Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-28 / 177. szám
o 1983. július 28., csütörtök Egy délután a Várfürdőben játék — pihenés A dögönyözőben A „remélő” nyelv JEGYZET Jl bizalom A jogásznapon hangzott el. A népi ellenőrök megállapították, hogy az állampolgárok nagy többsége közérdekű bejelentéssel, javaslattal, panasszal nem az illetékes szervhez fordul, hanem ata- ■ nácshoz. Tagadhatatlan, nem mindenki ismeri, melyik fórumhoz tartozik az ügye. Ám ha tudja is, hogy egy ÁFÉSZ-boltban történt visz- szaélés ügyét a felettes szerv, ez esetben az ÁFÉSZ központja intézi, mégis a tanácsnál teszi meg a panaszt. Tehát nemcsak jogismeret hiányáról van szó,. hanem bizalomról is. Ezt állapították meg a megyei jogásznap részvevői. A tapasztalatok azt igazolják, hogy megnőtt a lakosság bizalma a tanácsok iránt. De vajon fordítva mi a helyzet? Mennyire bíznak a tanácsok az állampolgárokban, akik mihelyt átlépik a hivatalos helyiség küszöbét, ügyfelekké válnak. Az ám, hiszen alkalomadtán valamennyien azok vagyunk, amikor ügyintézés végett a hatóság ajtaján kopogtatunk. Vajon a tanácsok iránti bizalom viszonzásra talált -e? Ezen a téren az új államigazgatási törvény történelmi jelentőségű a szó legigazibb értelmében. A korábbiakhoz képest valóságos vízválasztó vonal, mert erre a bizalomra épül. Gyorsítja, egyszerűbbé és kulturáltabbá teszi az eljárást. Mégpedig azzal, hogy az ügyfelet is bevonja az ügyek intézésébe. Így ő is cselekvő részese lesz a hatósági munkának. Szavának súlya és hitele van. Nem is ügyfél, hanem állampolgár. Korábban sok ügyben különböző igazolást, hivatalos dokumentumot kellett beszerezni. Kimondatlanul is az volt a helyzet, hogy nem bíztak az ügyfélben. Állítását más ügyirattal kellett igazolni. Az új eljárási törvénnyel fordult a kocka. Az ügyfél nyilatkozatát hiteles bizonyítéknak tekintik, mindaddig, amíg az ellenkezője nem derül ki. Minden további nélkül elintézik az ügyét, és határozatot hoznak. Néhány esetben — mint az építési engedélyeknél — továbbra is szükség van hivatalos igazolásokra. Ez érthető is, hiszen az esetleges „tévedés” fontos érdeket sértene. Nem vitás az új eljárási törvény jelentősége. Morálisan is. A tisztességes, a becsületes emberekre épít. Arra inspirál, hogy a kimondott szónak súlya, valóságértéke legyen. Nem kételkedik, hanem bízik az emberek felelősségtudatában. Gyakorlati haszna pedig az, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá válik ezáltal az eljárás. Másfél évtfc.van hatályban az új törvény. Vajon a megyénkben működő tanácsok a bizalomra épülő megoldásokat eléggé bátran alkalmazzák-e? Az újszerű előírások gyakorlattá válnak. Nem megy ez egyik napról a másikra. Régi beidegződést kell felszámolni. Mind a két oldalról egyaránt. Hiszen évekkel ezelőtt ki hallott olyat, hogy valakit a tanács telefonon idézett volna meg, vagy, hogy az idézés időpontja között belátása szerint választhatott volna. Talán mi magunk mint ügyfelek nem is vettük volna komolyan. Mert megszokfuk, hogy az idézés csak akkor idézés, ha posta kézbesíti, és rajta van a hivatalos pecsét. így ideg- ződött belénk. Az újat, az egyszerűbbet most kell megtanulnunk. Ez a bizalom tovább erősíti a lakosság és a tanács kapcsolatát. Nem véletlen, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága fokozott figyelmet fordít a bizalomra épülő megoldások érvényesülésére. Serédi János „Folytatódik a napos, meleg idő, a szél továbbra is mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 17 és 22, a legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 36 fok között alakul.” Délután egy óra. Tikkaszt a nap. A gyulai Várfürdő jegypénztára előtt sorbán- állók. Odabenn a strandon pancsoló gyermekek, fürdőző felnőttek. Sokan vannak az ilyen hőségben talán nem éppen kellemes gyógymedencében. A pázsiton heverésző, napozó emberek. Néhányan most fogyasztják el otthonról hozott harapnivalójukat, mások az étteremben vagy valamelyik büfé előtt ebédelnek. Magyar és idegen nyelvű szófoszlányok, itt-ott magnóról szól a zene. * * * A 35 körüli asszony hely- lyel kínál a gumimatracon. A Hajdú család Szolnokról érkezett. — Egy hétre jöttünk csak — mondja Hajdú Béla. — Már a fele letelt, de ha ilyen marad az idő, nem tudunk semmit megnézni a környéken. Egész napunkat a strandon töltjük. Ebben a hőségben képtelenség az utcán sétálgatni. De azért egy napot csak szakítunk majd arra, hogy körülnézzünk a várban és sétáljunk egyet Gyulán. Hajduék gépkocsival jöttek, s a közeli kempingben verték fel sátrukat. — Alig találtuk meg a kempinget, kevés az utat jelző tábla. Gondolom, nemcsak mi tévedtünk el. Mindketten egyetértenek viszont abban, hogy a strandon jó az ellátás, s ahogy Hajduné megjegyezte, szíveSakk — matt sebben is vásárol az ember ilyen helyen, ahol nem kell sorba állni. Férje azért hozzáfűzi : — Nem mindig lehet magyar sört kapni. Ezek a drága import sörök nem a vékony pénztárcájúaknak valók. * * * Kicsit távolabb, egy csendes zugban fekete fürdőruhás, barnára sült hölgy napozik. Kezében a Rakéta regényújság. — Csak egyedül? — Nem. Itt van a férjem meg a gyerekek is. ök most elszaladtak valami innivalóért. Az Orosz család Budapestről jött. SZOT-beutalóval két hetet töltenek a fürdővárosban. Mindkettőjük foglalkozása vízzel kapcsolatos: Oroszné a Fővárosi Fürdőigazgatóságnál masszírozó, férje búvár. — Először vagyunk Gyulán. Gyönyörű hely. Azt hiszem, nincs még egy ilyen szép vidék az országban. A fürdő, a vár, a park ... Csodálatos maga a város is. Kirándultunk már kétszer Békéscsabára, de a két hét kevés arra, hogy megismerjük a környéket, vagy legalább Gyulát. Minimum egy hónap kellene erre. A fürdőnek ezen a részén alig néhányan vannak. — Kisebb itt a zaj, és nem sípolnak állandóan az emberre, hogy ide, vagy oda ne menjen — mondja Oroszné- — Az előbb például a dögö- nyözőben egy gyereket ki akartak zavarni a fürdő területéről valami semmiségért. Sok az idős dolgozó, nekik ebben a hőségben nincs türelmük a gyerekekhez. * * * * * A meleg nyári napokon nemcsak hazai, hanem rengeteg külföldi látogatója is van a Várfürdőnek. Különösen sokan jönnek ide a szomszédos Romániából. Dr. Muresán Jusztin és felesége, Regina Aradról érkeztek. Beszédükről, különösen az első percekben szinte alig észrevehető, hogy mindketten román anyanyelvűek. — Magyarországon, közelebbről Békéscsabán születtem — mondja Muresán Jusztin. — Két és fél éves voltam, mikor szüleimmel Romániába mentünk. Ott sokat vagyunk magyarok között, így sikerült úgy-ahogy megtanulnom a nyelvet. Most már mindketten nyugdíjasok. Évek óta havonta egyszer átruccannak Gyulára sógornőjükhöz, aki alig néhány lépésre a strandtól, a Vár utcában lakik, s aki most is velük van. * * * Továbbsétálok. A büfé előtt valóban nincsenek hosszú sorok. Gyors, udvarias a kiszolgálás. Két deci vörös borral frissítem fel magam, majd csatlakozom egy most érkezett, háromtagú családhoz. Móczár István a feleségével és 10 éves kislányukkal, Katival Maglódról érkezett. — Úszni tudsz-e már? — faggatom a kislányt. — Hát... egy kicsit. — Szédületes, mennyit fejlődött ez a gyerek a három nap alatt — mondja az édesapa. — Pesten járt úszótanfolyamra, de ott csak az alapokat szerezte meg. Most pedig már egész nagy darabon elúszik. — Gyula számunkra nem- ismeretlen — szólal meg Mó- czárné. — A férjem itt volt szigorló orvos a kórházban, én pedig a németvárosi kollégiumban kezdtem a tanári pályámat. Móczár István körzeti orvos. Mint kiderült, emellett még sok mindennel foglalkozik. A strandra hozott holmik között van például egy Canon márkájú filmfelvevő gép. — Szeretném filmszalagon megörökíteni a kirándulásunkat. Körülbelül másfél éve foglalkozom filmezéssel. Készítettem egy kétórás anyagot a tavalyi NSZK- utunkról is. Otthon, a községben pedig különböző társadalmi megmozdulásokat veszek filmre, amit aztán falugyűléseken levetítünk. Van ennek aktivizáló szerepe is. Kati néni már csak azért is kijön a papával társadalmi munkára, hogy lássa magát majd a filmen. A Móczár család két hétre látogatott Gyulára. Ahogy elmondták, szeretnének körülnézni a szomszédos településeken is, s hogy még érdekesebb legyen a x nyaralás: lepkét fogni és régészkedni. * * * A tűző napon nehéz elviselni a tétlenkedést. Ezért sokan olvasnak, sakkoznak, vagy éppen kártyáznak. A 30 körüli fiatal nő és a mellette ülő férfi egy römipar- tiban merült el. Azt hittem, házaspár, de mint kiderült, csupán rokonok — Gál Andorne és Gál István. Néhány perc múlva üdítőkkel felszerelve megérkezik a hölgy férje is, aki mámorgyári munkásként mutatkozik be. Látva, hogy nem értem, világosabbá teszi a dolgot: szeszipari vállalatnál dolgozik. Szabolcs-Szatmár megyéből jöttek, s rokonaiknál. Békésen töltik szabadságuk egy részét. Gyulára csupán a változatosság kedvéért jöttek, hiszen napozásra, úszásra Békésen, a Körös partján is van lehetőség. ♦ * * Délután öt óra elmúlt. A strand most még népes, a hőség alig enyhült. Sokan éppen most érkeznek. Hétköznap van, s a napi munka után jólesik a fürdés, az úszás, vagy egy kis pihenő a park lombos fái alatt. 1987-ben ünnepük szerte a világon a mestereséges nyelv — az eszperantó —, és a hozzá kapcsolódó mozgalom 100. „születésnapját”. 1887- ben, Varsó egyik nyomdájában, Doktoro Esperanto aláírásával elkészült az első nyelvkönyv: „Internacia lingvo”. A mesterséges nyelv kinyotntatott szabályzata oroszul olvasók és beszélők számára készült. A „Remény” (az elnevezés az „Esperi — remélni” szóból származik) késztette La- zaro Ludviko Zamenhof (eredeti nevén: hejzer Sa- menhof) lengyel szemorvost, hogy a szülővárosában uralkodó soknyelvűség — és az abból származó állandó gyűlölködés — ellenszereként kidolgozzon egy mesterséges, mindenki számára könnyen elsajátítható nyelvi rendszert. Az eredeti eszme az egymás közötti megbékélés, a humánus szempontok, az internacionalizmus — napjainkban is első helyen áll a világ eszperantistáinak programjában. A mesterséges nyelv hamar és igen széles körben talált támogatókat, illetve terjesztőket az egész világon: 1899-ben az Egyesült Államokban Henry Phillips megjelentette az eredeti eszperantó nyelvkönyv első angol változatát; 1893-ban világot látott az Universala vortalo — az Egyetemes szótár; 1894-ben az Erzercaro, a 42 mintamondatot tartalmazó gyakorlatos könyv kerülhetett az érdeklődők kezébe. Korán megindult a nyelv alapszabályainak és segédeszközeinek terjesztése is. Ebben a sajtó aktív közreműködése jelentett nagy segítséget: 1899-től a La es- perantisto, az első eszperantó nyelvű folyóirat vállalta magára a nyelvtani szabályok ismertetését. Ugyanez a lap 1895-től az uppsalai eszperantó klub kiadványaként Lingvo internacia néven 252 számot élt meg. 1911-ben már 41 országban jelent meg eszperantó nyelvű folyóirat. Magyarországon is hamar talált követőket a mesterséges nyelv. Dr. Bálint Gábor, kolozsvári egyetemi tanár tanfolyamot szervezett, összefoglaló nyelvtaht állított össze, majd 1898-ban az ő kezdeményezésére és támogatásával nyelvkönyv jelent meg. Az első eszperantó nyelven írt folyóiratot, a Literatura mundót (Irodalmi világ) 1922-től adta ki a magyar polgári eszperantis- ták egy csoportja. A két világháború között a magyar- országi szellemi élet egyik központjává vált a kiadvány, melyben rendszeresen jelentek meg novellák, versek, műfordítások. A Magyar Eszperantó Szövetség (Hungara Esperanto- Asocio — NEA) 1960. október 30-án alakult. Jelenleg hazánkban mintegy 6000 eszperantistát tartanak számon. A Balti-tenger szárazföldi talapzatán a kőolaj- és földgázkutatások új szakaszának kezdetét jelentette a Petrobaltik közös, szovjet— lengyel—NDK szervezet fúrótornyának a felállítása. Az 5 ezer 600 tonna Súlyú, és három — egyenként 127 Helyreigazítás Lapunk július 13-i számában „Sikkasztás a póste- leki konzervgyárban” címmel tudósítást közöltünk. Az ebben szerplő Pribelszki János IV. rendű vádlott a tudósítás rá vonatkozó egyes részeinek helyesbítését kérte. Az ítélet, és annak indoklása alapján ezt az alábbiakban tesszük meg: A Gyulai Járásbíróság Pribelszki Jánost nem bűn- szövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és csalás miatt marasztalta el, Az eszperantó mozgalom aktivistái 1905 óta tartanak kongresszusokat. Először, Boulogne-Sur-Merben, elfogadták a nyelvről szóló deklarációt, amely kimondja, hogy a mesterséges — semleges — kommunikációs eszköz a különböző nyelven beszélő emberek kölcsönös megértését szolgálja. Ugyanekkor fogalmazták meg a világ eszperantistái a „Fun- damento de esperanto” című alapokmány sérthetetlenségét. Ezzel kívánták biztosítani a nyelv egységét, megóvni attól, hogy sokféle irányzatra essék szét. Az 1905-ös találkozón még egy jelentős esemény történt: a francia közoktatási miniszter a Becsületrend lovagkeresztjével tüntette ki Za- menhofot. 1908-ban, az eszperantis- ták IV. kongresszusán határozatot hoztak az Universala Esperanto-Asocio — az Egyetemes Eszperantó Szövetség — létrehozására. A döntő lépésre 1980. április 28-án, Svájcban került sor. Ekkor foglalták össze a szervezet céljait: az eszperantó nyelv terjesztése elengedhetetlenül fontos feladat, eszköz ahhoz, hogy elősegítse az emberek közötti kapcsolatteremtést, tekintet nélkül nemzetiségi, faji, vallási és nyelvi különbségekre; hogy utat adjon egymás megértéséhez és megbecsüléséhez. A humánus eszmét valló mozgalom az I. világháborúban kapcsolatba lépett a Nemzetközi Vöröskereszttel, bekapcsolódtak a sebesültek gondozásába. A második világháború után megélénkült a mozgalom. 1954-től a világszövetség tagja az UNESCO-nak, s nem kormányközi szervezetként részesül a nemzetközi szervezet anyagi és erkölcsi támogatásában. Napjainkban az eszperantó nyelv, mint a nemzetközi kommunikáció egyik elismert eszköze, széles körűen alkalmazkodik korunk követelményeihez: mind gyakrabban kap helyet szakmai jellegű konferenciákon. Fontos szerepet játszik a táviratok közvetítésében is. Első ízben 1904- ben, Oroszországban engedélyezték mesterséges nyelven való üzenetküldést. Jelenleg egy francia mérnök gyűjti össze a távközlés eszperantó nyelvű kifejezéseit. A „huszadik századi új népvándorlás” — a turizmus — hasznosítja talán legaktívabban e könnyen elsajátítható nyelv előnyeit. Segítséget nyújt . ebben a „Jarlibro” (Évkönyv) ,vagy a „Pasporta” (a szálláshelyek gyűjteményes könyve), az 1935 óta működő Nemzetközi Turista Szövetség (mely szintén készít eszperantó nyelvű kiadványokat szálláshelyeikről, privát címeket is bedolgozva), vagy 1965 óta az autós eszperantó klub, amely egy hétnyelvű autós szótár gazdája. méter magas — magától emelkedő pilléren nyugvó úszó fúrótornyot nagy teljesítményű vontatóhajók juttatják el a soros fúrási helyre, ezúttal a ' szovjet szárazföldi talapzat körzetébe. A mélység itt 45 méter. hanem folytatólagosan, társtettesként elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás bűntettében, és folytatólagosan társtettesként elkövetett magán-okirathamisítás vétségében. A bíróság az ő esetében a harácsoló szemléletet nem rótta fel, csak a folytatólagosságot, a társadalmi tulajdon sérelmére történt elkövetést, és a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát. Viszont enyhítő körülményként értékelte büntetlen előéletét. A bíróság őt előzetes mentesítésben részesítette. Lipták Judit Jólesik a pihenés Fotó: Fazekas László Molnár Éva Tengermelléki kőolaj* és földgázkutatás
