Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-14 / 139. szám
NÉPÚJSÁG A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat szocialista brigádklubjában nyitotta meg tegnap délután dr. Szcmenyei Sándor, a városi pártbizottság titkára Tóth Ernő festőművész (balról) kiállítását. A megnyitó után levetítették a nemrég elhunyt orosházi amatőr filmes, Somogyi Márton Tóth Ernőről tavaly készített portréfilmjét Fotó: Gál Edit Török filmhét Tegnap a MOKÉP székházában sajtótájékoztatón számoltak be a most első ízben megrendezésre kerülő török filmhétről. A budapesti Toldi filmszínházban június 13 —17. között három török alkotást mutatnak be. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a filmiparnak Törökországban komoly hagyományai vannak. Jelenleg 1000 moziban évente mintegy 60—80 hazai játék- és 25—30 dokumentumfilmet mutatnak be. A filmhéten bemutatják Serif Gören alkotását a „Mint a többi asszony”-t, a „Keserű szerelmi történet”- et, rendezője ömer Kavur, valamint Atif Yilmaz munkáját, „A vörös kendő”-t. Ez utóbbi Csingiz Ajtmatov elbeszéléséből készült, s az 1978-as taskenti filmfesztiválon különdíjat kapott. Napirenden a televízió munkája Tanácsi vezetők konzultációja gazdaságpolitikai kérdésekről A Magyar Televízió helyzete, fejlesztésének irányai, valamint a művészeti élettel való kapcsolata — ezzel a témával foglalkozott a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi vezetősége a Fészek Művészklubban tartott, hétfői ülésén. Nagy Richárd,- a televízió elnöke tájékoztatást adott az ország szemléletének formálásában, közérzetének alakításában rendkívül fontos szerepet játszó intézmény tevékenységéről, a dolgozók munkakörülményeiről. A szocialista országok között a legkisebb sugárzási idővel, heti 87—90 órával dolgozó televízióban 3200-an fáradoznak azért, hogy a több mint 3 millió készülék előtt művelődni, szórakozni, informálódni vágyók igényeit minél színvonalasabban kielégítsék. Ma már az ország területének csaknem 94 százalékán kísérhetik figyelemmel a nézők a televízió 1-es csatornájának programját, s 80 százalékán foghatják a 2-es csatornát is. „Szellemi termékeket előállító nagyüzem” a televízió: évente hétezer, „iparos módon, de művészi ihletéssel megvalósított műsor születik” a különböző stúdiókban, műhelyekben — mondotta Nagy Richárd. A fővárosban négy állandó és egy ideiglenes stúdió működik; vidéken két körzeti és három regionális szerkesztőség egészíti ki a központi hálózat programját. Egyedülállóak az MTV-nek a nemzetiségiek részére sugárzott műsorai; nagy sikerű román, szerb-horvát és német nyelvű adásait ősztől szlovák nyelvűek gazdagítják. A tv nehéz körülmények között dolgozik, két és fél milliárd forint értékű gépeinek, berendezéseinek 40 százaléka ma már elavult. A kortárs magyar irodalom népszerűsítéséért évente pályázatok kiírásával segítik' újabb alkotások létrehozását. Széles körű a televízió kapcsolata a művészet különböző területeivel: évente 9—10 ezer más szakmabeli működik közre a* műsorok forgatásában. Szép sikerrel szerepelnek évek óta a magyar tv-pro- dukciók a nemzetközi fesztiválokon. Ez év májusában már a 67. díjat hozták haza az alkotók. Jelentős a más országok tv-állomásaival kialakult együttműködés is: 68 országgal van gyümölcsöző kapcsolata a Magyar Televíziónak. A központi vezetőség — amely ezúttal első ízben foglalkozott önálló napirendként a televízió helyzetével — végezetül állásfoglalástervezetet fogadott el, amely szerint a szakszervezeti mozgalom politikai, társadalmi, ideológiai és művészeti szempontból egyaránt rendkívül fontosnak tekinti a Magyar Televíziót. Az intézmény a hazai politikai, kulturális élet jelentős szellemi bázisa. Az MTV azon kívül, hogy nagy saját művészeti és kulturális alkotóműhellyel rendelkezik, jelentős szerepet vállal abban, hogy valamennyi művészeti ágban létrehozott értékeket tömeges méretekben a nézőkhöz közvetítse és terjessze. Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a hatodik ötéves terv soron levő feladatairól tartott tájékoztatót a fővárosi, a megyei, illetve megyei városi tanácsok általános elnökhelyettesei és tervosztályvezetői részére hétfőn Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Elmondta, hogy az 1983. és 1985. között várható külső és belső feltételek nagy követelményeket támasztanak gazdálkodásunkkal szemben. Az elkövetkező időszak fő törekvése, hogy megalapozzuk a kibontakozást, és felerősítsük a gazdaságban az intenzív fejlődés jegyeit. Mindez megköveteli, hogy a tanácsok is megújítsák gazdasági szervező munkájukat. Főként a lakásprogram végrehajtásában és az energiatakarékosságban kell előbbre lépni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e program végrehajtása jó úton halad, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy azt a nagyobb fejlődést, amelyet a társadalom a lakásprogramtól vár, csak társadalmi ösz- szefogással lehet megvalósítani. Az energiagazdálkodás területén jelentős eredmény, hogy egy sor község és város saját erőforrásból kívánja a földgázt bevezetni. A pályázatok közül 12-t már elfogadtak, így ezekbe a településekbe a következő két esztendőben bevezetik a földgázt. A tanácsok ugyancsak sokat tehetnek a másodlagos nyersanyagok és hulladékok hasznosításáért. Folyamatban van a terület- és településfejlesztés irányelveinek kidolgozása, és ezek már a következő években a tanácsok területi tervező munkájában is hasznosíthatók lesznek. A településfejlesztést a jövőben a megyéknek fokozottan a saját gazdasági alapjaikra kell építeniük, így elsősorban a helyi, a vállalati és a szövetkezeti erőforrásokra támaszkodhatnak. Az előadó foglalkozott a telekellátás fejlesztésének fő feladataival, a teljes és hatékony foglalkoztatás helyi teendőivel, valamint a középfokú oktatás feltételeinek javításával is. A hosszú távú tervezésről szólva az Országos Tervhivatal elnöke kiemelte, hogy a fő irányok egyúttal alapul szolgálnak a hetedik ötéves terv kidolgozásához is. A jövőben-^ tervező munkában az eddiginél alaposabb párbeszédre törekednek a tanácsi tervezőkkel és rendszeressé teszik az információcserét. A tájékoztatót konzultáció követte. Többen örvendetes eredményként értékelték, hogy az utóbbi időben javult a telekellátás. Szóvá tették azonban, hogy a családiházépítők nehezen jutnak egyes építőanyagokhoz. H mezöberényi gárdisták nyertek „Milliomos” Ikarus Lettországból Jurmalából, Lettország kedvelt üdülővárosából hétfőn Magyarországra indult a helyi közlekedési vállalat egyik Ikarus autóbusza. A „milliomos” busz azután tér vissza Budapestre, hogy Ionasz Klocskov gépkocsivezető nagyjavítás nélkül egymillió kilométert tett meg rajta. A nem mindennapi eredmény jelentőségét emeli az a tény, hogy mivel nem kelTöbbrendbeli sikkasztás és csalás alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatás mellett folytat vizsgálatot az orosházi városi és járási rendőrkapitányság bűnügyi osztálya Vas Béla Orosháza, Mike u, 55. szám alatti lakos ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint az orosházi Univerzális Szövetkezet műszerészeként több megrendelő tévé- és egyéb villamossági készülékét vette át javítás céljából. A javítást nem végezte el, a készülékekből alkatrészeket szerelt ki, azokat részben eladta, részben pedig más személyek készülett a buszon fődarabokat cserélni, a vezetőnek sikerült a busz értékét másfél- szeresen meghaladó összeget megtakarítania. Lettországban széles körben tanulmányozzák Ionasz Klocskov eredményeit. Több mint százötven buszsofőr célul tűzte ki, hogy a magyar gyártmányú Ikarusokon nagyjavítás nélkül 500 ezer kilométert tesznek meg. lékébe építette be. Kisebb- nagvobb összegeket is felvett anyagvásárlás címén magánlakások villanyszerelési munkálataihoz. A munkát nem végezte el és sem a szerelési anyagokat, sem a villamos berendezéseket nem vásárolta meg. Az eddig megállapítottak szerint ily módon 20 embert csapott be, de feltehetően több a károsítottak száma. Ezúton kérjük mindazokat, akiket Vas Béla megkárosított a felsorolt módokon, s eddig még nem tettek feljelentést, jelentkezzenek az orosházi rendőrség bűnügyi osztályán. A hazafias honvédelmi nevelés egyik bázisa a KISZ kereteiben működő Ifjú és Úttörő Gárda. Programjukat ennek szellemében hajtják végre. Esztendőnként összemérik tudásukat, s a legjobbak az országos szemlén képviselik a megye KlSZ-korosztályát. Ebben az évben immár 12. alkalommal mérik össze — verseny formájában — felkészültségüket az ifjúgárdisták. Egyben találkozó is volt a szombat-vasárnap Mezőberényben megrendezett Ifjú Gárda-szemle, ahol számot adtak a szakaszok a képzési év alatt szerzett tudásukról, tapasztalatukról, fizikai állóképességükről. Már a versenyzés közben kitűnt egy-egy szakasz jó felkészültségével, a harci túrán a mezöberényi csapat nyert; a Tűzoltási gyakorlat szakmai követelményeknek is kiválóan eleget tettek. Egyéni lövészetben a lányok közül Gál Piroska élte el a legtöbb pontot, a fiúknál az ugyancsak mezöberényi Molnár Jenő. Az elméleti kérdésekre a gyo- maendrődi Sípos Tünde és Sipos Attila feleltek a legjobban. A kétnapos verseny győztesei a mezöberényi gárdisták; az összetett versenyben a legmagasabb pontszámot ők érték el. Második helyezést szerzett a gyomaendrődi szakasz, harmadik helyen végzett a mezőhegyesi gárda. így a Békés megyei ifjúgárdistákat a mezöberényi szakasz képviseli majd az augusztus 11—15. között megrendezésre kerülő országos Ifjú Gárda-szemlén, Zalaegerszegen. — Számadó — Fotó: Toldi Sándor Rendőrségi felhívás 1983. június 14., kedd Jutalmazások évadján özeledik a tanév vége, a diákok hamarosan bizonyítványnyal térnek haza az iskolából. Hány szülő töri most a fejét, hogy mivel jutalmazza megy a gyerek teljesítményét? Újabban az ajándékozási szokások skálája szinte napról napra szélesedik, a családok anyagi helyzetétől vagy hóbortjától függően. Van, aki beéri néhány forintos könyvvel, játékkal, ruhadarabbal, esetleg kerékpárral, mások nem adják alább a több ezer forintos ajándéknál. Magnó, ékszer, külföldi társasutazás, ezek ma a slágerek. Bármennyire "hihetetlen, néhol még ez sem elég: az agyonistápolt ifjú sikeres érettségijének prémiuma motorkerékpár vagy autó. örüljünk, vagy mérgelődjünk az új szokások láttán? Annak, hogy a kisebb jövedelmű családokban is futja ajándékra, csak örülhetünk, de az elvtelen, nagyzoló elismerésnek semmiképpen sem. A súlyos ezrekbe kerülő jutalmakkal szemben az a fő kifogás, hogy nem állnak arányban a teljesítménnyel, ezért aztán előbb-utóbb a fiatal személyiségének eltorzulásához vezetnek. ‘ A jutalmazás a hasznos társadalmi tevékenység — így a tanulás — elismerésének eszköze, amely erkölcsi és anyagi értékelés formájában egyaránt kifejeződhet. Nem árt hangsúlyozni, hogy csak hosszabb ideig tanúsított jó magatartásért, szorgalmas tanulásért, a közösségért, például a családért végzett odaadó munkáért szabad jutalomban részesíteni a gyerekeket. Aki minden jó iskolai osztályzatért vagy apró-cseprő otthoni szolgálatért jutalmat tűz ki, netán rendszeresen „fizet” a gyerekének, az tulajdonképpen a puszta kötelességteljesítésért nyújt ellenszolgáltatást. Azért nagy hiba ez, mert a jutalmazás a helyes cselekvés hajtóereje, és ha nem így alkalmazzuk, akkor a tevékenység céljává válik, s ennek káros következményei lehetnek a fiatal jellemének alakulásában: önző, számító, követelődző, állandóan elégedetlen, közösségellenes ember válhat belőle. Olyan felnőtt, akinek majd a munka nem szerez örömöt, és a kötelesség teljesítése nem nyújt erkölcsi kielégülést. Mindennapos panasz, hogy mostanában nincs olyan ösztönző hatása a jutalmazásnak — sem otthon, sem az iskolában —, mint két-há- rom évtizeddel korábban volt; hasonlóképpen a büntetésnek is elernyedt a visz- szatartó ereje. Nos, a hanyatlás azért is következhetett be, mert sokan rá se hederítenek a nevelés néhány sarkalatos igazságára. Aki például ma szigorról beszél a nevelésben, az gyakran egyedül marad a véleményével, lehurrogják, ezért aztán a büntetés szó már-már tabutémának számít a közvélemény jelentős részében. Egyfajta liberalizmus veszélye kísért napjainkban. Nem kevesen vélekednek úgy, főleg felületes, át nem gondolt lélektani dolgozatok elolvasása után, hogy a büntetés igen kivételes nevelési módszer, és nem is egyeztethető össze a szocialista pedagógia humanista álláspontjával. Az a jó szülő, a jó pedagógus — hangoztatják —, aki a büntetést nem tartja egyenrangú módszernek a jutalmazással, ezért el is kerüli, ha csak lehet. Pedig hát a büntetés és a jutalmazás a pedagógia és a lélektan igazi búvárai szerint közös forrásból származik, éppen ezért a büntetés nemcsak megengedhető, hanem, ha szükséges, akkor alkalmazandó is. Így vélekedett Makarenko, pedig ő a büntetést korántsem tartotta áldásnak, de félreérthetetlenül hangsúlyozta, hogy sem szülőnek, sem pedagógusnak nem áll jogában nem büntetni ott, ahol erre szükség van. Ha a büntetés nevelő célzatú, ha a rend helyreállítását, a személyiség görbületeinek kiegyenesítését veszi célba, akkor bizony egyetérhe- tünk vele. Természetesen nem lehet megalázó, vagy megtorló lépés, a testi fenyítés pedig semmilyen körülmények között sem fordulhat elő saládra és iskolára egyaránt vonatkozó tétele a pedagógiának, hogy a nevelési sikerek apró kövekből épülnek fel. A gyerekekkel nemcsak az ünnepnapokon, egész éven át kell törődni, következetesen, nagy türelemmel és szeretettel bánni velük. Értelmes, szép célokat kell eléjük kitűzni, nem prémiumot. Mert a gyermeknevelés nem egyszerű üzleti akció, amikor is — mondjuk — a pénzért árucikket adnak cserébe. P. Kovács Imre Eszperantó világkongresszus Budapesten rendezi július 30. és augusztus 6. között 68. kongresszusát az Eszperantó Világszövetség. E rangos nemzetközi esemény előkészítéséről, fő programjairól tájékoztatták a konferencia szervezői hétfőn délelőtt a sajtó képviselőit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában. Barát Endre, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára és Simo Miiojevic, az Eszperantó Világszövetség rotterdami központjának főigazgatója elmondotta: ez a világkongresszus — amelyen várhatóan 75 országból mintegy 4-5 ezren vesznek majd részt — nemcsak az eszperantómozgalomnak, hanem az idei, az ENSZ által meghirdetett 1983-as kommunikációs és hírközlési világévnek is egyik legnagyobb nemzetközi rendezvénye. Ennek megfelelően a tanácskozás fő témája: „A modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai”. A “világkongresszus keretében a kommunikációt tárgyaló tudományos konferencia szekcióiban a téma technikai vonatkozásainak jelenét és jövőjét bemutató, valamint a társadalmi és nyelvi hatásokat elemző előadásokra kerül sor. Ily módon a szakembereknek lehetőségük nyílik arra, hogy kifejtsék véleményüket, kiállítás formájában ismertessék legújabb eredményeiket. Budapest 1929, illetve 1966 után idén harmadik alkalommal ad otthont az esz- perantisták nemzetközi találkozójának. A 68. világ- kongresszus fővédnöke Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a védnöki testület elnöke Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese. A konferenciához kapcsolódva az Országos Béketanács béke. és szolidaritási gyűlést szervez; a kongresszus résztvevői és a budapestiek számára július 31-én délután nyilvános találkozót rendeznek a Városligetben. Este a ligeti „fórumon” amatőr művészeti csoportok bemutatói, magyar és nemzetiségi népzenei és táncos műsorok váltják egymást. A kongresszushoz kapcsolódó vidéki események sorából kiemelkedik a Debrecenben július 23—29. között rendezendő eszperantista ifjúsági világkongresszus, a július 20 —29-ig tartó kalocsai eszperantó sakkolimpia és a gyulai eszperantó nyári egyetem, amely július 24—429. között várja az érdeklődőket.
