Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
1983, május 22., vasárnap o Egy osztály felméri a helyzetet Félidőben a megye mezőgazdasága Egymás után érkeznek a munkatársak az osztályvezető szobájába, kezükből a hosszú tárgyalóasztalra kerülnek a mappák, van, aki már lapozgatja is. Nem vizsgázni jöttek, valami enyhe feszültség máris érződik a levegőben. — Egy hónap múlva a hatodik ötéveg tervidőszak felezőpontjához érünk, ezért már most neki kell látnunk annak az értékelésnek, amellyel a megye mezőgazdaságának két és fél éves tejesítményét tesszük a mérlegre. Ehhez azt is fel kell mérnünk, hogy miképp állunk az 1983-as terv teljesítésével — bocsátja előre Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetője, majd egymás után- kapnak szót a munkatársak. Szerkezetváltás a növénytermesztésben Nagy András a növénytermesztésből _ „készült”: — Nos, az időjárás nagyon kedvező volt a' mező- gazdaságra, aggodalomra csak az utóbbi túl meleg, csapadék nélküli időszak ad okot. Annak nagyon örülünk, hogy nem kell belvízzel bajlódnia az üzemeknek, viszont az már nagy baj, hogy csaknem 150 milliméter csapadék hiányzik a talajból. Sajnos, a csapadékhiány .mellett jelentkezett még egy tényező, amely a mezőgazdasági munkák eredményességét rontotta. Ellátási zavarok nehezítették a talajerőutánpótlást, meg főleg a növényvédelmet, és éppen a legkritikusabb pillanatokban. így azután a kártevők rég nem látott .módon szaporodtak el, s eljutottunk odáig, hogy nem egy tsz-el- nökünknek személyesen kellett a gyárba elmennie a növényvédő szerért. — Nagyon reméljük, hogy mindez nem az ellátó vállalatok átszervezésének a következménye — veti közbe Hankó László osztályvezető-helyettes, visszaadva a szót a referensnek. — Azért,' hogy jót is mondjak: az ősziek és a tavasziak egyaránt kitűnő magágyba kerültek. A korábbiaknál nagyobb területen vetettek kalászosokat az üzemeink, és a kukorica is kezdi végre kivívni a megye adottságainak megfelelő arányt a vetésszerkezetben. Arról van szó, hogy az üzemek egyre jobban felismerik a kukorica termesztésében rejlő előnyöket, másképp miért volna egy olyan gazdaságban is, mint.amilyen az új ki.gy ősi Aranykalász — ahol a világon mindent kiszámolnak — az ezer hektár búza mellett háromezer hektár kukorica. Ha már a vetésszerkezetnél tartunk, azt is megállapíthatjuk, hogy csökkent megyénkben a cukorrépa, meg a napraforgó területe, az előbbi esetben a szabályozóváltár, az utóbbiban a növényi betegség nagymérvű fellépése a kiváltó ok. Szerencsére a? így kieső területeket igen értékes növények — a szója, a lóbab, meg a kukorica — foglalták el. A búzáról még annyit, hogy kora tavasszal nagyon ígéretes volt, nem tudni pontosan. mit tesz vele ez az időjárás. — Most a lombtrágyázás- sal még sokat meg* lehet fogni. Az mindenesetre már biztos, hogy az aratás jóval hamarabb kezdőd!k a szokásosnál, és rövidebb idő áll majd rendelkezésre a veszteség nélküli betakarításra, viszont megnő a másodtermesztés jelentősége és lehetősége — zárja le a témát Murányi Miklós osztályvezető. Kevesebb borsó, több dréncső A főkertészé, Szabó Andrásé a szó: — A zöldségtermesztés hanyatlása évek óta slágertéma. Én azt tudom elmondani, hogy tavalyhoz képest nálunk nem számottevő a kertészeti kultúrák területi visszaszorulása. Most, hogy újabb 200 hektáron termeszthetünk exportcélokra paradicsomot, sokat javult a helyzet. Akadnak már olyan példák is, mint az ele- ki Lenin Tsz, amely bejelentkezett, hogy ra lucernatörésben zöldbabot termeszt majd. A zöldborsót leszámítva — aminek a helyzete egyre rosszabb, mert anyagi előnyökkel nem kecsegtet a- termesztése, és elhasználódtak az ágazat gépei is — általában jól állunk: a feldolgozóipar nyersanyag- szükségletének 80 százalékát a megyében állítják elő. Ebben a döntő szerep a kiskerteké, amelyek ugyanúgy érették az ellátási gondokat, mint a nagyüzemek. Olcsó rotációs kapákhoz például még most sem lehet hozzájutni. Ugyanakkor kifogástalan vetőmagvakat és szaporítóanyagokat kaptak minőségben is, és választékban is a kisgazdaságok. — Annyit azért mondjunk el, hogy a lehetőségeinket korántsem használjuk ki, hiszen másutt is öntözhetnének úgy, mint Kondoroson, vagy a csabai Május 1. Tsz-ben, hiszen a zöldségtermő területnek is csak a 17 százalékát öntözték meg a megyében, ahol összességében is csak egyharmadát használjuk ki a meglevő kapacitásoknak — jegyzi meg Murányi Miklós. — Szabad legyen kiegészítenem ezt azzal, hogy a meliorációs program újabb le.- hetőségeket hozott az észszerű vízgazdálkodásban. Az idén 184 millió forintos állami támogatással összesen 270 millió forintból 12 ezer hektárt tehetünk rendbe, s ezzel a nagy program egyik fele már meg is valósul. Tehát együttesen 70 ezer hek- „ táron lehetne nemcsak elvezetni a fölös vizeket, hanem megtartani a szükségest. Egyelőre azonban csak a sarkadiaktól meg a békéscsabai Május 1. Tsz-ben hallottuk, hogy a drénnel öntözni szeretnének. A kiemelt beruházás most Orosháza—Tótkomlós, meg Sarkad—Doboz térségében folytatódik. Van terv, van dréncső és kivitelező kapacitás is annyi, hogy mégJ versenyeztetni is lehet őket. Sikeres állatkihelyezési akciók Frankó János az állattenyésztésről szól: — Azt hiszem, az állattartást nem érheti különösebb kritika. Nőtt a szarvasmarha-állomány, a tehenek száma nem csökkent, a tavalyi 4 ezer 700 literes tehenen- kénti átlagtej hozam csaknem 700 literrel haladja meg az országos átlagot. Annyi sertést még nem tartottak a megyében, mint amennyit idén március 31-én számoltunk: egymillió 137 ezret, ebből 96 ezer a koca, az elő- hasiakkal együtt. A juhlét- szám 60 és fél ezerrel nőtt, megközelítve a 184 ezret. Mindebben nagy szerepe van a nagyüzemek állatkihelyezési akcióinak, sertésből 23 ezret, kocából ötszázat, szarvasmarhából 6 ezer 100-at, tehénből 1600-at adtak ki a tsz-ek és állami gazdaságok a háztájiba, a kisüzemekbe. Ez tulajdonképpen beruházás nélküli, nagyüzemi férőhelybővítés nélküli állatállomány-növelést jelent, amit a gabonaforgalmi igény szerinti takarmányellátással a felvásárlók, a feldolgozók pedig a piac garantálásával segítenek elő. Ez annyira így van, hogy ma már sem a baromfi-, sem a juh tartóknak nincsennek értékesítési gondjaik, sőt várakozáson felül növekedett a felvásárolt és feldolgozott hús mennyisége. A háztáji integrálásának korábbi jó példái mellett — a baromfitartásban a med- gyesbodzásiakat vagy a bat- tonyai Petőfi Tsz-t említhetnénk, a sertéstartásban az újkígyósiakat — új típusú termelői együttműködések kialakulásának, ~ létrejöttének is tanúi lehetünk _az állattenyésztésben. Ilyen a Gyulai Húskombinát, a Sar- kadi Cukorgyár, meg a sar- kádi Lenin Tsz együttműkö-- dése a cukorgyári szeletre alapozott szarvasmarha-tartásban, vagy a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát meg az északi legelőkben gazdag tsz-ek állatállomány- cserés akciója, és sorolni lehetne. A másik fontos tény, hogy a feldolgozóipar felkészült a piaci változások rugalmas követésére, folyik a cukorgyárakat, meg a hűtőházat korszerűsítő rekonstrukció, a békéscsabai baromfifeldolgozó bővíti kapacitásáit, és szaporodnak a kezdeményezések a melléktermékek és hulladékanyagok hasznosítására is. Gáz, termálvíz, szalma, pénz... Innen kezdve már kötetlenebbül megy a beszélgetés: az alapbeszámolókból kimaradt dolgokat gyűjtik egybe az osztály munkatársai. Megtudhatjuk többek között, hogy 27 mezőgazdasági üzemünk várja a június végi döntést, amitől az függ, hogy építhetnek-e gabonatárolót világbanki közreműködéssel. Azután, hogy eddig 24, az idén pedig további 12 gazdaságban állítják át gázüzemelésűre a szárítót. Szarvason a Dózsa Tsz-ben meg az állami gazdaságban a közeli kút termálvizét hasznosítják, Csárdaszálláson, Gyomán a mezőgazda- sági melléktermékekkel tüzelnek Vésztőn, Dobozon, a szarvasi Táncsics Tsz-ben, meg az orosházi Új Életben sikerrel kísérleteznek a nedves tárolással, még ha ez a módszer nem is hódít olyan gyorsan tért, mint ahogy az indokolt lenne. — Egy baj van csak — mondja Koltay Zsoltné, amikor már valamennyien fel- állunk az asztaltól —, hogy a felvásárlók nem nagyon igyekeznek újabban kiegyenlíteni a számlát, és ez mostanában egyre sűrűbben okoz nehézségeket az üzemekben. — No, de .ez r nem sajátosan „mezőgazdasági” jelenség — válaszol a témát zárva az osztályvezető-helyettes. Kőváry E. Péter Rigó Istvánná Igazi közösség A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ hazánk legnagyobb fogyasztási szövetkezeteinek egyike. Több mint 1500-an dolgoznak itt. Ökrös Mátyás, az ÁFÉSZ elnökhelyettese így beszél a szocialista brigádok szerepéről: — Szövetkezetünkben az idén 20 esztendős ez a nagy hagyományokkal rendelkező mozgalom. Jelenleg 48 kollektívánk van, amelyekben több mint 600-an dolgoznak. Tavaly 38 brigád ért el a szocialista munkaversenyben eredményt, s kapott kiemelkedő tevékenységéért elismerést. Ezekre a kis közösségekre mindig számíthatunk egyre sokrétűbb gazdasági feladataink megoldása során. * * * A délelőtti órákban nagy a sürgés-forgás az ÁFÉSZ cukrászüzemében. ínycsiklandozó illatok ütik meg a tiszta terembe lépő orrát. A különböző süteményféleségeket készítik a fehér köpenyes lányok, asszonyok. Ujj' László, az üzem, s egyben a Kilián György brigád vezetője, középkorú férfi. — A mi kollektívánk 6 taggal még 1965-ben alakult. Azóta nagy utat tettünk meg. A korszerűtlen régi üzemből 1976-ban ebbe az újtia költöztünk. M;g ’75-ben csak 2 millió forint volt az éves forgalmunk, a következő évben itt a korszerű cukrászatban megdupláztuk a termelést. Tavaly már több mint 6,5 millió volt az általunk előállított termékek értéke. Napjainkban már 15 tagú ez a közösség. Fennállásunk óta egyszer nyertük el a Szakma Kiváló Brigádja, kétszer a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Hat alkalommal kaptuk meg az aranykoszorús, kétszer-kétszer pedig az ezüst- és a bronzkoszorús brigádjelvényt. Feladatunk tíz község mintegy 45 kereskedelmi egységének ellátása. — Ügy tudom, ön küldött lesz a szocialista brigádvezetők májusi országos értekezletén. Ha szót kapna, miről beszélne a tanácskozáson? < — A fiatalok munkába illeszkedéséről, a mi szövetkezetünk tevékenységéről, a munkáverseny-mozgalom helyzetéiül szólnék. Azt hiszem, fokozatosan lehet csak a fiatalokat bevonni a közösségi életbe. Szeretnék még a társadalmi munkáról is beszélni. Arról, hogy mi saját magunk végezzük el itt az üzemben a berendezések festését, karbantartását. Jó lenne, ha másutt is — ahol lehetséges — követnék ezt a módszert. Napjainkban kevés pénz áll rendelkezésre a közös kasszából az ilyen felújításokra. . — Mivel foglalkozik szívesen a szabad idejében? — A hobbim a vadászat és á" horgászás. Felfrissülést jelent a természetben eltölteni pár órát. Nincs messze a Maros, gyakran járok oda horgászni. Tavaly augusztus 20-án egy saját fogású 13 kilós harcsából készítettem a halászlevet a bográcsfőzőversenyen. Percek alatt elfogyott a finom étel — mondja befejezésül' Ujj László. Rigó Istvánná, az üzem szakszervezeti bizalmija 1965 óta dolgozik az ÁFÉSZ-nél, s ’68 óta a közösség tagja. A mosolygós arcú fiatalasz- szony határozottan ' beszél szakmájáról, családjáról és a társadalmi munkáról. — Nagyon szeretem a cukrász szakmát. Több versenyen vettem részt, ahol eredményesen szerepeltem. A közelmúltban, a nemzetközi nőnap alkalmából 4 napos moszkvai úton voltam, mivel megnyertem egy cukrászversenyt. Csodálatos élményt jelentett. A repülőút. .. A Kreml • • • Moszkvában igazi tél volt ezekben a napokban, mínusz 20. fok körül járt a hőmérő higanyszála. Két gyermekem van, egy 10 és egy 12 éves. Nagyon szeretem őket. Az idén 600 forint értékű társadalmi munkát terveztünk. Elvégezzük a berendezések, ■ ajtók, ablakok festését. A nagyközség parkosításában, környezetünk szebbé tételében is segítünk. Általában a hétfő a szabadnap. Ilyenkor szervezzük a közös programokat. Most legutóbb május elsején, a felvonuláson, két munkatársunk kivételével — akik dolgoztak — valamennyien ott voltunk a menetben. Sőt az ipari tanulók közül is velünk jöttek néhányan — fejezi be. Bajkán Istvánná, a kollektíva legfiatalabb tagja a múlt év óta dolgozik a cukrászüzemben. A gyes. letöltése után jött ide, korábban egy boltban kiszolgáló volt. — Nagy szeretettél fogadtak. Sokat segítettek a többiek. Hamar sikerült beilleszkednem a brigádba, s ma már én vagyok a naplóvezető. Minden fontos eseményt beiegyzünk. — Milyen a község kulturális tevékenysége? Részt vesznek-e a közművelődési mozgalomban? — Gyakran szervez kirándulásokat az ÁFÉSZ. Legutóbb április végén egy 3 napos út során ellátogatott a csoport Egerbe, Miskolctapolcára. Közülünk is többen részt vettek ezen á kiránduláson. Tavaly nyáron felkerestük a szegedi szabadtéri játékokat is, ahol a Hunyadi László című operát tekintettük meg. Az idei elképzelések között is szerepel egy szegedi út a játékokra. A közművelődési mozgalomba mi most nem kapcsolódtunk be. talán majd jövőre. A Mezőkovácsházán szervezett valamennyi nagyobb társadalmi és közművelődési megmozduláson közösen, jó kedvvel veszünk részt — mondja befejezésül Bajkán- né. * * * A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ Kilián György Szocialista Brigádja egyszer már, 1981-ben megpályázta a Magyar Népköztársaság ■ Kiváló Brigádja címet. Akkor nem sikerült elérni ezt a szép elismerést. Most úgy tervezik, hogy néhány éven belül ismét nekirugaszkodnak a nagy feladatnak. Aki ismeri a kollektíva tagjait, kitartásukat, szorgalmukat, azt mondja: sikerülni fog! Természetesen mindehhez valamennyi területen még az eddigieknél is jobban kell dolgozniuk. Verasztó Lajos A Kilián brigád tagjai finom falatokat készítenek Fotó: Veress Erzsi Ujj László Bajkán Istvánnc
