képviseletein keresztül segítséget nyújt e szervezet, melynek képviseleti címét és telefonjegyzékét még itthon az utasok rendelkezésére bocsátja a biztosító. Ennek alapján a magyar utas segítséget kérhet e külföldi társaság helyi képviselőjétől. Az intézet a gyógyítási és kezelési költségeket a benyújtott számla alapján rendezi; a 100 amerikai dollárt meg nem haladó számlát a magyar turista maga is kifizetheti, s az erről szóló nyugta vagy számla ellenértékét készpénzben visszakapja az AIG illetékes irodájától. Az orvosi, kórházi, kezelési költségekkel ellentétben a balesetbiztosítási térítést és a poggyászkárokat forintban, Magyarországon fizeti ki az Állami Biztosító. A gyors ügyintézés, a szakszerű elbírálás végett baleset esetén be kell nyújtania a sérülésről készült jegyzőkönyvet, az orvosi diagnózist, csoportos utazás esetén az utazási iroda képviselője által készített jegyzőkönyvet, illetve egy ÁB formanyomtatványt. Poggyászkároknál szükség van a külföldi rendőrségi, szállodai jegyzőkönyvre, illetve az utazási iroda képviselője által felvett jegyzőkönyvre és az írásbeli kár- bejelentésre. E betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás díja személyenként naponta 5 forint, illetve annak, aki folyamatosan külföldön tartózkodik, a 31. naptól kezdve naponta 10 forint. A biztosítást minimum 10 napra, maximum pedig egy évre lehet megkötni. Az ember tragédiája. Lucifer: Balkay Géza, Éva; Tóth Éva, Ádám: Bubik István Fotó: Nagy László és ifjonti lelkesedésükkel végig bírják a hatalmas feladatot. Mellettük Nagy Zoltán, Kézdy György, Hetényi Pál, Izsóf Vilmos, Papadi- mitriu Athina játéka figyelemreméltó. Ez a szabadtéri Tragédia tulajdonképpen előiskolája a Nemzeti Színházban ősszel bemutatásra kerülő jubileumi előadásnak. (Az ember tragédiáját a Dóm-színpadon még július 30-án és augusztus 6-án játsszák.) , Tizenegy esztendeje, hogy a néptánc kivívta jogát a Dóm-színpadra. 1972-ben az amatőr néptáncművészet szabadtéri honfoglalását és diadalát jelentette Novák Ferenc koreográfus és Daróci Bárdos Tamás zeneszerző-karmester Hegyen-völgyön lakodalom című táncjátékának bemutatója. A mostani felújítás több szempontból izgalmas és tanulságos. Az előző premier a hazai folklór föllendülésének kezdeti stádiumában voksolt,- a mostam a színvonalas fennsíkon maradás mellett érvel. Azokat győzi meg a hazai amatőr néptáncmozgalom erejéről, az új, felnövő néptáncos generáció tudásáról és lelkesedéséről, akik kételkednek a régi lendületben. A Hegyen-völgyön lakodalom szombati bemutatója óriási közönségsikert aratott, , a zsúfolt ház hosszú perceken át felállva tapsolta a Jöllépő hétszáz táncost, köztük kilenc külföldi együttes tagjait: a szovjet, bolgár, csehszlovák, francia, az NDK- beli, jugoszláv, lengyel, román és török táncosokat. A vőfély énekes-táncos szerepét Hegedűs D. Géza formálta meg, a vőlegény Szögi Csaba, a menyasszony Simái Edit volt, a díszleteket Fehér Miklós tervezte. A vasárnapi, második előadásra is minden jegy elkelt, az ország különböző részeiből több, mint ötezren érkeztek Szegedre, vonattal, busszal, autóval. Az időjárás, a szabadtéri művészeti programok mumusa ezúttal megtréfálta őket. Hatalmas, és hosszan tartó zivatar kergette szét este tízkor a hűségesen kitartó nézőket. Vasárnap délelőtt újabb, országos mércével mérve is jelentős művészeti esemény színhelye volt a város. Első ízben nyílt meg a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában és az ifjúsági házban a szeptember 18-ig látható I. országos táblaképfestészeti biennálé. Százhetvenhat művész kétszáz alkotása sorakozik a falakon, s mint Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke megnyitójában hangsúlyozta, e rendezvénynyel kiteljesedik a hazai képzőművészet szakmai palettája, erősödik az alkotók felelőssége. nyilvánvalóvá lesz az állami mecenatúra, s új lehetőség kínálkozik művészet és közönség találkozására. Az első szegedi táblaképfestészeti biennálé , díjait Orosz János, Fóth Ernő, Fischer Ernő, Eigei István, Somos Miklós, Bujdosó Ernő, Kovács Péter, Kovács László és Tőig Molnár Zoltán festőművész vehette át. Újra jár a vízibusz a Körösön Az elmúlt héten műszaki hiba miatt kényszerszünetet volt kénytelen tartani az alig néhány napja járatba állított MAHART Tihany nevű, 150 személyes vízibusza. Szerencsére a hiba elhárítása gyorsan megtörtént, így a mai naptól kezdve újra róhatja a kirándulókkal a Körös vizét. Menetrendje változatlan, vagyis hétfő és szombat kivételével minden nap délelőtt 9 és délután 3 órakor indul 3 órás útjára. Ezenkívül szerdán este 7 órakor nosztalgia-, pénteken és szombaton este 7 órakor pedig diszkójárat áll programjában. A békési autóbusz-pályaudvarról a járatokhoz csatlakozó autóbuszszal juthatnak ki a nem gépkocsival érkező érdeklődők. A jövő héten annyi eltérés lesz a hajójáratokban, hogy kedden és szerdán (2-án és 3-án) a délelőtti járatok — a vízibusz egyéb programja miatt — elmaradnak. Reméljük, hogy a jövőben hasonló problémák nem fordulnak elő, és a Körös csodálatos szépségére kíváncsi nagy számú kiránduló részére a Tihany vízibusz folyamatosan biztosítja az utazást. Jegyek továbbra is a helyszínen, a békéscsabai és a gyulai idegenforgalmi hivatalokban válthatók 50 — gyermekeknek 30 — forintos áron. KGST-segítség a fejlődőknek A KGST-országok segítséget nyújtanak a felszabadult országoknak természeti kincseik kutatásában és kiaknázásában. A geológia területén az együttműködés 229 objektumra terjed ki, továbbá 103 kőolajtermelő és kőolaj-feldolgozó üzem építésén folytatnak közös munkát. Mezőgazdasági termelés és tárolás a bőség zavara sem kedvező. Kellemesebb állapot ugyan a hiánynál, de a nehezen eladható készletek tárolása is csak a gondokat szaporítja. Az elmúlt esztendőben jó néhány mezőgazdasági nagyüzem küszködött a bőség zavarával. Több alma, szőlő termett, mint amennyit tárolni tudtak a gazdaságok. Megteltek a szükségtárolók, amelyekben csak a minőség romlásával lehetett tartani az árut. Tavaly az átlagosnál nagyobb termés miatt nem lehetett kellően elhelyezni a mezőgazdasági terményeket, de a tárolóterek befogadóképessége más esztendőkben is szűkös. A mezőgazdasági termelés gyorsabban növekedett, mint a tárolók kapacitása. Jól tükrözi ezt a helyzetet a gabonatermelés. Kenyerünk alapanyagából, a búzából 0,9 tonna termett hektáronként a második világháború befejeződésekor. 1959- ben, a szövetkezeti mezőgazdaság kiteljesedésekor már 1,7 tonna, tavaly pedig 4,4 tonna. Mértéktartó számítások szerint is évente 15 millió tonna gabonatermésre (kukoricával együtt) lehet számítani a következő években. Persze ezt nem kell egyszerre tárolni, hiszen a búza aratásától a kukorica betakarításáig megcsappan a készlet, de így is egy időben kell elhelyezni 11 millió tonna gabonát. S ennél nagyobb tárolótérre van szükség, hiszen a magtárak nem tölthetők csordultig. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium számításai szerint legalább 12 millió tonna terményt befogadó magtárra lenne szükség, a tárolókapacitás viszont alig haladja meg a 10 millió tonnát. így másfél-kétmillió tonna gabonának nincs jelenleg helye. A tárolótér bővítése elengedhetetlenül fontos feladata volt a mezőgazdaságnak. A minisztérium pályázatot hirdetett a tárolók építésére, s ehhez 30 százalékos támogatást is adott a gazdaságoknak. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, különféle társulások jelentkeztek a pályázatra, s az idei esztendő végéig mintegy 260 ezer tonna tárolótér elkészül a mezőgazdasági üzemekben. A gabonaipar is megkezdte az építkezést, 105 ezer tonnával bővíti magtárkapacitását. Az idei építkezések' már valamelyest enyhítik a raktározási gondokat, ám a végső megoldástól még messze vannak a gazdaságok. Közelebb juthatnak majd hozzá, hiszen magyar szakemberek a közelmúltban írtak alá kölcsönmegállapodást a Világbank képviselőivel, s a hitéiből támogatják az intenzív gabonatermelési programot, melynek része a tárolóterek építése is. Egy-két éven belül mintegy 800 ezer tonna gabonát befogadó magtár épülhet még. így megközelíthetnénk a kívánatos egységet, ám a jelenlegi tárolók egy része is csak ideiglenesen épült, állaguk megromlott, pótlásukról hamarosan gondoskodni kell. Az is kedvezőtlen, hogy a meglevő tárolók műszaki színvonala alacsony, csak kevés helyen alkalmazzák a műszeres ellenőrzést, korszerűtlen az anyagmozgatás is. Hasonló bajokról panaszkodnak a szőlőtermelők és a borászok is. Elavultak a feldolgozó- és tárolóberendezé- sek, hiányoznak a bor stabilitását megőrző hőkezelő technológiák. A bővítéshez hiányzik a hazai ipari háttér, s a szükséges eszközök egy része a szocialista országokból sem szerezhető be. Az ágazatnak az egyik legnagyobb gondja mégis a készletekkel való gazdálkodás. A bortermelés nagyságrendjéből szakmailag következne, hogy 2,4 millió hektoliter legyen az óborkészlet. Több esztendő átlagában viszont csak 1,6 millió hektolitert tartalékoltak az üzemek szeptember végén. A készletgazdálkodáshoz ugyanis pénz kell, s ha nincs elegendő saját erő, hitellel lehet fedezni a különbséget, aminek magasak a kamatai. Kedvező változás, hogy a boripari vállalatok a hitel kamatait tartalékalapjukból fedezhetik, vagy költségeik terhére számolhatják el. Az intézkedés valamelyest mérsékelte a készletgazdálkodás ellentmondásait, bár véglegesen nem szüntette meg. A tárolótér is hiányzik az ésszerű készletekhez. Az országban 7,5 millió hektoliter bort lehet tárolni, s ez 2,5 millió hektoliterrel kevesebb a szükségesnél. Nagyobb terméskor — mint például a tavalyi — szükségtárolókba kerül a bor, amivel aztán nem a vendégeket kínálják a gazdaságokban. Az idén még értékesítési nehézségek is kísérik a bő termést. Ha ősszel megint sok fürt lesz a tőkéken, a gazdaságok egy része nem tudja elhelyezni a termést. Gyorsítani kellene a tárolótér építését, de a feldolgozás alacsony jövedelmezősége miatt erre nem képesek saját erejükből az üzemek. A beruházások ugyanis drágák, s a költségeket tovább növelte a két év óta fizetendő építési adó és a vele járó beruházási illeték. Az idén szükség lenne 300—500 ezer hektoliter olcsón és gyorsan felépíthető tárolótér létesítésére. Ehhez ösztönzést, lendületet adhat az építési adó és a beruházási illeték eltörlése, amit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezett. Almából is több termett, mint amennyit értékesíteni, feldolgozni és tárolni tud az ország. Az elmúlt két évben minden korábbit meghaladó mennyiségű almát szüreteltek, a termés elérte az 1,2 millió tonnát. A hűtött tárolók teljes kihasználásával sem lehet ilyen nagy mennyiséget elhelyezni, ezért csak az értékesítés bővítőére, vagy a minőség megóvását szolgáló átmeneti tárolók létesítésére gondolhatnak az üzemek. E két lehetőségből is inkább az utóbbi marad, hiszen a nyugati piacokon az értékesítés a mindenkori termés függvénye, a szocialista országok — a Szovjetunió kivételével — pedig az önellátásra törekednek. A gazdaságoknak nincs elegendő pénze még az átmeneti tárolók építésére sem, ezért a termelés ön- szabályozása — visszafogása — lehet eredményes. Erre ösztönöz a közgazdasági szabályozás is, hiszen már tavaly felére csökkent az almatelepítés támogatása. Az állam támogatja viszont a tárolók építését, a gazdaságok felhasználhatják erre tartalékalapjukat a beruházási költség 30 százalékáig. A termelés és a tárolás tehát számos mezőgazdasági terméknél nincs összhangban. A megoldás viszont sokkal összetettebb annál, hogy csak tárolótereket építsenek az üzemek. Farkas József
