Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

NÉPÚJSÁG 1983. május 25., szerda Fogadás Tanácsülésekről jelentjük Szarvas A szarvasi Városi Tanács tegnapi, keddi ülésén a na­pirendi pontok megvitatása előtt tájékoztató hangzott el a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékeny­ségéről. Első napirendi pontként Pékár Pálné osztályvezető számolt be a városi tanács elmúlt évi költségvetési és fejlesztési alap tervének vég­rehajtásáról. Ezután az épí­tőipari kapacitás helyzetéről szólva Juhász Sándor ta­nácselnök-helyettes adott tá­jékoztatót a „Szarvas városi Építéselőkészítő és Építőipa­ri Gazdasági Társulás” né­ven létrehozott szervezet ed­digi munkájáról, további feladatairól. Jansik Tamás tanácselnök a hatodik öt­éves terv időarányos végre­hajtásáról, valamint az öt­éves terv hátralevő éveinek feladatairól számolt be. A szarvasi Városi Tanács tegnapi ülése a tanácsi bi­zottságok munkaterveinek .megvitatásával, valamint be­jelentésekkel ért véget. Mezőhegyes Ugyancsak tegnap tartott ülést a mezőhegyesi Nagy­községi Tanács. A napirendi pontok előtt Kassai Béla ta­nácselnök tartott beszámolót a tanács lejárt határidejű ha­tározatainak végrehajtásá­ról. majd a közérdekű be­jelentések, javaslatok, pana­szok intézéséről. Elmondta, hogy az orvosi és egészség- ügyi .ellátás javítása érde­kében felújítottak két körze­ti orvosi rendelőt. A gyer­mekelhelyezési gondokon a 2. számú óvoda bővítésével, valamint bölcsőde létrehozá­sával próbálnak enyhíteni. Második napirendi pont­ként Kiss Jánosné, az ügy­rendi bizottság elnö.ke szá­molt be a testületi döntések végrehajtásáról, különös te­kintettel a tanácsrendeletek hatályosulására, valamint az ügyrendi bizottság mű­ködésére. A tanács és a nem tanácsi szervek együtt­működése jó, az együttmű­ködési megállapodások fe­lülvizsgálata, kiegészítése megtörtént, és az abban fog­laltakat be is tartják. Apró Antal, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság el­nöke kedden a Parlament­ben fogadta Igor Ponomarjo- vot, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja moszkvai bi­zottságának titkárát, a Szov­jet'—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettesét. aki az MSZMP budapesti bizottsá­gának vendégeként tartóz­kodik hazánkban. A találko­zón, amelyen a két társaság együttműködésének tapasz­talatairól és a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségeiről volt s^ó, részt vett Borbély Gábor, az MSZMP budapesti bizottságának tit­kára, Biró Gyula, az MSZBT főtitkára, valamint Valerij Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagykövet­ségének követtanácsosa. Iskolai záróhangverseny a Honfi galériában Növekedett a személyszállítás és a teherfuvarozás A Bartók Béla Zeneiskola gyomai fiókiskolájában 1958-ban kezdődött meg a rendszeres zeneoktatás és hangszeres képzés a 2. sz. általános iskola egyik épüle­tében. A növendékek Gyo- maendrőd. Nagylapos, Csár­daszállás és Dévaványa ál­talános és középiskoláinak legjobb magatartású és ta­nulmányi eredményű tanuló közül kerülnek ki. Kedves szokás, hogy a zeneiskola növendékei min­den év végén záróhangver­senyen mutatják be klasszi­kus vagy neves zeneszerzők műveit, mint az idén is. A mostani hangverseny — má­jus 28-án fél ötkor kezdő­dik — érdekessége. hogy nem a megszokott környe­zetben, az iskola falai kö­zött, hanem a Gyomaendrőd. Vorosilov utca 19. szám alat­ti Honti galériában lesz. A műsorban a tanítványok és tanáraik Beethoven, Cho­pin, Mozart. Bartók, Kodály és más ismert zeneszerző 24 zeneművét vagy részletét mutatják be. — plp — (Fplytatás az l. oldalról) ményeként a vállalat az igényeknek megfelelően rendezte Békéscsaba és kör­nyékének , közlekedését. A megyeszékhelyen sűrítik a 17 A jelzésű járatokat, szom­baton délelőtt és vasárnap, illetve munkaszüneti napok délutánján. A Mezőmegyer- ről bejáró diákok részére a reggeli csúcsidőben 5 A jel­zéssel új vonalat létesítet­tek. Változás az is, hogy a 4-es helyi járatot több já­ratban a Szabadság Tsz-ig közlekedtetik. Mezőberényben az igé­nyeknek megfelelően közle­kedik a helyi járat. Békésen bekapcsolták a helyi közle­kedésbe a Veres Péter lakó­telepet, valamint nyári idényben a dánfoki ifjúsági tábort. Vésztőn a tanuló­szállítás javítása érdekében helyközi járatot indítanak. Gyulán lehetővé teszik a tanulók úszásoktatásra tör­ténő elszállítását, továbbá a SZOT—MEDOSZ üdülőbe beutalt vendégeknek a vas­útállomás és az üdülő kö­zötti külön autóbusszal tör­ténő utaztatását. Már megkezdték 'a felké­szülést arra, hogy az oros­házi új autóbusz-pályaudvar üzembe helyezésével egy időben — erre 1984 tava­szán kerül sor — a helyi és a helyközi járatok közleke­dési rekonstrukcióját is megkezdjék. Az eljutási idő csökkentése érdekében több helyközi járatot Békéscsabá­ról Mezőberényen át közle­kedtetnek. A közületi autó­buszok is besegítenek a tö­megközlekedésbe. Így példá­ul Mezőkovácsházán, Nagy­szénáson, Kamuion, Békésen a termelőszövetkezetek au­tóbuszai segítik a helyiek utazását. A nemzetközi járatokról szólva elhangzott: egészéven át közlekedik a Békéscsa­ba—Gyula—Arad közötti járat. Ugyancsak közleked­tetik Jugoszláviába Gyula— Békéscsaba—Szeged—Sza­badka útvonalon a szezoná­lis időszakban. A Volán Utazási Iroda több olcsó, egy-két napos különjáratot tervez az elkö­vetkezendő időszakban. A járműállomány rekonst­rukcióját értékelve Vándor Pál . hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben 27 új autó­buszt helyeztek üzembe, na­gyobb kényeimet, kulturál­tabb utazást biztosítva a megszokottnál. A másik fontos területe a Volánnak az árufuvarozás. A korszerűsödő teherjármű­park raksúlykapacitása az elmúlt esztendőben 5,3 szá­zalékkal növekedett, s az el­múlt évben 161 fuvarozási szerződést kötöttek. Rend­szeres nemzetközi fuvaro­zást teljesítettek Ausztriába. Jugoszláviába, Csehszlová­kiába, a Szovjetunióba és Olaszországba. A jelenlevők élénk ér­deklődéssel hallgatták a bé­késcsabai és orosházi autó­busz-pályaudvar beruházá­sáról szóló tájékoztatót. Az előbbi 20 kocsiállásos lesz. ahonnan naponta 1500 helyi járatot, 500 helyközi és 70 távolsági járatot indítanak, mintegy 66 ezer utas ki­szolgálására lesz képes. Az orosházi új autóbusz-pálya­udvar 14 kocsiállásos lesz innen mintegy 250 autó- buszjárat indul, illetve ér­kezik, várhatóan 16 ezernyi utasforgalommal. — szekeres — Szekfű Gyula centenáriumi ünnepség Székesfehérvárun Szekfű Gyulára, a husza­dik századi magyar történe­lemírás egyik legkiemelke- dől b alakjára emlékeztek kedden születésének cente­náriuma alkalmából szülővá­rosában, Székesfehérváron. Az egész napos rendezvény- sorozat tudományos üléssel kezdődött, ahol kutatók, egyetemi tanárok, levéltáro­sok, történészek elemezték munkásságát, méltatták an­nak egyes korszakait, s ér­tékelték helyét a magyar történelemtudományokban. Ezt követően az István tér 12. szám alatti szülőházá­ban leleplezték az emlék- táb’áját, a Budenz-házban megnyitott kamarakiállítá­son pedig életének, munkás­ságának dokumentumait tárták a közönség elé. Rendelet az erdők tűzvédelméről A belügyminiszter és a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki az erdők tűz elleni vé­delméről. A jogszabály a szak­emberek, illetve a kirándulók kötelezettségeit és feladatait egységesen meghatározza. A * tűzgyújtás szabályai egyfe­lől előírják, hogy az erdőben és az erdőtől számított kétszáz méter távolságon belül nyílt lángot használni, tüzet gyújta­ni, égő dohányneműt vagy gyu­fát eldobni — az erre a célra kijelölt helyek kivételével — nem szabad. Meghatározták azt is, hogy az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratá­nál, az autóspihenőknél, vala­mint a tűzrakó helyeken, az erdő kezelőjének a szabályok­ra figyelmeztető — s jól látha­tó — táblákat kell elhelyeznie. Az erdő kezelője köteles a ki­jelölt tűzrakóhely környékét az éghető anyagoktól megtisztíta­ni, és a tűzrakóhely mellett a tűzoltáshoz homokot vagy föl­det biztosítani. Aki a tüzrakó- heiyen, illetőleg az erdőben és az erdő szélétől számított két­száz méteren belül engedély- lyel tüzet gyújt — erre az erdő kezelője adhat engedélyt —, kö­teles a tűz állandó felügyeleté­ről és biztonságos eloltásáról gondoskodni. Az erdőben ki­ránduló vagy ott táborozó cso­port vezetője a résztvevőket köteles kioktatni a tüzelésre, a dohányzásra és a nyílt láng használatára vonatkozó szabá­lyokról. A jogszabály meghatározza a tűzesetek megelőzésével kapcso­latos teendőket; például előírja, hogy a parkerdőben az autós­pihenőket legalább két, egymás­tól tíz méter távolságra levő, két-két méter széles, a száraz növényzettől tisztán tartott és gyomtalanított védősávval kell körülvenni. Meghatározták a fo­kozott tűzveszély időszakára vo­natkozó szabályokat, amikoris általános tűzgyújtási tilalmat rendelhetnek el; ebben az idő­szakban az erdő kezelője a te­rületre való belépést és termé­szetesen az ott tartózkodást az erdőbe vezető út bejáratánál el­helyezett táblákon korlátozhat­ja, illetve megtilthatja. A két miniszter együttes ren­deleté körültekintően intézkedik arról, hogy mérséklődjenek az erdei tűzkárok. Évről évre je­lentős területeken pusztított a tűz, jórészt azért, mert az er­dőbe látogató kirándulók gon­datlanul járnak el, nem veszik figyelembe a legalapvetőbb biz­tonsági előírásokat sem. A már életbe lépett rendelet az erdők tűz elleni védelmének vala­mennyi kérdését egységesen ke­zeli, betartásával nagy bizton­sággal emegelőzhető a nemzeti vagyon pusztulása. A napokban kezdte meg a hírlapok árusítását a mozgó hír­lapárus a gyulai strand területén Fotó: Gál Edit Hogyan segítsük a nyugdíjasokat? z öregség nem ér­dem, hanem termé­szetes állapot — je­lentette ki a kezdő techni­kus, aki — mint hozzátette — mindig méregbe gurul, ha az idős emberek gondjairól hall. Hiszen ők már meg­szereztek mindent, amit tud­tak, igényeiket takarékra ál­lította az életkoruk. De. ki törődik a fiatalokkal?! — így a kezdő szakember. Ezzel a szélsőséges véle­ménnyel aligha szükséges vitába szállni. Mert nem ütközik az emberek igazság­érzetébe, ha az idős korosz­tály érdekében' szólunk, te­szünk. Mégis, néha a lel­künk mélyén egy hang aka­dékoskodva megszólal: eb­ben a mi világunkban, ami­kor annyi sok lakás hiány­zik a családalapító fiatalok­nak, s a munkaképes korú lakosság jogos szükségletei­ből is nem egy kielégítetlen marad, tudunk-e az eddigi­nél többet segíteni St társa­dalom erejéből az öregeken? Fogas kérdés ez, hiszen valóban úgy áll: mint a produktív életet, a . nyuga­lom éveit is az adott társa­dalom szintje és lehetőségei határozzák rpeg, általában és mindenkit beleértve nem nyújtható több, mint ameny- nyi — és éppen az idős kor­osztály áldozatos munkája nyomán — megteremtődött. Ez a nyújtható támogatás az idén 170 milliárd forint, a nemzeti jövedelemnek a 24 százaléka, ami nyugdíjként és állami szociális juttatás­ként kerül a valamivel több. mint 2 millió nyugdíjas bir­tokába. Nem kis eredmény az, hogy ahol egy-két évtize­de még igen nagy rétegek maradtak öregségükre biz­tosítatlanul, mindenki nyug­díjat, a rászorulók igen te­vőleges anyagi, egészségügyi' szociális ellátást élvezhetnek. Nem mellékes, hogy csak igen fejlett államok enged­hetik meg maguknak, amit mi, hogy az idős nemzedék támogatására a nemzeti jö­vedelem arányos részét — ami nálunk" egyötödrész — fordíthatják. Mégis, sok idős ember anyagi1 léte nem mondható rendezettnek, sok helyütt fe­szültségek, problémák nehe­zítik egyes rétegek életét is. Úgy vagyunk ezzel, mint amikor a májusi eső a cse­resznyére sok, a kukoricára kevés. Más szóval: a tömeg­méretekben tán elég, és nagy rétegekre számított támoga­tás a jobbmódú embert ki­elégíti, a nagyobb bajban le­vőn viszont alig segít. Mert az öregek sem egyformák. A több mint 2 millió nyugdíj- korhatárt elért emberből majd .400' ezer az 55—60 év közötti nő (őket öregnek il­letlenség is lenne nevezni), majd 1 millió a 60—70 év közötti, mintegy 700 ezer a hetven éven, s 210 ezer a nyolcvan, éven felüli. Már éz a korösszetétel is mutatja, hogy az idős korosztály’ problémáit nem lehet egysí- kúan megközelíteni, a támo­gatást egyformán mérni. Másfajta figyelmet, igényel a hatvanas férfi, mint az agg­korba lépett. Az előbbit ab­ban kellene segíteni, hogy anyagi helyzetén önmaga is javíthasson, az utóbbit ab­ban, hogy magatehetetlensé­gén valahogyan úrrá legyen. Sorol az egészségi állapot is. Nem azonos megerőltető munkás évtizedek után ér­keznek el a nyugállományba az emberek. Van, akinek el­fogy az ereje, másnak nem. Számos egyéb gond mellett a nyugdíj-reálérték megőr­zésének mai módja: külö­nösen az alacsony nyugdíjak tulajdonosai érzik kevésnek a kiegészítést. Egy ellenke­ző példával érzékeltetve bi­zonyos aránytalanságokat: 34 ezer idős emberre terjed ki a házi szociális gondozás, s legalább háromszor ennyien igényelnék; hét jelentkező közül egynek van hely szo­ciális otthonainkban; 20 ezer idős. rokkant végezhet­ne hasznos termelőmunkát, s segíthetne ezzel önmagán is, de csak kis töredékük dolgozhat a néhány szociális foglalkoztatóban. Példának talán elég eny- nyi annak bizonyítására, hogy ma — megtartva szo­ciálpolitikánk idős korúaljra vonatkozó elveit és nagy, or­szágos vívmányait — a to­vábbi kibontakozást diffe­renciáltabb támogatásrend­szerrel lehet elérni. Mert — ne tagadjuk — adósságaink halmozódtak fel. Mondhat-' nánk, jélerileg nemzetgaz­daságunknak nincs is ereje ahhoz, hogy átfogóan az egész idős korosztály élet­nívóján emeljen úgy, hogy azt az egyének is megérez- zék. Ez igaz. Mégsem csu­pán időszaki megoldásként jöhet szóba a differenciál­tabb szociálpolitika: az idős korosztály mindig is meg­osztott lesz, s nekünk köte­lességünk marad, hogy a kü­lönböző rétegek szükségletei­nek. igényeinek változásai­ra felfigyeljünk, a kirívó aránytalanságokat meg­szüntessük. Egyforma életet az ilyen szociálpolitika sem szava­tolhat, hiszen nyugállomá­nyában az ember több évti­zedes munkájának gyümöl­csét élvezi, a társadalmi el­ismerés mértéke megközelí­tőleg azonos marad a nyug­állományban is. Ám van mód arra, hogy differenciált támogatással, jól irányzott segítségadással enyhítsünk a nagyobb szükséget szenve­dők gondjain, azokén, akik önhibájukon kívül, állapotuk következtében kerültek rosz- szabb helyzetbe. ] I /.ámukra a teljes ! kárpótlást azonban I csak a hozzátarto­zók felelősségtudata és ál­dozatkészsége adhatja meg. Mert ne feledjük, az idős emberek sorsáért a hozzá­tartozók, a gyermekek is fe­lelősek. Nélkülük, közvetlen odaadásuk hiányában egyet­len társadalom sem képes megnyugtatóan rendezni az idős generáció ügyét. Meg­érdemelt, kiérdemelt jussuk­hoz jutnak így hozzá az öregek, hiszen fáradozásuk eredményeit _ élvezi az a nemzedék, amely az idős korosztály helyére áll. Komornik Ferenc Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. MÁJUS 24-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 757 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 42 Trabant Lim. (Bp.) 15 323 Trabant Lim. (Debrecen) 11 650 Trabant Lim. (Győr) 15 811 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 143 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 8 134 Wartburg Lim. (Győr) 5 002 Wartburg de Luxé (Bp.) 11 224 Wrartburg de Luxé (Győr) 6 182 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 362 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 110 Wartburg Tourist (Bp.) 4 171 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 991 Skoda 105 (Debrecen) 5 346 Skoda 105 (Győr) 5 797 Skoda 120 (Bp.) 13 015 Skoda 120 (Debrecen) 8 130 Skoda 120 (Győr) 9 473 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 21 820 Lada 1200 (Debrecen) 14 151 Lada 1200 (Győr) 7 344 Lada 1300 (Bp.) 9 249 Lada 1300 (Debrecen) 6 187 Lada 1300 (Győr) 2 206 Lada 1500 (Bp.) 8 742 Lada 1500 (Debrecen) 5 960 Lada 1500 (Győr) 2 593 Lada Combi (Bp.) 4 664 Lada Combi (Debrecen) 2 495 Moszkvics (Bp.) 12 085 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 587 Polski Fiat 126 „(Győr) 4 926 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 12 226 Dácia (Debrecen) 5 577 Zastava 1100 GTL (Bp.) 1 927

Next

/
Oldalképek
Tartalom