Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

1983. május 25-, szerda NÉPÚJSÁG Szomszédolás Nyírbátor. 53 kilométerre Debrecentől, a 471-es úton fekszik Kelet-Magyarország egyik legszebb, történelmi emlékekben gazdag, vonzó hangulatú kisvárosa, Nyír­bátor. Legfontosabb látni­valói a minorita templom és kolostor, a református temp­lom és a vár, illetve a régi kolostorban berendezett igen nagy értékű, -gazdag múze­um-. Az idegent ide főként a látnivalók vonzzák. Az itt élő ember számára azonban legalább ennyire fontos, hogy. a város tízéves fennál­lása alatt 20 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak szá­ma, s a város ipara, mező- gazdasága évi 3 milliárd forint értéket állít elő. Halkeltető a Hortobágyon. Márciustól augusztusig tart egy-egy esztendőben \'a hal­szaporítás a Hortobágyi, Ál­lami Gazdaság halkeltető üzemében, melynek meglevő berendezései 1981 tavaszától- üzemelnek. Csuka, süllő, ponty, harcsa és növényevő ivadékokból nyújt utánpót­lást az ország halgazdasá­gainak, amelyek azután' ta­vaikban ezekből mintegy 10 millió áruhalat nevelnek fel. A halszaporítás hat tóban történik, melyekben a ha­lakat fajta és nemek sze­rint is elkülönítik. Október­től februárig, á következő szezon kezdetéig pácölthe- ring-gyártással használják ki az üzem kapacitását. Hova kerül a folyékony hulladék? A folyékony hul­ladékok növekvő mennyisé­ge egyre nagyobb terheket ró a településtisztasági te­vékenységet végző szerveze­tekre, de a tervezőkre és a felügyeletet ellátókra is. A megyében tavaly csak a Hajdú-Bihar megyei Szol­gáltató Ipari Vállalat mint­egy 180 ezer köbméter fo­lyékony és iszapszerű hul­ladék gyűjtését végezte el. ebből megközelítőleg 100 ezer köbméter Debrecenben ke­letkezett. A SZOLIVALL megkapta a jogot arra, hogy a megyében, mint kijelölt ürítőhely-kezelő és ártal­matlanító dolgozzon, s táv­lati célul tűzte ki a környe­zetszennyezés megakadályo­zását. TUa naxuim ■jraajmi ^ Moyyvf IMéi CSŐN GBÁD U w n * M n » MíGri‘ HIKLjfir Számára alkotás a peda­gógia. Dr. Pék József né közéletisége és hivatása el­választhatatlan egymástól, mióta 32 évvel ezelőtt elvé­gezte Szegeden a pedagógi­ai főiskolát. „Nekem akkor azt mondták: Szabolcsba kell mennem tanítani, mert oít nincs elég pedagógus. Így kerültem Záhonyba. Ma is azt tartom, a legszebb in­dítás volt ez számomra, hi­szen reggeltől estig csak a munkának éltem az iskolá­ban és a községben egy­aránt” — vallja. Egész nap­ja az iskoláé, s mint régi népfrontaktivistának is bő­ven adódik ilyen-olyan ten­nivalója. De azt mondja, nem fárasztó, mert azt csi­nálhatja, ami a lételeme. Hulladékanyag-hasznosítás. A Szegedi Gyufagyárban ez év első negyedévében üzem­be helyeztek egy berende­zést, amely hulladékanyag tüzelésére alkalmas '— a ré­gi, rossz hatásfokkal műkö­dő mozdonykazán helyett. A lényege: a gyártás során ke­letkező, s már nem haszno­sítható összes fahulladékot elégetik benne. A keletke­zett hőt azután elvezetik, s a gyufaszálak szállításánál a parafin megolvasztásánál hasznosítják. » IlKCrB PAffTBgQTTSAG ES A MEGYEI TANÁCS 1APJA Egyből kettő Tiszazugban. A tiszazugi szőlősgazdák 1940-ben szövetkezetbe tö­mörültek, megalakították a Magyar Szőlősgazdák Orszá­gos Borértékesítő Szövetke­zetét, felépítették Tiszakür- tön a pincészetet és a gyü­mölcsfeldolgozót, amelyek a minimális árakat biztosítva átvették az eladásra szánt készleteket. A hajdani szö­vetkézét épületeire alapoz­va a felszabadulás után új­ra megindult a termelés a gyümölcsfeldolgozóknál és a borászoknál. Az újságíró ide kalauzolja el az olvasót, be­mutatva az itt folyó mun­kát, az itt dolgozókat. A BÖRTEX. A Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövet­kezet ebben az • évben 130 milliós árbevételt tervezett az alvállalkozókkal együtt. A szövetkezet — melynek 9 üzeme és mintegy 20 szol­gáltató egysége van — évi termelési értéke 84 mjllió fórint. Termékeiknek 60 százaléka exportra kerül. A belkereskedelem részére textil- és bőrtermékek ké­szülnek. illetve lakossági igényeket is kielégítenek szolgáltatásaikkal. Bemutató a levegőben. Az MHSZ Szolnok megyei Re­pülő és Ejtőernyős Klubja a napokban Szolnokon, a szan- dai reptéren nagy közönség- sikerrel bemutatót rendezett. Az egész napos programban szerepeltek vitorlázó repü­lők, ejtőernyősök, hőlégbal- lonosok és motoros sárkány- repülők. A látogatók megis­merkedhettek a klub tevé­kenységével, találkozhattak neves' versenyzőkkel. A be­mutató nyitányaként kezdő­dött meg a Magyar Népköz- társasági Kupáért indított vitorlázórepülő-bajnokság. Angol nyelvi tábor Sze­geden. Tavaly volt először, s a rendkívüli érdeklődésre tekintettel az idén megint megszervezik az általános iskolások bentlakásos angol nyelvi táborát, elsősorban azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen oktatási formában már foglalkozták a nyelvvel. A'korszerű tech­nikai eszközök segítségével és kiváló nyelvtanárok irá­nyításával folyó napi négy­órás nyelvtanulás mellett délutáni foglalkozásokon, kötetlenebb, játékos formá­ban ismerkednek a gyere­kek az angol nyelvvel. Jö­vőre pedig orosz és német nyelvi táborok indítását is tervezik számukra. Korszerű ABC-áruház. Az újszegediek felújított, kibő­vített ABC-áruháza 1485 négyzetméteres alapterületé­vel nemcsak a város, de egész Dél-Magyarország leg­nagyobb ilyen létesítménye lett. A kétszeresére növelt eladótér mellett a legkor­szerűbb hűtőkamra biztosít­ja a zöldség, a gyümölcs, a sütemények, a tejtermékek és a húsfélék tárolását. Öl­tözőket, zuhanyzókat is ki­alakítottak az itt dolgozók számára. Különösen nagy segítséget jelent a környék lakosságának, hogy a meg­levő áruk nagyobb választé­ka mellett háztartási cikke­kért, de még mosógépért, magnóért, villanybojlerért sem kell már a városba menniük. összeállította: B. Á. Szünidei tervek Még nem találkoztam I olyan középiskolással, aki ne I várná a megváltást jelentő I utosó csengőszót, a nyári I szünidő kezdetét. A gimna- I zistáknak ilyenkor - valóban I befejeződik a tanítási év, és I csak a vakáció értelmes el- I töltésén kell törni a fejüket I A szakközépiskolásoknak azonban az utolsó óra vége még nem jelenti automatiku­san a szabadság kezdetét. A nyári szakmai gyakorlat 4-5 héttel megrövidíti szünidejü­ket. Igaz, ez alatt az idő alatt az iskolában tanultak gyakorlati oldalát ismerik meg,- majdani munkájuk alapjait. Gyulán, a kertészeti szak- I középiskolában — ebben az I oktatási intézményben a ker- I tészeten kívül húsipari I szakmunkásokat is képeznek I — néhány diákkal arról be- I szélgettünk, ki, hogyan tölti I el az idei nyarat, Természe- I tesen előkerültek a régi | szünidei emlékek is. Tóth Gyuri, aki másodéves I húsipari szakmunkástanuló, Köröstarcsán lakik. Szak­mai gyakorlatra a Gyulai Húskombinátba megy. Már tavaly is itt dolgozott nyá­ron, és tudja, hogy nehéz munkát kell végeznie. Szin­te valamennyi munkafázist megismert majd. A gyakor­lat után Abonyba, a roko- I naihoz utazik el, azután pe- I dig a szüleinek segít otthon. I a háztájiban. — Idén nincs különösebb programom, de a tavalyi nyár nagyon jól sikerült. Az iskola évek óta építőtáborral egybekötött kirándulást szer­vez az NDK-beli Werderbe. Elmentem én is. Két hétig voltunk kint, délelőttönként dolgoztunk, gyümölcsöt, vagy zöldséget szedtünk, délutá­nonként pedig kirándultunk, pihentünk, egyszóval nyaral­tunk. — Mire emlékszel vissza a legszívesebben ? — Rengeteg jó sztorink volt, amit persze, még ma is emlegetünk. Talán az a leg­kedvesebb, amikor az egyik délelőtt a földek közötti úton találtunk egy 50 literes söröshordót felszerelve csap­pal. (Azt hiszem, mondanom sem kell, nem véletlenül ke­rült oda, és főleg nem ne­künk.) Végül is úgy ala­kult, hogy rövid töprengés után megcsapoltuk, és az a rengeteg szomjas diáktorok pillanatok alatt eltüntette. S ha már a vidám emlé­keknél tartunk, Gyuri ba­rátja, Vigh Imi is elmesél egyet: ­— Tavaly Poprádon nya­raltunk. A gyorsvasútrá, ami a városon . keresztül megy, egy olyan megállónál szálltunk fel, ahol nem volt pénztár. A járművön a ka­lauz kérte a jegyünket, és amikor látta, hogy nincs, meg akart bennünket bírsá­golni. Addig-addig „nem ér­tettük” amit mond, míg megérkeztünk az úticélunk­hoz, és sikerült leugrani. Itt­hon persze nem szoktam bliccelni, de ugye, külföldön megbocsátható. Koppányi , Laci szintén NDK-beli eseményeket per­get vissza. — A tengerparton sétál­tunk, amikor két nagyon csinos lányt vettünk észre. ‘Meg is állapítottuk, hogy eb­ben az országban érdemes a hölgyeket megszemlélni. Meggyorsítottuk a léptein­ket, és amikor utolértük őket, kiderült, hogy a lányok magyarul beszélnek. Azóta is büszkék vagyunk arra, hogy mégiscsak a magyar lányok a legszebbek. Susán Éva osztálytársai­val Izsákon tolt két hetet építőtáborban, aztán valószí­nűleg a Balaton partjára megy sátorozni. — Voltál-e már külföldön? — Sajnos, még nem, de néhány helyet nagyon szeret­nék megnézni. Legjobban a Szovjetunióba vágyom, külö­nösen Moszkvába. Annyi szépet hallottam erről a vá­rosról ismerőseimtől, hogy nekem is meg kell nézni. Bagó Erika,sem volt még külföldön. De mint mondja, az első külföldi útja az NDK-ba vezet, jövő nyáron az iskolával. Idén ő is építő­táborban fog dolgozni Boglá­ron — összekapcsolva a hasznosat a kellemessel. S mint eddig mindig, hi­hetetlen gyorsasággal elsza­lad a nyár, megint csak szeptember lesz, fel kell venni az iskolaköpenyt, és gondolatban felkészülni az első felelésre. A padokban pedig elkezdődik az élmény- beszámoló, az „ezt ‘ hallgasd meg” kezdetű mondatokkal. Lovász Sándor Gondolatban már nyarainak Fotó: veress Erzsi Szövetkezetiek találkozója Körösújfaluban I Csaknem két évvel ezelőtt | jó munkakapcsolat alakult | ki a Gyulai Vasipari Szövet- j kezet és a körösújfalui Rá­I kóczi Termelőszövetkezet között. A gyulaiak szakem- ■ bereket képeztek ki Körös­újfalunak, akik kooperáció- I bán besegítenek a vasipari- | aknak az ott gyártott „Gyula | ____________________________ 2 00” kazán szerelvényeinek elkészítésében. A gyulaiaknál nagyszerű­en működő MHSZ-klubot vezet Juhász József; a tagok már többször találkoztak egymással honvédelmi na­pok keretében. Most, az el­múlt szombaton is egy ilyen találkozóra került sor Kö­rösújfaluban. Elsőként kis­pályás labdarúgásban mér­ték össze erejüket, majd kis- és légpuskalövészetben. Délután a Körös árterében folytatódott a vetélkedő láb­teniszben, tollaslabdában, sőt, még horgászversenyt is rendeztek. A jókedvűen el- töltötti nap kugliversennyel fejeződött be. A szórakozáson túl a gyu­laiak is segítenek a termelő- szövetkezetnek. Most fejlesz­tik a sertéstelepet, s a vas­ipariak vállalták az ide szükséges vasszerkezetek gyártását — társadalmi munkában. Ennek értéke meghaladja az ötvenezer fo­rintot. B. O. fl tárgyalóteremből Narancs meg a vasvilla A vádlott szikár, erőteljes I férfi. A tanú alacsony terme- ! tű, riadt tekintetű. A hang- ■ ja lágy, szabadkozó. De á vádlott is színt változtat, amint felidézi január 8-ának éjszakáját. — Én csak szépen mond­tam akkor este, megérkez­tünk, Bandikám. Elismered, hogy betörtél a házamba? Erre ő, Pistám, drága bará­tom, te még sohase voltál részeg? És én akkor taka­rosán letetterrf a vasvillát a lóca mellé és szépen, beszél­gettünk. — Nem így volt. Nagyon féltem. Szeredi István vádlott és a tanúként kihallgatott K. I András sértett szembesítése eredménytelen. A vádlott próbálja—szépíteni a dolgot. Ahogy a volt feleségével kap­csolatos vitát is. Akkor a fia miatt robbant ki' a csetepa­té, • aki nem volt hajlandó eleget tenni utasításának. Po­fonokkal próbált rá hatni. A felesége pedig a maga sa­játos módján kelt a fiú vé­delmére. Piszkafával rásúj­tott a férjére. Erreföl Sze­redi felkapta a családi erek­lyeként őrzött klopfolót. — Felaprítalak bennete­ket! Az asszony menekült, de megbotlott. — Gyilkos! — jajveszé- kelt. Persze, ez csak amolyan apró intermezzo volt, komo­lyabb sérülés nem történt. Inkább a feszült, nyugtalan hangulatot tükrözi, ami Sze- rediék Gyula. 'Liszt Ferenc u. 16. szám alatti portáján uralkodott. S jellemzi a vád­lottat is, aki a nyomozati anyag szerint kiegyensúlyo­zatlan, igazát nagy hangon, a tettlegességtől sem riadva vissza, kereste. A per tár­gyát képező eseménysor egy Narancs nevezetű tehén kö­rül bonyolódott. A tehenet 1981 tavaszán K. András gyulai lakos vásárol­ta meg 15 ezer forintért. Szó, ami szó, olcsón. Ám — mivel a tehén le volt szer­ződtetve — Szeredi már fel­vette előre az állami támo­gatás egy részét. Megegyez­tek, hogy ő és a mostohafia visszafizeti ezt a pénzt az állatforgalmi vállalatnak, a vevő pedig átadja majd ré­szére a később kapott dotá­ciót. Igen ám, csakhogy az állatforgalmi vállalat felbon­totta a szerződést. Szeredi kezdett spekulálni. Mivel még nem volt átíratva, hát másnak is árulta a Naran­csot, mégpedig jóval- drá­gábban, mint ahogy eladta. El is határozta, hogy visz- szaszerzi a tehenet. 1982-ben azzal kopogott be K. And­ráshoz, hogy szüksége van a tehénre, mivel ismét együtt él a feleségével. Megegyez­tek, hogy 13 ezer forintért visszakapja. Számba vették, hogy jól tejelt, s így K. And­rás a vétel óta a tejből ha­szonhoz jutott. A vádlott el­vitte a tehenet, de nem fi­zetett. Majd ha eladja, ak­kor rendezi a tartozást. Ez­zel hitegette. Telt, múlt az idő. anélkül, hogy találkoztak volna. Ez év január 7-én, Gyulán, a Sörpatikában futottak össze véletlenül. Szeredi újdonsült asszonyával szórakozott. Ott volt tanyájának a bérlője is, az élettársával. A kis ter­metű K. Andrást bosszantot­ta ez a tehénhistória. Jól megjárta, most se pénz, se tehén. Ügy döntött, hogy visszaszerzi a tehenet. Futni hagyja a pénzét, sőt rátesz még 8 ezer forintot. Söröz- getés közben kötötték meg az alkut. Taxiba ültek, ma­gukkal vitték az-asszonyokat és K. András gyulai lakásá­ra hajtottak. A taxis írásban rögzítette a megállapodásu­kat. Aztán visszahajtottak a Sörpatikába. Folytatták az italozást. K. András vidám volt. Arra gondolt, hogy a megállapodás szerint másnap reggel viheti a tehenet. Ám ekkor már nem nagyon bí­zott ismerősében. Hátha megint valami ördöngössé­get eszel ki. Sebtében eltá­vozott a Sörpatikából és be­hatolt a Liszt Ferenc utcai ház kapuján. A tehenet ki­vitte a tanyájára. Szeredi hajnal tájban tért haza. Már a kapunál észre­vette, hogy valaki behatolt a portájára. Az istálló üres volt. Elragadt? az indulat. Át se öltözött, le se vette 20 ezer forint értékű irha­bundáját, hanem felpattant motorkerékpárjára és kihaj­tott K. András tanyájára. Ordítozva támadt rá az ital­tól másnapos sértettre. Ütöt- te-verte. K. András kimene­kült az udvarra. — Tolvaj vagy, betörtél a házamba! — kiabált Szere- * di. S közben rohant utána. Ekkor hirtelen fordulat következett be. A kutya — egy félelmetes termetű bpk- szer — elszakította a lán­cát és nekiugrott Szeredinek. Beleharapott a lábába. A férfi felüvöltött, majd el­vesztette egyensúlyát, s a drága irhabundában bele­esett a trágyába. K. András meg ezalatt egy fa mögül leste, ahogy kutyája mérés­re tanítja hajnali támadóját. Egy biztos. Nem valami dicsőséges hazatérés volt a Liszt Ferenc utcai házba. Szeredi újdonsült asszonyá­nak kiöntötte a szívét. Resz­kető kézzel mutogatta a bun­dáját. A csúf foltokat és a kellemetlen szagot. Ó, a drá­ga bunda, majd kicsordult a könnye! Hát ezt nem lehet annyiba hagyni, de nem ám! Megjött időközben az asz­szony fia, meg a bérlő, az élettársával. így aztán öten mentek el K. András laká­sára. Csak a feleség volt otthon. A két asszony az éj­szakai körözgetésre célozgat­va előadta, hogyan ostro­molta őket ajánlataival a fér­je. Szeredi pedig fenyegető­zött. Kártérítést követelt a bundáért. Ezután kocsiba ül­tek, s mind az öten kihaj­tottak a tanyára. De nem üres kézzel toppantak be. Elöl ment Szeredi, vasvillá­val. K. András már alváshoz készülődött, arpikor Szeredi belépett. A vasvillát rászö­gezte. Most mit csináljon? El se futhatott. Hát bizony nem valami nyugodt hangú beszélgetés zajlott le köztük, ahogy azt a vádlott a bíró­ságon próbálta szépíteni. No­ha K. András nem volt egyedül, mégis kiszolgálta­tottnak érezte magát. Szere­di mindemTek lehordta. _ El­sősorban azzal vádolta, liogy betört a városi lakásába. Ki­jelentette, elviszi a tehenet. S ugyanakkor a bundáért 20 ezer forint kártérítést köve­telt. Ezután tanyájának bér­lőjével kiment az udvarra. Közben a kutyának vissza­fizette a reggeli leckét, majd hazavitte a Narancs neveze­tű tehenet. Hát ennyi a tör­ténet. Vérbő, népi komédia is lehetne, ha nem a tárgya­lóteremben, hanem a színpa­don peregnének ezek az ese­mények. A gyulai járásbíróság Ágostonná dr. Pfaff Mária büntetőtanácsa Szeredi Ist­vánt rablás bűntette, két­rendbeli könnyű testi sértés, valamint egyrendbeli becsü­letsértés vétsége miatt hal­mazati büntetésül 2 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül 3 évre el­tiltotta a közügyek gyakor­lásától. A szabadságvesztést börtönben kell letölteni. A vádlott és védője eltérő mi­nősítésért és enyhítésért je­lentett be fellebbezést. (Serédi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom