Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-13 / 112. szám
1983. május 13., péntek «HsWKTilci II kicsi is lehet erős Minőségi fordulat a magánkereskedelemben Március l.Vén megnyílt a gerlai Vadvirág presszó Fotó: Veress Erzsi Megvallom, szeretem a hangulatos kis üzleteket, még akkor is, ha a tulajdonos magánkereskedő. Ügy vélem, ebből az egyetlen mondatból is látszik: előítéleteinktől nehéz megszabadulni. Még ma is hajlamosak vagyunk arra, hogy a maszekot harácsolónak. minden hájjal megkent ügyeskedőnek tekintsük. Persze, vannak ilyenek is. Ugyanakkor szívesen vesz- szük. ha . a fűszerboltban előzékenyen szolgálnak ki. és elmenőben azt mondják: viszontlátásra. Órákig válogathatunk a butikok pultjainál. a kereskedő mégsem hagy ott, mint esetleg az áruházi eladó. Fokozódik a verseny Az előbbi megállapítások jobbára érzelmi töltésűek. amelyek természetesen nem elhanyagolhatók. A kisvállalkozások fellendítésének viszont gazdasági okai vannak. A képlet roppant egyszerű: a magánkereskedelem bővítésével több áru kerül a piacra, fokozódik a verseny, sokszinüség jellemzi a választékot. De a közvetett hatásáról sem szabad megfeledkezni. Ugyanis az utóbbi időben, különösen az élelmiszer- és a ruházati nagykereskedelemben, valamint a vendéglátásban csökkentek a készletek. Ezt az űrt próbálja kitölteni a magánszektor. Ami szűkebb hazánkat illeti. 1981 júliusában a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága tárgyalt a magánkereskedelemről, majd tavaly, novemberben a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége is állást foglalt ez ügyben. Mindkét testület elsősorban minőségi fordulatot sürgetett. Kívánatosnak tartotta, hogy mindenekelőtt az ellátatlan területeken hozzanak létre élelmiszerboltokat, vendéglőket. az üzletek nyitva tartása alkalmazkodjon a megnövekedett szabad időhöz, tehát szombaton és vasárnap is fogadják a vevőket. A tapasztalatok biztatóak. A közelmúltban megtartott megyei KISOSZ-taggyűlésen a titkár arról számolt be. hogy jelenleg a 624 magánkereskedő 288 segítő családtaggal, és 37 alkalmazottal dolgozik. Ez azt jelenti: a megyei szervezet taglétszáma öt év alatt, a pártoló tagokkal együtt, a duplájára nőtt. Jön a magánkemping ? Mi van a számok mögött? Még mindig kevés az élelmiszer-kereskedő, a dohányárus, és a 135 zöldségboltos sem elegendő. Szépen fejlődött a vendéglátás, itt 97- en tevékenykednek. Kisvendéglők, kávéházak, eszpresszók nyíltak, különösen Gyula környékén, számítva az idegenforgalom élénkülésére. Az elmúlt ev nyarától érvényes új jogszabályok lehetőséget adnak magánkemping. panzió létesítésére, amellyel élni szeretnének megyénkben is. Ugyancsak színesedett a ruházat kínálata. A divatot gyorsan követő felnőtt- és gyermekruházati cikkekkel. lábbelikkel állnak a fogyasztók rendelkezésére. örvendetes, hogy ezek az áruk a kisebb-nagyobb községekben, a városok perem- kerületeiben is megtalálhatók. Néhány esztendeje még nagyítóval kellett keresni az illatszert, a papírárut. a könyvet árusító kiskereskedőket. Van már műszaki és villamossági, valamint mezőgazdasági kisgépkereskedő is. Gond azonban, hogy egyre kevesebben foglalkoznak használt cikkek vételével és eladásával. Számuk öt év alatt 42-ről 28-ra csökkent, holott nagy szükség lenne rájuk. Sajnos, eléggé sok, jól hasznosítható eszköz kerül az ebek harmincadjára, legjobb esetben a MÉH-vál- lalathoz. Itt is kísért az előítélet. Több piactéren elkülönítik az „ócskásokat”, és akadályozzák az árusítást. Kevesen tudják viszont: lehetőség van házról házra járva felvásárolni, illetve eladni a használt holmikat. Haszon és tisztesség Kevés sört kapunk — mondják a kiskereskedők. Nekünk sincs elegendő — verik az asztalt az állami és a szövetkezeti boltosok. A szerződésesek nem beszélnek. Ök tudják, hogy miért. Ebből is érzékelhető: aligha könnyű manapság árut szerezni. És nem csupán sört! A magánkereskedőknek leginkább a Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru-ke- reskedelmi Vállalattal gyűlt meg a bajuk. Igaz, egyre több maszek vásárol személyesen. nem győzik az azonnali kiszolgálást és a túrajáratoknak is nagy gondot jelnt a kis boltok megközelítése. A kapcsolatok ápolása, erősítése azonban mindenképpen indokolt. Különösen akkor, ha megjelenik a konkurrencia. A telekge- rendási Skála-Coop készségesen, udvariasan és bő választékkal áll a kiskereskedők rendelkezésére. Javult az együttműködés a kisiparosokkal is. Erősítette a folyamatot, hogy a magánkereskedő által beszerzett anyagból a kisiparos készíthet árut. A legtöbb vita mégis ebből adódik. Az iparos a kereskedőre hárítja a forgalmi adót. nem megnyugtató az önbizonylatolás. Itt érkeztünk el az árakhoz. Egyre erőteljesebb a kereskedők közötti verseny, nagy erőkifejtést jelent a vásárlók megtartása. Sokan leértékelik áruikat, engedményes vásárt rendeznek. Az árak kialakítása azonban hozzáértést, tisztességet, körültekintést feltételez. Egyre több a szabadáras termék, amely visszaélésre is okot adhat. Az állami és a szövetkezeti kereskedelemben dolgozó szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy egyes kiskereskedők nem kevés tisztességtelen hasznora tesznek szert. Kiskereskedelmi áron felvásárolják a műszaki és egyéb cikkeket, és azokat busás felárral adják tovább. Ezért is hozták létre az információs bizottságot, amelynek tagjai segítenek az árak feltüntetésében, kalkulálásában. Mekkorák a kiskereskedők? Számukat, arányukat tekintve valóban nem nagyok. Hasznosságukkal, előzékenységükkel, becsületességükkel viszont naggyá tehetik magukat, a szó legnemesebb értelmében. Seres Sándor Ó, hová tűntél? Nem is olyan régen, a nagy árrendezések idején, ö volt a sláger. Mert egyedül öt találták arra méltónak, hogy lefelé vigyék az árát, így érthetően, a figyelem középpontjába került. A nők azóta is úgy emlékeznek erre a napra, mint a nemzetközi nőnap „fiók”-eseményére. A csoda azonban még három napig sem tartott. A női harisnyanadrág — mert róla van szó — szeszélyes női holmihoz méltón, eltűnt az üzletek polcairól. A nagy szemfelszaladások és lyukak korszaka után azonban szebbnél szebb külföldi harisnyák díszítették az áruház polcait. Természetesen — import cikkekhez méltón — lényegesen magasabb áron. Mire a női nem hozzászokott ehhez a változáshoz is, újból eltűnt ez a huncut kis áru az üzletekből. Most ezt az időszakot éljük. Az öltözékükre egyre többet áldozó honleányok és asszonyok minden turpisságot elkövetnek, hogy az ízlésromboló lyukakat és szemhiányos csíkokat eltüntessék harisnyájukról. Még arra is ráfanyalodtak néhányon, hogy a tavaszi kánikulában térdig érő csizmában járnak. (Bár azt is rebesgetik, hogy a nyári szandálokhoz is csak nehezen lehet hozzájutni, tehát az ok ez is lehet.) A kereskedelem eme furcsaságain már nem is érdemes töprengeni. Már nem tud lázba hozni például az sem, hogy súlyos milliók árán megépítünk megyénkben is jó néhány uszodát, ahova nagyon helyesen csak für- dösapkával lehet bemenni, s akkor az iskolai úszásoktatáson sok száz gyerek azért nem vehet részt, mert hiánycikk .a néhány forint értékű fürdősapka.. . .Elnézést a női logikátlanságért. Most veszem csak észre, hogy a lábtól egészen a fejig jutottam. Hiszen tulajdonképpen csak a női harisnyanadrágról kívántam nekrológot írni. Az már igazán véletlen, hogy e tárgykörben folyton a fejnél lyukad ki az ember. Akár a harisnya. B. S. E. Sikertermék a folyékony műtrágya Pétről és Peremartonbél Kétszer annyi folyékony műtrágyát állít elő a Pécsi Nitrogénművek és a Pere- martoni Vegyipari Vállalat a tavaszi szezonra, mint az ezt megelőző évben. A két szomszédos gyárban most van a szállítási csúcs. Pétről a magas nitrogéntartalmú nitrosol folyékony műtrágyából több mint harminckétezer tonnányit rendeltek az idén a gazdaságok, gépkocsijaik naponta 250—300 tonnányit tankolnak. A Peremartoni Vegyipari Vállalatnál hármas hatóanyag-tartalmú és variálható összetételű folyékony műtrágyát gyártanak. A re- ceptúra összeállításánál figyelembe veszik a nagy megrendelők különböző igényeit is. A folyékony műtrágyákból egyébként jelentős meny- nyiségben használnak a Ba- laton-parti szőlőkben, hiszen segítségükkel valósíthatják meg a környezetkímélő agrotechnikát. A folyékony műtrágya növekvő keresletéhez igazodva mindkét gyár igyekszik felkészülni a nagyobb mennyiség gyártására, a folyamatos szállítások érdekében azonban szükség volna a gazdaságok tárolóterének bővítésére is. A Pécsi Nitrogénművek szakembereinek kísérletei szerint a folyékony műtrágya télen is jól tárolható, minőségének a fagy sem árt. A Peremartoni Vegyipari Vállalat most szerződést kötött a termelő- szövetkezetek Veszprém megyei területi szövetségével: ennek alapján összefognak egy tárolólánc kialakítására. A megye különböző részein keverőtelepeket hoznak létre a szuszpenziós műtrágya fogadására. Az első ilyen keverőtelep építéséhez Köves- kálón fogtak hozzá, s további három termelőszövetkezetben készül hasonló. Ezekben a kisüzemekben a helyszínen állítják össze, a gyárból kapott komponensekből a folyékony talajtáplálékot. Ha egy gép kiöregszik NEB-vizsgálat a selejtezésről Gazdasági szempontból nem mindegy, hogyan használják ki a gépeket a vállalatok, a szövetkezetek, de az sem, mikor és miért selejtezik ki őket. A nullára leírt állóeszközökből mennyi van használatban? Vajon a számviteli rendben előírtak szerint végzik-e a selejtezést? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az orosházi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság Orosházán, a faipari vállalatnál, a MEZŐGÉP 3. számú gyáregységében, a költségvetési üzemben, a háziipari és az Univerzális Szolgáltató Szövetkezetnél, valamint a Dózsa és a Béke Termelőszövetkezetben. A termelési folyamat eredményessége szempontjából nagy jelentősége van az állóeszközök összetételének. A hatékony gazdálkodás ésszerű eszközkihasználást tételez fel. A vizsgált hét egységben az állóeszközök értéke 1981-ben 490 806 MFt volt, a múlt évben pedig már meghaladta az 507 775 MFt-ot. A nullára leírt állóeszközök értéke pedig ezen időszak alatt 15 százalékkal növekedett. A népi ellenőrök megállapították, hogy a gazdálkodó szervek megfelelő eszközállománnyal rendelkeznek a tevékenységük elvégzéséhez. Az ipari üzemeknél az állóeszközök saját tulajdonban vannak, a mezőgazdasági üzemek azonban rendelkeznek bérelt állóeszközökkel is. Örvendetes, hogy emelkedett a termelőszövetkezetekben az erő- és munkagépek kihasználtsági foka. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy sokat javult a szervezettség. A Béke Termelőszövetkezet szarvasmarha- és sertéstartással foglalkozik. A férphely-kihasználtság mind a két ágazatnál meghaladja a 100 százalékot. Az elmúlt időszakban felszámolták a szórt telephelyeket. Ez költ- sággazdálkodás, de állategészségügyi szempontból is egyaránt lényeges lépésnek bizonyult. A Dózsa Termelőszövetkezetben is megfelelő a szarvasmarha- és sertéstelepek kihasználtsági foka. Jól hasznosítják a nagy teljesítményű gépeket is. A vizsgálat során azonban a népi ellenőrök olyan esetekkel is találkoztak, amikor a gépek kapacitását nem tudják teljesen kihasználni. A faipari vállalat állóeszközkihasználási mutatói csökkentek a vizsgált időszakban. A jobb kihasználást elsősorban a munkaerőhiány akadályozta. A termékszerkezet változása folytán a MEZÖGÉP-nél egyes gépek munkaellátottsága az alap- tevékenységből nem volt folyamatosan biztosítható. A szabadon maradt kapacitás hasznosítására több helyen bérmunkát vállaltak. Felesleges kapacitással rendelkezik jelenleg is az Univerzális Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Nyomdaipari gépeinek teljesítménye meghaladja a szövetkezet igényét. A reklámozás ellenére sem rendelkeznek annyi megrendeléssel, hogy e gépeket teljesen le tudnák kötni. A vizsgálat során a népi ellenőrök arra is választ kerestek, hogy egyes gépek ki- selejtezésére miért kerül sor. A MEZÖGÉP-nél a hidraulikus prés nem rendeltetésszerű használat \ következtében ment tönkre. A galvanizálógép viszont elhasználódott, s javítása gazdaságtalannak bizonyult. A költségvetési üzemben egy T—4K traktort alkatrész hiánya miatt selejteztek ki. Legtöbb esetben azonban azért került sor a kiselejtezésre, mert a gép kiöregedett, s tovább nem lehetett használni. Ám az is előfordult, hogy kis teljesítményűnek bizonyult, korszerűtlenné vált, és nem felelt meg a fejlettebb agrotechnikának. Gazdaságtalanul üzemelő eszközökkel csak elvétve találkoztak a népi ellenőrök. Ahol ilyesmi előfordult, annak különleges körülmény adta meg az indokát. Az Univerzális Szolgáltató Szövetkezetnél például az, hogy az új gépkocsi beszerzése nagyon elhúzódott. A MEZÖGÉP-nél a nullára leírt gépek nagy része időszakosan, kisebb hányada pedig rendszeresen üzemel. Több üzemben a leírás után is használják a kiöregedett gépeket. A selejtezésre is megfelelő gondot fordítanak. A hét egység közül három rendelkezik selejtezési szabályzattal. A selejtezés után legtöbb helyen a gépeket szétszerelik. a hasznosítható alkatrészeket pedig annak rendje-módja szerint felértékelik. raktárra vételezik, a hulladékot pedig a MÉH-nél értékesítik. A tapasztalatokat összegezve, az orosházi népi ellenőrök megállapították, hogy a hét gazdálkodó szervnél az eszközállomány némi növekedést mutat, az eszközökkel való gazdálkodás hatékonysága viszont azt meghaladó mértékben nőtt. Azaz javult a gazdálkodás színvonala. Az itt-ott mutatkozó fogyatékosságok ellenére a vállalatok és a szövetkezetek arra törekednek, hogy hatékonyabb szervezéssel minél eredményesebben hasznosítsák a gépeket és a különböző berendezéseket. (Serédi) Hétfőn atad,jak rendeltetésének Gyulán a több mint 3 millió forintos költséggel felépült OFOTÉRT-szaküzIetet. Az egymillió forintos árukészlettel korszerűen berendezett üzletben sokkal jobb körülmények között fogadhatják a vásárlókat, hiszen a jelenlegi, az előző boltéhoz képest több mint háromszoros alapterülettel rendelkeznek Fotó: Béla Ottó
