Békés Megyei Népújság, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

NÉPÚJSÁG 1983. május 18., szerda Volt tsz-vezetűk találkozója Gyulán Alközpont — nagy feladatokkal Kedves hagyomány már, hogy megyénkben a TE- SZÖV évenként összehívja baráti találkozóra a már nyugdíjba vonult szövetkeze­ti vezetőket. Tavaly Kondo­ros adott otthont ennek a találkozónak, az idén a gyu­lai Munkácsy Termelőszövet­kezet. A volt elnökök, főag- ronómusok, elnökhelyettesek, főkönyvelők az idén is szép számmal érkeztek feleségük­kel együtt Gyulára. A házi­gazdák nevében hétfőn Só- tyi János, a Munkácsy Ter­melőszövetkezet elnöke, mint a TESZÖV elnökhelyettese is köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Drágán Iván, a TESZÖV titkárhelyettese adott áttekinthető tájékozta­tót a magyar mezőgazdaság helyzetéről, ezen belül is me­gyénk szövetkezeteinek el­múlt eredményeiről, gondjai­ról. A tájékoztatást követően Steigerwald József, a terme­lőszövetkezet múzeumának vezetője kalauzolta végig a vendégeket a gazdagon fel­szerelt múzeumban, ahol szá­zával láthatók a paraszti használati eszközök, vala­mint a mezőgazdasági gé­pek, szerszámok. A találkozón közös ebéden vettek részt, majd a délutáni órákban egymás közt beszél­getve elevenítették fel emlé­keiket. B. O. A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködést tíz éve ala­pították. Sem a nádudvari rendszerközpont, sem alköz­pontjai nem tartanak ju­bileumi ünnepségeket, vi­szont ez a tíz esztendő al­kalom arra, hogy áttekint­sük a termelési rendszer eredményeit, terveit. A me­gyénkben működő legna­csak azért is érdemes meg­említeni ezt az összeget, mert egyike azon keveseknek, amelyek évek óta nem emel­kedtek, miközben a rendszer költségei — például a ben­zinárak — ugyanúgy nőttek, mint más gazdálkodó szerv­nél. És még egy fontos tény: a rendszer nem kér a többlettermelésből, igaz, az esetleges hozamcsökkené­üzemeket, kijavítja a hibá­kat, karbantartja az új gé­peket. Van dolguk elég: hat­száz önjáró gép és munkagép üzemképességéért felelnek. Munkájukat nagyban segíti egy korszerű diagnosztikai kocsi, amelynek műszereivel előre megállapítható, milyen alkatrészt kell majd cserél­ni, s utólag, hogy mennyire volt hatékony a javítás. A Az alközpont alkatrészraktárába hetente hozzák a szükséges alkatrészeket Importkiváltás A szarvasiak Napjaink népgazdasági tö­rekvései között mind gyako­ribbak azok az intézkedések, amelyek az import kiváltását célozzák meg. Megyénkben is akadnak figyelemre méitó lépések, például a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet­ben. Vasalóból és még né­hány termékből egyedüli gyártók az országban. Ahhoz azonban, hogy minden igényt kielégíthessen — például va­salóból — a kereskedelem, külföldről — szocialista és tőkés országokból — kellett vásárolni. Ebben az évben vállalta a szövetkezet,' hogy minden igényt kielégít hazai gyártásból. Mindezt úgy: meglevő tőkés export válla­lásaiknak is eleget tesznek. Ez a döntés félmillió dollár értékű import kiváltását eredményezi, s a magyar pi­ac szempontjából igen ked­vező, hogy a tőkés export megszabja a minőséget is'. — Nyolc szövetkezeti szak­csoport alakult az alkatie­szek gyártására, ugyanakkor hitelt vettünk fel gépvásár­lásra. A szocialista országok­ból vásárolt gépeket a máso­dik félévben állítjuk üzembe — tájékoztatott Hódsági Ta­más, a szövetkezet főmérnö­ke. élenjárok Egy másik termék — gép- lámpák — fejlesztése is meg­kezdődött a szarvasi szövet­kezetben. A Szerszámgépipa­ri Művek megbízása alapján NC-gépekhez géplámpákat állítottak elő, azoknak is el­ső prototípusait. Nem oko­zott gondot az itt dolgozó kollektívának a géplámpa kifejlesztése, mert gyártanak hasonló ipari világítótesteket. A megmunkálási technika nem változik az NC-gép- lámpa előállításakor sem, a terméknek azonban maga­sabb színvonalat kell képvi­selnie. Gyártása megoldható a szarvasi üzemben, vagy kooperációban. Jelenleg fo­lyik a teljes géplámpacsalád fejlesztése, és várhatóan az év végéig be is fejeződik. Ezt követi majd a termék bemutatása a megrendelők­nek, és más vállalatoknak. — A korszerűbb szerelvé­nyek gyártása a Szerszám- ipari Műveknek 8—10 millió forint devizamegtakarítást jelent, mert eddig ezeket a lámpákat tőkés piacokról szerezték be. Nekünk garan­tált piacot teremt, mert ha­gyományos gépekhez eddig is egyedül mi gyártottunk az országban géplámpákat — folytatja a főmérnök. A rugalmas piaci alkal­mazkodáshoz a folytonos gyártás- és gyártmányfej­lesztés szükséges feltételként hozzátartozik. Ez teremti meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a szarvasi szövet­kezet kis is használ. Nagy fi­gyelmet fordítanak a fejlesz­tésre, a piacismeretre. Szük­ségük is van erre, hiszen eb­ben az évben az elmúlt évi­nél magasabb, 63 millió fo­rint értékű exporttervet állí­tottak maguk elé. A szö­vetkezet a lakás világító tes­teken, ipari lámpákon, hús­darálón és számos más ter­méken túl elektromágnes­szelepeket is gyárt, amelyek­re hazánkban a Fűtőber az egyik legnagyobb felvásárló. Az általuk előállított termé­kekhez holland, Danfos elekt­romágneses szelepeket hasz­nálnak nagy mennyiségben. Szeretnék hazai gyártmány­nyal helyettesíteni, amihez nagy segítséget nyújthatnak a szarvasiak. Jelenleg foly­nak a bemutatók és a lat- gyalások, a tervek kidolgo­zása az esetleges jövőben gyártáshoz. A szövetkezet termeléséhez képest jelentős tőkés impor­tot vált ki ezekkel a dönté­sekkel, ugyanakkor a nép­gazdaság szempontjából kis tételnek bizonyuló deviza­megtakarítás sokká válik, ha a szarvasiakon kívül még jó néhány szövetkezet és válla­lat hasonlóképpen cselekszik. — sz. j. — gyobb alközpont vezetőjét. Góbéi Istvánt kértem, tá­jékoztasson munkájukról. Kockázat: a szerződés A kezdetekről röviden: már az alakuláskor láttak fantáziát a termelési rend­szerben a Békés megyei üzemek, az újkígyósi Arany­kalász Tsz egyike az alapí­tóknak. A Békéscsabán szé­kelő, és megyei hatáskörű alközpontot 1974-ben hozták létre. Kezdetben csak né­hányon csatlakoztak a KITE- hez, napjainkban megyénk legjelentősebb rendszere. Hetven gazdaság termeli KITE-technológiával 160 ezer hektárnyi szántón a ku­koricát, búzát, napraforgót, cukorrépát, szóját, rizst és a repcét. Néhány mondatban szól­junk a szolgáltatásokról. A KITE szakemberei, szakta­nácsadói minden növény ter­mesztéséhez többféle tech­nológiát kínálnak, amelyből az üzemi szakemberek vá­lasztják ki, a helyi viszo­nyok közt melyik valósítha­tó meg legkönnyebben. Eh­hez a termelési rendszer biz­tosítja a biológiai alapokat, korszerű fajtákat, a vegy­szereket, gépeket, és azok javítását, karbantartását. Látszólag egyszerű az egész, és úgy tűnik, jó is. Erre bi­zonyíték, hogy az eltelt idő­szakban az egyes növények hozamai átlagosan 30—70 százalékkal emelkedtek. A tagok évente átlagosan Í25 forintot fizetnek min­den hektár föld után, ame­lyen KITE-technológiával termesztenek növényt. Már sért sem kárpótol. A kocká­zatot a tagok és a KITE kapcsolatában az jelenti, hogy éves szerződésben rög­zítik az együttműködést, akinek nem tetszik, kilép­het. A hetven, állandónak tekinthető tag a bizonyíték rá, hogy az üzemek elége­dettek a rendszerrel. köz­vetlenül pedig a Békés me­gyei alközponttal. Száguldó szerelők Többektől hallottam, a ter­melési rendszerek legna­gyobb vonzereje, hogy olyan nagy teljesítményű, korsze­rű gépekhez juttatják az üzemeket, amelyek például az AGROKER-eknél nem kaphatók. Megkérdeztem Gábel Istvánt, hogy vajon igaz-e ez? „Kétségtelen, hogy van ilyen, azonban nem egy­értelmű. 1973 és 1980 között alig kaptunk nyugati gépet, mégis nőtt a tagok száma. Megemlítem, nem kivétele­zés az. hogy a termelési rendszerek kapják a leg­jobb gépeket. Oka, hogy a rendszertagok termelési tech­nológiájának végrehajtása úgy lehet teljes, ha biztosít­juk hozzá a legjobb gépeket. És tény, hogy a szaktanács- adók, magasan képzett szak­emberek tudják leginkább, hova kell kerülnie a legjobb gépeknek, hol találják meg a behozatalukért kiadott tőkés valutát”. Termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban járva- kelve gyakran szóba jön a KITE szervizszolgálata. Nem a rendszervezető vélemé­nye, nem dicsekvés tehát, hogy jól dolgozik. Megyénk­ben húsz szerelő járja az kis szerelőgárda annyira népszerű, hogy még a nem a rendszerhez tartozó gépsoro­kat is szívesen gondjukra bíznák az üzemek ... Gabona és gabona Nem titok, hogy a „kité- sek” is a gabonaprogramot tartják a legfontosabbnak. Három éve. 1980-ban indí­tották útnak az IGP I. (In­tenzív Gabonaprogram) el­nevezésű akciójukat. Akkor 13 Békés megyei gazdaság vállalta, hogy terméstöbblet­tel viszonozza, ha korszerű gépekhez, gabonafajtákhoz juttatja az alközpont. Ta­valy indult az IGP II.. amelybe hárman társultak. Az idén újabb gabonaprog- ram-változatra számítanak a szakemberek. Az ehhez szükséges feltételeket a Vi­lágbank nyújtotta hitelek te­remtik meg. Hogy pontosan hogyan, az ma még nem tudható, de a központ és me­gyei alközpont munkatársai remélik: a KITE is részt kap benne. A múlt évben egy érdekes szolgáltatással növelte saját és a gabonatermesztés vonz­erejét a KITE. Nagy teljesít­ményű gépeket vásárolt, és adott bérbe. Tavaly öt, az idén két békési üzem „ug­rott be” a kedvező üzletbe. Lényege, hogy öt év alatt fi­zetik ki annak a kombájn­nak. traktornak az árát. amely a KITE tulajdona, de kezdettől a „bérlő" gazda­ságban termel. Az évente 12—13 százalékos kamat iga­zán nem sok a mai kamatlá­bakhoz képest, s az is vásá­rolhat a részletfizetéses ak­ció keretében, akinek más­képp nem jutna rá pénz. A feladatokról szólva Gá­bel István leszögezte, hogy nem törekszenek nyereség­re, a lényeg, hogy költsége­ik, megtérüljenek. A koráb­ban említett tagsági díjak egyelőre biztosítják ezt. Igyekszenek terjeszteni az energiatakarékos talajmű­velési módszereket, beveze­tik a számítógépes elemzést. Jelentős részt vállalnak a búza fajtaváltásában, jó kap­csolatot tartanak a győri Rába-gyárral, tovább javít­ják munkájukat az üzemek­ben . . . Teszik a dolgukat, úgy, mint eddig, helyeseb­ben: kicsit még jobban. M. Szabó Zsuzsa \ meglevő társadalmi szükség­letek, megvalósítva az egyé­ni — közösségi — társadalmi érdekek .összhangját, harmó­niáját. Ebben vezető szerepe a társadalmi érdekeknek van, amelyet a szocialista nagyüzemekben folyó munka alapoz és határoz meg. A szocialista munkatevé­kenység legfőbb ösztönzője az anyagi ösztönzés, amely a fogyasztási javaknak a vég­zett munka arányában meg­valósuló elosztásában jelenik meg, megvalósítva a szocia­lizmus egyik alapelvét, „min­denki képességei szerint, mindenkinek végzett mun­kája szerint". Mindemellett tudjuk azt is, hogy a mun­ka szerinti elosztás elvének érvényesítése különböző té­nyezők miatt nem könnyű, és nem is valósul meg mindig következetesen, de mint tö­rekvést, mint a szocialista életmódot lényegesen befo­lyásoló tendencia igen, és ezt kell erősítenünk. A szo­cialista módon élni elsősor­ban azt jelenti, hogy szocia­lista módon dolgozni, és ez a munká alapvetően az anyagi ösztönzés rendszerére épül. A munka vállalása erkölcsi­politikai eszközökkel is ösz­tönzött, ezen eszközök szere­pe fokozatosan növekszik, de a szocialista társadalmi vi­szonyok között nem kaphat vezető szerepet miközben alapvető erkölcsi-politikai tett a becsületesen elvégzett munka — ez a szocialista ember legfőbb értékmérője. A szocialista munkatevé­kenységre jellemző az egyé­nek és kollektívák alkotó kezdeményezőkészsége, lele­ményessége, a pontosság, az igényesség, a törekvés a szebbre és a jobbra a mun­kában. Bár a tevékenység életfeltétel teremtő szerepe az elsődleges, mégis hozzá kell tenni, mint a szocialista munka mind fontosabb jel­lemző sajátosságát, hogy ez egyben a dolgozó ember ön­kifejtésének, önmegvalósítá­sának a legfőbb és legfonto­sabb terepe is. A munka szo­cialista jellege részben meg­jelenik a dolgozóknak a munkához való viszonyában. A munkaszeretet, amely a korábbi társadalmi formáci­ókban nem lehetett a társa­dalom antagonisztikus ter­mészete miatt a dolgozó em­ber általános jellemzője, a szocialista viszonyok között még alacsonyabb szintű tech­nikai, technológiai feltételek között is általánossá válhat és kell, hogy váljék épp azo-* kon a közösségi kapcsolato­kon, amely a szocialista munka társadalmi feltételeit képezik, amelynek célját al­kotják. A szocialista módon dolgozó ember szereti mun­káját, ahogy Engels írja ..... valamely személy nem­csak azzal jellemezhető, amit tesz, hanem azzal is, hogyan teszi ...”, s munkaszereteté­ben, fegyelmezettségében megnyilvánul élete szocialis­ta jellege. A munkához való viszony egyben a munka szocialista jellegének is fokmérője, mert itt az az egyre fonto­sabb, hogy hogyan teszi. Ezért tartjuk a szocialista módon végzett munka, egy­ben a szocialista életmód megnyilvánulásának a mun- kaverseny-mozgalmakat. a szocialista brigádmozgalmat, az újítómozgalmat, bennük éppen ez a hogyan tükröző­dik, még akkor is, ha nyil­vánvalóan szerepet kapnak ezekben a megnyilvánulási formákban egyéb tényezők is. A szocialista munkatevé­kenység, mint a szocialista életmód alapvető tevékenysé­gi formája azzal is kitűnik, hogy a munkavégzés során a törekvés nem szűkül le a ka­pott feladatok puszta telje­sítésére, bár ez az elsődleges, hanem mindig többre, min­dig jobbra törekszik, arra, hogy túllépjen azon, ami van, olyan dinamikus vi­szony ez munka és munka­végző között, melyben a munkavégző az adott fel­adatokon túl önként vállal valami pluszt, hogy megha­ladja a fennállót, a megle­vőt, amelyben a dolgozó kri­tikusan szemléli nemcsak a mások tevékenységét, hanem a sajátját is, s ezen önkriti­ka eredménye is lesz a to­vábblépés. A munkatevékenység szo­cialista jellege nem függ at­tól, hogy a konkrét munka­feladat ellátása alapvetően milyen jellegű — szellemi vagy fizikai — tevékenysé­get igényel, bár tendencia­ként a munkafeladatokban egyre nagyobb szerepe van a szellemi képességek alkalma­zásának, a fizikai erőkifej­tést mind szélesebb körben átveszik a dolgozó. embertől a gépek és egyéb termelési berendezések. Ézért a mun­ka mindkét formája egy­aránt szocialista jellegű, a dolgozók szocialista életmód­jának megjelenése, ameny- nyiben a társadalmi szükség­letek nyernek kielégítést és mind a társadalom, mind egyes tagjai élete gazdagab­bá. tartalmasabbá válik. A szocialista munka értelme, hogy megalapozza a szocia­lista életmódot, lehetővé te­szi az emberek szocialista tulajdonságainak sokoldalú kibontakozását. Dr. Bereczki Elemér A sokat tudó diagnosztikai kocsi Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom