Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
1983, május 22., vasárnap Kardoskúton A z 1950-ben alapított község másodvirágzását éli, új házak, házsorok épülnek, valamennyi utcában bevezették már a gázt, a vízvezeték-hálózat teljesen kiépült. Eddig évente hatan-nyolcan, az idén pedig már húszán vállalták az új otthon alapításával járó gondokat. Építkeznek. A község vezetői arra számítanak, hogy az egykori hódmezővásárhelyi pusztához tartozó tanyaközpont helyén épült Kardoskút gyarapodása tovább folytatódik. Az 1980-as nép- számlálás adatai szerint a községben 960-an éltek, de a lakásépítkezések mai üteme mellett 1985-ben már több mint 1200 lakója lesz Kardoskútnak. * A teljes közművesítés, a város közelsége, a kert, a falu csendje, nagy vonzerő. Megkezdődött a visszaáramlás. A községben dolgozó fiatalok többsége helyben akar otthont teremteni. Ami egyébként érthető is, hiszen a telekárak alacsonyak, a tanács és a helyi termelőszövetkezet támogatást is nyújt. Ha minden az elképzelések szerint alakul, a közeljövőben három, hat lakásból álló sorházat, is építenek. A tanács emellett új, 33 telekből álló területet jelöl ki lakásépítésre. A községben élők többsége a Rákóczi Tsz-ben és a Nagy- alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kardoskúti üzemében dolgozik. Igen sokan járnak át a közeli Orosházáról, munkát a téeszben és a földgáztermelő vállalat üzemében kapnak. A település gyarapodását az ingázók is segítették, az itt lakókkal együtt 1982-ben több mint 500 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A szocialista brigádok óvodát, iskolát és egy-cgy osztályt patronálnak. A társadalmi ösz- szefogás követendő példája volt az Arany János utcai szilárd burkolatú út építése. Lehetne jobb az áruellátás? Az ABC elégedettségre és elégedetlenségre egyszerre ad okot. Amikor néhány éve a régi helyén átadták a korszerű üzlethelyiségeket, a község lakói joggal örülhettek az eseménynek. S hogy az új bolt a későbbiekben a panaszok forrásg lesz, akkor még senki sem sejtette. Az addig különálló iparcikkbolt is az ABC-be költözött, s ahogy múlt az idő, egyre kevesebb lett az iparcikk, a ruházat, az üzlet áruellátása közel sem elégíti már ki az igényeket. Nem véletlen, hogy rövidesen a községi tanács ülése is napirendre tűzi Kardoskút áruellátását. Az ABC egyébként tágas, megfelel a kiszolgálás, az áruelheíyezés követelményeinek. 'S ha a lakók észrevételeire, javaslataira figyelnének, minden bizonnyal panaszra sem lenne ok. Nagyobb körültekintéssel a gondok orvosolhatók. Az oldalt írták: Kepenyes János, Szatmári Ilona, a fotókat Fazekas László készítette. II könyvtár Hangulatos magyarórák színhelye olykor a szépen berendezett könyvtár. Vezetője Susán Gézáné, főállásban a napközis konyha főnöknője. — Több mint 130 olvasónk van, a fele gyerek, Négy- ezer-hatszáz kötet közül válogathatnak csütörtökönként és vasárnaponként. Azért ezeken a napokon, mert ilyenkor van előadás a moziban is. (A könyvtár, akárcsak á mozi, a művelődési házban kapott helyet.) — Néha irodalmi vetélkedőket is rendezünk itt. Író- olvasó találkozót sajnos, nemigen szervezhetünk, nincs rá pénzünk. Pedig szeretnek errefelé — különösen télen — olvasni az emberek, a könyveken is meglátszik, hogy gyakran forgatják őket. TUZEP cserép nélkül Mllliárdokat termelnek — Kevés az anyag — fogad Szabó Tibor telepvezető. — Hiánycikk a 269-es hófogó cserép. Várjuk a postát, majd csak jön a visszaigazolás. A leveleket bontja éppen. — Ez már valami! Cementből száz tonnát kapunk, de cserép az továbbra sem lesz. A kisméretű tégla szállítása is csak a hónap végén kezdődik. Néhány építőanyagból az igényelt mennyiség töredékét igazolják csak vissza. A kardoskúti azonban még így is a jobban ellátott telepek közé tartozik. Ezt bizonyítja, hogy az orosháziak, tótkomlósiak közül sokan vásárolnak, rendelnek itt anyagot. Az építkezőket persze mindez kevésbé nyugtatja meg. — Nem kapunk téglát, cserepet — állítja egybehangzóan Gombkötő Sán- dorné és Karasz Pálné. — Hónapok óta áll az építkezés! A folyosó falát oklevelek és selyemzászlók borítják. Vándorzászlók. Azt jelzik, hogy a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzeme eddig 14-szer nyerte el az „Élüzem” címet. Nyolcvanezer tonna olajat és egymilliárd köbméter földgázt termelnek ki a pusztaföldvári mezőkön évente, s a termelési érték meghaladja a három és fel milliárd forintot. Drága gépekkel, egymilliárd forintos eszközértékkel dolgozik az üzem 600 dolgozója, méghozzá folyamatosan, három műszakban. Munkájuk, életük megkönnyítésére nagy gondot fordít a vállalat. A szakképzett munkaerőt nem nélkülözhetik a nagy értékű berendezések működtetésénél, ezért igyekeznek lakással, üdülési, pihenési lehetőségekkel vonzóvá tenni a munkahelyet, megtartani a dolgozókat. A településeket pedig — ahol munkásaik élnek — társadalmi munkával segítik. Kardoskút fejlesztéseihez például csaknem H00 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. „Cserébe” az itteni művelődési házban, a sportpályán, vagy az iskolában tarthatják rendezvényeiket. Az együttműködést az üzem és a tanács között nlin- taszerűnek is nevezhetnénk. A kardoskúti „bányászok” vezetője szerint ez létérdekük. A munka nehéz, és ráadásul változó helyszíneken folyik. A 64 ezer forintos bérszínvonal önmagában nem elég ennek elismerésére, szükség van egyéb juttatásokra is.' Évente 70 ezer forint támogatás A Rákóczi Tsz az elmúlt évben is tiszteletre méltó eredményeket ért el. A gazdaság nyeresége 29,5 millió forint volt. A termelőszövetkezet vezetői megfelelőnek tartják a községgel kialakult kapcsolatukat. Együttműködési megállapodást kötöttek a tanáccsal, évente 70 ezer forint községfejlesztési támogatást fizetnek. A közös gazdaság részt vesz az utak felújításában. Az úgynevezett Templom dűlőt a tanáccsal, a pusztaföldváriakkal és a kőolajfeldolgozó vállalattal közösen építik. A szövetkezetben lakás- építési alapot is képeztek. Ezzel nemcsak a letelepedni szándékozókon segítenek, hanem a téesz szakemberutánpótlását is biztosítják. Az utóbbi három évben heten kaptak lakásépítési támogatást, az idén az igények nagyobbak a lehetőségeknél. A tsz lakásépítési alapja már több mint 1,6 millió forint. dókban. Dupla munkát jelent ez az órák szervezésében, de nem tehetünk mást. Egyébként az iskola felszereltsége az átlagosnál jobb. Ez egy kicsit annak is köszönhető, hogy Lantos György nemcsak iskolaigazgató, hanem tanácselnök-heflz osztály létszáma: bét Az iskola kertjében hamarosan cseresznyézni fognak a gyerekek, szépen pirosodik a kis fa gyümölcse. A retek, a zöldhagyma már elfogyott, ma éppen a tanulók termelte salátát tálalták az ebédhez. Bizonyára örömmel fogyasztották a kisdiákok a gyakorlati foglalkozások „termését”. Kevesen, mindössze 113-an tanulnak a kardoskúti iskolában, emiatt még összevont osztályok is vannak. Lantos Györgynek, az iskola igazgatójának ez nem újdonság. Több mint harminc esztendeje „igazgat” itt, s pályája kezdetén sem volt ritka, hogy összevontak osztályokat. — Amikor 1949-ben pályázat útján Szegedről ide kerültem ;— emlékszik visz- sza az igazgató —, még öt tanyasi iskola működött a környéken. A fecskésparti úgy hat-hét kilométerre innen, aztán a pusztaközponti, az aranyadhalmi, a cinkosi és a külső iskola. Ma már egv sincs meg ezek közül. Akkortájt vagy háromszáz gyeréket tanítottunk, most a harmadát. Ötödik osztályosunk' csupán hét van, így összevontuk őket a 17 fős hatodik osztállyal. Ugyanígy együtt jár a harmadik és a negyedik osztály is, mégiscsak tizenhatan ülnek a palyettes is. Beleszólása van tehát a községi pénzek elosztásába és közvetlenül érzékeli az iskola gondjait. És az óvodáét, sőt a művelődési házét, de még a könyvtárét is, mivel ezek mind hozzá tartoznak. — Kis település lévén úgy gondolták, legyen egy kézben a hasonló funkciójú intézmények irányítása. — És nem túl megterhelő ez? Hiszen mindemellett még sportköri elnök, a lövész szakkör vezetője és tanít is ... — Ezek a dolgok teljesen összefonódnak. Valamennyi „funkciónak” egy a célja, a község szolgálata. És ez a „szolgálat” talán eredményesebb is, ha az ember több területet lát át... Váradi Kornél nyugdíjas tanár, volt megyei vezető szakfel ügyelő énekórát tart
