Békés Megyei Népújság, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
1983. július 26„ kedd Baktériumra várva... Védjük a védhetöt! A száraz, meleg nyár nemcsak a növények termését csökkenti. Hatására erőteljesen szaporodnak a növények természetes ellenségei. a különböző gombák, rovarok. Megfigyelhető, hogy számuk robbanásszerűen növekszik a megye szántóin, kertjeiben és a városok parkjaiban. A kétségtelenül kritikus növényvédelmi helyzetről, a napjainkban ajánlatos vegyszeres kezelésekről beszélgettünk Szu- gyiczky Jánossal, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás biológiai laboratóriumának vezetőjével. * * * — Már korábban védekezési felhívást adtunk ki az üzemeknek az almafa- aknázómolyok ellen — kezdi a beszélgetést. — Sajnos, még mindig aktuális a felhívás, ugyanis a megye déli részén, főként Orosháza kertjeiben pusztít a kártevő, A védekezések az aknázómoly három fejlődési szakaszában lehetnek hatásosak: a kifejlett molyok tömeges rajzásakor, a lárvák tömeges kelésekor, és a tömeges bábozódáskor. Hangsúlyozom, hogy csak akkor hatnak a szerek, ha pontosan ismerjük a kártevő fejlettségét és a jelzett időben alkalmazzuk a kezeléseket. — Melyek ezek a szerek? — Kifejlett rovarok ellen a Chinetrin 25 EC, az Uni- fosz 50 EC és a Nogos 50 EC. A lárvák ellen a nagyüzemekben alkalmazható a Lannate. a kisüzemekben a vékony szálakon ereszkedő hernyó Ditrifonnal jól irtható. — Örök gond az aranka is... — Valóban. A nagyüzemek eddig az aratás miatt nem tudtak az irtásával foglalkozni, pedig minden földVám- és pénzügyőr volt Sütő Lajos, amíg 1979-ben nyugdíjba nem ment. Már előbb is a medgyesegyházi dinnyetermelők táborába tartozott. Igaz, csak kisegítőként, amikor ideje engedte. A felesége, aki háztartásbeli, többet dolgozott a Med- gyesegyháza—Kétegyháza közötti másfél hektáros kis gazdaságban. Most egyformán veszik ki a részüket a munkából. Az irányító az asszony, aki valamikor mezőgazdasági szakiskolát végzett és jobban ért a dinnye-, a paprika-, valamint a mogyorótermesztéshez. Ezek a növények váltják egymást. Ahogy a föld engedi, meg ami éppen eladható, és haszonnal jár. Sütő Lajos nem dicsekszik az idei dinnyetermésnek sem a mennyiségével, sem a minőségével. — Olyan ötvenszázalékos használó számára kötelező az irtása. Kis területen, ahol foltokban fordul elő, jó, ha kikapáljuk a veszélyes gyomot, úgy, hogy a folt szegélyén levő szövedéket is megsemmisítjük. Hatásos vegyszer ellene a Gramoxo- ne. az Aretit és a Régióné. De a megelőzés is sokat segíthet. Gondolok itt a tiszta; arankamagmentes lucernavetőmag használatára. — Sokan panaszkodnak, hogy kertjükben elszaporodtak a burgonyabogarak. Nekik mit javasol? — Igen. a burgonyabogár második nemzedéke is tömegesen kel az utóbbi időben. Sok helyen évek óta szerves foszforsavészter hatóanyagú szereket használnak ellene. Ők azt vették észre, hogy nem pusztulnak a bogarak, mert megszokták a vegyszert. Ilyen esetben hatásos a Chinetpin, a Decis és a Sevin — a dobozokon feltüntetett töménységben. Fontos á burgonyabogár irtása, mert különben a lárvái tarrá rágják a növény lombját, és ez jelentős minőségromlást. terméscsökkenést okoz a burgonyában. * * * — Mire hívná még fel a kiskerttulajdonosok figyelmét? — A zöldségnövények közül a petrezselyemben és a sárgarépában erősödött a lisztharmatfertőzés. Főként a mélyebb fekvésű házikertekben, nagy tőállományú területeken szaporodott fel a gomba. Kéntartalmú szerek jók ellene és a Fundazol. Topsin-Metil. Felhívom még a figyelmet a mezei pocokra, amely lassan, de biztosan szaporodik. Ellene a Polytanol, a Thyodán (ez utóbbi külön engedélyhez kötve) és a Redentin jó — — mondja. — Megszakításokkal több éve termesztünk dinnyét a földünk nagyobb részén, ami már nem folytatható. Sem a trágyázás, sem a gondos munka nem segít. Ráadásul sokat ártott a tavaszi hőség, a hirtelen lehűlés és a hideg eső. — Mégis kifizetődő adiny- nyetermesztés? — Azért több a haszna, mint a kukoricának, vagy a ciroknak. Igaz, sok a munka vele. — Ki veszi meg? — Elvisszük Orosházára, Tótkomlósra, Gyulára, Makóra és más helyekre. Zöldséges boltokban adjuk el, Trabant Combival szállítjuk. Vagy a feleségem vezet, vagy én vezetek. Ha sok az érett dinnye, az utánfutóra 6-7 mázsát is felpakolunk. Néha eljönnek érte a kiskereskedők. — Mennyi tiszta bevételre számít? a csomagoláson feltüntetett adagban és módon. * * * A rendkívüli nyár nemcsak a kórokozók, kártevők életében hozott jelentős változást. Megnövekedtek a növényvédő állomás feladatai és sajnos, nehézségei is. Erről így beszélt a laboratórium vezetője: — Húsztagú operatív brigádunk járja a megye városait, öt géppel dolgoznak az amerikai fehér szövőlepke irtásán. Sajnos, nem fogadják mindenütt örömmel őket. Előfordul ugyanis, hogy a parkoló autókra, emberekre vegyszer jut, mert nem tartják be azokat az előírásokat, amelyek a permetezéskor a lakosságra vonatkoznak. Sokan tettek emiatt panaszt, leveleket és kellemetlen telefonokat kaptunk. Többen a környezetvédelem nevében hívják fel figyelmünket a vegyszerezés ellen. Ezek az emberek elgondolkodhatnának azon, hogy tarrá rágott fákat vagy szúnyogfelhőket akarnak? — Megértjük, hogy nem örül a lakosság, ha az udvarára. a kocsijára jut a permetléből. Az is igaz, hogy ezek a szerek nemcsak a káros rovarokat ölik. Éppen ezért nagy reményt fűzünk egy Thuricide nevű készítményhez. Tulajdonképpen olyan baktérium van benne, amely öli az amerikai fehér szövőlepkét, az aranyfarú lepkét és a gyűrűs lepkét. A készítmény importból származik, reméljük rövidesen behozzák az országba, és mi is kapunk belőle ezer kilogrammot. A szövőlepke második nemzedéke ellen már ezzel védekezünk, s amit fontos megjegyezni, sem emberre, sem meleg vérű állatokra nem káros. Kérjük a lakosság megértését a kezelések miatt. Képzett, hozzáértő emberek végzik, akik kötelességüknek tartják, hogy pontosan, jól dolgozzanak. M. Szabó Zsuzsa — Trágya, szántás, vegyszer, fuvar, napszám... — számolja a termeléssel járó költségeket, majd folytatja: — Olyan 35—40 ezer forint meglesz. — Van még itt, látom, egy kétszáz négyszögöl paprika és földimogyoró ig. — Igen. abból is lesz valamennyi haszon. A földi- mogyorót ugyan nagyrészt vetőmagnak termesztjük. Jövőre ez lesz dinnye helyett. Szerényen a nyugdíjából is megélne Sütő Lajos, de ő 63 évesen sem bírja a tétlenséget. És van két lánya, négy unokája, időnként nekik is kell juttatni valamit. Semmivel, kezdte az életet, ma pedig van egy négyszobás családi háza Medgyes- egyházán, van a kis földje és van két Trabantja. Közben a feleségével együtt felnevelte a lányait. Az egyik pedagógus, a másik könyvtáros lett. Pásztor Béla Érik a dinnye Téglagyári „pokoltornác” Fotó: Fazekas László Forró júliusi nap. Még csak reggel 8 óra van, de árnyékban már 20 fok. körül lehet a hőmérséklet. Aki teheti, a vízparton keres felüdülést. A „forró műszakban” dolgozók azonban legfeljebb álmodnak a strandok enyhet adó hűséről. Számukra a kinti kánikula és a benti hőség nehezen elviselhetővé teszi a nyarat. Az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéjének igazgatója. Molnár Gyula az öntőcsarnokba invitál. — Tapasztalja meg a saját bőrén! Ahogy belépek a műhelybe, arcomba csap a forróság. A szűk terem közepén félmeztelenre vetkőzött munkások szorgoskodnak. Formázok és segédeik, ök készítik elő a délutáni öntést. Verejtékező testtel talics- kázzák a formák elkészítéséhez szükséges homokot. A hőségre terelem a szót. — Meleg? Itt? — kérdez vissza Tóth Bálint öijtőfor- mázó. — Jönne csak el délután, akkor megtudná, hogy mi az. Amikor folyik az izzó vas, olyan fojtó i^t benn _a levegő, hogy nem lenne kedve'kérdezni! Délután 2- ig kész kell lennünk a formázással, mert akkorra olvad meg a vas. Néhány erőművi alkatrészt és csőbilincset öntünk. — Szűk a hely, nem balesetveszélyes itt dolgozni? — Valamikor malom működött ebben az épületben, emiatt kevés a hely és rossz a szellőzés. Vigyázunk egymásra. Nálunk a lógósnak nincs maradása. Az izzó vas nem gyerekjáték. — Hogy egészségtelen-e? — veszi át a szót Dézsi Mátyás, a kúpoló kemencék kezelője. — Az biztos, hogy nem leányálom itt az 1500 fokos vas szomszédságában dolgozni — mutat a henger alakú alkalmatosságok felé. amelyekben már izzik a nyersvasat olvasztó koksz. A levegőfúvókák zajától alig halljuk egymást. — Leginkább a huzat visel meg. Reumás vagyok. Viszont van egy előnyöm, a buszon mindig ülhetek. Any- nyira átható a ruhámból áradó rozsdaszag, hogy mindenki elhúzódik mellőlem, olyan vagyok, mint a kondás. vagy a csatornatisztító — jegyzi meg kesernyés mosollyal az arcán. — Kevés a fiatal — nézek körbe. — Inkább az a baj, hogy kevesen maradnak itt. Ha könnyebb munkával kereshetnek ennyit, persze, hogy itthagyják. Nem. azért mégsem néptelenedik el ez a szakmák Az én fiam idejön dolgozni. Kint és bent egyre emelkedik a hőmérséklet, lassan közeledik az öntés ideje. Nem zavarok tovább. A benti 40 fok után felüdülés a kinti 30. • Délután heves zápor fogad a város másik végében. A békéscsabai 1. sz. téglagyár körkemencéjének előterében nem érezni a kinti eső jótékony hűvösét: 50— 55 fok van itt, ..a pokol tornácában”. Miklya János műszakvezető kalauzol az égetőkhöz. Egeresi Lajos égetőmester éppen a gázbefúvó vezeték- rendszert ellenőrzi. Hogy érzékeltesse a mélyben uralkodó hőséget, felemeli a körkemence tetején sorakozó gázbeömlő nyílásokat záró fedők egyikét. A feltörő hő szinte perzsel. — Nehéz itt megmaradni. Télen még csak-csak elviselhető, ilyenkor nyáron viszont pokol — mondja Egeresi Lajos. A kemence fölött az áramló levegő útját követve, felmegyünk a legfelső szintre. A tető alatti rámákon sorakoznak a száradó cserepek. A félhomályban a lehúzok szorgoskodnak. Párban dolgoznak, naponta 18—20 ezer cserepet mozgatnak meg. Két tűz között vannak, alulról a felszálló meleg, felülről a perzselő napsugár nehezíti munkájukat. Mindehhez hozzájárul az örökké szálló por, amely beleívódik a bőr pórusaiba. — Itt teljes az egyenjogúság. A brigádban a nők normája megegyezik a férfiakéval, csakhogy amíg a ke- mencémunkásoknak jár a nyugdíj-korkedvezmény, nekünk nem adják meg. Voltak már itt az Egészségügyi Minisztériumból, megírták már néhányan, de hasztalan. Ha a balett-táncosnőnek, vagy a népi táncosnak jár a korkedvezmény, nekünk miért nem? — kérdi az egyik munkásnő. — A nevem? Azt ne írja meg, nem fontos. Visszatérünk a kemence előterébe. Gazda István és Kálló Sándor kihordó magasított téglát rakodik. Naponta 5—5.5 ezret. — Nem a mennyiséggel van gond, hanem nyáron a hőséggel, porral, télen pedig a hideggel. A kemence mellől kimenni a fagyba, 60 fok hőmérsékletkülönbséget jelent. Kevesen vannak, akik reuma nélkül mennek nyugdíjba — mondja Mézes György brigádvezető. Miklya János művezető folytatja: — Ha majd elkészül az új cserépgyár a 2. számú gyáregységben, ott lényegesen jobbak lesznek a munkakörülmények. Addig viszont kénytelenek vagyunk itt dolgozni. Nem könnyű a munka, de igyekszik a gyár jól megfizetni. Nálunk apák és fiúk generációk óta együtt dolgoznak. tudják, hogy az itt gyártott cserépre és téglára égető szükség van. Azt hiszem, ez mindent megmagyaráz. A fürdőzők örömére kint ismét perzsel a kora délutáni nap. A melegüzemi munkások nem hagyhatják ott a gépet, nem tehetik le a szerszámot. Mindennapos helytállásukkal példát adhatnak azoknak, akik lényegesen jobb körülmények között dolgoznak. Lassan feíszáradnak a tócsák, újra száll a por. A „forró műszak” termel... Köti Lóránt A TSZKER sarkadkcresztúri telepén 120 környékbeli nő talál munkát. Az év eddig eltelt részében feldolgoztak mintegy 80 vagon fehérbabot, amelyet kistermelőktől vásároltak fel, és Ausztriába exportálnak. Az 55 vagon megtisztított fokhagymából 20 vagonnal jutott tőkés exportra. Jelenleg mogyorót készítenek elő, majd ezt követően ismét 100 vagon fokhagyma feldolgozása szerepel a tervekben Fotó: Béla Ottó Kezdeményezések a hét végi rakodások növelésére A hétvégi szállítások ösztönzésére a MÁV júliustól kísérletképpen vállalta, kártérítést fizet, amennyiben a fuvaroztató egy héttel előre bejelentett és visszaigazolt igényét nem tudja teljesíteni. A MÁV új kezdeményezése egyike azoknak á szervezési intézkedéseknek és kedvezményeknek, melyek célja, hogy a vasúti teherkocsik hétvégi kihasználtsága javuljon. Így a vasút évente 3-4 millió tonnával több árut továbbíthatna, ami különösen az őszi csúcs- időszakban jelentene nagy segítséget, amikor a mező- gazdasági termények többsége elszállításra vár. Ehhez viszont az szükséges, hogy a fuvaroztatók fogadják is az árut, gondoskodjanak kirakodásáról. Az első félév tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a kedvezmények még mindig nem a kívánt mértékben ösztönzik a fuvarozta- tókat a hétvégi szállítmányok ki- és -berakodására. Hétfő reggelente általában 2 ezer kocsival több vár kirakodásra, mint a hét más munkanapjain. Most 1,3 százalékkal kevesebb árut rakodnak be, mint azokon a hétvégeken, amikor szombaton is rendes munkarend szerint dolgoztak, a kirakodások aránya pedig 0,3 százalékkal csökkent. A megrendelőknek több mint a fele — általában azok a vállalatok, ahol folyamatos munkarendben dolgoznak — azonban felkészülten várja áruját. Ehhez a szállítók is az eddiginél több segítséget adnak. Az idei nyáron már több mint 200 MÁV— Volán közös komplex rakodóbrigád dolgozik a hétvégeken, s a Volán emellett még azt is vállalja néhány nagyobb körzeti pályaudvaron, hogy a szállítmány beérkezését követően nyomban kirakja az árut és közúton továbbítja rendeltetési helyére. Az őszi szállítási csúcs közeledtével a MÁV-nál belső szervezési intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy időben értesítsék a fu- varoztatót a szállítmány megérkezéséről, aminek késedelmes közlését nemegyszer jogosan kifogásolták a megrendelők., Ugyanakkor a szállíttatóknak is van még tennivalójuk, a többi között némileg pótolhatnák a nagyobb tranzitraktárak hiányát, ha saját tárolóik munkarendjét mindenütt a folyamatos árufogadáshoz, illetve ^-indításhoz igazítanák.
