Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

1983. július 26„ kedd Baktériumra várva... Védjük a védhetöt! A száraz, meleg nyár nemcsak a növények termé­sét csökkenti. Hatására erő­teljesen szaporodnak a nö­vények természetes ellensé­gei. a különböző gombák, rovarok. Megfigyelhető, hogy számuk robbanásszerűen növekszik a megye szántóin, kertjeiben és a városok parkjaiban. A kétségtelenül kritikus növényvédelmi helyzetről, a napjainkban ajánlatos vegyszeres kezelé­sekről beszélgettünk Szu- gyiczky Jánossal, a megyei növényvédelmi és agroké­miai állomás biológiai labo­ratóriumának vezetőjével. * * * — Már korábban védeke­zési felhívást adtunk ki az üzemeknek az almafa- aknázómolyok ellen — kez­di a beszélgetést. — Sajnos, még mindig aktuális a fel­hívás, ugyanis a megye dé­li részén, főként Orosháza kertjeiben pusztít a kárte­vő, A védekezések az akná­zómoly három fejlődési sza­kaszában lehetnek hatáso­sak: a kifejlett molyok tö­meges rajzásakor, a lárvák tömeges kelésekor, és a tö­meges bábozódáskor. Hang­súlyozom, hogy csak akkor hatnak a szerek, ha ponto­san ismerjük a kártevő fej­lettségét és a jelzett időben alkalmazzuk a kezeléseket. — Melyek ezek a szerek? — Kifejlett rovarok ellen a Chinetrin 25 EC, az Uni- fosz 50 EC és a Nogos 50 EC. A lárvák ellen a nagy­üzemekben alkalmazható a Lannate. a kisüzemekben a vékony szálakon ereszkedő hernyó Ditrifonnal jól irt­ható. — Örök gond az aranka is... — Valóban. A nagyüzemek eddig az aratás miatt nem tudtak az irtásával foglal­kozni, pedig minden föld­Vám- és pénzügyőr volt Sütő Lajos, amíg 1979-ben nyugdíjba nem ment. Már előbb is a medgyesegyházi dinnyetermelők táborába tar­tozott. Igaz, csak kisegítő­ként, amikor ideje engedte. A felesége, aki háztartásbe­li, többet dolgozott a Med- gyesegyháza—Kétegyháza kö­zötti másfél hektáros kis gazdaságban. Most egyformán veszik ki a részüket a munkából. Az irányító az asszony, aki va­lamikor mezőgazdasági szak­iskolát végzett és jobban ért a dinnye-, a paprika-, va­lamint a mogyorótermesztés­hez. Ezek a növények vált­ják egymást. Ahogy a föld engedi, meg ami éppen el­adható, és haszonnal jár. Sütő Lajos nem dicsekszik az idei dinnyetermésnek sem a mennyiségével, sem a mi­nőségével. — Olyan ötvenszázalékos használó számára kötelező az irtása. Kis területen, ahol foltokban fordul elő, jó, ha kikapáljuk a veszélyes gyo­mot, úgy, hogy a folt szegé­lyén levő szövedéket is megsemmisítjük. Hatásos vegyszer ellene a Gramoxo- ne. az Aretit és a Régióné. De a megelőzés is sokat se­gíthet. Gondolok itt a tisz­ta; arankamagmentes lucer­navetőmag használatára. — Sokan panaszkodnak, hogy kertjükben elszaporod­tak a burgonyabogarak. Ne­kik mit javasol? — Igen. a burgonyabogár második nemzedéke is tö­megesen kel az utóbbi idő­ben. Sok helyen évek óta szerves foszforsavészter ha­tóanyagú szereket használ­nak ellene. Ők azt vették észre, hogy nem pusztulnak a bogarak, mert megszokták a vegyszert. Ilyen esetben hatásos a Chinetpin, a Decis és a Sevin — a dobozokon feltüntetett töménységben. Fontos á burgonyabogár ir­tása, mert különben a lár­vái tarrá rágják a növény lombját, és ez jelentős mi­nőségromlást. terméscsökke­nést okoz a burgonyában. * * * — Mire hívná még fel a kiskerttulajdonosok figyel­mét? — A zöldségnövények kö­zül a petrezselyemben és a sárgarépában erősödött a lisztharmatfertőzés. Főként a mélyebb fekvésű háziker­tekben, nagy tőállományú területeken szaporodott fel a gomba. Kéntartalmú szerek jók ellene és a Fundazol. Topsin-Metil. Felhívom még a figyelmet a mezei pocok­ra, amely lassan, de bizto­san szaporodik. Ellene a Polytanol, a Thyodán (ez utóbbi külön engedélyhez kötve) és a Redentin jó — — mondja. — Megszakítá­sokkal több éve termesztünk dinnyét a földünk nagyobb részén, ami már nem foly­tatható. Sem a trágyázás, sem a gondos munka nem segít. Ráadásul sokat ártott a tavaszi hőség, a hirtelen lehűlés és a hideg eső. — Mégis kifizetődő adiny- nyetermesztés? — Azért több a haszna, mint a kukoricának, vagy a ciroknak. Igaz, sok a mun­ka vele. — Ki veszi meg? — Elvisszük Orosházára, Tótkomlósra, Gyulára, Ma­kóra és más helyekre. Zöld­séges boltokban adjuk el, Trabant Combival szállítjuk. Vagy a feleségem vezet, vagy én vezetek. Ha sok az érett dinnye, az utánfutóra 6-7 mázsát is felpakolunk. Néha eljönnek érte a kis­kereskedők. — Mennyi tiszta bevétel­re számít? a csomagoláson feltüntetett adagban és módon. * * * A rendkívüli nyár nem­csak a kórokozók, kártevők életében hozott jelentős vál­tozást. Megnövekedtek a nö­vényvédő állomás feladatai és sajnos, nehézségei is. Er­ről így beszélt a laborató­rium vezetője: — Húsztagú operatív bri­gádunk járja a megye vá­rosait, öt géppel dolgoznak az amerikai fehér szövőlep­ke irtásán. Sajnos, nem fo­gadják mindenütt örömmel őket. Előfordul ugyanis, hogy a parkoló autókra, em­berekre vegyszer jut, mert nem tartják be azokat az előírásokat, amelyek a per­metezéskor a lakosságra vo­natkoznak. Sokan tettek emiatt panaszt, leveleket és kellemetlen telefonokat kap­tunk. Többen a környezet­védelem nevében hívják fel figyelmünket a vegyszerezés ellen. Ezek az emberek el­gondolkodhatnának azon, hogy tarrá rágott fákat vagy szúnyogfelhőket akarnak? — Megértjük, hogy nem örül a lakosság, ha az ud­varára. a kocsijára jut a permetléből. Az is igaz, hogy ezek a szerek nemcsak a ká­ros rovarokat ölik. Éppen ezért nagy reményt fűzünk egy Thuricide nevű készít­ményhez. Tulajdonképpen olyan baktérium van benne, amely öli az amerikai fehér szövőlepkét, az aranyfarú lepkét és a gyűrűs lepkét. A készítmény importból szár­mazik, reméljük rövidesen behozzák az országba, és mi is kapunk belőle ezer kilo­grammot. A szövőlepke má­sodik nemzedéke ellen már ezzel védekezünk, s amit fontos megjegyezni, sem emberre, sem meleg vérű állatokra nem káros. Kér­jük a lakosság megértését a kezelések miatt. Képzett, hozzáértő emberek végzik, akik kötelességüknek tart­ják, hogy pontosan, jól dol­gozzanak. M. Szabó Zsuzsa — Trágya, szántás, vegy­szer, fuvar, napszám... — számolja a termeléssel járó költségeket, majd folytatja: — Olyan 35—40 ezer forint meglesz. — Van még itt, látom, egy kétszáz négyszögöl paprika és földimogyoró ig. — Igen. abból is lesz va­lamennyi haszon. A földi- mogyorót ugyan nagyrészt vetőmagnak termesztjük. Jö­vőre ez lesz dinnye helyett. Szerényen a nyugdíjából is megélne Sütő Lajos, de ő 63 évesen sem bírja a tétlensé­get. És van két lánya, négy unokája, időnként nekik is kell juttatni valamit. Semmivel, kezdte az életet, ma pedig van egy négyszo­bás családi háza Medgyes- egyházán, van a kis földje és van két Trabantja. Köz­ben a feleségével együtt fel­nevelte a lányait. Az egyik pedagógus, a másik könyv­táros lett. Pásztor Béla Érik a dinnye Téglagyári „pokoltornác” Fotó: Fazekas László Forró júliusi nap. Még csak reggel 8 óra van, de árnyékban már 20 fok. kö­rül lehet a hőmérséklet. Aki teheti, a vízparton keres felüdülést. A „forró műszak­ban” dolgozók azonban leg­feljebb álmodnak a stran­dok enyhet adó hűséről. Számukra a kinti kánikula és a benti hőség nehezen el­viselhetővé teszi a nyarat. Az Erőműjavító és Kar­bantartó Vállalat békéscsa­bai öntödéjének igazgatója. Molnár Gyula az öntőcsar­nokba invitál. — Tapasztalja meg a sa­ját bőrén! Ahogy belépek a műhely­be, arcomba csap a forróság. A szűk terem közepén fél­meztelenre vetkőzött mun­kások szorgoskodnak. For­mázok és segédeik, ök ké­szítik elő a délutáni öntést. Verejtékező testtel talics- kázzák a formák elkészíté­séhez szükséges homokot. A hőségre terelem a szót. — Meleg? Itt? — kérdez vissza Tóth Bálint öijtőfor- mázó. — Jönne csak el dél­után, akkor megtudná, hogy mi az. Amikor folyik az iz­zó vas, olyan fojtó i^t benn _a levegő, hogy nem lenne kedve'kérdezni! Délután 2- ig kész kell lennünk a for­mázással, mert akkorra ol­vad meg a vas. Néhány erő­művi alkatrészt és csőbilin­cset öntünk. — Szűk a hely, nem bal­esetveszélyes itt dolgozni? — Valamikor malom mű­ködött ebben az épületben, emiatt kevés a hely és rossz a szellőzés. Vigyázunk egy­másra. Nálunk a lógósnak nincs maradása. Az izzó vas nem gyerekjáték. — Hogy egészségtelen-e? — veszi át a szót Dézsi Má­tyás, a kúpoló kemencék kezelője. — Az biztos, hogy nem leányálom itt az 1500 fokos vas szomszédságában dolgozni — mutat a henger alakú alkalmatosságok felé. amelyekben már izzik a nyersvasat olvasztó koksz. A levegőfúvókák zajától alig halljuk egymást. — Leginkább a huzat visel meg. Reumás vagyok. Vi­szont van egy előnyöm, a buszon mindig ülhetek. Any- nyira átható a ruhámból áradó rozsdaszag, hogy min­denki elhúzódik mellőlem, olyan vagyok, mint a kon­dás. vagy a csatornatisztító — jegyzi meg kesernyés mosollyal az arcán. — Kevés a fiatal — nézek körbe. — Inkább az a baj, hogy kevesen maradnak itt. Ha könnyebb munkával keres­hetnek ennyit, persze, hogy itthagyják. Nem. azért még­sem néptelenedik el ez a szakmák Az én fiam idejön dolgozni. Kint és bent egyre emel­kedik a hőmérséklet, lassan közeledik az öntés ideje. Nem zavarok tovább. A ben­ti 40 fok után felüdülés a kinti 30. • Délután heves zápor fo­gad a város másik végében. A békéscsabai 1. sz. tégla­gyár körkemencéjének elő­terében nem érezni a kinti eső jótékony hűvösét: 50— 55 fok van itt, ..a pokol tornácában”. Miklya János műszakve­zető kalauzol az égetőkhöz. Egeresi Lajos égetőmester éppen a gázbefúvó vezeték- rendszert ellenőrzi. Hogy érzékeltesse a mélyben uralkodó hőséget, felemeli a körkemence tetején sora­kozó gázbeömlő nyílásokat záró fedők egyikét. A feltö­rő hő szinte perzsel. — Nehéz itt megmaradni. Télen még csak-csak elvisel­hető, ilyenkor nyáron vi­szont pokol — mondja Ege­resi Lajos. A kemence fölött az áramló levegő útját követve, felmegyünk a legfelső szint­re. A tető alatti rámákon sorakoznak a száradó csere­pek. A félhomályban a lehú­zok szorgoskodnak. Párban dolgoznak, naponta 18—20 ezer cserepet mozgatnak meg. Két tűz között vannak, alulról a felszálló meleg, felülről a perzselő napsugár nehezíti munkájukat. Mind­ehhez hozzájárul az örökké szálló por, amely beleívódik a bőr pórusaiba. — Itt teljes az egyenjogú­ság. A brigádban a nők nor­mája megegyezik a férfiaké­val, csakhogy amíg a ke- mencémunkásoknak jár a nyugdíj-korkedvezmény, ne­künk nem adják meg. Vol­tak már itt az Egészségügyi Minisztériumból, megírták már néhányan, de hasztalan. Ha a balett-táncosnőnek, vagy a népi táncosnak jár a korkedvezmény, nekünk mi­ért nem? — kérdi az egyik munkásnő. — A nevem? Azt ne írja meg, nem fontos. Visszatérünk a kemence előterébe. Gazda István és Kálló Sándor kihordó ma­gasított téglát rakodik. Na­ponta 5—5.5 ezret. — Nem a mennyiséggel van gond, hanem nyáron a hőséggel, porral, télen pedig a hideggel. A kemence mel­lől kimenni a fagyba, 60 fok hőmérsékletkülönbséget jelent. Kevesen vannak, akik reuma nélkül mennek nyugdíjba — mondja Mé­zes György brigádvezető. Miklya János művezető foly­tatja: — Ha majd elkészül az új cserépgyár a 2. számú gyáregységben, ott lényege­sen jobbak lesznek a mun­kakörülmények. Addig vi­szont kénytelenek vagyunk itt dolgozni. Nem könnyű a munka, de igyekszik a gyár jól megfizetni. Nálunk apák és fiúk generációk óta együtt dolgoznak. tudják, hogy az itt gyártott cserépre és téglára égető szükség van. Azt hiszem, ez mindent megmagyaráz. A fürdőzők örömére kint ismét perzsel a kora dél­utáni nap. A melegüzemi munkások nem hagyhatják ott a gépet, nem tehetik le a szerszámot. Mindennapos helytállásukkal példát ad­hatnak azoknak, akik lé­nyegesen jobb körülmé­nyek között dolgoznak. Las­san feíszáradnak a tócsák, újra száll a por. A „forró műszak” termel... Köti Lóránt A TSZKER sarkadkcresztúri telepén 120 környékbeli nő talál munkát. Az év eddig eltelt részében feldolgoztak mintegy 80 vagon fehérbabot, amelyet kistermelőktől vásároltak fel, és Ausztriába exportálnak. Az 55 vagon megtisztított fokhagymából 20 vagonnal jutott tő­kés exportra. Jelenleg mogyorót készítenek elő, majd ezt követően ismét 100 vagon fok­hagyma feldolgozása szerepel a tervekben Fotó: Béla Ottó Kezdeményezések a hét végi rakodások növelésére A hétvégi szállítások ösz­tönzésére a MÁV júliustól kísérletképpen vállalta, kár­térítést fizet, amennyiben a fuvaroztató egy héttel előre bejelentett és visszaigazolt igényét nem tudja teljesíte­ni. A MÁV új kezdeménye­zése egyike azoknak á szer­vezési intézkedéseknek és kedvezményeknek, melyek célja, hogy a vasúti teher­kocsik hétvégi kihasználtsá­ga javuljon. Így a vasút évente 3-4 millió tonnával több árut továbbíthatna, ami különösen az őszi csúcs- időszakban jelentene nagy segítséget, amikor a mező- gazdasági termények több­sége elszállításra vár. Ehhez viszont az szükséges, hogy a fuvaroztatók fogadják is az árut, gondoskodjanak kira­kodásáról. Az első félév tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kedvezmények még min­dig nem a kívánt mérték­ben ösztönzik a fuvarozta- tókat a hétvégi szállítmá­nyok ki- és -berakodására. Hétfő reggelente általában 2 ezer kocsival több vár ki­rakodásra, mint a hét más munkanapjain. Most 1,3 szá­zalékkal kevesebb árut ra­kodnak be, mint azokon a hétvégeken, amikor szomba­ton is rendes munkarend szerint dolgoztak, a kirako­dások aránya pedig 0,3 szá­zalékkal csökkent. A meg­rendelőknek több mint a fele — általában azok a vállala­tok, ahol folyamatos mun­karendben dolgoznak — azonban felkészülten várja áruját. Ehhez a szállítók is az eddiginél több segítsé­get adnak. Az idei nyáron már több mint 200 MÁV— Volán közös komplex rako­dóbrigád dolgozik a hétvé­geken, s a Volán emellett még azt is vállalja néhány nagyobb körzeti pályaudva­ron, hogy a szállítmány be­érkezését követően nyomban kirakja az árut és közúton továbbítja rendeltetési he­lyére. Az őszi szállítási csúcs kö­zeledtével a MÁV-nál belső szervezési intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy időben értesítsék a fu- varoztatót a szállítmány megérkezéséről, aminek ké­sedelmes közlését nemegy­szer jogosan kifogásolták a megrendelők., Ugyanakkor a szállíttatóknak is van még tennivalójuk, a többi között némileg pótolhatnák a na­gyobb tranzitraktárak hiá­nyát, ha saját tárolóik mun­karendjét mindenütt a fo­lyamatos árufogadáshoz, il­letve ^-indításhoz igazítanák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom