Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

fl „tizenéves határozat” nyomán A „tizenéves határozat” — így vált közismert­té az ifjúsági mozga­lomban a KISZ Központi Bizottságának 1982. március 10-i határozata, amely a di­ákifjúság mozgalmi munká­jának továbbfejlesztését hi­vatott szolgálni. Miként vált ismertté, s melyek a meg­valósítás gyakorlati tapasz­talatai az első tanév után? Ezt vizsgálta a közelmúlt­ban a KISZ Békés megyei bizottsága. Tekintsük most át röviden a főbb megálla­pításokat. Az első lépés természete­sen az, hogy az érintettek; a középfokú tanintézetek di­ákjai, a KISZ-vezetők, aktí­vák megismerjék a határo­zatot. Ez fél éven belül meg­történt, megyei aktívaérte­kezleten, nyári és őszi fel­készítéseken, fórumokon, alapszervezeti taggyűléseken, tantestületi értekezleteken foglalkoztak a határozattal, beszélték meg a konkrét he­lyi teendőket. Megyei szintű fórumot 12 helyen szervez­tek, s ezek kisebb szervezé­si hibáktól eltekintve jól si­kerültek. Néhány iskolában helyi kezdeményezésű fó­rumra került sor. A diáko­kat leginkább az új felvé­teli rendázer, az ösztöndíj, a szabad idő eltöltésének le­hetőségei, az iskolai demok­rácia és a tanár-diák kap­csolat érdekelte. Az 1982— 83-as tanévben először szer­vezett a KISZ — összesen 32 körben — diákakadémi­át. Ezek a legkevésbé a szakmunkástanulók körében sikerültek, a fiatalok cse­kély érdeklődést mutattak a diákakadémia iránt. A leg­eredményesebbek, érthetően, az iskolán kívül megtartott diákakadémiák, fórumok, vi­takörök voltak; ahol ezeket a nulladik, vagy a 8. tan­órában tartották — miután tanórajellegűvé váltak — el­lenérzéssel fogadták a ta­nulók. Ami magát a „tizenéves határozatot” illeti, az ter­mészetesen a diákok első kö­telességeként szól a tanulás­ról, s ehhez kapcsolódva a tanulmányi-szakmai verse­nyekről. Nos, a szakmunkás- tanulók alsó évfolyamain jó kezdeményezésnek bizonyul­tak a helyi szakmai verse­nyek. A középfokú taninté­zetek többségében megszer­vezték a tanulmányi moz­galmat, amelynek formái, módszerei sok vitára adnak alkalmat. A módszerek meg­választásához jelentett se­gítséget a Szeghalmon má­sodik alkalommal szervezett tanulmányi tapasztalatcsere, ahol a jó példákat népsze­rűsítették. Több új kezdeményezés született a hasznos szabad­idős programok szervezésé­ben. Ebbe bekapcsolódtak a közművelődési intézmények is. A tavalyi nyári szünet­ben Békéscsabán, a téli szü­netben Orosházán működött diákcentrum. Az első ta­pasztalatok szerint előadá­sokra, szolgáltatásokra a ha­gyományos formákban nincs igény, sikere volt viszont az olyan programoknak, ame­lyek aktív cselekvést kíván­nak a résztvevőktől. Oros­házán igen jó együttműkö­dés alakult ki a középfokú tanintézetek és a művelődé­si intézmények között. Ered­ményes a gyulai nyitott ház akció is. A legtöbb iskola őrzi és ápolja hagyománya­it, illetve az új iskolák igye­keznek megteremteni azt. E célt is szolgálják a diákna­pok, amelyet a legtöbb in­tézményben megtartanak. A legszínesebbre sikerült a ro­mán gimnázium nyelvi he­te, a szarvasi diáknapok, Szeghalmon a Péter And- rás-hét, Békéscsabán a centrumhét és a békési vá­rosi diáknap. A tapasztalat szerint a szervezésbe a diá­kokat jobban be kell vonni. Elgondolkodtató tény, hogy a sport, a turizmus terén még mindig nincs jelentős előrelépés. A diákolimpia versenyeit — Békés kivéte­lével — nem tudták meg­szervezni, mert sem igény, sem lehetőség nem volt rá. Jó kezdeményezésnek bizo­nyult ugyanakkor az úszó­bajnokság, az őszi-tavaszi sportnap az iskolák közötti versenyekkel. Az általános gyakorlat szerint a középfokú taninté­zetekben ma már egy-egy osztály alkot egy-egy KISZ- alapszervezetet. Az elsősök tagfelvétele, a rugalmasabb alapszervezeti élet kialakí­tása még mindig nehézkes, és tart még a vita is, hogy tulajdonképpen ki és hogyan készíti fel ezeket a fiatalo­kat a KISZ-életre. M indent egybevetve „a tizenéves diákifjúság mozgalmi munkájá­nak továbbfejlesztésére ho­zott KB-határozat és a me­gyei intézkedési terv végre­hajtásának első tanévi ta­pasztalatai több vonatko­zásban kedvezőek. A fel­adatok végrehajtásának alapvető feltételei adottak” — állapította meg a KlgZ Békés megyei bizottsága. Ál­talában érzékelhető, hogy nem csupán szavakban, ha­nem tettekben is megnyil­vánul a felelősség, a tenni- akarás a diákokért, jól pél­dázzák ezt az újabb kezde­ményezések is. T. I. Abszurdumok — Tudom, egyszer úgyis kiterítenek, így hát nincs sok vesztenivalóm! — mondta Ccntrum-hctfő előtt a faliszőnyeg, miután csak 20 százalékot engedtek az árából. — Maga csak ne panasz­kodjon! — replikázott a le­pedő. — Engem e művelet előtt mindig előbb felemel­nek, s ha már elég maga­san vagyok, akkor szállíta­nak le. De ki akar ilyenkor lefeküdni velem?! — Ugyan! Maguk mind­annyian a sors kegyeltjei! Nincs okuk arra, hogy so­pánkodjanak. En viszont... akár felemelnek, akár le­szállítanak, nem változik a jellegem — csikorgott a fél­cipő, s mielőtt bárki meg­jegyzést fűzhetett volna vé­leményéhez, a talpa levált a felsőrészétől. — Akkor lesz ismét iga­zán jó világ és akkor lesz becsülete a levegő- és kör­nyezetvédelemnek, amikor falun a tehenek megtörül­köznek, miután az útra ej­tik lepényüket — nyilatkoz­tatta ki Sódernyák Lajos, maszek környezetvédelmi őr a körülötte figyelő emberek­nek, mikor az utca első há­zára felszegezte saját ké- szítményű zománcozott fel­iratát: „Ez a nem dohány­zók utcája”. — És hogyan történt a baleseted? — Ügy, hogy azt hittem, mélyebb a víz ... Jaj, de fáj... És csukafejest ug­rottam a medencébe ... — Szerencséd, hogy van itt a csabai strandon első­segélynyújtó hely. Hisz majdnem szétment a fejed. — Fáj is nagyon. — Elhiszem ... így ... Egy kicsit lemostam, hogy ne vé- rezzen olyan nagyon. Most pedig sétálj be a kórház­ba... De csak szépen, las­san ... Vigyázz, nehogy ösz- szeess útközben ... Majd ott bevarrják a fejedet. (Ez az utóbbi is az ab­szurd esetekhez tartozik. Azzal a különbséggel, hogy ez valóban megtörtént. A balesetet szenvedett 12 éves gyerek (akit egyedül enged­tek útnak) szerencsére nem esett össze útközben, és a kórházban hét öltéssel be is varrták fején a szétrepedt bőrt.) V. D. Hazafias honvédelmi nevelés Tájékoztató az orosházi határőrök életéről Fotó: Röth Sándor (Tudósítónktól) A Honvédelmi Minisztéri­um és a Belügyminisztéri­um évenként közösen szer­vezi meg a katonai pályára irányító táborokat. Több megyéből, így Békésből is jó néhány középiskolás fia­tal vett részt abban a tá­borban, amelyet Szolnokon szerveztek. A fiatalok nagy lelkesedéssel és ambícióval vettek részt a foglalkozáso­kon. Közülük többen már régebben elhatározták, hogy a katonai pályát választják életcéljuknak. A szervezők­nek az volt a céljuk, hogy bemutassák a katonaélet szépségeit, és megismertes­sék őket a katonai hivatás­sal járó nehézségekkel is, minél reálisabb képet adja­nak. Megyénkbe is ellátogattak a tábor lakói, először az orosházi határőrkerület pa­rancsnokságára, ahol nagy szeretettel fogadták őket. Pirityi Gábor, a kerület KISZ-bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, majd Bálint György, a ke­rület törzsfőnöke beszélt a határőrség életéről, felada­tairól, és a kerület életéről. Ezután bemutatták a határ­őrségnél alkalmazott fegy­vereket, technikai felszerelé­seket és kutyabemutatót rendeztek. A csapatmúzeumban meg­ismerkedhettek a kerület történetével. A sok látnivaló lekötötte figyelmüket, a tár­latvezető nem győzött a sok kíváncsi kérdésre válaszol­ni. Nagyon tetszett a fiata­loknak, ahogy a történelmi múlt mellett a mai fiatal határőrök munkája, helytál­lásuk bizonyítékai is helyet kaptak a múzeumban. Ebéd után a megye több határőrőrsén, FEP-jén is­merkedtek a határőrélettel. Beszélgettek a sorkatonák­kal és tisztekkel. Megnézték a határt, és az ott szolgála­tot teljesítő járőröket. Prog­ramjuk a gyulai vár megte­kintésével fejeződött be. Nász Mihály Tíz éve az élen a munkásőrségben a zászlóalj legjobb szakasza, ötször pedig a század leg­jobb alegysége címet. Jelentős a termelőszö­vetkezet vezetőinek a segí­tése az alegység részére. A párt- és gazdasági vezetés bízik a munkásőrökben. Ki is kérik nemegyszer a mun­kásőrök véleményét minden területen. Az alegység tagjai soha sem maradnak távol, ha a közösségért kell tenni. Társadalmi tevékenységük során is eggyé forrottságról adnak számot, tanúbizonysá­got. Amikor néhány évvel ezelőtt két munkásőr apa tragikus hirtelenséggel el­hunyt, siettek az özvegyek segítésére. Az egyik helyen három, a másikon pedig két iskolás gyermek maradt apa nélkül. Az alegység kollektívája úgy döntött, hogy minden iskolaév kez­detén ezer-ezer forint beis­kolázási segítséget adnak. Az összeget szabad időben, különféle gazdasági mun­kákkal keresik meg. Az alegység a szocialista munkaversenyből is kiveszi részét. A szocialista brigád­mozgalomban 60 százalé­kuk vesz részt. Munkájukat a termelőszövetkezetben is példamutatóan. fegyelme­zetten végzik. Társadalmi tevékenységükért a szakasz kollektívájából többen is ki­érdemelték. a dicséretet és jutalmat. A munkásőri tevékenysé­gért tizenhatan kaptak az elmúlt évben is külföldi ju­talomutazást, tizennyolcán „Kiváló Munkásőr”-jelvényt. A körösladányi alegység tagjai a közéleti tevékeny­ségben is az élen járnak. A munkásőri pártmegbízatá­son kívül tizenketten más pártmegbízatást is végeznek. A munkásőrök rászolgáltak a megbecsülésre, az elisme* ' rést munkájukkal vívták ki a közösségben, a termelő- szövetkezetben. Back Gyula SZOT-beutaló a gyógyuláshoz Az idei nyártól csoportonként 290 felnőttet és 145 gyer­meket fogad a legújabb SZOT-létesítmény, a zalakarosi gyógyüdülő. Ezzel három éven belül már a negyedik SZOT- gyógyüdülő nyílt meg. (Tudósítónktól) Még nem készült a körös­ladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetke­zetben tevékenykedő mun- kásőr-alegységről számvetés. Az alegység a Sebes Imre nevét viselő szeghalmi egy­ség egyik alegysége. Pa­rancsnoka Szabó Gyula, a termelőszövetkezet tagja. Az alegység nem különbö­zik a zászlóalj egyik egysé­gétől sem. Mégis van ben­nük valami, ami már tíz éve élen tartja őket. Talán az, hogy amikor ez az al­egység politikailag megér­tette a vietnamiak élet-ha­lál harcát. Ez a bázissza­kasz 1974-től folyamatosan fejlődik, a szolgálati ellátás terén, valamint a kiképzési feladatok teljesítésében. Azt tudni kell erről a kollektí­váról, hogy a korábbi négy termelőszövetkezetből ala­kult a jelenlegi termelőszö­vetkezet. így alakult ki az alegység is. Az elmúlt tíz évben háromszor nyerték el Néptáncosok fesztiváljának záróünnepsége Szegeden vasárnap befe­jeződött a IX. nemzetközi szakszervezeti néptáncfeszti­vál idei tíznapos programja. Tíz ország hétszáz táncosá­nak, népzenészének, éneke­sének műsorait a Dóm téri színpadon, az újszegedi liget szabadtéri színpadán, a mú­zeum, a Szeged Nagyáru­ház, a tiszai partfal lépcső­sorai előtt láthatták az ér­deklődők. A Bulgáriából, Csehszlovákiából, Franciaor­szágból, Jugoszláviából, Len­gyelországból, az NDK-ból. Romániából, a Szovjetunió­ból és Törökországból érke­zett külföldi együttesek Sze­geden kívül Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád, Szolnok és Tolna megye 18 városában és községében is önálló műsort adtak. A kü­lönféle helyszíneken tartott folklórműsorokat mintegy ötvenezer néző tekintette meg. Az újszegedi színpadon rendezett záróünnepségen a SZOT és a rendező szervek más képviselői hangsúlyoz­ták, hogy a fesztivál jól szolgálta a népek közötti ba­rátság elmélyítését, egymás nemzeti kultúrájának meg­ismerését. Az együttesek ko­reográfusai és vezetői szak­mai tanácskozáson folytattak hasznos eszmecserét a nép­táncmozgalom helyzetéről, az utánpótlás neveléséről. A szegedi fesztivál nem verseny, nincsenek helye­zettjei. A résztvevők még­sem távoztak emlék nélkül. Minden együttes megkapta a fesztivál díszes emlékpla­kettjét, Lapis András szob­rászművész alkotását. A nemzetközi szakszerve­zeti néptáncfesztivált két év múlva, 1985-ben rendezik meg ismét Szegeden. 1981-ben készült el a 120 ágyas hévízi SZOT Postás (gyógyüdülő. Tavaly április óta üzemel Hévíz központ­jában a 300 férőhelyes gyógy­üdülő. Ugyancsak az elmúlt év júniusa óta működik a 380 ágyas gyulai SZOT La- zaro Pena Gyógyüdülő. A gyógybeutaláson kívül leginkább a családos üdülést igénylik, ezért néhány üdü­lő kettős feladatú; húsz cso­portban gyógyít, nyáron hat turnusban családokat lát vendégül. A zalakarosi SZOT-gyógy- üdülő nyolcszintes, 150 szo­bás épülete a fürdővel szem­ben létesült, 9 iparági-ága­zati szakszervezethez tartozó több vállalat anyagi hozzá­járulásával. A beruházás költsége 190 millió forint volt, egy férőhely 620 ezer forintba került. A kooperá­ciós partnerek az általuk igényelt férőhelyek felére ke­reten felül kedvezményesen kapják a beutalókat. Á je­gyek másik százalékát rész­arányosán osztják szét a 19 szakszervezeti központ kö­zött. A földszinten kapott he­lyet a recepció, a könyvtár, a nagy társalgó, a játékte­rem, valamint egy 150 sze­mélyes presszó is. A 300 sze­mélyes étterem az első eme­letre került. Az összkomfor­tos, kétágyas szobák a má­sodik emelettől kezdve he­lyezkednek el. Mindegyikhez előszoba, fürdőszoba, külön WC és loggia is tartozik. Minden SZOT-gyógyüdülői beutaló két részből áll. Az egyik rész az elhelyezésre és az ellátásra, míg a másik rész a gyógyszolgáltatások igénybevételére szolgál. Ha a beutalójegy orvosi részét nem töltötték ki, a gyógy­szolgáltatások nem ingyene­sek. Nagyon fontos, hogy a szakszervezeti bizottságok csak az egészségileg valóban rászorulókat utalják be. A zalakarosi gyógyvíz reu­matikus ártalmaknál, moz­gásszervi és idegi panaszok­nál, nőgyógyászati problé­mák gyógyításánál és fog- ágy-megbetegedéseknél egy­aránt hatásos terápia. Igény­be vehető gyógyszolgáltatá­sok : termálmedence, kád, szénsavas, pezsgő- és súly­fürdő, masszázs, valamint víz ..alatti vízsugármasszázs, szauna, szájzuhany és külön­böző elektroterápiás kezelé­sek (ultrahang, galván, in­geráram, rövidhullám, mik­rohullám, kvarc, diadina- mik). A beutaltak kényelméről, ellátásáról összesen 120 dol­gozó gondoskodik. Nagyon színes és változatos kulturá­lis, valamint sportprogram­kínálattal rendelkezik az üdülő. Művészi műsoroktól, táncos rendezvényektől, TIT- előadásoktól, diavetítéstől kezdve sok minden megta­lálható a programban. Nya­ranta a szabadtéri színpad és a kertmozi is üzemel. A játékteremben rex, biliárd, asztalitenisz és sakk házi- bajnokságokat szerveznek. A parkban gyermekjátszótér is van. Az üdülő melletti sport­táborban kézilabda-, röplab­da-, tollaslabda- és lábte­niszpálya, valamint labdarú­gó kispálya található. Mind­emellett teniszpálya is bérel­hető, és mód nyílik sétalo­vaglásra is. Bányai János

Next

/
Oldalképek
Tartalom