Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-02 / 129. szám

1983. június 2., csütörtök NÉPÚJSÁG Battonya A gázbekötéshez idő és türelem kell Ki ne hallott volna már az úgynevezett generációs vitákról, amikor is az idő­sek — okkal, vagy ok nél­kül — a fiatalokat marasz­talják el, és fordítva. Egyes szociológusok állítása szerint azonban a szülő-gyermek konfliktusok sokkal gyako­ribbak, mint például az első és a harmadik nemzedék kö­zöttiek. Ezt' látszott alátá­masztani az a tapasztalat is, amelyet Battonyán, egy pa­nasz nyomában járva nem­rég szereztem. A levelet Gázsity Péter 21 éves fiatalember küldte, s ebben fontos ügy elintézésé­hez kérte segítségünket. Amint jelezte, az Ady End­re utca egy szakaszán már korábban bekötötték a gázt. A tanácsnál megígérték, amennyiben a többi lakó is igényli és vállalja a költsé­geket, meg a társadalmi munkát, akkor ezen á részen is folytatódhat a gerincveze­ték lefektetése. Tizenvala- háiiy család hozzá is látott a munkához, s amikor már ki­ásták az árkokat, nem ér­keztek meg a szükséges anyagok, mondván azt, hogy a bekötést előbb még „terv­be kell venni”, és csak az­után lehet szó a csövek ki­szállításáról ... Sajnos, Gázsity Péterrel nem sikerült találkoznom, nagyszüleit viszont otthon találtam. Örömmel újságol­ták, hogy az ügy időközben szerencsés fordulatot vett. Ugyanis unokájuk — meg­elégelve a várakozást — újabb levelet írt, de ezennel a Magyar Televíziónak, amely intézkedett, hiszen a vezetéket hamarosan a hely­színre vitték, és az illetéke­sek megígérték a homok szállítását is. De még mielőtt felkeres­tem volna a helyi tanács ve­zetőit, végighallgattam az idős házaspárt. A szép, tisz­ta. s egyszerűen berendezett alsó konyhában ültünk le beszélgetni. Akkor tudtam meg, hogy unokájukat 12 éves kora óta maguk nevel­ték nagy-nagy egyetértésben. Ugyanis a fiú édesapja 1974 januárjában, édesanyja pe­dig 5 hónappal azután meg­halt. Péter szerb iskolába járt. majd autószerelőnek ta­nult Mezőhegyesen. Ezen­kívül többféle gépjármű ve­zetésére szerzett jogosít­ványt, sőt 6 hónapos tanfo­lyam befejezése után mozi- gépészvizsgát is tett. Köz­ben beiratkozott a gimná­zium levelező tagozatára, ahol eddig két évet végzett el. Igyekezetét és kitartó szorgalmát, szakmai tudását otthon is próbálta . és pró­bálja kamatoztatni. A nagy­szülők nem kis büszkeség­gel jelentették ki: unokájuk négy éve dolgozik, minden keresetét hazaadja. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy nem vesz meg magá­nak mindent, amire csak szüksége van. A ház bepu- colása, amely a szülők korai halála miatt abbamaradt, már az unoka segítségével fejeződött be. A központi fű­téshez szükséges kazánt, és egyéb felszereléseket is ő szerezte be, és fogadott fel szakembereket. Szinte min­denféle ház körüli teendőt rá lehet bízni, kezdve a ku- koricamorzsolástól a kerti munkáig . .. Nos, ezt a fiatalos lendü­lettel, állandó tettrekészség- gel párosult, s a kis közös­ségek boldogulásáért felvál­lalt felelősségérzetet nem szabad alábecsülni. Ha ese­tenként elő is fordulnak gya­korlatlanságból, vagy pilla­A társadalmi munkával és a lakosság anyagi hozzájárulásá­val folytatódik a gázbekötés az Ady Endre utcában natnyi tájékozatlanságból eredő kisebb hibák, a bátor kezdeményezőkészséget, a példamutató kitartást min­denképpen értékelni kell. A sértődöttség leghalvá­nyabb jelét sem lehetett fel­fedezni dr. Németh Ferenc vb-titkár arcán, amikor az említett levélben megfogal­mazott kérést ismertettem. Megemlítette, valóban" ér­deklődtek a tv-től is a gáz­bekötések állása felől. Ám, ha Gázsity Péter felkereste volna a tanácsot, minden bi­zonnyal megnyugtató választ kapott volna. Nevezetesen arról van szó, hogy csak mi­nimális összeget lehet fordí­tani a gázhálózat fejlesztésé­re évente. „Például — mint mondotta — tavaly több mint 8 ezer méter csövet vá­sárolt a tanács, amely ko­rábban egy komoly gáz­programot fogadott' el. Eb­ben, jóllehet nem állapítot­tunk meg sorrendiséget az utcák között, de mégis úgy döntöttünk, hogy elsőként ott kell bevezetni a gázt, ahol a lakosság társadalmi munkában a földet kiássa, és — a homokágyazat elkészí­tése, valamint a csövek le­fektetése után — be is teme­ti az árkokat.” Az Ady Endre utca jelzett szakaszán csakugyan előké­szítettek mindent, de arra is kellett volna gondolni, hogy a tervek összeállításához, en­gedélyeztetéséhez bizonyos időnek el kell telnie. -Noha a jogos türelmetlenséget is meg lehet érteni, mégsem árt időnként helyben több­ször is érdeklődni. Egyébként — folytatta a vb-titkár — az idén fejező­dött be a munka a Táncsics és a Bajcsy-Zsilinszky út egy részén, „ és hamarosan hozzáfognak a gáz beveze­téséhez a Somogyi, a Hu­nyadi és a Dózsa utca közöt­ti szakaszon. A feladatokat az érdekelt szervek a DÉ­GÁZ-zal közösen teljesítik. Korábban csak egy-két utcá­ban volt- gázvezeték. Azóta pedig, hogy felépültek az OTP-lakások, a bekötések száma megduplázódott, s várhatóan sorra kerülnek a közintézmények is. A helyi vezetők is szeretnék, ha az olaj kiváltást elősegítő prog­ram végrehajtása céljából mihamarabb elkészülne az energiaracionalizálási pá­lyázatuk, amely főként a művelődési és az ifjúsági ház mellett a gyermekintéz­ményeket érinti. Kép, szöveg: Bukovinszky István Műszaki színvonal és a továbbképzés Kommunális vállalatok Aligha kell bizonygatnunk, hogy otthonunk nyugalma, kényelme mennyire nyomot hagy közérzetünkben. A csö­pögő, vagy a száraz csap, a beázó mennyezet, a kormos cserépkályha, a napokig >el nem szállított szemét, a te­metés felületes megszervezé­se egész heti munkánkra ha­tással van. A Helyiipax'i és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének érdekkö­rébe tartozó közüzemi és kommunális vállalatoknál te­vékenykedő sok tízezer em­ber érzi a felelősséget. Tud­ják: a jó munka a társada­lom anyagi, erkölcsi megbe­csülését is jelenti. Presztízs nélküli szakmák Mindenképpen rájuk fér • az elismerés. Ez derült ki azon a kerekasztal-beszélge- tésen, amelyet a HVDSZ me­gyei bizottsága rendezett a közelmúltban Békéscsabán. A szakemberek szenvedélyes vitában elemezték a kommu­nális vállalatok műszaki­technológiai színvonalát, és az ezzel összefüggő felnőtt- oktatás lehetőségeit. Egyetér­tettek abban, hogy a felgyor­sult tudományos és technikai fejlődés ezen a területen is komoly szellemi erőfeszítést és szaktudást igényel. Mind­ebből az következik: a szak- szervezeteknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a műszaki színvonal és a szak­mai képzettség összhangjára, a műszaki fejlesztési és az oktatási tervek kapcsolatára, a tanulás ösztönzésére. Kétségtelen, a kommunális vállalatok többsége a tech­nikai váltás idejét éli. Űj gé­peket, berendezéseket vásá­rolnak. A köztisztaság kerü­letén a lovat felváltotta a gépkocsi, a kaszát a fűnyíró­gép, a vízműveknél előtérbe került a teljes automatizálás. Ez viszont csak akkor ér va­lamit, ha megfelelő tudású ember is kéznél van. És itt kezdődnek a bajok. Ugyanis majdnem teljes egészében presztízs nélküli szakmákról van szó. Ki megy el manap­ság kéményseprőnek, csator­nakezelőnek, esetleg köztisz­tasági munkásnak? A jelent­kezők zöme a nyolc általá­nos iskolát sem fejezte be, így a továbbképzés lehetősé­gétől is elesik. A vállalatok azonban kutyaszorítóban vannak. Voltaképpen állami feladatot vállalnak magukra, amikor saját pénzükön lehe­tőséget teremtenek az isko­la befejezésére. De tehetnek- e mást? Aligha, hiszen szük­ség van a munkáskézre, az utánpótlásra. A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat például szerződést kötött a kisegítő iskolával, amely szerint a még hiány­zó két osztály elvégzése után a fiatalok betanított munká­sok lesznek. Ugyanakkor nem figyeltek oda eléggé a gépész szakmunkások képzé­sére. Ma már legalább 15 fajta külföldi fűnyírógéppel dolgoznak. Ezeket nem elég csak kezelni, hanem a kar­bantartásuk is nagyon fon­tos. Kérdés: kit állítsanak a masinák mögé? Ki tisztítja a kéményeket? A Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalat is borot­vaélen táncol. Az utóbbi években áttértek az olaj­kályhák és -égők javítására. Az idén újra foglalkoznak cserépkályhák építésével, karbantartásával. Talán sze­rencséjük is van, hogy jelen­leg 26, több szakmával ren­delkező dolgozójuk van. Ké­ményseprő tanulójuk viszont négy évig nem akadt.. Aztán négyen jelentkeztek, de kettő máris kereket oldott. Ki tisztítja a kéményeket? Rejtély. Minthogy a- temet­kezési szolgáltatások jövője is bizonytalan. Magyarorszá­gon nincs ilyen képzés. Azért van az, hogy különö­sen vidéken az egyszemélyes üzleteket 60—70 éves .nénik és bácsik vezetik. Sem szak­mailag, sem erkölcsileg nin­csenek felkészülve e kényes munka ellátására. Az előre­lépést gátolja az is: egyes községekben kézzel-lábbal Postai számítéközpont Szegeden A Szegedi Postaigazgatóság új központi .műszaki épületében szerdán átadták rendeltetésének a számítóközpontot. A nyolc végkészülékkel, vagyis terminál­lal ellátott komputer segítségé­vel a három dél-alföldi megyé­ben működő 320 postahivatal legfontosabb tevékenységéről szinte naprakész áttekintést kap­hatnak az igazgatóság vezetői. A központ fontos feladatai közé sorolják a három megyeszék­hely: Békéscsaba, Kecskemét és Szöged távbeszélő-hálózatának számítógépes forgalomelemzését, a vonalak terhelésének figye­lemmel kísérését, a forgalom át­terelését kevésbé terhelt szaka­szokra. A húszezernyi telefon- számlát. az építési-szerelési számlákat, beruházási költség- vetéseket ugyancsak számítógép­pel készítik el. Igénybe veszik a komputert a hétezer dolgozót foglalkoztató igazgatóság kor­szerű munkaügyi információs és nyilvántartási rendszerének ki­alakítására és több más feladat­ra. 11 vízi balesetek figyelmeztetnek! Alaposan megtréfált az időjárás bennünket. Május nagy részében csaknem mindennap meghaladta a hő­mérséklet a 25 Celsius-fokot. Itt a nyár — mondtuk örömmel egymásnak. Felüdülést jelent ilyenkor a hűs hullámokban lubickolni. Ám a meleg, a jó idő sok ve­szélyt is rejt magában. Az elmúlt esztendőben négy­gyei emelkedett 1981-hez képest a halálos kimenetelű vízi balesetek száma hazánkban. Tavaly 346 személyt — fiatalt és idősebbet — hiába várt a családja a gond­talanul induló fürdőzés után. Az áldozatok többsége — 275 fő — nyáron fulladt a vizekbe. Hogyan alakult megyénk­ben a vízi balesetek száma 1982-ben? Erről, s a megelő­zés lehetőségéről beszélge­tünk Jároli György rendőr századossal, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság mb. alosztályvezetőjével. — Az elmúlt évben Békés megyében csökkent a vízi balesetek száma. Míg 1981- ben huszonketten lelték ha­lálukat megyénk vizein, ta­valy ez a szám tizenhatra csökkent. Előfordul sajnos az is, hogy kiskorú gyermekek az áldozatok. — Legfontosabb a balesetek, tragédiák elkerülése. Milyen megelőző munkát folytat ennek érdekében a rendőrség? — Elsőrendű feladatunk­nak tekintjük a tájékozta­tást, a figyelemfelhívást a ve­szélyes vízterületekre. A rendőrség illetékesei minden évben a nyári szünidő meg­kezdése előtt tájékoztatót tartanak az iskolákban. Szó­rólapokat készíttetünk, ame­lyek a nyár veszélyeire — a vizek mentén és a közleke­désben — hívják fel a ta­nulók figyelmét. A diákok többsége bizonyítványosztás­kor megkapja majd e lapo­kat. Mindennapos gyakorlat­tá vált nálunk, hogy a fel­nőtteknek szervezett isme­retterjesztő előadásokon is beszélünk a nyár, a vízpar­tok veszélyeiről. — Melyek a fürdőzés legalap­vetőbb egészségügyi előírásai? — Azt hiszem, ezeket a szabályokat zömmel ismerik az emberek. Sajnos, azon­ban jó néhányan megfeled­keznek róluk. Nem ajánla­tos napozás után, felhevült testtel fürdeni. Bőséges ét­kezés, alkoholfogyasztás, va­lamint kábultságot vagy gyengeséget okozó gyógyszer bevétele után sem szabad a vízbe menni. Számunkra is­meretlen vizekben a balese­tek megelőzése érdekében, a fürdés megkezdése előtt, mindenkor győződjünk meg hadakoznak a körzetesítés ellen, holott a városokban, a járási székhelyekén nagyobb esély van a kulturáltabb és gyorsabb kiszolgálásra, ügy­intézésre. Az Országos Te­metkezési Társulás próbálko­zott a szakmunkásképzés megteremtésével, de stíluso­san szólva, ez a kezdeménye­zés hamvába holt. Súlytalan ösztönzés Nehezíti a helyzetet, hogy a legtöbb vállalatnál nem megoldott a középfokú vég­zettségűek továbbképzése. Pedig ezek az emberek álta­lában közvetlen munkairá­nyítóle. Valamikor ehhez a beosztáshoz szakmunkás-bi­zonyítvány is kellett. Manap­ság ezek között főiskolát végzett üzemmérnök is akad, - de nincs művezetői vizsgá­juk. A levelező oktatás be­vezetése segíthetne a gondo­kon. A megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülés hiánya szintén fékezi az előrehala­dást. Hiába szorgalmazzák a második szakma megszerzé­sét, ha ez semmiféle előny­nyel nem jár. A segédmun­kásból lett szakmunkás még kaphat órabér- vagy fizetés- emelést, a több szakmát megtanult ember azonban háttérbe szorul, a súlytalan ösztönzés pusztába kiáltott szó marad. Persze, sok minden múlik a vállalaton. Nem elég csak a külső segítségre várni, a felnőtt szakmunkásképzés, továbbképzés annak a közös­ségnek a feladata elsősorban, amely a társadalom elisme­résére apellál, összehangol­tabb munkára van szükség a vállalatok műszaki, munka­ügyi és személyzeti osztályai, dolgozói között. Nem keve­set tehetnek ez ügyben a kü­lönböző társulások, a taná­csok, és természetesen a szakszervezet. Annál is in­kább, mivel mindannyian egymásra vannak utalva a szolgáltatások minél jobb megszervezéséért, a művel­tebb szakembergárda nevelé­séért. Seres Sándor — A szabályok megszegőivel szemben milyen szankciókat al­kalmaznak? a fürdés veszélytelenségéről. S még egy fontos szabály! A szív- és légúti betegség­ben szenvedők, valamint a mozgásukban korlátozott sze­mélyek ne fürödjenek egye­dül! — Megyénk közkedvelt üdülő­helyévé vált Szanazug. A hét­végeken sokan keresik fel ezt a kellemes környezetet biztosító helyet. Sajnos, a tilalom elle­nére sokan fürdenek is a víz­ben. Mi erről az önök vélemé­nye? — Szanazugban sok válla­latnak, üzemnek van üdülő­je. Mindezek a létesítmé­nyek a dolgozók pihenését szolgálják. Itt csónakázhat­nak, horgászhatnak, a víz­parton játszhatnak a dolgo«- zók és gyermekeik. Sajnos, jó néhányan az előírásokat figyelmen kívül hagyva, a vízbe merészkednek, pedig évről évre szedi áldozatait ez a hirtelen mélyülő folyó­szakasz. Mi igyekszünk tár­sadalmi segítőtársainkkal — az önkéntes rendőrökkel, a halőrökkel és a horgászokkal — vigyázni az állampolgá­rokra. Sajnos azonban min­denütt mi sem lehetünk je­len. A MOHOSZ megyei szervezetével együttműködé­si megállapodást kötöttünk, s a horgászok több ezres tá­bora is segíti felelősségteljes munkánkat. Jó lenne, ha a jövőben sikerülne Szanazug­ban egy megfelelő, bizton­ságos fürdőhelyet kialakíta­ni. Véleményem szerint la­kossági összefogással megva­lósítható ez a terv. — Elsősorban az eset sú­lyosságától függően — fi­gyelmeztetjük a szabályok ellen vétőket. A kirívó ese­tekben alkalmazunk szigo­rúbb felelősségre vonást. Még egyszer szeretném hang­súlyozni : legfontosabb fel­adatunknak a megelőzést, a tájékoztatást tekintjük. — Befejezésül mire hívná még fel a nyár közeledtével a lakos­ság figyelmét? — Az emberek egy része nyaralás. üdülés közben megfeledkezik a környezet­és természetvédelemről. . A megyei tanács 1979-ben ho­zott határozatot a Körös­völgyi természetvédelmi te­rület védelméről. Ezen ren­delkezés értelmében az em­lített terület hullámterében tilos motoros vízi járművel közlekedni, kivéve az illeté­kes hatóságok járműveit. Két .évvel ezelőtt, 1981-ben a szarvasi és a békésszentand- rási tanács is korlátozta a Holt-Körös vízijármű-forgal- mát. E szabály betartása mellett, fordítsunk nagyobb gondot a vízpartok és a vi­zek tisztaságára — mondotta befejezésül Jároli György rendőr százados. Közeledik a nyár, a vaká­ció időszaka. Amikor a vizek partjára megyünk, gondol­junk a fent leírtakra. Vi­gyázzunk egymásra, hogy a várva várt és megérdemelt pihenő után, valamennyien ismét elfoglalhassuk helyün­ket a munkapadok mellett, az íróasztaloknál és az isko­lában. Verasztó Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom