Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

1983. május 18., szerda , ___SZOLNOK MEGYEI VU*G PROUTARJAlfl,-ISUUÍTWI N éplap ________________________A MEGYB PARTBgOTTSAG ES A MK3YB TNNACS LATJA N appali kórház, falumú­zeum, új strand cs kemping épül. A Balaton környéki építési stop miatt várható, hogy a következő években megnövekszik az érdeklődés a Tisza II. vízlépcső 127 négyzetkilométeres tározóta­vának környéke iránt, ja­vulnak a vendégfogadás fel­tételei. Tiszafüred magas­parti részén tovább folyik a 400 személyes ifjúsági kirán­dulócentrum építése, rövide­sen elkészül egy nappali kórház, de épül új kemping, falumúzeum létesül, pihenő­hajókat és horgászbázisokat alakítanak ki. Néptáncot tanítanak. Az ország néhány városában, például Salgótarjánban, Szé­kesfehérvárott már régebben működnek úgynevezett nép­tánc szakmai házak, ame­lyek az adott tájegység tánckultúrája ápolásának, az együttesek, csoportvezetők szakmai továbbképzéseinek központjai. A szövetkezetek jászsági népi együttese az utánpótlás nevelése, a mű­helymunka mellett 1977 óta megyei bázisfeladatokat is ellát, az idén pedig tevé­kenységi körét bővíti: me­gyei néptánc módszertani központként is működik. Akik az anyagot „vallat­ják". Mire kíváncsi az em­ber abból, ami a Bűnügyi Technikai Intézet laborató­riumaiban történik? Mind­arra, amivel és ahogyan a legrejtélyesebb bűncselek­mények titka szertefoszlik, láthatatlan nyomai látható­vá, mi több, tárgyi bizonyí­tékokká válnak az orvosok, biológusok, kémikusok, fizi­kusok. matematikusok, mér­nökök révén. Az intézetbe kalauzol el Kovács Katalin írása. Természetjárás „benzinpa­ripán”. Mezőtúron 1975-ben alakult meg a 15 tagú túra­motoros szakosztály. Céljuk a szebb tájak, városok meg­ismerése, a hétvégek értel­mes ' eltöltése. A motorosok életkora 16—72 év között változik. A túrák mellett azonban élménybeszámoló­kat. különböző előadásokat, KRESZ-oktatásokat is tarta­nak. CSÖNG RáO U y«)| "m-« » Nitm nlKJLAr A megye tsz-tagságának szociális ellátása. Csongrád megyében 65 termelő-, 9 szakszövetkezet, egy halásza­ti szövetkezet, és két társu­lás tagja a TESZÖV-nek. Mindenütt általános törek­vés a munkakörülmények ja­vítása. Ezt bizonyítja, hogy az összes szociális ráfordítá­sok 40 százaléka a nehéz fi­zikai munkák megkönnyíté­sét, a munkavédelem felté­teleinek javítását szolgálja. Az írás a megye tsz-tagsága szociális ellátásának néhány adatát villantja fel. FÜTÖBER — a fiatalok gyára. Hogyan segítik a fia­talokat? Átlagos, elkoptatott ez a kérdés, mégis mindig feltesszük. Ez alól a FÜTÖ­BER sem volt kivétel, a vá­lasz azonban itt érdekesebb­nek ígérkezett, ugyanis ez a csongrádi gyáregység a me­gye egyik legfiatalabb gyá­ra: az átlag életkor 32 év. Fiatalok a vezetők, s van olyan üzemcsarnok, ahol a dolgozók csak a maguk ere­jében bízhatnak. »Ugyanis a legöregebb munkás nincs több 30 évesnél. Tervek a Medicor makói gyárában. Nem könnyű ter­vet teljesíteni úgy, hogy munkaerőhiánnyal küzd a vállalat. A Medicor makói gyárában az elmúlt év ja­nuárjához képest 50-nel ke­vesebb a dolgozók létszáma, mint amennyire szükség lenne. Pedig nem lesz köny- nyű a tavalyi, igen eredmé­nyes év produkálása. Ebben a gyáregységben kórházi be­ruházásokhoz gyártanak be­rendezéseket, de újdonsá­gokkal is jelentkeznek, mint például a három tagból álló solárium (testbesugárzó ké­szülék) család, vagy a ge­rinc anatómiai elváltozásait mérő. regisztráló készülék. Könyvek a patronált fia­taloknak. Már több éves gya­korlat, hogy a Hajdú-Bihar megyei MÉSZÖV Dózsa György Szocialista Brigádjá­nak tagjai egy szabad szom­batjukat gépek mellett töl­tik. Az önkéntes társadalmi munkát vállalók az idén is, akárcsak tavaly, a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat debreceni gyáregységében végeztek hasznos, 119 ezer forint értékű munkát. A ka­pott munkabérből a kollek­tíva tagjai könyvet vásárol­tak az általuk patronált Fü- vészkert utcai általános is­kola 8. b osztályosainak. Gombostűgyár Létavcrte- sen. A Létavértesi Építő- és Vegyesipari Szövetkezetben 1970-ben azért kezdtek el gombostűt gyártani, hogy munkaalkalmat teremtsenek a helyben lakó asszonyok­nak. A kezdés évében mind­össze öt tonnát állítottak elő. a tavaly vásárolt új olasz gépeknek köszönhetően ma már 5Q tonna gyártására ké­pesek, amivel a teljes belföl­di igényeket ki tudják elégí­teni. Wmgyarország „Paprikás" napok. A vál­lalatnál felismerték: az ott dolgozó fiatalok munkahelyi közérzete legalább annyira fontos, mint az anyagi és erkölcsi elismerés. S a KISZ-alapszervezet vezetésé­vel meghirdettek egy másfél hónapig tartó rendezvényso­rozatot, paprikás ifjúsági na­pok néven, amely különböző programjaival azt is elősegí­tette, hogy hasznosan és ak­tívan töltsék el szabad ide­jüket a vállalat fiataljai. Az új matematika. Az új, komplett matematika beve­zetése az általános iskolákr bán annak idején vihart ka­vart. Napjainkra már elcsi­tultak a viták, de ez nem je­lent kialakult nézetazonos­ságot tanárok, szülők, szak­emberek körében. Nemrégi­ben a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola vendégeként Szegeden járt Dienes Zoltán egyetemi tanár, az új mate­matikamozgalom jeles kép­viselője, aki jelenleg a firen­zei Gianti Kiadó munkatár­sa. Az újságíró egyebek kö­zött arról beszélgetett vele. megtanulható-e a matemati­ka. vagy „csak" érteni le­het. milyen szerepe van a tehetségnek, hogyan segít­hetnek a szülők az iskolá­nak? A professzor egyébként szeptemberben Békéscsabára látogat, s egyhetes tovább­képzést tart a matematika- tanároknak az új módszer­ről. „Tengeri kígyó” a TAU­RUS szegedi gyárában. 17 évvel ezelőtt kezdődött meg a TAURUS szegedi gyárában a termelés. 1965-ben már ezt jelölték ki a KGST-or- szágok mélyfúrótömlő-ellá- tására. E gyártmányuk ha­marosan olyan fejlődést ért el, hogy jelenleg a világ mélyfúrótömlő-termelésé- nek 40 százalékát Szegeden készítik. összeállította: B. Á. A sorozó bizottság kellő türelemmel, felelősségérzettel és pontosan látja el feladatát Szakmunkás­tanuló bizalmiak nrszágns vetélkedője A Vas-, Fém- és Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban megrendezett országos vetélkedő döntőjén vettek részt az orosházi 612. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet tanulóbizalmiai, ame­lyet a szakszervezet szövet­séggé alakulásának 80. év­fordulója tiszteletére ren­deztek. A vetélkedősorozatnak je­lentős állomásai voltak. Is­kolai szinten 66 tanulóbizal­mi, illetve -bizalmihelyettes mérte össze erejét, s közü­lük került ki az a 3 legjob­ban szereplő, aki a megyei verseny megnyerése után képviselhette az iskolát és egyben Békés megyét is a területi középdöntőn. A sze­gedi területi döntőn a csa­pat igen neves mezőnyben és színvonalas versenyben első lett, így kiharcolta magának az országos döntőbe jutást. A csapatot a magas színvonalú rendezvénysorozatra az is­kola szaktanárai, mozgalmi vezetői és a tanulói főbizal­mi készítette fel. Az országos döntőn 12 te­rület győztesei vívták a „csatát" az előkelő helyezé­sekért. A fiatalok bemutat­ták iskolájukat, az nttani mozgalmi munkát, majd tör­ténelmi, munkásmozgalmi, szakszervezeti kérdésekre vá­laszoltak, valamint politikai felkészültségükről, általános műveltségükről tettek bi­zonyságot. A szoros, színvo­nalas versenyben a székesfe­hérvári, a hajdúböszörmé­nyi csapat mögött az oros­háziak az előkelő 3. helyen végeztek. A győztesek bul­gáriai, illetve romániai ten­gerparti jutalomüdülésen vesznek részt. Fiatalok sorozáson Gyulán az impozáns mű­velődési központ környékén és magán az épületen belül is hamar észre lehet venni, hogy az intézmény egyik ré­szében sorozás folyik. Mi­alatt dr. Szabó Pál és dr. Gyimesi György, a megyei kórház belgyógyász szakorvo­sai végtelen nagy türelem­mel vizsgálják, és alaposan tájékoztatják teendőikről az 1965-ben született hadköte­leseket. Buda István alezre­destől, a sorozó bizottság elnökétől várunk feleletet a feltett kérdésekre: — Mik az eddigi tapaszta­latok e korosztály alkalmas­ságával kapcsolatban? — Azt kell mondanom, hogy a többség katonai szol­gálatra alkalmas, és az élet­kornak általában megfelel a testi fejlettségük. A szellemi képességek tekintetében szin­tén jó a helyzet. A fiatalok 80 százalékának a 8 általá­nos iskolánál magasabb fo­kú végzettsége van. Viselke­désükről, magatartásukról sem tudnék elmarasztaló módon nyilatkozni. — Mi a teendő, amikor valaki valamilyen betegség­re hivatkozik, és mire hív­ja fel a figyelmet a sorozó bizottság? — Akinek ilyen természe­tű panasza van, elküldjük szakrendelésre, és a vizsgá­lati eredmények ismeretében döntünk az egészségügyi al­kalmasság fokáról. Ezenkí­vül a bizottság megtervezi a fiatalok első várható katonai beosztását is. Körültekintő módon foglalkozunk az olyan problémákkal, amelyek elő­adódhatnak az elkövetke­zendő időkben. Kötelessé­günknek tartjuk, hogy az esetleges gondok, feladatok megoldásának lehetőségéről is tájékoztassuk őket. Fel­hívjuk a fiatalemberek fi­gyelmét arra, hogy a hadkö­telezettség az 55. életév be­töltéséig szól. Továbbá is­mertetjük. milyen szaktanfo­lyamok elvégzését szorgal­mazza a bizottság. Például a gépkocsivezetők, rádiótáv- írászok, rádióoperátorok, könnyűbúvárok és ejtőer­nyősök felkészítésében első­rendű funkciót tölt be az MHSZ. Ezen túlmenően to­vábbtanulásra is ösztönöz­zük azokat, akik még nem végezték el kz általános is­kola 8 osztályát. Akad olyan fiatal, akinek már megvan a bizonyítványa, s így neki például a hegesztő szak­munkás-képesítés megszer­zését ajánljuk. — Az egyéni elbeszélgeté­seken kívül milyen lehető­ség van a még tisztázatlan kérdések megválaszolására? — Tőlünk néhány helyi­séggel arrébb található egy nagyobb terem, ahol Igricz József járási előadó, tarta­lékos tiszt foglalkozik a so­rozáson megjelent fiatalok­kal. Ezt a lehetőséget is felhasználjuk arra, hogy mindenki alaposan megis­merje jogait és kötelessége­it, valamint azt, mit kell majd tennie a jövőben. Egyebek között ráirányítjuk a figyelmet a szülők támo­gatásának szükségességére is .... Kép. szöveg: Bukovinszky István A sorozást alapos egészségügyi vizsgálat egészíti ki "■30 A foglalkoztatóteremben jogaikról és kötelezettsége­ikről is részletesen tájékoz­tatják a fiatalokat A szocialista A szocialista forradalmi változások egyik alapvető sa­játossága, hogy megszünteti a magántulajdont, felszámol­ja a kizsákmányoló osztá­lyokat, dolgozóvá teszi a tár­sadalom minden csoportját, általánossá válik, hogy ez egyéni, családi lét feltételeit, a szükséges fogyasztási java­kat a társadalom tagjai, csa­ládjai saját munkájuk ered­ményeként szerzik meg. A munka, eddig is a társadal­mi lét alapfeltétele volt, de az uralkodó osztály tagjai nem vettek részt a munká­ban. A szocialista társadal­mi viszonyok között a mun­ka — mindenki számára, aki munkaképes — kötelező ér­vényű tevékenység lett. A munkatevékenység ép­pen ezért a szocialista élet­mód legfőbb, minden más te­vékenységi formát tartalmá­ban meghatározó strukturá­lis eleme. A szocialista tár­sadalomban a munka nem egy tevékenységi forma a sok közül, hanem elsődleges és meghatározó, erre a te­vékenységi formára épül fel az életmód szerkezeti elemei­nek teljes struktúrája, tőle függ a szabad idő tartalma, a kulturálódás iránti igény, a képzésben, továbbképzés­ben való részvétel, a pine- nés. A szocialista társadalom a munka társadalma. A mun­ka maga sem marad ko­rábbi állapotában, jellege, tartalma, célja egyaránt megváltozik a szocialista vi­szonyok létrejöttével, csak­úgy, mint azok a termelési tárgyi feltételek, amelyek között, amelyekkel a munka' folyik. A szocialista munka a munka új típusa még ab­életmód és a bán az esetben is, ha régi eszközökkel, technikailag és technológiailag változatlan körülmények között folyik. Ez utóbbi a munkatevékeny­ségek egyre szűkülő terüle­tén fordul elő, kiteljesedik a munkatevékenység feltételei­nek, körülményeinek teljes átalakulása, amely a terme­lés fejlődésével együttjáró, állandó folyamat. A munka feltételei (külö­nösen a tárgyi feltételek) a szocialista társadalmi viszo­nyok között sem mindenki számára azonosak, eseten­ként a. különbségek szélső­ségesen eltérnek egymástól, így a szocialista életmód for­málására is különböző ha­tással vannak. Az alacsony szintű munka, nem hat ked­vezően a szocialista életmód jellemzőinek kibontakozásá­ra, fejlődésére, nem ösztönöz kellően sem a munka, sem az egyéb tevékenységi fór-» mák tartalmasabbá tételére, ilyen munka pl. a segéd­munka, az anyagmozgatás és még sok más nehéz fizikai erőkifejtést és kevés intel­lektuális mozzanatot magá­ba foglaló munka. A szocialista munka ennek ellenére is olyan tevékeny­ség, amely a dolgozóval szemben mind magasabb szintű követelményeket tá­maszt, tőle mind sokolda­lúbb ismereteket követel. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó egyre hosszabb tanulási-fel­készülési szakasz után kezd­heti el a tényleges munkát, másrészt azt, hogy a munká­ra való szellemi felkészülés nem záródik le, és egyre ke­vésbé záródik le a munkába- lépéssel, hanem permanen­sen tovább folytatódik a munka munkavégzéssel párhuzamo­san, a munka által támasz­tott változó követelmények alapján. A munka célja a szocia­lizmusban a társadalom egé­sze számára csakúgy, mint egyes tagjai számára a meg­levő és a keletkező szükség­letek kielégítése. Tegyük hozzá rögtön, hogy ezek a szükségletek nemcsak anyagi természetűek, hanem szel­lemiek is, tehát meg kell te­remteni a munka során mind az anyagi, mind a szellemi-kulturális szükségle­tek kielégítésének feltételeit, s ugyanakkor el is kell fo­gyasztani azokat. Ezt a kö­vetelményt maga a munka- tevékenység támasztja a szo­cialista társadalmi viszo­nyok között, lévén, hogy a munka nemcsak fizikai, ha­nem szellemi igénybevételt is jelent minden dolgozó ember részére, 'és az utóbbinak a technika fejlődésével fokoza­tosan növekvő szerepe van. A szocialista munkatevé­kenység fontos jellemzője, hogy általában és zömében közösségekben megy végbe, szemben a magántulajdonosi társadalom munkatevékeny­ségével, amely jelentős terü­leteken nem lépi túl a csa­ládi munkaszervezeti kerete­ket. A szocialista munka el­sősorban nagyüzemekben, hi­vatalokban, intézményekben történik, amely ma már a termelés gépesítésével, a technikai feltételek korszerű­sítésével, s annak eredmé­nyeként létrejött specializált munka, amely a szakmai fel- készültség széles skáláját kö­veteli meg, de a fejlődés minden ilyen eredménye el­lenére ma még lényegesen eltérő, különböző színvona­lon. Elenyésző azoknak a száma, akik megmaradnak a régi munkaszervezés szűk családi keretei között. Ez a közös munkatevékenység hozza létre az itt dolgozók között a kollektíva iránti igényt, mint szükségletet. A szocialista munka ké­pességek szerint végzett munka, amely képességeket a munkára való felkészülés, a munkába állás időszaká­ban szerzi meg a dolgozó leginkább, bár ez a képesség fokozatosan kiegészítésre, fejlesztésre szorul az életpá­lya során végbemenő szük­ségszerű módosulásoknak megfelelően. A képességnek megfelelő munkatevékenység nagyban elősegíti a szocia­lista munkatevékenység má­sik mozzanata — a munká­val való szubjektív azonosu­lás — kibontakozását is. A szocialista módon vég­zett munkatevékenység nem köthető csupán a nagyüze­mekhez, hivatalokhoz, intéz­ményekhez, megjelenik azon kívül- is a háztáji gazdasá­gokban, a melléktevékenysé­gek különböző formáiban. Ez utóbbiak attól szocialisták, hogy bennük közösségi szük­ségletek elégülnek ki, tár­sadalmi érdekek valósulnak meg, nem pedig magánérde­kek, bár a tevékenység ma­ga egyéni kezdeményezés, vállalkozás formájában jön létre és valósul meg. Arról nem is szólva, hogy e mun­katevékenység kereteit, lehe­tőségeit objektíve is megha­tározzák és beszabályozzák a nagyüzemek. A szocialista tartalmú munkatevékenység legfőbb jellemzője nem csu­pán szervezeti működési fel­tétele, környezete, hanem az. hogy általa kielégülnek a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom