Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-14 / 139. szám

NÉPÚJSÁG A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat szocialista brigádklubjában nyitotta meg tegnap délután dr. Szcmenyei Sándor, a városi pártbizottság titkára Tóth Ernő festőművész (bal­ról) kiállítását. A megnyitó után levetítették a nemrég elhunyt orosházi amatőr filmes, So­mogyi Márton Tóth Ernőről tavaly készített portréfilmjét Fotó: Gál Edit Török filmhét Tegnap a MOKÉP székhá­zában sajtótájékoztatón szá­moltak be a most első ízben megrendezésre kerülő török filmhétről. A budapesti Tol­di filmszínházban június 13 —17. között három török al­kotást mutatnak be. A sajtótájékoztatón el­mondták, hogy a filmipar­nak Törökországban komoly hagyományai vannak. Jelen­leg 1000 moziban évente mintegy 60—80 hazai játék- és 25—30 dokumentumfilmet mutatnak be. A filmhéten bemutatják Serif Gören alkotását a „Mint a többi asszony”-t, a „Keserű szerelmi történet”- et, rendezője ömer Kavur, valamint Atif Yilmaz mun­káját, „A vörös kendő”-t. Ez utóbbi Csingiz Ajtmatov el­beszéléséből készült, s az 1978-as taskenti filmfeszti­válon különdíjat kapott. Napirenden a televízió munkája Tanácsi vezetők konzultációja gazdaságpolitikai kérdésekről A Magyar Televízió hely­zete, fejlesztésének irányai, valamint a művészeti élettel való kapcsolata — ezzel a témával foglalkozott a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége központi vezetősége a Fészek Művészklubban tartott, hétfői ülésén. Nagy Richárd,- a televízió elnöke tájékoztatást adott az ország szemléletének formálásában, közérzetének alakításában rendkívül fontos szerepet játszó intézmény tevékenysé­géről, a dolgozók munkakö­rülményeiről. A szocialista országok kö­zött a legkisebb sugárzási idővel, heti 87—90 órával dolgozó televízióban 3200-an fáradoznak azért, hogy a több mint 3 millió készülék előtt művelődni, szórakozni, informálódni vágyók igényeit minél színvonalasabban ki­elégítsék. Ma már az ország területének csaknem 94 szá­zalékán kísérhetik figyelem­mel a nézők a televízió 1-es csatornájának programját, s 80 százalékán foghatják a 2-es csatornát is. „Szellemi termékeket elő­állító nagyüzem” a televízió: évente hétezer, „iparos mó­don, de művészi ihletéssel megvalósított műsor szüle­tik” a különböző stúdiókban, műhelyekben — mondotta Nagy Richárd. A főváros­ban négy állandó és egy ideiglenes stúdió működik; vidéken két körzeti és há­rom regionális szerkesztőség egészíti ki a központi háló­zat programját. Egyedülálló­ak az MTV-nek a nemzeti­ségiek részére sugárzott mű­sorai; nagy sikerű román, szerb-horvát és német nyel­vű adásait ősztől szlovák nyelvűek gazdagítják. A tv nehéz körülmények között dolgozik, két és fél milliárd forint értékű gépei­nek, berendezéseinek 40 szá­zaléka ma már elavult. A kortárs magyar iroda­lom népszerűsítéséért éven­te pályázatok kiírásával se­gítik' újabb alkotások létre­hozását. Széles körű a tele­vízió kapcsolata a művészet különböző területeivel: éven­te 9—10 ezer más szakmabeli működik közre a* műsorok forgatásában. Szép sikerrel szerepelnek évek óta a magyar tv-pro- dukciók a nemzetközi feszti­válokon. Ez év májusában már a 67. díjat hozták haza az alkotók. Jelentős a más országok tv-állomásaival ki­alakult együttműködés is: 68 országgal van gyümölcsöző kapcsolata a Magyar Televí­ziónak. A központi vezetőség — amely ezúttal első ízben fog­lalkozott önálló napirend­ként a televízió helyzetével — végezetül állásfoglalás­tervezetet fogadott el, amely szerint a szakszervezeti moz­galom politikai, társadalmi, ideológiai és művészeti szempontból egyaránt rend­kívül fontosnak tekinti a Magyar Televíziót. Az intéz­mény a hazai politikai, kul­turális élet jelentős szellemi bázisa. Az MTV azon kívül, hogy nagy saját művészeti és kulturális alkotóműhellyel rendelkezik, jelentős szerepet vállal abban, hogy vala­mennyi művészeti ágban lét­rehozott értékeket tömeges méretekben a nézőkhöz köz­vetítse és terjessze. Időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a hatodik öt­éves terv soron levő felada­tairól tartott tájékoztatót a fővárosi, a megyei, illetve megyei városi tanácsok ál­talános elnökhelyettesei és tervosztályvezetői részére hétfőn Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Elmondta, hogy az 1983. és 1985. között várható külső és belső feltételek nagy köve­telményeket támasztanak gazdálkodásunkkal szemben. Az elkövetkező időszak fő törekvése, hogy megalapoz­zuk a kibontakozást, és fel­erősítsük a gazdaságban az intenzív fejlődés jegyeit. Mindez megköveteli, hogy a tanácsok is megújítsák gazdasági szervező munká­jukat. Főként a lakásprog­ram végrehajtásában és az energiatakarékosságban kell előbbre lépni. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy e program végrehajtása jó úton halad, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy azt a na­gyobb fejlődést, amelyet a társadalom a lakásprogram­tól vár, csak társadalmi ösz- szefogással lehet megvalósí­tani. Az energiagazdálkodás területén jelentős eredmény, hogy egy sor község és vá­ros saját erőforrásból kíván­ja a földgázt bevezetni. A pályázatok közül 12-t már elfogadtak, így ezekbe a te­lepülésekbe a következő két esztendőben bevezetik a földgázt. A tanácsok ugyan­csak sokat tehetnek a má­sodlagos nyersanyagok és hulladékok hasznosításáért. Folyamatban van a terü­let- és településfejlesztés irányelveinek kidolgozása, és ezek már a következő évek­ben a tanácsok területi ter­vező munkájában is haszno­síthatók lesznek. A telepü­lésfejlesztést a jövőben a megyéknek fokozottan a sa­ját gazdasági alapjaikra kell építeniük, így elsősorban a helyi, a vállalati és a szö­vetkezeti erőforrásokra tá­maszkodhatnak. Az előadó foglalkozott a telekellátás fejlesztésének fő feladatai­val, a teljes és hatékony fog­lalkoztatás helyi teendőivel, valamint a középfokú okta­tás feltételeinek javításával is. A hosszú távú tervezésről szólva az Országos Tervhi­vatal elnöke kiemelte, hogy a fő irányok egyúttal alapul szolgálnak a hetedik ötéves terv kidolgozásához is. A jövőben-^ tervező munká­ban az eddiginél alaposabb párbeszédre törekednek a tanácsi tervezőkkel és rendszeressé teszik az infor­mációcserét. A tájékoztatót konzultáció követte. Többen örvendetes eredményként értékelték, hogy az utóbbi időben javult a telekellátás. Szóvá tették azonban, hogy a családiház­építők nehezen jutnak egyes építőanyagokhoz. H mezöberényi gárdisták nyertek „Milliomos” Ikarus Lettországból Jurmalából, Lettország kedvelt üdülővárosából hét­főn Magyarországra indult a helyi közlekedési vállalat egyik Ikarus autóbusza. A „milliomos” busz azután tér vissza Budapestre, hogy Ionasz Klocskov gépkocsive­zető nagyjavítás nélkül egy­millió kilométert tett meg rajta. A nem mindennapi ered­mény jelentőségét emeli az a tény, hogy mivel nem kel­Többrendbeli sikkasztás és csalás alapos gyanúja mi­att előzetes letartóztatás mel­lett folytat vizsgálatot az orosházi városi és járási rendőrkapitányság bűnügyi osztálya Vas Béla Oroshá­za, Mike u, 55. szám alatti lakos ellen. A rendelkezésre álló ada­tok szerint az orosházi Uni­verzális Szövetkezet műsze­részeként több megrendelő tévé- és egyéb villamossági készülékét vette át javítás céljából. A javítást nem vé­gezte el, a készülékekből al­katrészeket szerelt ki, azo­kat részben eladta, részben pedig más személyek készü­lett a buszon fődarabokat cserélni, a vezetőnek sike­rült a busz értékét másfél- szeresen meghaladó összeget megtakarítania. Lettországban széles kör­ben tanulmányozzák Ionasz Klocskov eredményeit. Több mint százötven buszsofőr cé­lul tűzte ki, hogy a magyar gyártmányú Ikarusokon nagyjavítás nélkül 500 ezer kilométert tesznek meg. lékébe építette be. Kisebb- nagvobb összegeket is fel­vett anyagvásárlás címén magánlakások villanyszere­lési munkálataihoz. A mun­kát nem végezte el és sem a szerelési anyagokat, sem a villamos berendezéseket nem vásárolta meg. Az eddig megállapítottak szerint ily módon 20 embert csapott be, de feltehetően több a káro­sítottak száma. Ezúton kérjük mindazokat, akiket Vas Béla megkárosí­tott a felsorolt módokon, s eddig még nem tettek felje­lentést, jelentkezzenek az orosházi rendőrség bűnügyi osztályán. A hazafias honvédelmi neve­lés egyik bázisa a KISZ kere­teiben működő Ifjú és Úttörő Gárda. Programjukat ennek szellemében hajtják végre. Esz­tendőnként összemérik tudásu­kat, s a legjobbak az országos szemlén képviselik a megye KlSZ-korosztályát. Ebben az évben immár 12. al­kalommal mérik össze — ver­seny formájában — felkészültsé­güket az ifjúgárdisták. Egyben találkozó is volt a szombat-va­sárnap Mezőberényben meg­rendezett Ifjú Gárda-szemle, ahol számot adtak a szakaszok a képzési év alatt szerzett tu­dásukról, tapasztalatukról, fizi­kai állóképességükről. Már a versenyzés közben ki­tűnt egy-egy szakasz jó felké­szültségével, a harci túrán a mezöberényi csapat nyert; a Tűzoltási gyakorlat szakmai követelményeknek is kiválóan eleget tettek. Egyéni lövészetben a lányok közül Gál Piroska élte el a leg­több pontot, a fiúknál az ugyan­csak mezöberényi Molnár Jenő. Az elméleti kérdésekre a gyo- maendrődi Sípos Tünde és Si­pos Attila feleltek a legjobban. A kétnapos verseny győztesei a mezöberényi gárdisták; az összetett versenyben a legma­gasabb pontszámot ők érték el. Második helyezést szerzett a gyomaendrődi szakasz, harmadik helyen végzett a mezőhegyesi gárda. így a Békés megyei if­júgárdistákat a mezöberényi szakasz képviseli majd az au­gusztus 11—15. között megren­dezésre kerülő országos Ifjú Gárda-szemlén, Zalaegerszegen. — Számadó — Fotó: Toldi Sándor Rendőrségi felhívás 1983. június 14., kedd Jutalmazások évadján özeledik a tanév vé­ge, a diákok hama­rosan bizonyítvány­nyal térnek haza az iskolá­ból. Hány szülő töri most a fejét, hogy mivel jutalmaz­za megy a gyerek teljesítmé­nyét? Újabban az ajándéko­zási szokások skálája szin­te napról napra szélesedik, a családok anyagi helyzetétől vagy hóbortjától függően. Van, aki beéri néhány fo­rintos könyvvel, játékkal, ruhadarabbal, esetleg kerék­párral, mások nem adják alább a több ezer forintos ajándéknál. Magnó, ékszer, külföldi társasutazás, ezek ma a slágerek. Bármennyire "hihetetlen, néhol még ez sem elég: az agyonistápolt ifjú sikeres érettségijének prémiuma motorkerékpár vagy autó. örüljünk, vagy mérgelőd­jünk az új szokások láttán? Annak, hogy a kisebb jöve­delmű családokban is futja ajándékra, csak örülhetünk, de az elvtelen, nagyzoló el­ismerésnek semmiképpen sem. A súlyos ezrekbe kerü­lő jutalmakkal szemben az a fő kifogás, hogy nem állnak arányban a teljesítménnyel, ezért aztán előbb-utóbb a fiatal személyiségének eltor­zulásához vezetnek. ‘ A jutalmazás a hasznos társadalmi tevékenység — így a tanulás — elismerésé­nek eszköze, amely erkölcsi és anyagi értékelés formájá­ban egyaránt kifejeződhet. Nem árt hangsúlyozni, hogy csak hosszabb ideig tanúsí­tott jó magatartásért, szor­galmas tanulásért, a közös­ségért, például a családért végzett odaadó munkáért szabad jutalomban részesíte­ni a gyerekeket. Aki minden jó iskolai osz­tályzatért vagy apró-cseprő otthoni szolgálatért jutalmat tűz ki, netán rendszeresen „fizet” a gyerekének, az tu­lajdonképpen a puszta köte­lességteljesítésért nyújt el­lenszolgáltatást. Azért nagy hiba ez, mert a jutalmazás a helyes cselekvés hajtóereje, és ha nem így alkalmazzuk, akkor a tevékenység céljává válik, s ennek káros követ­kezményei lehetnek a fiatal jellemének alakulásában: önző, számító, követelődző, állandóan elégedetlen, kö­zösségellenes ember válhat belőle. Olyan felnőtt, akinek majd a munka nem szerez örömöt, és a kötelesség telje­sítése nem nyújt erkölcsi ki­elégülést. Mindennapos panasz, hogy mostanában nincs olyan ösz­tönző hatása a jutalmazás­nak — sem otthon, sem az iskolában —, mint két-há- rom évtizeddel korábban volt; hasonlóképpen a bün­tetésnek is elernyedt a visz- szatartó ereje. Nos, a ha­nyatlás azért is következhe­tett be, mert sokan rá se he­derítenek a nevelés néhány sarkalatos igazságára. Aki például ma szigorról beszél a nevelésben, az gyakran egyedül marad a véleményével, lehurrogják, ezért aztán a büntetés szó már-már tabutémának szá­mít a közvélemény jelentős részében. Egyfajta liberaliz­mus veszélye kísért napja­inkban. Nem kevesen véle­kednek úgy, főleg felületes, át nem gondolt lélektani dol­gozatok elolvasása után, hogy a büntetés igen kivételes ne­velési módszer, és nem is egyeztethető össze a szocia­lista pedagógia humanista álláspontjával. Az a jó szülő, a jó pedagógus — hangoztat­ják —, aki a büntetést nem tartja egyenrangú módszer­nek a jutalmazással, ezért el is kerüli, ha csak lehet. Pedig hát a büntetés és a jutalmazás a pedagógia és a lélektan igazi búvárai sze­rint közös forrásból szárma­zik, éppen ezért a büntetés nemcsak megengedhető, ha­nem, ha szükséges, akkor al­kalmazandó is. Így véleke­dett Makarenko, pedig ő a büntetést korántsem tartotta áldásnak, de félreérthetetle­nül hangsúlyozta, hogy sem szülőnek, sem pedagógusnak nem áll jogában nem bün­tetni ott, ahol erre szükség van. Ha a büntetés nevelő cél­zatú, ha a rend helyreállítá­sát, a személyiség görbületei­nek kiegyenesítését veszi cél­ba, akkor bizony egyetérhe- tünk vele. Természetesen nem lehet megalázó, vagy megtorló lépés, a testi fenyí­tés pedig semmilyen körül­mények között sem fordulhat elő saládra és iskolára egyaránt vonatkozó tétele a pedagógiá­nak, hogy a nevelési sikerek apró kövekből épülnek fel. A gyerekekkel nemcsak az ünnepnapokon, egész éven át kell törődni, következetesen, nagy türelemmel és szeretet­tel bánni velük. Értelmes, szép célokat kell eléjük ki­tűzni, nem prémiumot. Mert a gyermeknevelés nem egy­szerű üzleti akció, amikor is — mondjuk — a pénzért árucikket adnak cserébe. P. Kovács Imre Eszperantó világkongresszus Budapesten rendezi július 30. és augusztus 6. között 68. kongresszusát az Eszpe­rantó Világszövetség. E ran­gos nemzetközi esemény elő­készítéséről, fő programjai­ról tájékoztatták a konfe­rencia szervezői hétfőn dél­előtt a sajtó képviselőit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában. Barát Endre, a Magyar Eszperantó Szövetség főtit­kára és Simo Miiojevic, az Eszperantó Világszövetség rotterdami központjának fő­igazgatója elmondotta: ez a világkongresszus — amelyen várhatóan 75 országból mint­egy 4-5 ezren vesznek majd részt — nemcsak az eszpe­rantómozgalomnak, hanem az idei, az ENSZ által meg­hirdetett 1983-as kommuni­kációs és hírközlési világév­nek is egyik legnagyobb nemzetközi rendezvénye. En­nek megfelelően a tanácsko­zás fő témája: „A modern kommunikáció társadalmi és nyelvi vonatkozásai”. A “vi­lágkongresszus keretében a kommunikációt tárgyaló tu­dományos konferencia szek­cióiban a téma technikai vo­natkozásainak jelenét és jö­vőjét bemutató, valamint a társadalmi és nyelvi hatáso­kat elemző előadásokra ke­rül sor. Ily módon a szak­embereknek lehetőségük nyí­lik arra, hogy kifejtsék véle­ményüket, kiállítás formá­jában ismertessék legújabb eredményeiket. Budapest 1929, illetve 1966 után idén harmadik alka­lommal ad otthont az esz- perantisták nemzetközi ta­lálkozójának. A 68. világ- kongresszus fővédnöke Gás­pár Sándor, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, a véd­nöki testület elnöke Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A konferen­ciához kapcsolódva az Or­szágos Béketanács béke. és szolidaritási gyűlést szervez; a kongresszus résztvevői és a budapestiek számára júli­us 31-én délután nyilvános találkozót rendeznek a Vá­rosligetben. Este a ligeti „fórumon” amatőr művészeti csoportok bemutatói, magyar és nem­zetiségi népzenei és táncos műsorok váltják egymást. A kongresszushoz kapcsolódó vidéki események sorából kiemelkedik a Debrecenben július 23—29. között rende­zendő eszperantista ifjúsági világkongresszus, a július 20 —29-ig tartó kalocsai eszpe­rantó sakkolimpia és a gyu­lai eszperantó nyári egye­tem, amely július 24—429. között várja az érdeklődő­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom