Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

1983. május 25-, szerda

NÉPÚJSÁG

Szomszédolás

Nyírbátor. 53 kilométerre Debrecentől, a 471-es úton fekszik Kelet-Magyarország egyik legszebb, történelmi emlékekben gazdag, vonzó hangulatú kisvárosa, Nyírbátor. Legfontosabb látnivalói a minorita templom és kolostor, a református templom és a vár, illetve a régi kolostorban berendezett igen nagy értékű, -gazdag múzeum-. Az idegent ide főként a látnivalók vonzzák. Az itt élő ember számára azonban legalább ennyire fontos, hogy. a város tízéves fennállása alatt 20 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, s a város ipara, mező- gazdasága évi 3 milliárd forint értéket állít elő.

Halkeltető a Hortobágyon.

Márciustól augusztusig tart egy-egy esztendőben \'a halszaporítás a Hortobágyi, Állami Gazdaság halkeltető üzemében, melynek meglevő berendezései 1981 tavaszától- üzemelnek. Csuka, süllő, ponty, harcsa és növényevő ivadékokból nyújt utánpótlást az ország halgazdaságainak, amelyek azután' tavaikban ezekből mintegy 10 millió áruhalat nevelnek fel. A halszaporítás hat tóban történik, melyekben a halakat fajta és nemek szerint is elkülönítik. Októbertől februárig, á következő szezon kezdetéig pácölthe- ring-gyártással használják ki az üzem kapacitását.

Hova kerül a folyékony hulladék? A folyékony hulladékok növekvő mennyisége egyre nagyobb terheket ró a településtisztasági tevékenységet végző szervezetekre, de a tervezőkre és a felügyeletet ellátókra is. A megyében tavaly csak a Hajdú-Bihar megyei Szolgáltató Ipari Vállalat mintegy 180 ezer köbméter folyékony és iszapszerű hulladék gyűjtését végezte el. ebből megközelítőleg 100 ezer köbméter Debrecenben keletkezett. A SZOLIVALL megkapta a jogot arra, hogy a megyében, mint kijelölt ürítőhely-kezelő és ártalmatlanító dolgozzon, s távlati célul tűzte ki a környezetszennyezés megakadályozását.

TUa naxuim ■jraajmi ^ Moyyvf IMéi

CSŐN GBÁD U w n * M n

» MíGri‘ HIKLjfir

Számára alkotás a pedagógia. Dr. Pék József né

közéletisége és hivatása elválaszthatatlan egymástól, mióta 32 évvel ezelőtt elvégezte Szegeden a pedagógiai főiskolát. „Nekem akkor azt mondták: Szabolcsba

kell mennem tanítani, mert oít nincs elég pedagógus. Így kerültem Záhonyba. Ma is azt tartom, a legszebb indítás volt ez számomra, hiszen reggeltől estig csak a munkának éltem az iskolában és a községben egyaránt” — vallja. Egész napja az iskoláé, s mint régi népfrontaktivistának is bőven adódik ilyen-olyan tennivalója. De azt mondja, nem fárasztó, mert azt csinálhatja, ami a lételeme.

Hulladékanyag-hasznosítás.

A Szegedi Gyufagyárban ez év első negyedévében üzembe helyeztek egy berendezést, amely hulladékanyag tüzelésére alkalmas '— a régi, rossz hatásfokkal működő mozdonykazán helyett. A lényege: a gyártás során keletkező, s már nem hasznosítható összes fahulladékot elégetik benne. A keletkezett hőt azután elvezetik, s a gyufaszálak szállításánál a parafin megolvasztásánál hasznosítják.

» IlKCrB PAffTBgQTTSAG ES A MEGYEI TANÁCS 1APJA

Egyből kettő Tiszazugban.

A tiszazugi szőlősgazdák 1940-ben szövetkezetbe tömörültek, megalakították a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetét, felépítették Tiszakür- tön a pincészetet és a gyümölcsfeldolgozót, amelyek a minimális árakat biztosítva átvették az eladásra szánt készleteket. A hajdani szövetkézét épületeire alapozva a felszabadulás után újra megindult a termelés a gyümölcsfeldolgozóknál és a borászoknál. Az újságíró ide kalauzolja el az olvasót, bemutatva az itt folyó munkát, az itt dolgozókat.

A BÖRTEX. A Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet ebben az • évben 130 milliós árbevételt tervezett az alvállalkozókkal együtt. A szövetkezet — melynek 9 üzeme és mintegy 20 szolgáltató egysége van — évi termelési értéke 84 mjllió fórint. Termékeiknek 60 százaléka exportra kerül. A belkereskedelem részére textil- és bőrtermékek készülnek. illetve lakossági igényeket is kielégítenek szolgáltatásaikkal.

Bemutató a levegőben. Az

MHSZ Szolnok megyei Repülő és Ejtőernyős Klubja a napokban Szolnokon, a szan- dai reptéren nagy közönség- sikerrel bemutatót rendezett. Az egész napos programban szerepeltek vitorlázó repülők, ejtőernyősök, hőlégbal- lonosok és motoros sárkány- repülők. A látogatók megismerkedhettek a klub tevékenységével, találkozhattak neves' versenyzőkkel. A bemutató nyitányaként kezdődött meg a Magyar Népköz- társasági Kupáért indított vitorlázórepülő-bajnokság.

Angol nyelvi tábor Szegeden. Tavaly volt először, s a rendkívüli érdeklődésre tekintettel az idén megint megszervezik az általános iskolások bentlakásos angol nyelvi táborát, elsősorban azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen oktatási formában már foglalkozták a nyelvvel. A'korszerű technikai eszközök segítségével és kiváló nyelvtanárok irányításával folyó napi négyórás nyelvtanulás mellett délutáni foglalkozásokon, kötetlenebb, játékos formában ismerkednek a gyerekek az angol nyelvvel. Jövőre pedig orosz és német nyelvi táborok indítását is tervezik számukra.

Korszerű ABC-áruház. Az

újszegediek felújított, kibővített ABC-áruháza 1485 négyzetméteres alapterületével nemcsak a város, de egész Dél-Magyarország legnagyobb ilyen létesítménye lett. A kétszeresére növelt eladótér mellett a legkorszerűbb hűtőkamra biztosítja a zöldség, a gyümölcs, a sütemények, a tejtermékek és a húsfélék tárolását. Öltözőket, zuhanyzókat is kialakítottak az itt dolgozók számára. Különösen nagy segítséget jelent a környék lakosságának, hogy a meglevő áruk nagyobb választéka mellett háztartási cikkekért, de még mosógépért, magnóért, villanybojlerért sem kell már a városba menniük.

összeállította: B. Á.

Szünidei tervek

Még nem találkoztam I olyan középiskolással, aki ne I várná a megváltást jelentő I utosó csengőszót, a nyári I szünidő kezdetét. A gimna- I zistáknak ilyenkor - valóban I befejeződik a tanítási év, és I csak a vakáció értelmes el- I töltésén kell törni a fejüket I A szakközépiskolásoknak azonban az utolsó óra vége még nem jelenti automatikusan a szabadság kezdetét. A nyári szakmai gyakorlat 4-5 héttel megrövidíti szünidejüket. Igaz, ez alatt az idő alatt az iskolában tanultak gyakorlati oldalát ismerik meg,- majdani munkájuk alapjait.

Gyulán, a kertészeti szak- I középiskolában — ebben az I oktatási intézményben a ker- I tészeten kívül húsipari I szakmunkásokat is képeznek I — néhány diákkal arról be- I szélgettünk, ki, hogyan tölti I el az idei nyarat, Természe- I tesen előkerültek a régi | szünidei emlékek is.

Tóth Gyuri, aki másodéves I húsipari szakmunkástanuló, Köröstarcsán lakik. Szakmai gyakorlatra a Gyulai Húskombinátba megy. Már tavaly is itt dolgozott nyáron, és tudja, hogy nehéz munkát kell végeznie. Szinte valamennyi munkafázist megismert majd. A gyakorlat után Abonyba, a roko- I naihoz utazik el, azután pe- I dig a szüleinek segít otthon. I a háztájiban.

— Idén nincs különösebb

programom, de a tavalyi nyár nagyon jól sikerült. Az iskola évek óta építőtáborral egybekötött kirándulást szervez az NDK-beli Werderbe. Elmentem én is. Két hétig voltunk kint, délelőttönként dolgoztunk, gyümölcsöt, vagy zöldséget szedtünk, délutánonként pedig kirándultunk, pihentünk, egyszóval nyaraltunk.

— Mire emlékszel vissza a legszívesebben ?

— Rengeteg jó sztorink volt, amit persze, még ma is emlegetünk. Talán az a legkedvesebb, amikor az egyik délelőtt a földek közötti úton találtunk egy 50 literes söröshordót felszerelve csappal. (Azt hiszem, mondanom sem kell, nem véletlenül került oda, és főleg nem nekünk.) Végül is úgy alakult, hogy rövid töprengés után megcsapoltuk, és az a rengeteg szomjas diáktorok pillanatok alatt eltüntette.

S ha már a vidám emlékeknél tartunk, Gyuri barátja, Vigh Imi is elmesél egyet: — Tavaly Poprádon nyaraltunk. A gyorsvasútrá, ami a városon . keresztül megy, egy olyan megállónál szálltunk fel, ahol nem volt pénztár. A járművön a kalauz kérte a jegyünket, és amikor látta, hogy nincs, meg akart bennünket bírságolni. Addig-addig „nem értettük” amit mond, míg megérkeztünk az úticélunkhoz, és sikerült leugrani. Itthon persze nem szoktam bliccelni, de ugye, külföldön megbocsátható.

Koppányi , Laci szintén NDK-beli eseményeket perget vissza.

— A tengerparton sétáltunk, amikor két nagyon csinos lányt vettünk észre. ‘Meg is állapítottuk, hogy ebben az országban érdemes a hölgyeket megszemlélni. Meggyorsítottuk a lépteinket, és amikor utolértük őket, kiderült, hogy a lányok magyarul beszélnek. Azóta is büszkék vagyunk arra, hogy mégiscsak a magyar lányok a legszebbek.

Susán Éva osztálytársaival Izsákon tolt két hetet építőtáborban, aztán valószínűleg a Balaton partjára megy sátorozni.

— Voltál-e már külföldön?

— Sajnos, még nem, de

néhány helyet nagyon szeretnék megnézni. Legjobban a Szovjetunióba vágyom, különösen Moszkvába. Annyi szépet hallottam erről a városról ismerőseimtől, hogy nekem is meg kell nézni.

Bagó Erika,sem volt még külföldön. De mint mondja, az első külföldi útja az NDK-ba vezet, jövő nyáron az iskolával. Idén ő is építőtáborban fog dolgozni Bogláron — összekapcsolva a hasznosat a kellemessel.

S mint eddig mindig, hihetetlen gyorsasággal elszalad a nyár, megint csak szeptember lesz, fel kell venni az iskolaköpenyt, és gondolatban felkészülni az első felelésre. A padokban pedig elkezdődik az élmény- beszámoló, az „ezt ‘ hallgasd meg” kezdetű mondatokkal.

Lovász Sándor

Gondolatban már nyarainak Fotó: veress Erzsi

Szövetkezetiek találkozója Körösújfaluban

I

Csaknem két évvel ezelőtt | jó munkakapcsolat alakult | ki a Gyulai Vasipari Szövet- j kezet és a körösújfalui RáI

kóczi Termelőszövetkezet között. A gyulaiak szakem- ■ bereket képeztek ki Körösújfalunak, akik kooperáció- I bán besegítenek a vasipari- | aknak az ott gyártott „Gyula | ____________________________

2

00” kazán szerelvényeinek elkészítésében.

A gyulaiaknál nagyszerűen működő MHSZ-klubot vezet Juhász József; a tagok már többször találkoztak egymással honvédelmi napok keretében. Most, az elmúlt szombaton is egy ilyen

találkozóra került sor Körösújfaluban. Elsőként kispályás labdarúgásban mérték össze erejüket, majd kis- és légpuskalövészetben. Délután a Körös árterében folytatódott a vetélkedő lábteniszben, tollaslabdában, sőt, még horgászversenyt is rendeztek. A jókedvűen el- töltötti nap kugliversennyel fejeződött be.

A szórakozáson túl a gyulaiak is segítenek a termelő- szövetkezetnek. Most fejlesztik a sertéstelepet, s a vasipariak vállalták az ide szükséges vasszerkezetek gyártását — társadalmi munkában. Ennek értéke meghaladja az ötvenezer forintot.

B. O.

fl tárgyalóteremből

Narancs meg a vasvilla

A vádlott szikár, erőteljes I férfi. A tanú alacsony terme- ! tű, riadt tekintetű. A hang- ■ ja lágy, szabadkozó. De á vádlott is színt változtat, amint felidézi január 8-ának éjszakáját.

— Én csak szépen mondtam akkor este, megérkeztünk, Bandikám. Elismered, hogy betörtél a házamba?

Erre ő, Pistám, drága barátom, te még sohase voltál részeg? És én akkor takarosán letetterrf a vasvillát a lóca mellé és szépen, beszélgettünk.

— Nem így volt. Nagyon féltem.

Szeredi István vádlott és a tanúként kihallgatott K.

I András sértett szembesítése eredménytelen. A vádlott próbálja—szépíteni a dolgot.

Ahogy a volt feleségével kapcsolatos vitát is. Akkor a fia miatt robbant ki' a csetepaté, • aki nem volt hajlandó eleget tenni utasításának. Pofonokkal próbált rá hatni. A felesége pedig a maga sajátos módján kelt a fiú védelmére. Piszkafával rásújtott a férjére. Erreföl Szeredi felkapta a családi ereklyeként őrzött klopfolót.

— Felaprítalak benneteket!

Az asszony menekült, de megbotlott.

— Gyilkos! — jajveszé- kelt.

Persze, ez csak amolyan apró intermezzo volt, komolyabb sérülés nem történt.

Inkább a feszült, nyugtalan hangulatot tükrözi, ami Sze- rediék Gyula. 'Liszt Ferenc u. 16. szám alatti portáján uralkodott. S jellemzi a vádlottat is, aki a nyomozati anyag szerint kiegyensúlyozatlan, igazát nagy hangon, a tettlegességtől sem riadva vissza, kereste. A per tárgyát képező eseménysor egy Narancs nevezetű tehén körül bonyolódott.

A tehenet 1981 tavaszán K. András gyulai lakos vásárolta meg 15 ezer forintért. Szó, ami szó, olcsón. Ám — mivel a tehén le volt szerződtetve — Szeredi már felvette előre az állami támogatás egy részét. Megegyeztek, hogy ő és a mostohafia visszafizeti ezt a pénzt az állatforgalmi vállalatnak, a vevő pedig átadja majd részére a később kapott dotációt. Igen ám, csakhogy az állatforgalmi vállalat felbontotta a szerződést. Szeredi kezdett spekulálni. Mivel még nem volt átíratva, hát másnak is árulta a Narancsot, mégpedig jóval- drágábban, mint ahogy eladta. El is határozta, hogy visz- szaszerzi a tehenet. 1982-ben azzal kopogott be K. Andráshoz, hogy szüksége van a tehénre, mivel ismét együtt él a feleségével. Megegyeztek, hogy 13 ezer forintért visszakapja. Számba vették, hogy jól tejelt, s így K. András a vétel óta a tejből haszonhoz jutott. A vádlott elvitte a tehenet, de nem fizetett. Majd ha eladja, akkor rendezi a tartozást. Ezzel hitegette.

Telt, múlt az idő. anélkül, hogy találkoztak volna. Ez év január 7-én, Gyulán, a Sörpatikában futottak össze véletlenül. Szeredi újdonsült asszonyával szórakozott. Ott volt tanyájának a bérlője is, az élettársával. A kis termetű K. Andrást bosszantotta ez a tehénhistória. Jól megjárta, most se pénz, se tehén. Ügy döntött, hogy visszaszerzi a tehenet. Futni hagyja a pénzét, sőt rátesz még 8 ezer forintot. Söröz- getés közben kötötték meg

az alkut. Taxiba ültek, magukkal vitték az-asszonyokat és K. András gyulai lakására hajtottak. A taxis írásban rögzítette a megállapodásukat. Aztán visszahajtottak a Sörpatikába. Folytatták az italozást. K. András vidám volt. Arra gondolt, hogy a megállapodás szerint másnap reggel viheti a tehenet. Ám ekkor már nem nagyon bízott ismerősében. Hátha megint valami ördöngösséget eszel ki. Sebtében eltávozott a Sörpatikából és behatolt a Liszt Ferenc utcai ház kapuján. A tehenet kivitte a tanyájára.

Szeredi hajnal tájban tért haza. Már a kapunál észrevette, hogy valaki behatolt a portájára. Az istálló üres volt. Elragadt? az indulat. Át se öltözött, le se vette 20 ezer forint értékű irhabundáját, hanem felpattant motorkerékpárjára és kihajtott K. András tanyájára. Ordítozva támadt rá az italtól másnapos sértettre. Ütöt- te-verte. K. András kimenekült az udvarra.

— Tolvaj vagy, betörtél a házamba! — kiabált Szere- * di. S közben rohant utána.

Ekkor hirtelen fordulat következett be. A kutya — egy félelmetes termetű bpk- szer — elszakította a láncát és nekiugrott Szeredinek. Beleharapott a lábába. A férfi felüvöltött, majd elvesztette egyensúlyát, s a drága irhabundában beleesett a trágyába. K. András meg ezalatt egy fa mögül leste, ahogy kutyája mérésre tanítja hajnali támadóját.

Egy biztos. Nem valami dicsőséges hazatérés volt a Liszt Ferenc utcai házba. Szeredi újdonsült asszonyának kiöntötte a szívét. Reszkető kézzel mutogatta a bundáját. A csúf foltokat és a kellemetlen szagot. Ó, a drága bunda, majd kicsordult a könnye! Hát ezt nem lehet annyiba hagyni, de nem ám! Megjött időközben az aszszony fia, meg a bérlő, az élettársával. így aztán öten mentek el K. András lakására. Csak a feleség volt otthon. A két asszony az éjszakai körözgetésre célozgatva előadta, hogyan ostromolta őket ajánlataival a férje. Szeredi pedig fenyegetőzött. Kártérítést követelt a bundáért. Ezután kocsiba ültek, s mind az öten kihajtottak a tanyára. De nem üres kézzel toppantak be. Elöl ment Szeredi, vasvillával.

K. András már alváshoz készülődött, arpikor Szeredi belépett. A vasvillát rászögezte. Most mit csináljon? El se futhatott. Hát bizony nem valami nyugodt hangú beszélgetés zajlott le köztük, ahogy azt a vádlott a bíróságon próbálta szépíteni. Noha K. András nem volt egyedül, mégis kiszolgáltatottnak érezte magát. Szeredi mindemTek lehordta. _ Elsősorban azzal vádolta, liogy betört a városi lakásába. Kijelentette, elviszi a tehenet. S ugyanakkor a bundáért 20 ezer forint kártérítést követelt. Ezután tanyájának bérlőjével kiment az udvarra. Közben a kutyának visszafizette a reggeli leckét, majd hazavitte a Narancs nevezetű tehenet. Hát ennyi a történet. Vérbő, népi komédia is lehetne, ha nem a tárgyalóteremben, hanem a színpadon peregnének ezek az események.

A gyulai járásbíróság Ágostonná dr. Pfaff Mária büntetőtanácsa Szeredi Istvánt rablás bűntette, kétrendbeli könnyű testi sértés, valamint egyrendbeli becsületsértés vétsége miatt halmazati büntetésül 2 év és 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letölteni. A vádlott és védője eltérő minősítésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést.

(Serédi)