Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-02 / 129. szám
1983. június 2., csütörtök o Végzősök gondjai Elhelyezkedési lehetőségek megyénkben A megyei tanács munkaügyi osztálya minden évben felméri az iskolai tanulmányaikat befejezők és munkát vállalni szándékozók számát, valamint azt, milyen munka- alkalmak között válogathatnak, illetve válogathatnak-e egyáltalán. Az idén megyénk különböző oktatási intézményeiben mintegy 9 ezer 500 fiatal fejezi be tanulmányait, 150-nel több, mint tavaly. Közülük a legtöbben továbbtanulnak, a munkába lépők várható száma 3 ezer 300 körül alakul. Ez körülbelül megfelel az előző években első ízben munkát vállaltak létszámának. Részükre a különböző gazdálkodó egységek csaknem 3 ezer 900 állást kínálnak fel, válogatni tehát lehet, de nem mindenkinek. Igen nagy a kereslet a segéd- és betanított munkások iránt, összesen 1036 ilyen jellegű állást kínáltak fel Békés megye üzemei. Némelyik igen magas kereseti lehetőséget nyújt, például a MÁV lányokat alkalmazna jegyvizsgálói és kocsitakarítói munkára 5500, illetve 4500 forintos fizetéssel. A tégla- és cserépipari vállalat szintén sok betanított munkást keres. A gimnáziumot végzettek iránt csekély a kereslet, bár lényegesen nagyobb, mint tavaly; 131 munkahelyet ajánlanak részükre, amiből mindössze 41 a nem fizikai munkakör. Egyébként' az öt városi gimnázium 509 végzős tanulója közül mindösz- sze 96 készül munkát vállalni, a többi továbbtanulna, ám bizonyára sokuknak nem lesz erre lehetőségük. Az Orosházi Üveggyár 25 idén érettségizett leányt tud foglalkoztatni három műszakban, 3700—3800 forintos bérrel. A , szakközépiskolákban 830-an végeznek, hatszázan várhatóan munkába lépnek. Számukra csupán 275 munkahelyet kínálnak a vállalatok. A közgazdasági, kereskedelmi és postaforgalmi szakközépiskolások elhelyezkedésével nem lesz különösebb gond, az útépítési és -fenntartási szakon végzettekével viszont igen. Nehézségeik lehetnek a munkavállalásnál a nyomdaipari szak- középiskolában végzetteknek is. A munka díjazása ebben a kategóriában igen változó, 1900 forinttól (Békéscsabai' Baromfifeldolgozó Vállalat), 5200—5600 forintig (Kőolajkutató Vállalat, Orosháza), terjed. A legzökkenőmentesebb a szakmunkásképző intézetekben tanult fiatalok elhelyezkedése. Az idén az 1950 végzős részére 1994 állást ajánlottak fel. Pusztán az „ifjú” fodrászoknak lehet gondjuk, nekik ugyanis egyetlen munkahelyet sem kínáltak. Nagy a kereslet a felsőfokú végzettséggel rendelkezők iránt. Az egészségügyi intézmények igényeit nem számolva, 363 friss diplomást tudnának foglalkoztatni megyénkben. Ezen állások nagy része azonban sajnos évről évre betöltetlen marad, mivel lényegesen kevesebb diplomás tér vissza, illetve jön megyénkbe. — sz — Számítógépes talajvizsgálat és tápanyag-pótlás Új VT 20/A típusú számítógépet helyeztek üzembe a Hajdú-Bihar megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás debreceni központjában. A berendezéssel az állomás segítséget nyújt a termelő gazdaságoknak a talajvizsgálatokhoz és a tápanyag-utánpótláshoz. Ebben az esztendőben is mintegy 120 ezer hektáron végeznek — háromévenként esedékes — talajvizsgálatokat, s a számítógéppel gyorsabban, pontosabban és több variációban készíthetik el a tápanyag-utánpótlással, műtrágyázással kapcsolatos javaslatokat. Adidas, Puma, Senior Exportszempontból az idei ígérkezik a Pásztói Kötöttáru- gyár eddigi legeredményesebb első félévének. A Váci Kötöttárugyár évről évre tekintélyesebb feladatokat végrehajtó pásztói konfekcióüzeme május végéig ötvennégyezer kocogóruhát N szállított egyik legnagyobb nyugati üzletfelének, ^z Adidasnak. A sportruházati világcégnek július végéig ezenkívül további tizenegy és fél ezer hétvégi ruhát, egy angol és egy francia cégnek pedig huszonegyezer gyermek, női és férfi víkéndegyüttest indítanak útnak Pásztóról a félév. hátralevő heteiben. A szép hasznot hozó exportfeladatok teljesítése mellett jutott erő a hazai választék bővítésére is. Nagy tételben szállítottak a belkereskedelemnek Senior cégjelzésű pamut-szintetikus alapanyagból kötött rövid ujjú kamasz- és férfiingeket. E kitűnő minőségű új termék importot tett feleslegessé. Az év második felében — ugyancsak a hazai választék bővítése érdekében — Puma emb- lémájú melegítők sorozatgyártását kezdik meg. A Váci Kötöttárugyár ugyanis megvásárolta a világszerte ismert embléma hazai használatának jogát. II szántóföldektől az istállókig Az elmúlt évet összegező zárszámadási közgyűlések egyik legvitatottabb témaköre volt a szarvasmarha-tenyésztés és -tartás. Különösen a tejből származó bevételek apadását nehezményezték. AZ OSTOR VÉGÉN VAN A TEHÉN Ezt tette szóvá például az ország egyik vezető tsz-ének, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetnek az elnöke, Dóra Béla is. Míg egy másik, ugyancsak kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címet elnyert tsz-ben, az Örkényi Békében a zárszámadásra meghívott dr. Villányi Miklós mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkár már bejelenthette: 1984-ben módosítják a szarvasmarhát érintő köz- gazdasági szabályokat. E célból már megalakult két bizottság a minisztériumban. Az egyik az államtitkár vezetésével a szorosabban vett közgazdasági intézkedéseket tekinti át, illetve készíti elő, míg a másik dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes irányításával a tenyésztés, takarmányozás időszerű föltérképezésével nyújt tanácsokat az előbbinek, amely végül is a pénzügyi kormányzat elé terjeszti a javaslatait. A MEZÖGAZDASÄG NEHÉZIPARA Hogy mennyi vargabetű kísérte útját a mezőgazdaság „nehéziparának”, annak fölvázolásától tekintsünk el. Egy nevezetes dátum mégis idekívánkozik: lü'r'Mien, vagyis bő tíz esztendeje alkották meg azt a kormány- határozatot, amely főbb irányaiban mindenképpen helyesnek és változatlanul érvényesnek tekinthető. Hogy mást ne említsünk: a kétirányú szakosítás, vagyis a tejre, illetve a húsra orientálás mindenképpen kiállta az idő próbáját. Mégis tapasztalhatni, hogy imitt-amott igyekeznek megszabadulni a szarvasmarhától, elsősorban a termelő- szövetkezetek. Hol egyszerűen a telepek fölszámolásával, hol meg v azzal, hogy háztájiba adják ki az állatot. Napjainkban nyolcezer tehén és ötvenezer hízómarha van ez utóbbiak között, tehát mégsem oly jelentős ez az arány, hogy akár megfékezhetné a kisüzemi szarvasmarhalétszám apa=_ dását. Ugyanis nemcsak a közösben — ott is csökken az állomány. Mit mutat hát az országos összkép? Azt, hogy pontosan ott tartunk tehénállomány dolgában, ahol 1968-ban, lévén akkor is, most is 751 ezer ez a létszám. Eközben 1978 volt ebből a szempontból a rekordév 788 ezer tehénnel. míg a legalacsonyabb évjárat az 1969-es volt., 744 ezer tejelő állattal. — De hát egyáltalán: kell-e voltaképpen több tehén? Hiszen egy alföldi, a tehenészet helyébe sertést meghonosított tsz elnökétől azt hallottuk érvként: mi, magyarok nem szeretjük a tejet... Dr. Csányi László, a MÉM mezőgazdasági főosztályának illetékes csoportvezetője megcsóválja fejét: » — Kell, mégpedig több okból is — válaszolja. — Folytathatunk ugyan akadémikus polémiát arról, vajon 2000-ben elégséges lesz-e 600 ezer tehén is, a máinál jóval tekintélyesebb tej hozammal, ám a mostani 751 ezer már az elviselhetőség kritikus határán van. FOKOZNI KELL AZ ÉRDEKELTSÉGET — Igaz, sosem fordult még elő történelmünkben, hogy a létszám csökkenésével a tejtermelés növekedése járt együtt, márpedig az utóbbi évtizedben ennek lehettünk tanúi. Még ha folytatódna is ez a kedvező folyamat, akkor sem érhetjük be azonban pusztán a tejjel. Hiszen húsra is szükség van. Arra a 320 ezer tonnányi vágómarha-produktumra, amelynek fele exportra kerül, s 200 millió dollárt hoz évente a népgazdaságnak. — A háztájiban a legnehezebb megakadályoznunk az állomány csökkenését, jóllehet ott van még hozzávetőleg negyede az állatoknak. Valamit tehát okvetlenül és mihamarább tenni kell a nagyüzemek érdekeltségének fokozására. Mint a csoportvezető hangsúlyozza: „az ostor végén van a tehén!” Ezt úgy érti, hogy a tehénen csattan el az a jelképes ostor, amelynek eleje valahol a szántóföldeken található, hiszen a jó, avagy rossz takarmánytermesztés már sok tekintetben meghatározója, milyen lesz a szarvasmarha-, illetve tehénállomány. Ezért nem lehet a szarvasmarha-tenyésztés jövőjéről dönteni anélkül. hogy ne vizsgálnák meg a legelők, melléktermékek — például a kukoricaszár — jobb hasznosítását, a gépesítés, a kötetlen tartás megannyi, a beruházások ol- csóbbítását is szolgáló ága- bogát. Amit most kívánhatunk: türelmet . a tenyésztőktől, gyorsaságot a döntés-előkészítőktől ! Keresztényi Nándor Békés, Start Szövetkezet „Túlórázó” szakcsoportok „Megalakulásuk óta felmerült költségeik: 20—20 forint postabélyeg.” A Start Sportszergyártó Szövetkezet szakcsoportjainak működését elemző jelentésben olvasható ez a mondat, melyből annyi egyértelműen kiderült, hogy a békési szövetkezet igen kedvező körülményeket teremtett a kisvállalkozáshoz. Az év első két hónapjában hat szakcsoport alakult meg. A szövetkezet műhelyt, anyagot, termelési eszközt, energiát ad működésükhöz, ezekért használati díjat nem kér. Viszont a szakcsoportok teljes kapacitását leköti, „kívülállók” részére nem vállalhatnak munkát. A szakcsoporttagok a főfoglalkozással egyező tevékenységet végeznek, amiért a szövetkezet bérmunkadíjat fizet. — Ügy tűnik, a szakcsoportok termelése nem sokban különbözik a túlmunkától, a túlórától... — Amikor feldolgoztuk az ez évi rendelésállományt — magyarázza Nagy István, a termelési osztály vezetője és a • szakcsoport munkájának irányítója — kiderült, hogy 40 ezer óra kapacitáshiányunk van, vagyis, ha teljesíteni akarjuk a rendelésekre alapuló tervet, többlet- munkára lesz Szükségünk. Sorra vettük, milyen lehetőségeink vannak. A létszám növelésére nem ösztönöznek a szabályozók és egyébként is nehéz lenne munkásokat találnunk. A kooperáció a szállítási és egyéb költségek miatt általában veszteséges. Ugyanakkor a kisvállalkozásról szóló rendeletek „megmozgatták” a dolgozók fantáziáját, vállalkozó kedvben nem volt hiány. így döntöttünk a legkedvezőbb vállalkozási forma, a szakcsoportok alakítása mellett. Igyekeztünk működésüket úgy szervezni, Szaporodik az adminisztráció Fotó: Fazekas László hogy minél kisebb anyagi és adminisztrációs teher jelentkezzen náluk. — A szövetkezet nyereség- részt sem kér. Mi a haszna a szakcsoportokból ? — A szerződéskötésnél, a díjtételek megállapításánál természetesen figyelembe vettük ezeket a tényeket. Az előnyünk egyébként azon túl, hogy a, rendeléseket határidőre teljesíthetjük, a gépkihasználás javulása. A szakcsoportok működése révén a gépek nagy része tulajdonképpen nem egy, hanem két műszakban üzemel, javítva ezzel a hatékonyságot. A szakcsoportok bankszámlájára körülbelül 670 ezer forintot utaltak át eddig. Az adók, járulékok levonása után 47 szakcsoporttag osztozott a megmaradt pénzen. Ennek olykor napi 13-14 óra munka az ára. — Megéri-e? — Fél év múlva megmondom, addigra elválik, meddig bírja az ember, a család. Anyagilag igen. (Nagy Sándor, a 11 tagú fejlesztő- gyártó szakcsoport elnökhelyettese, szerelő). — A szakcsoporton belül nincs differenciálás, mérnök, technikus annyit kap, mint a marós vagy esztergályos. Az eltérő díjazás csak a feszültséget növelné, arra pedig nincs szükségünk. A jó munkahelyi légkör mindennél fontosabb. Nem is lehet szakcsoporttag csak az, akivel tudunk együtt dolgozni. — A munkaidő-nyilvántartás vezetését nem találta „kielégítőnek” a szakcsoportok működését vizsgáló jelentés. Mi erről a véleménye? — Sok a formaság. Jelenléti ívet kell vezetni, mostanában olyasmit is rebesgetnek, hogy kategóriába kell sorolni’ a tagokat?! Szaporodnak ezek az „adminisztrációs tébolyok”, szerintünk semmi értelme sincs, és nem is fizetnek érte. — Kezdenének „túladmi- nisztrálódni” a kisvállalkozások? Reméljük, nem. Hisz a békési Start még azoktól a terhelésektől is megszabadítja a szakcsoportokat, amit szabály szerint nekik kellene viselniük. A szakcsoportok vagyoni hozzájárulása névleges, használati díjat nem fizetnek, a szövetkezet részükre az anyagot nem számlázza le, vagyis lényegesen kevesebb az adminisztráció, mint máshol. Viszont lényegesen többet termelhetnek, kereshetnek általuk, és ez, a lényeg, ami mindkét félnek „megéri” és a népgazdaságnak is. — szatmári — Sportszereket készítenek a főmunkaidőben, és a szakcsoportban is Vasbeton áthidalók családi házakhoz Százhúszezer tonna borsodi szén terven felül Százhúszezer tonna szenet termeltek terven felül a Borsodi Szénbányák tizenkét aknájában az év első öt hónapjában. A borsodi szénre, amely elsősorban a lakosság ellátását szolgálja, nagy szükség is van; az eladása nem okoz gondot a vállalatnak. Különösen megnőtt a kereslete, amióta javult a minősége, kevesebb benne az éghetetlen meddő, és magasabb a fütőértéke. A jobb minőségű szenet jobb áron is tudják értékesíteni. Ez, az év első öt hónapjában mintegy harmincötmillió forinttal növelte a nyereséget; másik harmincötmillió forintos többletbevételt pedig -az önköltség csökkentésével értek el. A gépek fölösleges járatásának megszüntetésével mérséklődött az energiafelhasználás, a tervszerű javítás eredményeként pedig megnőtt az egyes alkatrészek élettartama. A családiház-építkezések- hez használható vasbeton áthidalóelemek sorozatgyártását kezdték el a Beton- és Vasbetonipari Művek komlói üzemében. Az idén ösz- szesen negyedmillió méter ablak- és ajtónyílás áthidalására alkalmas, úgynevezett A-típusú betongerendát készítenek százhúsztól háromszázhúsz centiméteres hosz- szúságig, hatféle méretben. Ezeket az elemeket korábban a BVM Dunaújvárosi Gyára állította csak elő. A mecseki üzemben a magánépítkezők fokozódó igényeinek kielégítése végett és az egyéb termékek iránti kereslet csökkenése miatt fogtak hozzá a sorozatgyártáshoz. A kiselejtezésre ítélt régi darupálya bontott elemeiből házi tervezés alapján megépített gyártósoron az eredeti technológiát ésszerűsítve harminc százalékkal sikerült termelékenyebbé tenni a folyamatot. A Komlón készített szellemes kiemelőszerkezet segítségével az acélsablonokból szinte selejt- mentes készterméket tudnak kivenni. A vasbeton gerendák a TÜZÉP-telepeken vásárolhatók. Az A-típusú, előre gyártott elemek percek alatt a helyükre emelhetők, szükségtelenné válik a nyílások feletti áthidalások zsaluzása, s ez meggyorsítja az építkezést.
