Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-03 / 130. szám

NÉPÚJSÁG jfelnsq ,.£ guinüt .£8ei Az építők szakszervezetének megyei bizottsági ülésén 0 féléves munkát értékelték A két választási ' ciklus közötti időszak feléhez ér­kezett a szakszervezeti mun­ka is. Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete megyei bi­zottsága többek között ezt tűzte fő napirendi pontjá­vá, melyet tegnap, csütörtö­kön délelőtt Békéscsabán tartottak. A megyei bizott­sági ülésen többek között részt vett Irházi Lajosné, az SZMT vezető - titkára és Sprőber Józs.ef, a megyei pártbizottság munkatársa. Az első napirendi pontban a megyei bizottság tavalyi oktatási tervének megvalósí­tása, és az idei tervek előké­szítése, azok jóváhagyása szerepelt Vári Jánosné és Vasas Pál előterjesztésében. Ezt követően a két ülés kö­zött végzett munkáról tájé­koztatta a jelenlevőket Kneifel Antal, a megyei bi­zottság titkára. A harmadik napirendi pontban a megyei bizottság titkára számolt be a megyei bizottság legutóbbi három­éves munkájáról. A megyei bizottságot az 1980. július 5-én megtartott küldöttérte­kezlet választotta meg. A választás óta eltelt három év alatt tovább fejlődött a szakszervezet társadalmi szerepe, jelentősége, erősö­dött a szakszervezet befo­lyása a tagságra. Tovább szélesedett a munkahelyi és a szakszervezeti demokrácia. A szakszervezeti tagság ma már mind jobban figyeli, egyre jobban igényli a szak- szervezeti munkát, ebben, a gazdasági építőmunkához hasonlóan hajlandó aktívan közreműködni. A tagság szakmai, politikai és tudati fejlődése tovább erősödött, bátrabb, kezdeményezőbb és őszintébb légkör alakult ki a munkahelyeken. A tiszt­ségviselők is megfelelő szak­értelemmel, szakmai, politi­kai felkészültséggel ren­delkeznek. Ez eredménye­sebbé tette a gazdasági, és a gazdálkodási munkát. A beszámoló ezt követő­en taglalta az ágazathoz tar­tózó egységeknél folyó mun­kát, majd Kneifel Arrtal többek között hangsúlyozta: — Megyei bizottságunk továbbra is elsődleges fel­adatának tekintette a köz­ponti határozat feldolgozá­sát, az alapszervezetekben folyó' munka könnyítését. Testületünk és bizottságaink sajátos módszereinek folya­matos korszerűsítésére töre­kedett, a hatékonyabb, az eredményesebb munkára. Úgy érezzük: ez nagyobb részt sikerült, s a nehezedő külső és belső nehézségek el­lenére eredményeink egyre inkább állandósulnak. A beszámoló ezt követően elemezte a vállalatoknál fo­lyó termékszerkezet-váltást, az ötnapos munkahétre tör­ténő átállás tapasztalatait, a szocialista munkaverseny­ben rejlő további lehetősé­geket, a szociális tervek végrehajtását. A szakszervezet ráirányí­totta figyelmét az általános iskola 8. osztályát el nem végzettekre. Sajnos, az iparágban egyre több azok­nak a száma, akik nem ren­delkeznek 8. osztályos vég­zettséggel. A szakmai szín­vonal növelésére az építő­ipari szakközép- és főiskola kihelyezett tagozatának indí­tására reális lehetőségek vannak. A beszámoló foglalkozott a tagság létszámával is. Eb­ből kiderül: az építőipari munkások szervezettség^ 96,3 százalékos, az országos át­lagnál jobb. Sajnos, az építőipari ágazathoz tartozó tagok száma az iparágban dolgozók számával azonos arányban csökkent. A me­gye építőmunkásainak kö­rülbelül csak egyharmada dolgozik a szervezett építő­iparban. A beszámoló feletti vitá­ban 11 -en mondták el véle­ményüket, hozzászólásukkal tették még teljesebbé a- be­számolót. Szóltak a gazda­sági egység átszervezéséről, az ott dolgozók gondjáról, a reszortfelelősök továbbkép­zéséről, á közgazdasági adottságok változásáról, az újításokról. Többen hangsú­lyozták: a bizalmi testületek létrehozása javította a szak- szervezeti alapszervezetek munkáját, noha a bizalmiak munkája még csak most van kibontakozóban. A szak- szervezetek a megújhodás folyamatában vannak. a gyorsan változó körülmé­nyek között tevékenysé­gükben mind jobban a tar­talmasabb. a színvonalasabb munka kerül előtérbe. Az utolsó napirendi pont keretében a megyei bizott­ság mellett működő bizott­ságok tagjainak bővítésére, tett javaslatot Vasas Pál, majd bejelentésekkel zárta munkáját az Építő-. Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. — szekeres — Megyei iskolaszövetkezeti tanácskozás Békéscsabán Pedagógusok és ÁFÉSZ-ek vezetőinek együttes tanács­kozására került sor tegnap, csütörtökön délelőtt Békés­csabán, a MÉSZÖV székhá­zában. A résztvevők — mint­egy ötvenen — közvetlenül is szervezői, segítői annak a mozgalomnak, mely me­gyénkben ma már 18 iskola­szövetkezeti csoport konkrét tevékenységében jut kifeje­zésre. A résztvevőket Blahut Ká- rolyné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának politi­kai rtiunkatársa köszöntötte, majd Orosz Sándor, a MÉ­SZÖV általános szövetségi titkárságának vezetője érté­kelte az országban és me­gyénkben is fellendülőben levő iskolaszövetkezeti moz­galom helyzetét, feladatát. Különösen az 1975 óta elért eredményeket, s a további előrelépés lehetőségeit tag­lalta. Többek között hangsú­lyozta: kívánatos, hogy vala­mennyi fogyasztási és' érté­kesítő szövetkezet keretében jöjjön létre iskolaszövetkeze­ti csoport. A meglevőknél pedig fokozottabb gondot kell fordítani szervezeti és gazdasági életük megszilár­dítására, továbbá arra, hogy erősödjék az iskolaszövetke­zeti csoportok munkára, köz- életiségre nevelő szerepe, te­vékenysége. Hárs Györgyné, a megyei tanács művelődési osztályá­nak csoportvezetője tartott előadást „Az iskolaszövetke­zeti csoportok szerepe az ok­tató-nevelő munkában” címmel, mely abban erősítet­te meg a tanácskozáson, részt vett pedagógusokat, hogy jó ügy mellé álltak, amikor az iskolaszövetkezeti mozgalom támogatói, segítői lettek. A két értékelő számvetést élénk eszmecsere követte. A felszólalók sokoldalúan be­széltek az elért eredmények­ről, azokról a sikerekről, melyet az általános és kö­zépiskolák tanulói, vagyis az iskolaszövetkezett csoportok tagjai már több helyen el­értek. Különösen nagy ér­deklődéssel hallgatták a je­lenlevők a dombiratosi álta­lános iskola igazgatónőjét, aki olyan módszereket is­mertetett, melyek felkeltet­ték a tanácskozáson részt vett pedagógusok és szövet­kezeti vezetők figyelmét. Az eredményeken túl azonban többen szóvá tették gondjai­kat, míg mások javaslatai­kat tolmácsolták. A tanácskozás Orosz Sán­dor válaszadásával ért vé­get. — Balkus — Egészségügyi újítók találmányaiból nyílt kiállítás Budapesten, az OMKEU Népköztársaság úti kiállítótermében. A bemutatót az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet és az Orvosműszer-kereskedelmi Vállalat rendezte. A kiállítás segítséget kíván nyújtani az egész­ségügyben már elfogadott és bevezetett újítások tömeggyártásához, és általános elterjedé­sükhöz. Képünkön: a sebbel közvetlenül nem érintkező, rögzítő, fedő Ramofix rugalmas kö­tözőanyaggal bepólyált próbabábú látható (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) Itthon és olcsóbban Pártoljuk jobban a hazai ipart! O ossuth Lajos hajdani védegylete ötlött az eszünkbe, miközben a BNV pavilonjait jártuk. Azé a mozgalomé, amelynek tagjai 1844 októberében be­csületszóval kötelezték ma­gukat arra, hogy 6 éven át, 1850 októberéig csak honi mesterembereknél dolgoztat­nak, s a termeléshez szük­séges nyersanyagokon és félgyártmányokon kívül semmi olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, ami­ből magyar is kapható .. . Hogy mi köze lehet egyál­talán a 139 évvel ezelőtt ala­pított védegyletnek a tava­szi BNV-hez, arra még visz- szatérünk. Ehelyütt, vagyis most érjük be csak annyival, hogy majd 140 esztendő után ismét van egy olyan kezde­ményezés, amely némiképp emlékeztet a védegylet cél­jaira. Tudvalevő ugyanis, hogy mind jobban kiterebé­lyesedik az az akció, amely­nek jelszava így hangzik: itthon és olcsóbban. Vagyis lehetőleg ne hozzunk be olyan nyugati iparcikkeket, amely azonos, vagy jobb mi­nőségben Magyarországon is gazdaságosan megtermelhető. Állítsuk elő idehaza, s ex­portáljuk is, ha kifizetődő. Valószínű, arra is sokan emlékeznek még, hogy ápri­lis 11—15. között az Ipari Reklám és Propaganda Vál­lalat szervezésében bemuta­tót tartottak e termékekből. De ott még csak 50 válla­lat állítot ki, így nem érzé-, kelhettük azt a bőséget, ami a tavaszi BNV pavilonjaiban fogadott bennünket az im­porthelyettesítő cikkekből. Jellemző, hogy csupán egy. megye majd mind a 19 ipari szövetkezete gyárt olyasmit, amiért azelőtt dollárt, már­kát vagy fontot kellett kiad­ni, köztük mikroszámítógé­pet, vakoknak és csökkent látóképességűeknek szánt .szellemes lázmérőt, autóhoz használatos sárvédő gumit, analitikai műszereket, külön­leges transzformátorokat és így tovább. S nem beszél­tünk még a nagyvállalatok­ról, például az OKÜ-ről (Óz­di Kohászati Üzemek) amely­nek menetbordás betonacélja BNV-díjat kapott. Érthetően, hiszen ezt a betonacélt nem kell hegeszteni. Egyszerű csavarozással hosszabbítha­tó, teherbíróbb s könnyebb is. Az építők a megmond­hatói, hogy ilyen betonacél­hoz azelőtt csak NSZK-im- portból lehetett hozzájutni. Valószínű, minden BNV- látogatónak vannak ilyen, vagy ehhez hasonló élmé­nyei. Ennek alapján kije­lenthetjük, túljutottunk azon, hogy csak annyit mondjunk: megmozdult va­lami. Ma már nem túlzás arról beszélni, hogy a honi iparban mind jobban kibon­takozik az importhelyettesítő akció, amit — helytelen ma­gyarsággal — többnyire im­Igazgatót búcsúztattak — igazgatót köszöntöttek Munkásgyűlésen búcsúzott el a gyári kollektívától Má­tyási János, a Sarkadi Cu­korgyár nyugdíjba vonuló igazgatója. A június elsején megtartott munkásgyűlésen Antal Károly, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára búcsúztatta Mátyási Já­nost, aki cukorgyári munkás­ból lett hosszú évekre 9 gyár felelős vezetője. Ugyan­ezen a gyűlésen találkozhat­tak az üzem dolgozói elő­ször az új, kinevezett igaz­gatójukkal, Kára Kornéllal is. Fogorvosi értekezlet Tudományos üléssel egy­bekötött megyei fogorvosi munkaértekezletet. tartott június 2-án, tegnap délután Békéscsabán a megyei ta­nács vb egészségügyi osztá­lya és az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete megye­bizottsága. A munkaértekez­leten elsőként dr. Gyarmati Sándor megyei szájsebész fő­orvos mutatott be vetített diaképeken a szakemberek számára tanulságos szájsebé. szeti eseteket, majd dr. Ta­kács Erzsébet, megyei pre­ventív főorvos szólt a gyer­mekfogászatban végzett el­lenőrzések tapasztalatairól. Elmondta egyebek között: sok helyen még mindig a gyermekfogászat rovására történik felnőtt betegek ellá­tása, s hogy van még tenni­való a gondozás, megelőzés, az ilyen jellegű egészségügyi felvilágosítás terén. A munkaértekezletet leve­zető dr. Rück András me­gyei stomatológus szakfel­ügyelő főorvos aktuális szak­mai kérdésekkel foglalko­zott, szólt a szakmai igényes­ségről, a technikai ellátott­ságról, a községi fogorvosok helyzetéről. Dr. Gömöri Ist­ván megyei profetikus főor­vos a fogpótlásokról beszélt, majd a szünet után követke­zett dr. Czukor József orszá­gos gyermekfogász főorvos előadása, melyben a gyer­mekfogászati ellátás távlati fejlesztési terveit ismertette. — t. i. — Nyugdíjasok találkozója Füzesgyarmaton (Tudósítónktól) Május utolsó napján a sár­réti napok és a füzesgyar­mati nyugdíjasok klubja megalakulásának 20. évfor­dulója alkalmából Füzes­gyarmatról, Körösladányból, Okányból, Püspökladányból és Szeghalomról több mint 200-an jöttek el a találkozó­ra. A megnyitó elején Weöres Sándor „öregek” című ver­sét hallgatták meg a részt­vevők, ifj. Borbiró Lajos előadásában. Ezt követően dr. Szentesi Károly, a helyi tanács vb- titkára beszélt hazánkban a nyugdíjasok nagy megbecsü­léséről, ' szociális ellátottsá­gukról, majd elismerően nyi­latkozott a füzesgyarmati öregek klubjának tevékeny­ségéről. A megnyitó ünnepség aján­dékozással zárult. A helyi fafaragók munkáját, egy-egy virággal díszített dobozkát, s melléje egy csokor . rózsát kaptak azok a nyugdíjasok, akik hosszabb ideje aktív résztvevői a klubnak. Ezután került sor ugyan­itt a Csínom Palkó című film vetítésére. A finom ebéd után a találkozó résztvevői a strandot vették birtokukba. A nap programja a Rajkó­zenekar előadásával ért vé­get. Oláh Ferenc portkiváltásnak szoktak ne­vezni. S mégis bosszankodni kell az embernek, mert szemmel látható, hogy valami fékezi ezt a kezdeményezést. Hogy micsoda, annak illusztrálásá­ra elegendő az ózdi beton­acél sorsával megismerked­ni. Meghökkentő hír: tavaly már csak száz tonnát tudtak belőle eladni, s az idén is többnyire olyan kis tétele­kért fordulnak be hozzájuk a teherautók, mintha egy falusi TÜZÉP-telepet keres­nének fel, nem pedig olyan gyárat, amelyben 13 ezer ember dolgozik. A betonacél kortörténetét vizsgálva kiderül, hogy — mint oly sok importpótló terméknek — ennek is gyen­ge volt idáig a reklámja. Az ,OKÜ csupán az idén, igen­csak elkésve kezdte a rádió­ban, televízióban, Népsza­badságban, az Észak-Ma- gyarországban hirdetni az új termékét. Más szavakkal, so­kan még nem is hallhatták, olvashatták, hogy létezik az országban ilyen mindent tu­dó betonacél. De akik tudják, azok sem törik magukat, hogy megve­gyék. Ez a második — és korántsem csak a betonacél­ra jellemző — tanulsága az ügynek. Éspedig azért nem igyekeznek, mert hozzászok­tak a nyugatnémet beton­acélhoz, meg ahhoz, hogy újabb és újabb devizáért ki­lincseljenek. Járt utat járat­lanért el ne hagyj! — mond­ja a konzervatív . . . Gondolatmenetünk ezen a pontján ötlik az eszünkbe Kossuth Lajos védegylet­mozgalma. Nem azért, hogy bárkit is a követésére buz­dítsunk, hiszen a mai törté­nelmi körülmények egészen mások. Hogy a legfontosabb különbségről szóljunk, ma nem akarjuk melegházi mó­don védeni a magyar ipart a külföld versenyétől, hiszen tudjuk, hogy végzetes, ka­tasztrofális következmények­kel járna, ha kiszakadnánk a nemzetközi munkamegosz­tásból. Ezért állítottuk az egész iparpolitikánk tenge­lyébe a versenyképességet, vagyis azt, hogy olyan ter­mékeket gyártson, amelyeket a legigényesebb piacokon is gazdaságosan el tudunk ad­ni. O e egyben mégis kö­vetendő számunkra Kossuth védegyleté- iH.iv szelleme. Abban tudni­illik, hogy ha már itthon is előállítják azt, amit eddig csak devizáért lehetett be­hozni, s van olyan jó, mint a megszokott nyugati, akkor ne idegenkedjünk a hazai terméktől. Előlegezzünk több bizalmat neki. Vagyis pártol­juk jobban a honi ipart, mert csak akkor bontakoz­hat ki igazán az importhe­lyettesítő akció. Gyorslista a gépkocsinyeremény-betétköny- vek 1983. május 31-én megtar­tott sorsolásáról. Az Országos. Takarékpénztár a gépkocsinye- remény-betétkönyvek 88. sorso­lását május 31-én Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betét­könyvek vettek részt, amelye­ket 1983. január 31-ig váltottak és 1983. április 30-án még ér­vényben voltak. Ezúton tájékoztatjuk az érde­kelteket arról, hogy a forga­lomban levő gépkocsinyeremény- betétkönyvek között vannak olyanok, amelyek számában — nyomdatechnikai okokból — az értékelt szám előtt eggyel több nulla van, mint amennyi a jegy­zékben szerepel. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat természetesen figyel­men kívül kell hagyni. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: Moszk­vics 2140 — M, Skoda 105 S — S, Skoda 120 L — SL, Wartburg de Luxé — W, Wartburg Lim. —WL, Polski Fiat 126 — P, Tra­bant Combi Spec. — TC, Tra­bant Lim. Spec. — T. 10 000 Ft értékű betétkönyvek: 3 029 801 S 3 032 381 T Magyar László 3 038 326 WL 3 039 266 P 3 039 535 W 3 050 809 P 3 052 005 SL 3 052 857 T 3 055 293 T 3 057 603 T 3 068 129 WL ötezer Ft összegű betétkönyvek: 3 521 628 T 3 554 520 P 3 566 056 T 3 576 231 S 3 576 670 T 3 601 944 P 3 604 647 SL 3 607 974 M 3 634 405 T 3 639 674 SL 3 652 258 T 3 655 605 SL 3 659 007 M 3 662 243 W 3 685 907 T 3 687 455 T 3 698 842 T 3 699 409 T 3 699 914 T 3 701 864 T 3 710 023 W 3 714 778 SL 3 718 502 W 3 721 939 SL 3 722 948 T 3 727 335 T A gyorslista (melyben a : me­gyénkben váltott nyertes betét­könyvek számai szerepelnek) közvetlenül a húzás után ké­szült, ezért az esetleges szám- hibákért nem vállalunk felelős­séget. A sorsolás eredményének pon­tos adatait a június 3-án meg­jelenő hivatalos nyereményjegy­zék tartalmazza. A jegyzék meg­tekinthető az OTP-fiókokban, a postahivatalokban és takarék- szövetkezetekben. A nyertes betétkönyvet vagy az azt helyettesítő „Igazolás”-t a betétkönyvet kiállító takarék- pénztári fióknál, postahivatalnál vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom