Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
1983. május 7., szombat o A Köröstáj Biharugrán Czine Mihály egyetemi tanár, irodalomtörténész mondott beszédet a délelőtti emlékünnepélyen Ami a hatvanas évek közepén kezdődött, az eltelt hamarosan két évtized okán is már hagyományosnak nevezhető: kulturális mellékletünk írói, költői, képzőművészei, honismereti kutatói, kritikusai és barátai évente kétszer, minden tavasszal és minden ősszel a békési táj egy-egy városában, községében találkoznak, hogy együttlétük a barátság szálait erősitse, hogy ismerkedjenek a Körösök vidékének nevezetességeivel, hogy az alkalomhoz és az időhöz illő programokon hasznosan, lélekemelőén töltsék el a napot. Miként töltötték azt néhány éve Szarvason, Csorváson, Eleken és Békésen, miként töltötték most, május 3-án Biharugrán, megemlékezve a falu nagy szülöttének, Szabó Pálnak 90. születésnapjáról, élete útjáról, ránk hagyott örökségéről. A meghívottak és a község érdeklődő lakói, vezetői zsúfolásig megtöltötték a biharugrai tanács nagytermét, ahol a nap programjának első alkalma, a Szabó Pál-emlékünnepély délelőtt 10 órakor kezdődött. Miklya Jenő a sárréti napok intéző bizottsága és a Békés megyei Népújság nevében mondott bevezető szavakat, köszöntötte az ünnepély résztvevőit, első helyen Szabó Pál leányát, Bertalan Agnes írót, Czine Mihály egyetemi tanárt, irodalom- történészt, az ünnepély szónokát és Kiss Ernőt, a biharugrai tanács elnökét. Felidézte a biharugrai Körös- táj-nap előkészületeit, kiemelve azt az áldozatos és ügyszerető munkát, melyet a biharugrai tanács, a Hazafias Népfront szervezete, az általános iskola tanári kara és a helyi könyvtár kifejtett: Felejthetetlen percekkel folytatódott ezután az ünnepély: a jelenlevők Szabó Pál hangját hallhatták egy 1969 őszén felvett magnószalagról, melyen Ugrára, ifjúkorára, későbbi küzdelmes éveire emlékezik, színes képekben hozza elénk az egykori „Félgatyaszár"-utca lakóinak világát. Czine Mihály ünnepi beszédében Szabó Pál szavainak szellemében szólt az író szülőfalujáról, az íróvá válás nehéz útszakaszairól. „Ez a nép itt — mondotta — évszázadok óta keményebb a vasnál, ahogyan Szabó Pál is látta, és megírta azt. Ez a falu az egyik legszebb virágot hajtotta a magyar irodalom számára: Szabó Pált, aki úgy írta meg a Juhos Marikák és Góz Jóskák életét, ahogyan senki más meg nem írta és meg nem írhatta. Szabó Pál a magyar nép lelkét mutatta fel műveiben, és azt a csodát önmaga életével: hogyan lehet eljutni a Félgatyaszár-utcából az irodalom csúcsaira”. Szólt az író életútjáról, hittel vállalt közéleti munkásságáról, arról, hogy Szabó Pált minden időkben az emberi tisztaság, a mindenkin segíteni akarás jellemezte. „Csodálatos írói világ a Szabó Pálé Koszorúzás Szabó Pál sírjánál. Emlékező szavakat Filadelfi Mihály, az Üj Aurora főszerkesztője mondott Miklya Jenő volt a házigazda az ugrai könyvtárban rendezett író-olvasó találkozón. A vendégek: Filadelfi Mihály, Bertalan Ágnes, Csoór István,Dér Endre és Sass Ervin — mondotta ünnepi beszéde befejezéseként —, ha az ember olvassa, megnyugszik, úgy érzi, szárnyai nőnek.” Az ünnepély programjában közreműködő Havas Judit előadóművész és Szabó Zsuzsa színművész Szabó Pál műveiből olvasott fel részleteket, Farkas Tamás színművész a sárréti Nagy Imre versét adta elő, Pribojszki Mátyás citeraművész pedig népdalokat játszott. Az emlékező másfél óra után a Köröstáj-nap és a község vendégei a temetőbe indultak, hogy leróják kegyeletüket az író sírjánál. Koszorúzási beszédet Filadelfi Mihály, az Űj Aurora főszerkesztője mondott: „Kilencvenéves lenne, ha nem lenne immár időtlen, akinek kövénél megállunk a kegyelet és emlékezés néhány percére ma, hogy az írást szeretők és írást tisztelők nevében lerakjuk sírjára koszorúinkat. Azért jöttünk el falujába, hogy hűséget tanuljunk tőle, hűséget a földhöz, amely táplál bennünket, amely kezdetünk, és az egyetlen lehetséges folytatásunk és örökös részünk is. Egy nagy gyónás, vallomás volt egész élete, s ezáltal példázat a szép emberi felelősségvállalásra, a világért érzett elkötelezettségre, arra, hogy alkotni születtünk, és emberi arcunkhoz igazítani a történelmet.” A beszéd után a sárréti napok intéző bizottsága, a biharugrai Községi Tanács, a Magyar írók Szövetsége Kelet- magvarországi csoportjának Békés megyei tagozata, a Népújság Köröstáj kulturális melléklete, és az Üj Aurora szerkesztősége nevében helyeztek el koszorút az író sírjánál. végül pedig mintegy félszáz biharugrai általános iskolás virágcsokrai borították be a sírt, ahol Szabó Pál nyugszik. A biharugrai Köröstáj-nap délután Kiss Ernő tanácselnök fogadásával folytatódott. A község vezetője bemutatta a falu múltját, kiemelkedő történelmi eseményeit, az itt élő nép küzdelmes, nehéz életét a víz- és nádtenger közepén, mely nemegyszer mentsvárul is szolgált a lakosság számára. Beszélt a jelen és a jövő terveiről, a gazdasági és kulturális élet jellemzőiről. A nap résztvevői közül sokan érdeklődtek részkérdések iránt is, ezekre a tanácselnök sokoldalúan válaszolt. A fogadás után a tanácsháza nagytermében Szabó Pál híres filmjét, a Talpalatnyi földet vetítették, mások pedig felkeresték a Szabó Pál-emlékszobát, az író ugrai otthonát, ahol leánya, Szabó Erzsiké (Bertalan Ágnes) és férje, Mikita István fogadta a látogatók nagyszámú seregét. A verő- fényes délután maradandó élményét hozta ez a látogatás, a vendégvárók szerete- tére és barátságára, később pedig a kerti nótázásra — ahol Pribojszki Mátyás citeraművész muzsikált — bizonyára mindenki szívesen emlékezik vissza. Kora este a püspökladányi úttörőzenekar adott térzenét az ugrai könyvtár előtt, majd este hét órakor biharugrai, zsadányi és körösnagyharsá- nyi könyvtárban író-olvasó találkozók kezdődtek. Az estek házigazdái Miklya Jenő, dr. Andódy Tibor és Fábián István voltak. A Köröstáj íróinak, költőinek műveit Havas Judit, Szabó Zsuzsa és Farkas Tamás adták elő. Az ugrai könyvtárban rendezett találkozón Boruzs Jó- zsefné, a szeghalmi járásinagyközségi könyvtár igazgatója mondott zárszót, keresetlen szavakkal méltatva a Szabó Pálra emlékező nap szép és felemelő eseményeit. Kiss Ernő tanácselnök fogadásán sok kérdés hangzott el Szabó Pál házánál. A vendéglátó Bertalan Ágnes, Dér Endre íróval. A háttérben Csoór István író Nagy sikert aratott a püspökladányi úttörők fúvószenekarának térzenéje Pribojszki Mátyás citeraművész az ugrai könyvtárban rendezett író-olvasó találkozón is közreműködött * Veress Erzsi felvételei
